Évforduló - Szeptember 9.

 A „horvát Rigómező” – a korbávmezei csata

(1493)

„Így végül megfutott és tönkrement a hadsereg, Frangepán János, ez a derék és testben-lélekben kiváló férfi elesett, ugyanabból a családból fogságra került Miklós, és odaveszett Károly gróf a lovasság zömével együtt. Mások csapatonként verettek le és futottak meg, ahol összeverődtek, ott kellett felújítaniuk a harcot az üldözőkkel, hasonló szerencsével, vagy megöltek, vagy rabságra vetettek mindenkit. A mieink közül ötezer-hetvenhét, az ellenségből körülbelül ezer esett el.”

Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei

1493. szeptember 9-én vívták Jakub pasa boszniai szandzsákbég portyázó csapatai és Derencsényi Imre horvát bán seregei a korbávmezei csatát, mely a keresztény fél megsemmisítő vereségével végződött; a szörnyű veszteségek nyomán az ütközet később a „horvát Rigómezőként” vonult be a történelembe.

A törökök ostrom alá veszik Eger várát

(1552)

„- És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet és gondolatomat, minden csepp véremet! Esküszöm, hogy ott leszek a veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!”

Részlet az Egri csillagok című regényből

1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól. Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán (ur. 1520-1566) 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára.

Klebelsberg programot indít a tanyasi iskolák támogatására

(1925)

A szentesi katolikus nagygyűlésen Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelenti, hogy a kormány 7,5 millió aranykoronát fordít tanyasi iskolák építésére. Az 1930-as évek elejéig több ezer új vagy részben átalakított népiskolai tantermet teremtő program Apponyi Albert 1908. évi programjára megy vissza, amely célul tűzte ki a gyéren lakott alföldi települések iskolával való ellátását. 

A tanyasi iskolák részben az önkormányzatok, részben az állam költségvetéséből épültek. Korszerű, Európában is párjukat ritkító kivitelezésű épületek voltak. Részét alkották az Alföld-programnak.

Rubicon/Múlt-kor