A Római Birodalomhoz tartozó Észak-Afrikában született pogány apától és a buzgó keresztény Szent Mónikától. Vallomások című önéletrajzából ismerjük istenkeresését és erkölcsi vívódásait. Milánóban szónoklattanár lett. Ott szakított bűnös éltével. Szent Ambrus püspök keresztelte meg. Ágoston aztán visszatért hazájába, ott pappá, majd Hippó városának püspökévé lett. A legnagyobb gondolkodók egyike és jeles hittudós. Nem hagyta el híveit akkor sem, amikor városát a vandálok körülvették. Az ostrom idején halt meg 430-ban.
Az Észak-Afrikai Tagastéban született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, édesanyja azonban, Mónika már keresztény.
Zavaros fiatalsága volt tanulás és erkölcs terén is. Nagy becsvágy élt benne, sírni tudott, ha valaki föléje kerekedett. A játék kedvéért szívesen elhanyagolta a kötelességeit, és sok kisértése volt a hazudozásra. Jó nevű iskolákat is látogatott, de időnként garázda fiatalok társaságában is forgolódott. 371-ben szónoki és jogi tanulmányokat folytatott Karthágóban. Anyja vallásosságát ekkor dajka mesének tartotta. Pogány társaival sokat vétettek a hatodik parancsolat ellen. Ekkoriban született egy ismeretlen lánytól fia Adeodatusz.
Tanulmányozta az ókori klasszikusok műveit, kereste a választ az emberi lét talányaira, de sehol sem találta. Anyja kitartó próbálkozásai, hogy megtérjen arra ösztönözte, hogy félrevezetve anyját, 383-ban Rómába, majd Milánóba szökött előle. Mónika utána ment fiának, Milánóban sem szűnt meg a megtérésre buzdítani. Ágoston azonban nem tudott szakítani bűnös életével, sem pedig gyermeke anyjával.
Édesanyja könnyei és Milánóban Szent Ambrus beszédei térítették meg. Megragadta Ágostont Ambrus szónoki tehetsége, fellépése, műveltsége. Aztán Szent Antal életrajza nyomán találkozott a szerzetesi eszményképpel. Vívódva kereste a választ, mit tegyen. És akkor egyszerre csak a véletlenszerűen felütött Szentírás hirtelen megtérésre vezette. Megkeresztelkedett 387. április 25-én, húsvét éjszakáján, majd hazájába visszatérve aszketikus életet élt.
391-ben pap lett, majd 395-ben Hippo püspöke. Szavaival és írásaival az igaz hit védelmezője volt. Hívei példaképe lett, beszédeivel és írásaival nevelte őket. Küzdött kora tévedései ellen, és az igaz hitet bölcsen világította meg. 430. augusztus 28-án hunyt el Hippóban, járványos betegségben. Hippóból 500 körül a vandál üldözés elől holttestét Szardíniába menekítették. Sírja jelenleg a Milánó melletti Páviában van, az egykori longobárd fővárosban. Ide Luitprand Longobárd király hozatta 740 körül. A kései századok a "kegyelem doktora" címet adományozták neki.
†
Istenünk, újítsd meg Egyházadban azt a lelkületet, amellyel betöltötted Szent Ágoston püspök szívét, hogy mi is egyedül téged szomjazzunk és keressünk, igaz bölcsesség forrása és minden szeretet szerzője. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Megszületett Márton Áron, Erdély római katolikus püspöke
(1896)
Csíkszentdomokoson született. 1924-ben szentelték pappá, 1939-ben pedig püspökké. Vezetésével egyháza szilárd és biztos támasza, olykor egyedüli menedéke maradt Erdély magyarságának.
A II. világháború alatt tiltakozott a zsidóüldözés ellen. 1946-ban memorandumban lépett fel az erdélyi magyarságot sújtó megkülönböztető intézkedések ellen, ezért sorozatosan támadták, de ő folytatta harcát a magyar nyelv használatáért, a magyar intézményekért. Nyíltan szembehelyezkedett a kommunista hatalommal. Az 1949. évi csíksomlyói búcsú után elrabolták, s 1955-ig nem volt hír róla. Ekkor még a Vatikánban is elhitték halálhírét, s mint `vértanú nép vártanú püspökéről` emlékeztek meg róla. 1955-ben derült ki, hogy Máramarosszigetén, a hírhedt haláltáborban van, ahonnan a Vatikán közbenjárására egy bukaresti börtönbe vitték, s csak újabb hat évi rabság után szabadult.
Egy évi szabadság után 11 évig tartó háziőrizetbe került, amelyet 1967-ben szüntettek meg. A fölajánlott kompromisszumokat nem fogadta el, csak olyan papokat nevezett ki, akiket ő maga akart. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben volt a legerősebb az egyház Európában. Gyulafehérvárott halt meg 1980. szeptember 29-én.
Múlt-kor
Kirobban a nyugat-magyarországi felkelés
(1921)
1921. augusztus 28-án támadta meg Ágfalva mellett a Burgenlandba érkező osztrák csendőröket a Prónay Pál és Héjjas Iván által irányított Rongyos Gárda.
Az apró katonai győzelem után másfél hónapos felkelés kezdődött, mely során a magyar irreguláris erők megpróbálták megakadályozni, hogy Ausztria megszerezze Nyugat-Magyarországot; bár céljukat nem érték el, a konfliktus hozzájárult ahhoz, hogy – a híres népszavazás után – Sopron és környéke magyar kézben maradhasson.
Rubicon
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése