Esztergom - Eddig ismeretlen Árpád-kori leleteket találtak

A július elsején megkezdett tanszéki ásatással folytatódik a PPKE Régészeti Tanszék kutatási programja, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumával együttműködésben végeznek. Az azonosított kora Árpád-kori templom és freskótöredékei szenzációnak számítanak. Major Balázs ásatásvezető régész szerint itt az ideje, hogy a középkori Esztergom elfoglalja méltó helyét a nemzetközi színtéren is. Videóriport az ásatásról.

A középkori Esztergom föld alatt rejlő kincsei után kutatnak a régészek, akik a Várhegyen három helyszínen is feltárást folytatnak. Az idei célkitűzéseik közt szerepel az úgynevezett Szent Vid-templom feltárásának befejezése, továbbá a palota alatti középkori kőbánya területének feltárása és az alatta elterülő hegypalást kutatása.

Freskótöredékek: kora Árpád-kori szentély került elő

A szakemberek a feltárást dr. Horváth István múzeumigazgató 80-as évekbeli kutatásai alapján folytatják, aki már akkor azt feltételezte, hogy a videónkban is bemutatott maradványok a Szent Vid-templom részei lehetnek. A legfrissebb eredmények alátámasztják ezt a feltételezést. Major Balázs elmondta, a Szent Vid-kápolna, vagy ahogy egy XIII. századi oklevél említi, bazilika egy nagyon különleges építmény lehetett. Hozzátette, a kora Árpád-korból kevés olyan épület került elő, amely legalább egy pontján hatméteres magasságban a boltozatzáradékig áll. A méretei mellett azonban még legalább két jellemzője miatt mondhatjuk, hogy az azonosított Szent Vid-templom egyedülálló.

– Kéthajós templomok akadnak Nyugat-Európában, de nem nagy számban, tőlünk keletebbre elterjedtebb. Messze menő következtetéseket azonban egyelőre nem kell levonni. Logikus magyarázat lehet a ritka jelenségre, az egyenes szentélyzáródásra, a relatíve furcsa alaprajzra, hiszen itt nyilvánvalóan a hegy földrajzához, topográfiájához kellett igazodni. Az már az ásatásokból világosan kiderült, hogy a nyugati homlokzat nem fog előkerülni. A török ostromok idején, amikor a Prímás-sziget orrán üzemelő ostromütegek ripityára lőtték a környéket, leszakadhatott az épület délnyugati sarka. Amikor ezt körbeássuk, akkor látjuk majd meg, hogy mi maradt a padlórétegből, és, hogy hol hasadt ketté a templomunk – mondja Major Balázs, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének vezetője.

A kutatók szerint szenzációként értékelhetőek az ásatáson előkerült freskótöredékek. A fényképen a királyi kápolnával megegyező itáliai trecento (14. század) geometrikus díszítés látható, amely az első értékelések szerint kidolgozottságában is hasonló színvonalú.

Középkori a la carte minden mennyiségben

A Vármúzeum alatt, a Fehér Toronynál egy másik területen is kutatnak a régészek. Egészen különleges a helyszín, hiszen a középkori vár szemétdombját veszik górcső alá. Mint azt Major Balázs elmondta, itt valójában több évszázad menüje halmozódott föl, de a konyha kiöntőjén nemcsak az ételmaradékok kerültek a várfalon túlra. A nagy átépítések során ide öntötték ki többek között az idejétmúltnak vélt kályhacsempéket is. Ilyen griffes, oroszlános motívumokkal díszített darabok már a dr. Horváth István által vezetett korábbi ásatásokon is napvilágra kerültek.

– Egy hosszú kronológiai szekvencia van a rétegekben, ami ma már nagyon kevés helyen figyelhető meg a Várhegyen. A mindennapi élet számos aspektusára lehet ezekből következtetni, de csak akkor, hogyha ezt pontosan bontják, ezért haladunk most ilyen nagyon lassan. Rétegenként kanalazzunk le az egykori lerakódásokat, melyeket több méretű szitarendszeren rostálunk át, ahonnan a leleteket különgyűjtjük, és az átrostált földet vízzel tisztítjuk, flotáljuk, hogy egy halpikkely, egy apró mag se maradjon ki a feldolgozásból – magyarázza a régész.

Major Balázs hozzátette, a leleteket ezután a régészek mellett archeobotanikusok és archeozoológusok fogják megvizsgálni. A következő hetekben további izgalmas leletekre számítanak a kutatók. (...)

Magyar Nemzet

Abasár - Árpád-kori leleteket találtak

Mintegy száz emberi maradványt, ezüst és bronz ékszereket, valamint két érmét is találtak a régészek az Abasáron feltárt Árpád-kori temetőben folytatott ásatáson - mondta el Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum régésze az MTI-nek. 

Tóth Zoltán szavai szerint az április közepén kezdődött ásatást a Heves megyei település ivóvíz-hálózata új nyomvonalának kiépítése tette szükségessé. "A terület nem volt ismeretlen számunkra, hiszen 1979-ben egy Árpád-kori templom maradványai és néhány sír is előkerült itt" - jegyezte meg a szakember. Elmondása szerint az apró, hat méterszer hatméteres templom a 11. század első felében épülhetett, amit a 12.-13. században 22-23 méteresre meghosszabbítottak. Ezt az újabb épületrészt és a templomhoz tartozó temető 63 sírját tárták fel most az egri régészek.

Tóth Zoltán elmondta: harminc bronz és két ezüst hajkarikát, egy ezüst gyűrűt, két vascsatot, továbbá egy-egy Salamon (1063-1074), illetve Könyves Kálmán (1095-1116) király által veretett dénárt találtak. Az Árpád-korból való leleteket tekintve ez gazdag anyagnak számít - hangsúlyozta. Mint hozzátette, a sírok is tartogattak érdekességet, volt közöttük téglakeretes, kőpakolásos sír és fából kivájt rönkkoporsók maradványai is előkerültek. Az elhunytakat keresztény szokás szerint nyugat-keleti tájolással, arccal keletnek temették el. Becslésük szerint legalább 300-400 sír lehetett itt, azonban ezek egy része a korábbi mezőgazdasági munkálatok miatt megsemmisült. 

 Tóth Zoltán arra is kitért, hogy a terület az Aba nemzetség egyik birtokközpontja lehetett, amihez legalább két szolgálónépi település is tartozott. A leletek egy rész már most is látható a vármúzeumban. A csontok antropológiai vizsgálatát a tervek szerint ősszel kezdik meg, az ásatás anyagát pedig jövőre publikálja Tóth Zoltán. 

Híradó/MTI