Basescu szerint Románia és Moldova egyesülni fog

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülni fog, amikor a románok többsége mindkét országban ezt akarja majd, mert senki sem veheti el egy néptől azt a jogot, hogy egyesüljön - jelentette ki Traian Basescu román államfő a moldovai közszolgálati televíziónak adott interjújában, amelyet a Mediafax hírügynökség ismertetett csütörtökön.

A román elnök kifejtette: nem tesz le arról az álláspontjáról, hogy egyetlen népről van szó, amely két független államban él. Hozzátette: bármennyire szeretné is a két ország egyesülését, ezt nem lehet erővel, vagy ámítással megvalósítani, erre majd akkor kerül sor, ha mindkét országban a többség az egyesülés mellett foglal állást, ahogyan a német újraegyesülésnél történt.

"Romániában minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a lakosság 80 százaléka támogatná a két román állam egyesülését, de tudom, hogy Moldovában ez nincs így, ezért Románia nem tesz semmit az egyesülés érdekében" - jegyezte meg a román államfő.

Basescu kijelentette: a novemberi választások (a romániai elnökválasztás és a moldovai parlamenti voksolás) után búcsúlátogatást tesz Moldovában, és kérvényezni fogja a moldovai állampolgárságot.

A román elnök interjúját ismertető Adevarul hírportál moldovai felmérések adataival egészítette ki beszámolóját: egy 2014 januárjában készült felmérés szerint a moldovaiak 27 százaléka határozottan támogatná az egyesülést, 22 százaléka pedig hajlik arra, hogy támogassa, míg egy korábbi, 2011-es felmérésnél a megkérdezettek alig 11 százaléka volt az egyesülés határozott híve, és további 20 százaléka találta ezt elfogadhatónak.

A jobboldali Traian Basescunak december 21-én jár le második elnöki mandátuma. A novemberi választáson a felmérések szerint a szociáldemokrata Victor Ponta kormányfőnek van a legnagyobb esélye arra, hogy Románia következő elnöke legyen. Ponta választási kampánya során többször hangsúlyozta: stratégiai célkitűzése mind a bukaresti, mind a chisinaui Európa-barát kormánynak, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság ismét egymásra találjon az Európai Unióban. Basescuval ellentétben Ponta kerüli azt, hogy a két ország egyesüléséről beszéljen.

Híradó/MTI

Ferenc pápa hálát adott Istennek Boldog Durcovici vértanú püspökért

A vasárnap déli Regina Coeli elimádkozása után Ferenc pápa emlékeztetett rá, hogy Jászvásáron, szombaton a boldogok sorába iktatták Anton Durcovici püspököt, a hit vértanúját. 

A buzgó és bátor főpásztort a romániai kommunista rezsim üldözte. Börtönben halt meg éhen és szomjan 1951-ben. 

A jászvásári hívekkel és egész Romániával együtt adjunk hálát Istennek ezért a példamutatásért – mondta Ferenc pápa. 

Forrás: Vatikáni Rádió

Moldova - A Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz csatlakozását támogató aláírások kerültek Moszkvába

A moldovai Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz csatlakozását támogató aláírásokkal teli gyűjtőíveket szállítottak Moszkvába - tudatta Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap internetes közösségi oldalakon.

Rogozin azt is közölte a Twitteren és a Facebookon, hogy előzőleg a moldovai titkosszolgálatok mintegy 30 ezer aláírást tartalmazó gyűjtőíveket koboztak el arról a repülőgépről, amelyen kísérete szombaton távozott volna Chisinauból. Hozzátette, hogy a moldovai hatóságoknak csak a "szállítmány kisebbik része jutott", annak nagy részéről "gondoskodtak" és eljuttatták Moszkvába.

Rogozin a Twitteren fotókat is közzétett arról, hogy a Dnyeszteren túli orosz szervezetek képviselői ünnepélyesen átadták az aláírásgyűjtő íveket a Moszkvából érkezett küldöttségnek.

