Szalézi szent Ferenc a reformáció korában a katolikus újjászületésért dolgozott. Jézus Krisztusról tett tanúságot és Isten szeretetét mutatta meg a világban.
Isten, újra és újra szövetséget kínált az embereknek, egészen addig, míg Szent Fiában új és örök szövetségre nem lépett az emberiséggel. Krisztus ennek a végső szövetségnek közvetítője, aki Egyháza alapjául az apostolokat tette. Mi már az új szövetségben az apostolokra és prófétákra épült Egyház tagjai vagyunk.
1567 augusztus 21-én született Sales városában, grófi családból. Tanulmányait Párizsban és Páduában végezte. Atyja hosszas ellenzése után 1593-ban pappá szentelték. Annecy-ben prépost lett, és püspöke utasítására 4 éven át Svájc déli határán missziós tevékenységet fejtett ki. Kb. 70 ezer kálvinistát térített vissza az Egyházba. 1599-ben Granier Annecy-i püspök segédpüspöke, majd 1602-ben utóda lett. Megszervezte a papnevelést, fellendítette a hitoktatást és a gyakori prédikációkat. Számos könyvet írt a lelki-életre nevelésről. Híres műve a Filótea című könyv, a lelki élet egyik kiváló kézikönyve. Mindenkinek példaképül szolgált.
Kiterjedt levelezést folytatott. Dijonban ismerkedett meg Chantal Szent Franciskával, akivel 1610-ben megalapították a Vizitációs rendet a betegek ápolására és az ifjúság nevelésére. Megérte rendjüknek egész Franciaországban történt elterjedését.
1622 december 18-án halt meg Lyonban. 1877-ben tette IX. Pius pápa egyházdoktorrá. A katolikus írók és újságírók védőszentje
.
Katolikus.hu/Szentek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése