Évforduló - Március 8.

I. Ulászlót magyar királlyá választják

(1440)

1440. január 1-jén a budai országgyűlés Ulászlót választotta magyar királlyá. Az országgyűlés után magyar bárókból álló küldöttség indult Krakkóba, amely 1440. március 8-án egyezett meg Ulászlóval a magyar királlyá koronázás feltételeiről, ezért Ulászló megválasztásának napját sokszor ezzel a dátummal adják meg. 

A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a köznemességnek döntő szava volt a királyválasztásban. Ulászló királyságát feltételekhez kötötték. Ezek szerint Ulászlónak a koronázás előtt köteleznie kellett magát, hogy visszaadja Magyarországnak a még Zsigmond által elzálogosított szepességi városokat, hogy védelmezni fogja Magyarországot a töröktől, továbbá feleségül veszi Luxemburgi Erzsébet királynét.

Kiadják I. Ferenc magyar király diplomá-ját

(1802)

I. Ferenc `diplomá`-ja életre keltette a pannonhalmi bencés főapátságot, a dömölki, a tihanyi és bakonybéli apátságokat; a jászóvári és csornai premontrei prépostságot, továbbá 1814-ben a ciszterci rend egyesített zirc-pilis-pásztói apátságát. Visszakapták birtokaikat is, de ettől kezdve a lelkipásztorkodás mellett középiskolákat kellett fenntartaniuk. 

A pannonhalmi főapátság független lett a győri püspöktől. Tizenöt hozzátartozó plébániával, önálló egyházmegyét képez. A főapát a püspöki konferencia teljes jogú tagja. A rend teológiai főiskolája Pannonhalmán működik. (A főapátság birtokállománya az 1930-as években 60 315 kat. h., amiből 8 gimnáziumot tartott fenn. 1944-45-ben a főapátság a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt állt, több ezer üldözöttet mentett meg. Ekkori létszáma a főapát és 4 apát mellett 237 felszentelt pap, 25 fogadalmas növendék és 15 novícius).

Meghal Esterházy János felvidéki magyar politikus

(1957)

Wikipédia/Múlt-kor

Évforduló - Július 17.

Szent Zoerard András és Benedek remeték

Lengyel származású magyarországi remeték. András másik neve Zoerard (Szórád). A XI. században Szent István uralkodása alatt jöttek Magyarországra, s a Nyitra melletti Zoborhegyi bencés apátság tagjai lettek. A monostor apátja engedélyével a Zoborhegy egyik barlangjában remete életet kezdtek, majd a nagyobb magány után vágyódva a Vág folyó melletti Szkalkára mentek, ahol András meghalt. Benedek még három évig remetéskedett itt egyedül, amikor rablók megölték és a Vág vizébe dobták. Nyitrán Szent Emmerán vértanú templomában temették el, András holtteste mellé.

Istenünk, Szent Zoerárd-András és Benedek a te hívásodat követve a remeteség magányát választották, hogy a csendben imádsággal és munkával tökéletesebben szolgáljanak neked. Közbenjárásukra add segítségedet, hogy e világ változandóságai közepette is készségesen meghalljuk szavadat, és mindenben követhessük szent akaratodat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Szécsi Dénes bíboros, esztergomi érsek magyar királlyá koronázza I. Ulászlót

(1440)

Megkezdődik a spanyol polgárháború

(1936)

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia/Múlt-kor