Az orosz küldöttséget szállító különgépet szombaton ukrán vadászgépek visszafordulásra kényszerítették az Odessza megyei Kodima térségében. A Rusjet légitársaság JAK-42-es repülőjén utazott volna vissza az orosz fővárosba eredetileg Dmitrij Rogozin is. A chisinaui orosz nagykövetség tájékoztatása szerint az orosz miniszterelnök-helyettes végül egy menetrendszerinti repülőjárattal utazott vissza az orosz fővárosba. Rogozin kísérete később ugyancsak menetrendszerinti repülőjárattal tért vissza Chisinauból Moszkvába. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes - aki egyben az orosz államfő dnyesztermelléki különmegbízottja - a május 9-i győzelem napi katonai parádé alkalmából látogatott Tiraszpolba, a Moldovától elszakadását 1990-ben egyoldalúan kikiáltó Dnyeszter menti Köztársaság fővárosába. Az orosz kormányfő-helyettest Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter és vezető parlamenti politikusok is elkísérték.

Chisinauban még a látogatást megelőzően figyelmeztettek, hogy Rogozin jelenléte nem kívánatos Tiraszpolban.

A Dnyeszter folyótól keletre elterülő keskeny földsávon kikiáltott Dnyeszter menti Köztársaságot csak a szintén szakadár Abházia és Dél-Oszétia, valamint az úgynevezett Hegyi-Karabah Köztársaság ismerte el.

A Dnyeszteren túli területen élők döntő többsége már egy 2006-os népszavazáson arra voksolt, hogy a régió Oroszország részévé váljon. A Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje a márciusi krími népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót.

Vlagyimir Putyin orosz elnök április 17-én élő televíziós műsorban szögezte le, a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek sorsukról.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap ugyancsak április 17-én szakértők és tiraszpoli oroszbarát politikusok nyilatkozataira alapozva írt arról, hogy a szakadár Dnyeszteren túli területen a krími forgatókönyv valósul meg. "Mindent úgy csináltunk, ahogy a Krímben" - közölte a lappal Galina Antyufejeva, a Dnyeszteren túli parlament képviselője. Egy másik tiraszpoli honatya, Dmitrij Szojin nem titkolta, hogy a régió vezetése Moszkvával egyeztette lépéseit.

Forrás: Híradó/MTI

Moldova - EU–orosz vita Transznisztria miatt

Éles hangon bírálta az orosz külügyminisztérium az Európai Parlament (EP) azon, február elején elfogadott határozatát, amelyben elítéli a szakadár transznisztriai vezetést, amiért az megpróbál nyomást gyakorolni a tartományban működő román iskolákra.

A moszkvai külügy arrogánsnak nevezte a román EP-képviselők által beterjesztett indítványt. A közlemény megjegyzi, hogy a határozatot az EP-képviselők kevesebb mint tíz százalékának a voksaival fogadták el.

A külügyi tárca sajnálatát fejezi ki „a határozatot támogató európai képviselők arrogáns törekvése miatt, hogy szakértőként tüntessék fel magukat egy összetett és kényes problémában.” Moszkva ezért felszólítja az Európai uniót, hogy viszonyuljon felelősebben a transznisztriai helyzethez.

Az EP február 6-án fogadta el a Moszkva által bírált határozatot, miután Moldova szakadár tartományának vezetése olyan intézkedéseket hozott, amelyek a területén működő román iskolák ellehetetlenítését célozták.

Többek között megemelték az iskolák által használt ingatlanok bérleti díját, majd befagyasztották a bankszámláikat, így sem a közműdíjakat, sem az oktatók bérét nem tudták kifizetni. Múlt héten aztán valutacsempészet vádjával őrizetbe vették a tiraszpoli Lucian Blaga Gimnázium igazgatóját, mert az személyesen utazott a moldáv fővárosba, Chişinăuba az oktatók bérére szánt összegért.

