Évforduló - Január 22.

Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt

(1823)

Szatmár megyében fekvő csekei birtokán Kölcsey Ferenc megírja a magyar hazafias költészet egyik legszebb és legfelemelőbb alkotását, a `Himnusz`-t (Hymnus), mely 1844-től Erkel Ferenc megzenésítésében a magyar nép nemzeti himnusza lett. 

Meghal Boldog németújvári Batthyány-Strattmann László herceg, a "szegények orvosa"

(1931)

Batthyány-Strattmann László Dunakilitin született 1870. október 28-án. A jezsuiták Bécs melletti, majd kalocsai intézetében tanult, Ungváron érettségizett, ezután az osztrák fővárosban 1896-ban bölcsészdoktori (filozófiai, kémiai), 1900-ban orvosi oklevelet szerzett. 1902-ben az apjától örökölt köpcsényi kastélyban magánkórházat alapított, ahol kezdetben általános orvosként dolgozott, majd letette a sebész- és szülészorvosi vizsgát, és megszerezte a szemészorvosi oklevelet is. 

Ingyen, emberszeretetből, ha kellett, még az útiköltséget is fizetve gyógyított mindenkit, aki hozzá fordult. 1915-ben megörökölte nagybátyja vagyonát, körmendi kastélyát, a Strattmann nevet és a hercegi címet. (A két világháború közötti hét magyarországi herceg egyike volt.) Trianon után, amikor Köpcsény Ausztriához került, hetvenágyas magánkórházát átadta Burgenland tartománynak, családjával körmendi birtokára költözött, s ott egy modern, 25 ágyas szemészeti magánkórházat létesített.

A legszegényebb néposztályhoz tartozó szembetegek jöttek hozzá az ország minden részéből, ingyen gyógyította, sokszor felruházta őket, szemüvegüket kifizette. Betegeitől - évente három-ötezer ember - a kórházi kezelésért csak azt kérte: imádkozzanak el érte egy Miatyánkot. 

Figyelemmel kísérte a szemészet fejlődését, kongresszusokon vett részt, s az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazta. 1917-ben tiszteletbeli tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, s szakorvosi kiválóságát számos európai szaktekintély ismerte el. (...) alkalmazottainak már a XX. század elején nyugdíjbiztosítást vezetett be. A technika csaknem minden ága érdekelte, az elsők között vezetett automobilt. 

Arisztokrata voltából következően 1899-től a főrendiház, majd 1927-től a felsőház és több lovagrend tagja volt, s Vas megye örökös főispánja címet is viselte. 1992-ben emlékére díjat alapítottak. 1997-ben Körmenden a tiszteletére emlékkápolnát építettek és avattak. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott. 2003. március 23-án a Vatikánban II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Múlt-kor