A következő címkéjű bejegyzések mutatása: David Cameron. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: David Cameron. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 10., szerda

Törökország - Kiszűri a szélsőségesekhez csatlakozókat London és Ankara

Az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szervezet soraiban harcoló külföldiekkel kapcsolatos információmegosztás fokozásáról állapodott meg David Cameron brit miniszterelnök török kollégájával, Ahmet Davutogluval kedden Ankarában.

Cameron a két kormányfő találkozóját követően úgy fogalmazott, hogy "egy közös ellenséggel, a szélsőséges terrorizmussal" küzdenek országaik. Ezért úgy határoztak, hogy fokozzák az információk megosztását az olyan külföldiekről, akikről feltételezhető, hogy az Iszlám Államhoz vagy más radikális fegyveres csoporthoz való csatlakozás vágyától vezérelve a szíriai és iraki hadszíntérre utaznak. Ugyanígy tesznek azokkal kapcsolatban, akik haza akarnak térni azután, hogy harci cselekményekben vettek részt a két konfliktus sújtotta közel-keleti országban.

A brit rendőrség szerint az ország nagyjából 500 polgára harcol Szíriában vagy Irakban az Iszlám Állam soraiban. Emiatt a brit kormány nemrégiben a második legmagasabb szintre emelte a terrorkészültségi szintet. A "súlyos" kockázatra figyelmeztető riasztási szint a hivatalos meghatározása szerint azt jelzi: "nagyon valószínű", hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri. David Cameron az intézkedést annak idején azzal indokolta, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam brutalitása. Az egyik fő aggodalom, hogy a szélsőségesek oldalán harcolt emberek hazatérve terrorcselekményeket követhetnek el. (...)

Híradó/MTI

2014. november 24., hétfő

Egyesült Királyság - "Nem lehet korlátlan jognak tekinteni a szabad munkaerőmozgást"

A The Sunday Times úgy tudja, David Cameron miniszterelnök és stábja az Open Europe nevű londoni kutatóintézet hétfőn megjelenő javaslatcsomagja alapján dolgozik a szigorítási terveken.

Több évre megvonna minden bérkiegészítő szociális juttatást a brit kormány az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóktól, ezzel is csökkentve a nagy-britanniai bevándorlás vonzerejét - írta a The Sunday Times.

A tekintélyes vasárnapi "konzervatív" brit lap kormányzati forrásokból származó értesülései szerint David Cameron miniszterelnök és stábja az Open Europe nevű londoni kutatóintézet hétfőn megjelenő javaslatcsomagja alapján dolgozik a szigorítási terveken.

Az intézet - amelynek tanulmányába a lap előzetesen betekintést nyert - azt javasolja, hogy a külföldi EU-munkavállalók az elhelyezkedésük utáni egy-öt év közötti időszakban ne vehessenek igénybe béren kívüli szociális juttatásokat, például adójóváírást vagy lakhatási hozzájárulást. Az Open Europe szakértői két-három évi átmeneti tilalmi időt tartanak "politikailag kivitelezhetőnek".

A cél az, hogy sok olyan EU-állampolgár, akinek a jelenlegi szabályozások alapján még a törvényes brit minimálbért megkeresve is vonzó lenne a nagy-britanniai munkavállalás, ne járjon annyira jól anyagilag, mint most.

A tanulmány kimutatja, hogy például egy spanyol bevándorló, aki Nagy-Britanniában a brit minimálbérért dolgozik, a juttatásokkal együtt átlagosan 290,28 fontot (115 ezer forintot) keres hetente, 76,21 fonttal többet, mint otthon. Ha megfosztják a munkavállaláshoz kötődő szociális kedvezményektől, akkor heti nagy-britanniai jövedelme 196,51 fontra (nem egészen 76 ezer forintra) csökkenne, ami viszont már heti 17,56 fontos veszteség lenne az otthon megszerezhető átlagos minimálkeresethez képest.

Az Open Europe elemzése szerint a kelet-európai munkavállalók esetében még sokkal nagyobb a nagy-britanniai munkavállalás bérelőnye. A ház szakértőinek számításai szerint egy lengyel munkavállaló hetente átlagosan 176,27 fonttal (68 ezer forinttal) keres többet, mint otthon. Az alkalmazottaknak járó brit szociális kedvezmények megvonásával ez a bérelőny 82,50 fontra, vagyis a felére csökkenne.

Pawel Swidlicki, az Open Europe Közép- és Kelet-Európára szakosodott elemzője a The Sunday Timesnak elmondta: a Nagy-Britanniában alkalmazott bérkiegészítő szociális juttatások rendszerét arra tervezték, hogy ösztönözze a szociális segélyeken élők munkába állását, ám jelenlegi formájában gyakorlatilag brit költségvetési támogatást nyújt az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak is alacsony bérezésű nagy-britanniai állások betöltéséhez.

A brit lap értesülései szerint David Cameron miniszterelnök várhatóan a hét második felében megtartja régóta feszült figyelemmel várt beszédét, amelyben az EU-bevándorlás szabályainak szigorítási terveit ismerteti.

A kormányzó brit Konzervatív Párton belül különösen azóta erősödtek fel az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.

David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. A kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.
válasz.hu

2014. november 20., csütörtök

Egyesült Királyság - Ha nincs egyezség Brüsszellel, ki kell lépni az EU-ból

Nagy-Britanniának távoznia kell az Európai Unióból, ha nem sikerül egyezségre jutnia Brüsszellel az általa követelt EU-reformokról - mondta csütörtöki londoni sajtóértesülések szerint a brit kormány egyik magas rangú tagja.

Oliver Letwin, aki miniszteri beosztásban a kormányzó Konzervatív Párt jövő évi választási programjának kidolgozásáért felel, az egyik tekintélyes londoni egyetem, a University College London (UCL) zártkörű háttérbeszélgetésén kijelentette: korántsem látja garantáltnak, hogy David Cameron miniszterelnök el tudja érni a London által igényelt EU-reformokat.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilaphoz kiszivárgott részletek szerint Letwin hozzátette: ebben az esetben ő azt javasolná, hogy Nagy-Britannia távozzon az EU-ból, mert "még ez is jobb lenne, mint a betagozódás az Európai Egyesült Államokba".

Letwin ugyanakkor kijelentette azt is, hogy 50 százaléknál azért jobbnak látja az EU-reformok elérésének esélyét. Szavai szerint a brit elvárások teljesítésének valószínűsége "bár nem 100 százalék, de közelebb jár a 80:20-hoz, mint a 20:80-hoz".

Az Európai Unióval kapcsolatos konzervatív párti retorika egyre élesebb, különösen azóta, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben, egy időközi választáson pedig megszerezte első képviselői mandátumát a brit parlament alsóházában.

A UKIP ráadásul - legalábbis az előrejelzések szerint - csütörtökön újabb alsóházi mandátumhoz juthat, mivel egy kenti választókörzetben szintén időközi választásokat tartanak, és a felmérések alapján a UKIP jelöltje a fő esélyes.

Mindkét választókerületben azért kellett új választásokat kiírni, mert a körzetek képviselői, akik a Konzervatív Párt színeiben jutottak be a parlamentbe, átálltak a UKIP-hoz. Az időközi választásokon is ők indultak a mandátumért, immár a UKIP jelöltjeiként. Az előző ilyen választáson az addigi konzervatív képviselőt nagy többséggel választották újjá a UKIP törvényhozójaként.

Ebben a belpolitikai környezetben a brit kormány más magas rangú tagjai is egyre nyíltabban kilátásba helyezik, hogy Nagy-Britannia távozhat az Európai Unióból, ha nem sikerül megállapodnia Brüsszellel a London által fontosnak tartott reformokról, mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás szigorításáról.

