Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában. Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken. Ne féljetek hát, hisz különbek vagytok ti a verebeknél! Mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Atyám előtt, aki a mennyekben van. De azt, aki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom Atyám előtt, aki a mennyekben van.
†
„Rákóczi […] először Körösit akarta megtörni […] Előkelő emberekből álló küldöttséget menesztett hozzá, melynek szónoka […] arra kérte, pártoljon át Bethlenhez, tagadja meg hitét, kövesse Kálvin vallását, s az esetben nemcsak szabadságát nyeri vissza, hanem megkapja a széplaki apátság birtokait is.”
Részlet Eperjessy István vallomásából
Körösi Márk (horvát származású esztergomi kanonok), Pongrácz István (jezsuita), Grodecz Menyhért (lengyel származású jezsuita) a kassai várkapitány házában kerestek menedéket, amikor 1619-ben Bethlen Gábor vezére, Rákóczi György elfoglalta Kassát. A vad hajdúk mindhárom papot katolikus hitük megtagadására akarták kényszeríteni. S mivel azok erre nem voltak hajlandók, iszonyú kínzások közepette kivégezték őket szeptember 7-én. Csontjaik egy része a nagyszombati jezsuita templomban van elhelyezve.
Kőrösi Márk a nagyszombati papnevelde rektora, majd esztergomi kanonok volt. Azért ment Kassára, hogy a lelkipásztori életben segítségére legyen a két jezsuita szerzetesnek.
Pongrácz István előkelő erdélyi család szülötte, jezsuita szerzetes. Először Ausztriában, majd Kassán végezte a lelkipásztori szolgálatát. Lengyel származású társával,
Grodecz Menyhérttel. A katolikus hit védelméért 1619. szept. 5-én elfogták őket Bethlen Gábor és Rákóczi György kálvinista hajdúi. Hitük elhagyására nem voltak hajlandók, ezért kegyetlen kínzások közepette szenvedtek vértanúhalált. II. János Pál pápa avatta őket szentté Kassán 1995. júl. 2-án. Az esztergomi bazilikában tiszteletükre külön oltár van, és ereklyéket is őriznek ott.
Pestisben meghal Margit királyné
(1349)
Pestisben meghal I. (Nagy) Lajos felesége, IV. Károly német-római császár leánya. A Luxemburg-házból származó királyleányt 14 éves korában ragadta el a járvány. A házasságkötés a cseh-magyar közeledést szolgálta, többszöri halasztás után végül 1345-ben kötötték meg. A pestist az első nápolyi hadjáratban részt vett katonák hurcolták be az országba. A nyugat-európaihoz hasonló nagy mértékű pusztítással nem számolhatunk, de az ország egyes területein (Partium) éreztette hatását.
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia/Rubicon/Múlt-kor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése