Árpád-házi Szent Erzsébet halála
(1231)
„A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.”
Így kezdi Heisterbachi Caesarius Szent Erzsébet legendáját
1231. november 17-én, 24 esztendős korában hunyt el Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király (ur. 1205-1235) és Meráni Gertrudis leánya, IV. Lajos türingiai őrgróf (ur. 1217-1227) felesége, aki önmegtartóztató életmódja és buzgó vallásossága mellett karitatív tevékenységével is példát mutatott embertársainak. Erzsébetet IX. Gergely pápa már négy évvel halála után szentté avatta, tisztelete pedig nem csak német és magyar földön, de az egész keresztény világban elterjedt.
Létrejön a lengyel-magyar perszonálunió
(1370)
Az 1339-ben kötött örökösödési szerződés értelmében Nagy Kázmér 1370. november 5-i halála után 12 nappal, november 17-én Nagy Lajos fejére került a Piastok koronája.
A magyar-lengyel szövetség I. Károly óta az Anjou-politika rendíthetetlen pillére volt. A két család rokoni kapcsolatban állt: I. Károly Erzsébetet, Nagy Kázmér nővérét vette feleségül. Később fiúk, Lajos, és gyermektelen nagybátyja között szoros együttműködés alakult ki. Lajos címe szerint Magyar- és Lengyelország királya lett, a két országot a közös uralkodó személye kötötte össze, azaz perszonálunióban álltak egymással.
Rubicon/Múlt-kor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése