A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Esterházy Pál herceg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Esterházy Pál herceg. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 23., hétfő

Évforduló - Március 23.

Megszületett Esterházy Pál herceg
(1901)


Kismartonban született. Egy évig a bécsi kereskedelmi akadémiára járt, majd Münchenben folytatta tanulmányait. A Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi és jogi doktori fokozatot nyert. Apja, Esterházy Miklós halála után Sopron vármegye örökös főispánja lett, de politikával nem foglalkozott. Támogatta a tudományokat és művészeteket.

Az Esterházy-hitbizomány uraként folytatta a Hanság telkesítését, fejlesztette és tökéletesítette az állattenyésztést. Magnemesítést létesített, korszerűsítette badacsonyi szőlészetét. Kapuváron húsgyárat, Dombóváron malmot és sertéshizlalót létesített. Telkeket parcelláztatott és juttatott alkalmazottai számára. 1938-ban 300 000 pengős alapítványt tett az orvosi kutatás előmozdítására. 

A magyar képzőművészetet évenkénti vásárlásaival, festészeti és szobrászati díjak adományozásával támogatta. Elkészíttette Eszterházán a Haydn-domborművet és Kismartonban a Haydn-síremléket. Saját költségén kiadatta Esterházy Miklós nádor m. és török iratait. 1948-ban letartóztatták, a Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 1949. februárban 15 év fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték. 1956 októberében szabadult ki, Ausztriában, majd haláláig (1989. május 25.) Svájcban élt.


Meghal Tisza Kálmán miniszterelnök
(1902)


Tisza Kálmán politikus, hazánk legtovább hatalomban lévő miniszterelnöke volt, aki 1875–90 között irányította Magyarországot. Tisza, ahogy ragadványneve is utalt rá, „generálisként” kormányozta hazánkat, stílusának és jellemének köszönhetően azonban megszilárdította a deáki kiegyezés nagy művét, lerakta a dualista rendszer alapjait, és ideális viszonyokat teremtett az ipari forradalom kibontakozásához.


Lengyel-magyar barátság napja
(2007 óta)


Rubicon/Múlt-kor

2014. augusztus 29., péntek

Kismarton - Elhunyt Esterházy Melinda hercegné

Életének 96. évében csütörtökre virradóra elhunyt Galántai Esterházy Melinda hercegné, Esterházy Pál herceg (1901-1989) özvegye - közölte a család és az Esterházy Magánalapítvány az MTI-vel. A hercegnét családja körében érte a halál az ausztriai Kismartonban.

"Esterházy Melinda hercegné személyében Burgenland tartomány kulturális életének egyik legnagyobb támogatóját tisztelhettük" - fogalmaznak a gyászközleményben.

Nevéhez fűződik a magyar történelmi örökség részét képező kismartoni Esterházy-kastély és Fraknó várának állapotmegőrzése, azokban nagy jelentőségű kiállítások rendezése, valamint közhasznú és szociális támogatások biztosítása. Tevékenységét számtalan kitüntetéssel ismerték el.

Ottrubay Melinda néven született Budapesten 1920-ban, Ottrubay Dezső törvényszéki elnök lányaként. A Magyar Állami Operaház primabalerinája lett, ekkor, karrierje csúcsán ismerkedett meg későbbi férjével, V. Esterházy Pál herceggel, akivel 1946-ban házasságot kötött. Ezután felhagyott balett-táncosi pályafutásával.

Esterházy Pált 1949-ben, a Mindszenty-perben hosszú fogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az 1956-os forradalom alatt szabadult, ezután a hercegi pár rövid ausztriai tartózkodás után Svájcban telepedett le. Zürichben éltek a férj 1989 áprilisában bekövetkezett haláláig. Negyvenhárom évnyi házasságuk alatt nem született gyermekük.

Végrendeletében Esterházy Pál feleségét jelölte meg az ausztriai vagyon és kulturális javak egyedüli örököseként. A hercegné 1994-ben az Esterházy kulturális örökséget vagyonkezelés céljából magánalapítványokba helyezte el, majd 2000-ben kezdeményezte az alapítványi rendszer modernizálását.

Véglegesen 2002 őszén, 83 évesen mondott le hivatalos funkcióiról és vonult vissza a nagy nyilvánosság elől, de az utolsó pillanatig nagy érdeklődést tanúsított Burgenland tartomány kulturális és társadalmi eseményei iránt, melyeket nagylelkűen támogatott is - közli a család és az Esterházy Magánalapítvány által összeállított életrajzi vázlat.

Hírek.sk