Philip Hammond külügyminiszter a minap a The Daily Telegraphnak kijelentette: a brit kormány által igényelt uniós reformok tárgyalási folyamata még az elején tart, de tárgyalni csak úgy szabad, ha "az ember készen áll arra is, hogy felkeljen az asztaltól és kivonuljon".

David Cameron miniszterelnök a Brit Iparszövetség (CBI) minap rendezett éves kongresszusán felszólalva azt mondta, hogy az EU jelenlegi működési módja nem megfelelő Nagy-Britannia számára, ezért változtatások szükségesek. Cameron szerint "az nem működőképes stratégia, ha valaki csak azt hajtogatja, hogy történjék bármi, nekünk az Európai Unióban kell maradnunk".

Híradó/MTI

2014. november 11., kedd

Egyesült Királyság - Jöhet a népszavazás az EU-ról

Nagy-Britanniának nem szabad mindenáron az Európai Unióban maradnia – mondta hétfőn a miniszterelnök, megerősítve, hogy két éven belül népszavazást kíván kiírni országa EU-tagságáról.

David Cameron, aki a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán szólalt fel, kijelentette: az EU jelenlegi működési módja nem megfelelő Nagy-Britannia számára, ezért változtatások szükségesek. Cameron szerint a kormány olyan EU-hoz akar tartozni, amelynek fő eleme a közös piac, és nem a mind szorosabbra vont unió. „Az nem működőképes stratégia, ha valaki csak azt hajtogatja, hogy történjék bármi, nekünk az Európai Unióban kell maradnunk” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint a London által igényelt uniós reformok – köztük a bevándorlás szabályozásának szigorítása – tárgyalásokkal elérhetők. Amint az erről folytatott tárgyalások lezárulnak, ki lehet írni a népszavazást arról, hogy a lakosság a megreformált Európai Unióban akar-e maradni vagy inkább kilépne – mondta Cameron.

A liberálkonzervatív párti politikus már korábban egyértelművé tette, hogy a brit EU-tagság sorsáról általa kilátásba helyezett, 2017 végén esedékes népszavazás kampányában csak a London által követelt uniós reformok megvalósulása esetén fogja támogatni országa további tagságát. A brit kormány elsődleges reformkövetelései között szerepel, hogy az uniós bevándorlás szabályozásának fő elemeit tagállami hatáskörbe kell visszautalni. David Cameron az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy kormánya álláspontja szerint nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást.

Cameron e nézetei gyökeresen ellentmondanak a Brit Iparszövetség álláspontjának. A CBI vezérigazgatója épp a múlt hét végén buzdította az EU-szkeptikus politika elleni fellépésre a brit vállalatvezetőket. John Cridland a Financial Times című londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva kijelentette: erre azért van szükség, mert az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás mellett szóló üzleti érvek elvesznek a bevándorlásellenes nézetek hangzavarában. Hozzátette, hogy nem tud olyan CBI-tagvállalatról, amelyik ne függne valamilyen módon az EU egységes munkapiacától. A kamara nemrégiben összeállított egy elemzést, amely szerint Nagy-Britannia uniós tagsága minden brit háztartás számára évi átlagban 3 ezer font (csaknem 1,2 millió forint) anyagi előnnyel jár.

Magyar Nemzet

2014. október 17., péntek

Egyesült Királyság - Szabályozná a bevándorlást Cameron

További intézkedésekre van szükség az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szabályozására - mondta csütörtökön a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki egy novemberi időközi választás helyszínén, a délkelet-angliai Kentben tett kampánylátogatást, a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: tesz "még egy utolsó kísérletet" arra, hogy ebben a kérdésben a jelenleginél megfelelőbb megoldást érjen el Brüsszelnél.

Cameron nem tért ki arra, hogy ha ez az "utolsó kísérlet" nem hozna eredményt, az milyen következményekkel járna. A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint azonban London egyik követelése az lesz, hogy ha az uniós társállamokból érkezők száma túllép egy meghatározott szintet, akkor le lehessen állítani a bevándorlást.

A lap forrásai szerint Cameron megígérte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, hogy hamarosan "sorsformáló horderejű" új bevándorlási politika terveit ismerteti.

A The Timesnak nyilatkozó kormányforrások szerint még nincs döntés sem a bejelentés pontos tartalmáról, sem időzítéséről, de "az szinte biztos", hogy a miniszterelnök még karácsony előtt közzéteszi a kormány elképzeléseit az EU-bevándorlás szigorításáról.

A lap értesülései szerint a komoly megfontolások alatt álló tervek egyike, amelyet Downing Street-i körökben csak "vészfékként" emlegetnek, felhatalmazná a kormányt az EU-társállamokból érkezők betelepülésének leállításra bizonyos szint elérése után, azon az alapon, hogy a további bevándorlás elfogadhatatlan terheket róna a közszolgáltatási rendszerre és a társadalmi kohézióra.

A Konzervatív Párton belül ismét felerősödtek az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok azután, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben, egy időközi választáson pedig megszerezte első képviselői mandátumát a londoni alsóházban.

Boris Johnson, London polgármestere - aki a brit sajtó és a politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint Cameron legesélyesebb utódjelöltje a Konzervatív Párt élén - a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: el kell érni, hogy a jelenlegi korlátlan munkaerőmozgást feltételekhez kötött rendszer váltsa fel az EU-ban. Hozzátette: olyan pontrendszer-alapú uniós bevándorlási szabályozást tartana megfelelőnek, amilyet Ausztrália is alkalmaz, szakképesítési és egyéb kritériumok alapján elbírálva a letelepedni szándékozók folyamodványait. Ha ezt nem sikerül Brüsszellel elfogadtatni, akkor Nagy-Britanniának "semmi félnivalója nem lenne" attól, hogy otthagyja az Európai Uniót - mondta a londoni polgármester.

Híradó/MTI

2014. szeptember 1., hétfő

Egyesült Királyság - Cameron az utaslisták bemutatására kötelezi a légitársaságokat

Könnyebb lesz a határon bevonni azoknak a brit állampolgároknak az útlevelét, akik a hatóságok gyanúja szerint terrorcselekmények elkövetése végett akarnak külföldre utazni, vagy azért, hogy ott terrorszervezetekhez csatlakozzanak – közölte hétfőn a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki a kormány terrorellenes szigorító intézkedési terveit ismertette az alsóházi képviselőkkel, kijelentette azt is, hogy a brit repülőterekre közlekedő légitársaságokat a jövőben törvény kötelezi majd utaslistáik előzetes bemutatására.

Cameron szerint útlevél „nem jár mindenkinek automatikusan”, ám jelenleg a brit bűnüldöző hatóságoknak csak korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy a határátkelőknél feltartóztassák azokat, akikről terrorcselekmények elkövetésének szándékát gyanítják. Ezért a brit kormány olyan „konkrét és célzott” törvénymódosítást terjeszt elő, amely felruházza a hatóságokat az útlevelek helyszíni lefoglalásának jogával ilyen esetekre. A rendőrség átmeneti jelleggel vonhatná be a gyanús utasok úti okmányait, arra az időre, amely alatt a szükségesnek ítélt biztonsági ellenőrzések elvégezhetők – mondta a brit kormányfő.
Ki és be

Cameron szerint azonban nemcsak a terrorcselekmények szándékával gyanúsíthatók kiutazását kell megakadályozni, hanem azoknak a beutazását is, akik külföldön szélsőséges fegyveres csoportok soraiban harcolnak. A többes állampolgárságú vagy honosított brit állampolgárok esetében már most is lehet élni az állampolgárság megvonásának lehetőségével, a csak brit állampolgárságú gyanúsítottakkal szemben azonban nem, mivel a vonatkozó brit és nemzetközi törvények tiltják, hogy a brit hatóságok bárkit hontalanná tegyenek.

Információ az utaslistákról

Vannak azonban más jogi lehetőségek, és ezeket a brit kormány pártközi egyeztetések útján kívánja feltárni – mondta Cameron. Hozzátette ugyanakkor: a kormány már döntött a polgári repülés biztonságát szolgáló, világszerte jó ideje alkalmazott intézkedések törvényerőre emeléséről. Ennek jegyében a jövőben jogszabály kötelezi majd a légitársaságokat a brit hatóságok által repülési tilalommal sújtottak listájának figyelembe vételére.

Emellett a légitársaságoknak a készülő törvény alapján információt is kell szolgáltatniuk utaslistáikról, és végre kell hajtaniuk a brit kormány által megkövetelt biztonsági szűréseket. Ha a légitársaságok erre nem hajlandók, járataik nem szállhatnak le Nagy-Britanniában – mondta hétfői parlamenti tájékoztatójában a brit miniszterelnök.

Megemelték a terrorkészültség szintjét

Az új szigorítási tervek bejelentésének előzményeként a brit kormány pénteken a második legmagasabb fokozatra emelte a terrorkészültség szintjét. Az intézkedés értelmében az ötfokozatú brit készültségi rendszerben az addigi „jelentős” helyett a „súlyos” kockázatra figyelmeztető riasztási szint lépett érvénybe. Ennek hivatalos meghatározása szerint „nagyon valószínű”, hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri.

A készültségi listán ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a „kritikus”, amit akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.

Theresa May brit belügyminiszter a készültségi fokozat emeléséhez fűzött nyilatkozatában mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Londonnak jelenleg ilyen konkrét értesülései nincsenek; az intézkedést a szíriai és az iraki fejlemények indokolják.

Magyar Nemzet

Egyesült Királyság - Cameron nem engedné vissza a brit állampolgárságú dzsihádistákat

A brit születésű Brit-szigeteken született, jelenleg Irakban vagy Szíriában élő dzsihádisták Angliába való visszatérését tiltaná meg egy időre David Cameron, brit miniszterelnök. Kormányközeli források szerint hétfőn új terrorellenes intézkedéseket jelent be Cameron.

Azok a brit születésű személyek brit állampolgárok, akik esetében megalapozott a gyanú, hogy külföldön terrorista cselekményeknek a részesei voltak, ugyan az útlevelüket megtarthatják, de egy időre nem léphetnének Nagy-Britannia területére. Ez lenne az egyik alapeleme Cameron terrorellenes intézkedéseinek, de valószínűleg hétfőn olyan jogi megoldásokról is szó lesz, amelyekkel megkönnyítenék a hatóságok dolgát, ha azok le akarnak foglalni útleveleket-írja az Independent.

Ezekről az intézkedésekről a BBC értesült kormányzati források alapján, miután Cameront és miniszterelnök-helyettesét, Nick Clegget a biztonsági tisztviselők arról tájékoztatták, hogy Nagy-Britannia terrorfenyegetettsége megnőtt. „A kormányzat egy sor intézkedést fontolóra fog venni, hogy megőrizzék az ország biztonságát az iszlám szélsőségesek növekvő fenyegetésével szemben” -idézi a BBC az egyik kormányzati forrását. hirdetés

Nagy-Britanniában legalább 500 brit születésű emberről állampolgárról feltételezik, hogy jelenleg dzsihádistaként Szíriába harcolnak.

VS.hu

2014. augusztus 16., szombat

Szíria - Több száz embert öltek meg az Iszlám Állam fegyveresei

Egy szíriai törzs mintegy hétszáz tagját ölték meg az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista szervezet fegyveresei az elmúlt két hétben Szíriában. Észak-Irakban, a moszuli gát térségében kilenc légicsapást mértek az amerikai harci repülőgépek az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyveres szervezethez tartozó célpontokra. David Cameron brit kormányfő egyenes utalást tett a katonai beavatkozás lehetőségére.

Szíriai ellenzéki források szerint az iszlám szélsőségesek az ország keleti tartományában, Deir-ez-Zórban az as-sejtaat törzs tagjait mészárolták le, míg további százakat elhurcoltak.

Az as-sejtaat törzs tagjai a szóban forgó tartomány több falvát népesítik be, és az Iszlám Állam az elmúlt hetekben épp az ő megsemmisítésükre indított offenzívát. Az iszlám szélsőségesek a törzs tagjait "hitetleneknek" tekintik, mégpedig azért, mert nem voltak hajlandók az Iszlám Állam által megszabott "szabályok" alapján élni. Korábban a törzs több tagját keresztre feszítették és lefejezték.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) szerint a napokban az Iszlám Állam fegyveresei az észak-szíriai Aleppó tartományban is több falut foglaltak el; a harcokban közel negyvenen haltak meg.

Szíriában a fegyveres ellenzéket meggyengítette, hogy korábbi szövetségesük, az iszlamista an-Nuszra Front július végén kivonult a térségből. Az an-Nuszra, az al-Kaida szíriai szárnya a lázadók oldalán harcolt egyrészt az Iszlám Állam, másrészt Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere ellen. Néhány héttel ezelőtt viszont az an-Nuszra Front a többi lázadó csoport ellen is elkezdett harcolni, tovább bonyolítva a szíriai helyzetet.

Szíriai ellenzéki csoportok a hét végén a nyugati országokhoz fordultak támogatásért az iszlám szélsőségesek elleni harcban. Egyidejűleg gyors beavatkozást sürgettek az iszlám radikálisok által végrehajtott mészárlások folytatásának megakadályozása érdekében.

A 2013-ban Szíriában megjelent Iszlám Állam civilek elleni erőszakos cselekményeivel és a hegemonikus törekvéseivel kiváltotta a szíriai lázadók ellenszenvét, ami véres összecsapásokhoz vezetett a két tábor között. (...)

Híradó/MTI

2014. május 17., szombat

Egyesült Királyság - A kilépés mellett kampányolnának a brit "konzervatívok"

A kormányzó brit Konzervatív Párt Nagy-Britannia EU-kilépése mellett kampányolna a három éven belül esedékes népszavazáson, ha addig Londonnak nem sikerül egyezségre jutnia Brüsszellel a brit kormány által igényelt reformokról - mondta szombaton a kabinet egyik befolyásos tagja.

Michael Fallon energiaügyi államtitkár - David Cameron miniszterelnök közeli szövetségese és tanácsadója - a BBC rádiónak nyilatkozva szombat este kijelentette: a kormány azt fogja javasolni, hogy a választók nemmel szavazzanak a brit EU-tagság fenntartására vonatkozó kérdésre, ha nem születik megállapodás a London által felvázolt reformcsomagról.

Cameron tavaly bejelentette, hogy ha a párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes választásokon, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szigorításának igénye. A brit kormány egyebek mellett olyan szabályozási rendszert szeretne, amely addig nem tenné lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az újonnan felvett tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.

Michael Fallon mindazonáltal az első olyan befolyásos kabinettag, aki egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a reformokról szóló megállapodás elmaradása esetén a Konzervatív Párt a brit EU-kilépést szorgalmazná. A BBC-nek nyilatkozva ő is hangsúlyozta azonban, hogy a brit kormány "nem vereségre készülve" indul neki a tárgyalássorozatnak, hanem úgy gondolja, hogy elérheti az általa igényelt reformokat.

Az államtitkár szavaira reagálva a Downing Street szóvivője is azt mondta a BBC-nek, hogy David Cameron kormányfő bízik az EU-hoz fűződő brit viszonyrendszer reformjáról tervezett tárgyalások sikerében.

Forrás: Híradó/MTI

2014. május 11., vasárnap

Európai Unió - Cameron szerint át kell alakítani a szabad munkavállalás rendszerét

A 2004-es keleti bővítés tanulságai alapján "teljesen más alapokra" kell helyezni az Európai Unió új tagállamaival szembeni átmeneti munkavállalás szabályozását - mondta vasárnap a brit miniszterelnök.

David Cameron a BBC televízió vasárnaponként jelentkező politikai magazinműsorában kijelentette: a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt indult "tömeges vándorlás" Nagy-Britannia felé. Cameron szerint e tapasztalat alapján be lehetne vezetni olyan átmeneti szabályozást, amely addig nem teszi lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az új tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.

A brit kormányfő igennel válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy ezt az elképzelést "el lehetne-e adni" Brüsszelben. Cameron burkolt célzást tett arra, hogy London akár meg is vétózhatja az új tagországok felvételét, ha a munkavállalás újraszabályozásának brit igénye nem teljesül. Hangsúlyozta: az EU további bővítéseiről a jelenlegi tagországoknak egyhangú döntést kell hozniuk, hogy Nagy-Britanniának is lesz "beleszólása" e döntésbe.

Cameron szerint a 2004-es EU-bővítés óta hozzávetőleg egymillióan telepedtek át Kelet-Európából Nagy-Britanniába, és ez "megváltoztatta az országot, a brit politikai kultúrát".

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció - gyakran a liberális koalíciós partner ellenkezésével dacolva - már az elmúlt hónapokban is sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének szigorítását is követeli.

Cameron tavaly év végén, a Financial Timesnak írt cikkében részletesen is ismertette London e követeléseit. A kormányfő akkori írása szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását, és amely lelassítja a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a 2004-es keleti EU-bővítés utánihoz hasonló, nagyon nagy arányú migráció elkerülését.

A konzervatív párti brit kormányfő már abban a cikkben is indítványozta, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelmének el kellene érnie egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik állampolgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban.

London a külföldi EU-polgárok munkavállalási szabályainak szigorítása miatt az elmúlt hónapokban többször is komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztossal, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit konzervatív politikusok.

Forrás: Híradó/MTI

2014. január 27., hétfő

Egyesült Királyság - Cameron vétózná az uniós döntéseket

Erősítenék a parlament szerepét az EU-val szemben a brit konzervatívok. Újabb euroszkeptikus javaslat a kormány asztalán.

Vétójoggal ruházná fel a brit parlamentet egy konzervatív javaslat. A jobboldali képviselők közel fele aláírta a David Cameron kormányfőnek címzett levelet, amely felhatalmazná a törvényhozás alsóházát, hogy blokkolja a nemzeti érdekeket sértő EU-s jogszabályokat. Támogatói szerint ezzel vissza lehetne szerezni az irányítást például a határellenőrzés és az energiapolitika felett. A javaslatot elvetették a miniszterek, Chris Grayling igazságügyminiszter valószerűtlennek tartotta azt, William Hague külügyminiszter pedig szintén kritizálta.

Erősödő euroszkepticizmus

Aligha lepődhetünk meg egy ilyen ötleten az EU-val kapcsolatban egyre kritikusabb hangot hallató Nagy-Britanniában. David Cameron miniszterelnök már tavaly bejelentette, hogy újratárgyalná a brit EU-tagság feltételeit. Ezen kívül – a jövő tavasszal tartandó választások megnyerése esetén – 2017-ben népszavazást tartana az unióban maradásról. A konzervatívok továbbá azt szeretnék, ha az Európai Unió az egységes piacra koncentrálna, nem pedig a nemzeti hatáskörök szűkítésén fáradozna. A brit pénzügyminiszter, George Osborne a hónap közepén tartott Open Europe agytröszt által szervezett konferencián kijelentette, hogy amennyiben nem lesz mélyreható reform az EU-ban, Nagy-Britannia ki fog lépni. Kiemelte továbbá, hogy a jelenlegi status quo fenntartása elhúzódó válsághoz és az európai versenyképesség további csökkenéséhez vezet. (...) 

Forrás: Kitekintő

2014. január 12., vasárnap

Európai Unió - A szabad mozgás elve nem módosítható

 Ez "az EU egyik legnagyobb sikere", és persze "úgyis elbukna"...


Nem lehet újratárgyalni az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás alapelvét - közölte a brit kormány által megfogalmazott módosítási igényekre reagálva az Európai Parlament elnöke.

Martin Schulz
Martin Schulz a The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapnak kijelentette: az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az EU egyik legnagyobb sikere. "Ez alapelv és ugyanúgy nem képezi újratárgyalás alapját, mint ahogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának elve sem újratárgyalható" - fogalmazott az EP német szociáldemokrata elnöke.

Schulz hangsúlyozta, hogy egy ilyen jellegű szerződésmódosításhoz az összes tagország egyhangú támogatása és ratifikálása lenne szükséges, és az Európai Parlamentben is el kellene fogadtatni, itt azonban e kezdeményezés szinte biztosan elbukna.

Az EP egyik alelnöke, a brit Liberális Demokratákat képviselő Edward McMillan-Scott szintén azt mondta a The Observernek, hogy a szabad mozgás alapelvének módosítása "soha nem menne át" az EU miniszteri tanácsán, sem az Európai Parlamenten. Ha a globalizálódó világban az EU felülvizsgálná a nyitott piacok és a nyitott határok alapelvét, azzal saját magának okozna károkat - tette hozzá a brit politikus.

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció és személyesen David Cameron miniszterelnök az utóbbi hetekben - különösen a román és a bolgár munkavállalókkal szembeni átmeneti korlátozások január 1-jei lejárta előtt és azóta is - folyamatosan hangoztatja London igényét az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozására.

Cameron a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: az Európai Unió alapítói sem számolhattak olyan mértékű "népvándorlással", amilyen az EU kelet-európai bővítése után nyugat felé megindult, ezért szükséges az EU-n belüli munkaerő-áramlás szabályozásának átalakítása.

A brit kormányfő szerint ez "teljes mértékben elérhető", tekintettel arra, hogy az új tagállamok felvételéhez egyhangú döntésre van szükség az EU-tagok részéről a bővítés feltételeiről. Cameron nem mondta ki a "vétó" szót, de kijelentette: az egyhangú döntés követelménye révén Nagy-Britanniának lehetősége lesz a jövőbeni EU-bővítési döntések során arra, hogy az új tagok felvétele fejében a jelenleginél "keményebb, robusztusabb" szabályozáshoz ragaszkodjék.

A brit kormány sorra jelenti be a külföldi EU-munkavállalókra vonatkozó szigorítási terveket, amelyek közül több az év első napján életbe is lépett. A uniós országokból érkezők például nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában immár nem igényelhetnek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást.

London az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.

Forrás: Híradó.hu

2013. november 27., szerda

Egyesült Királyság - Cameron "bevándorlás-visszaszorító" csomagot jelentett be

Újabb intézkedéseket jelentett be kedd este David Cameron brit miniszerelnök a romániai és bulgáriai "bevándorlóhullám megfékezésére".

Az új intézkedések értelmében például az újonnan Nagy-Britanniába érkező munkakeresők nem folyamodhatnak lakhatási támogatáshoz. A tartózkodás első három hónapjában munkanélküli segélyt sem kérhetnek, és a munkakeresési támogatást sem kérhetik hat hónapnál hosszabb időszakra.

Cameron ugyanakkor kijelentette, hogy bármilyen EU-s országból származó koldust vagy hajléktalant kitoloncolnak és 12 hónapig nem engedik őket újra be az országba, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy munkahelyre jönnének vissza.

Cameron ismét elmondta, hogy a britek "mélységes aggódnak" a romániai és bulgáriai bevándorlók miatt. A kormányfő a szabad helyváltoztatáshoz való jog átgondolását is javasolta, amely ugyan központi EU-s elv, de szerinte nem kellene teljesen feltétlennek lennie.

Forrás: Transindex.ro/Guardian