A zömmel orosz ajkúak lakta Transznisztria 1992-ben kiáltotta ki függetlenségét. Az országot a világ egyetlen országa, még a tiraszpoli kormányt támogató Oroszország sem ismerte el hivatalosan.

Forrás: Krónika.ro

Marius Diaconescu: Románia a kommunista-nacionalista történetírás foglya

3. rész

Marius Diaconescu, a bukaresti egyetem tanára szerint meg kell tisztítani a román történelmi tudatot, mert tele van hazugságokkal. Miért él hamis történelemtudattal a romániai ember? – keresi a választ Ovidiu Nahoi kérdéseire a Historia című folyóiratban.

– Hunyadi Jánost nagyobb mértékben vállaljuk. Mátyás királyt azonban már kevésbé. 

– Igen, mert Hunyadi Jánost mi román hősnek tartjuk, a magyarok pedig magyar hősnek tekintik. Mátyás királyt mi megtagadjuk, a magyarok pedig nagy magyar királyként tisztelik. Holott már akkor, a korszakban világosan megfogalmazódott, hogy Mátyásnak román felmenői is voltak, és ez senki számára nem jelentett szégyent. A középkorban sok román nemes futott be jelentős pályát a Magyar Királyság hierarchiájában...

...És ezek közül a legmagasabbra Hunyadi Mátyás, valamint az ő apja, Hunyadi János jutott. Büszkéknek kellene lennünk erre. A nagy világtörténeti munkák, amelyek Cambridge-ben vagy máshol a nagyvilágban születnek, Hunyadi Jánosról és Mátyás királyról beszélnek. De mi olyan témákat választunk, amelyek révén többé-kevésbé csak siránkozunk, ahelyett, hogy előállnánk azzal, ami valóban történt.

– Még mindig azt a mítoszt tápláljuk, hogy mi Európa kapuinál álltunk, másokat védtünk, miközben azok katedrálisokat építettek? 

– Sajnos, igen. Holott ne feledjük: mi önvédelemből harcoltunk a törökkel. Rövid távú csatákat vívtunk.

– És nem voltunk ezzel egyedül. 

– Pontosan. És nem mi álltuk el a törökök legfőbb útját Európa felé. A középkorban és főleg a XV. században a legtöbb és a legnehezebb harcot Magyarország vívta el egészen Mohácsig. Ezt el kell ismernünk! Leszámítva a ’70-es éveket Nagy István (Ştefan cel Mare) idejéből, a legtöbb harc a magyarok és a törökök között folyt. Az erőarányok és az ütközetek száma tekintetében egyaránt.

– Nagyon érdekes. Keveset beszélünk Erdély történelméről, és arról, miként befolyásolta ezt a térséget. Íme, a román fejedelmek Erdélyben kerestek menedéket, kapcsolatokat létesítettek, vagy hűbéresekké váltak. A középkori hűbéri hierarchia egy másik olyan kérdés, amiről komplexusokkal beszélünk, mintha legalábbis egyet jelentett volna a teljes megadással. 

– A középkorban megszokott eseménynek számított, hogy egy uralkodó, herceg, nagyherceg, vagy – hogy úgy mondjam – alacsonyabb rangú király a vazallusává váljék valamely magasabb rangú, erősebb uralkodónak. Ez természetes volt. Ahogy ma politikai klienteizmusról beszélünk, amikor egyes „bárók” „kliensként” futtatnak képviselőket vagy szenátorokat, ehhez hasonlóan a középkor idejében a hercegek, nagyhercegek, őrgrófok egy náluk hatalmasabb király vagy császár hűbéresei voltak. Nem szégyellték. Nyilván, a vazallus igyekezett kibújni a kötelességek alól, amelyek egyébként nem voltak nagyok. Megpróbált előnyt kovácsolni a helyzetéből. Volt egy előnyünk: Havasalföld a Magyar Királyság és a Török Birodalom között helyezkedett el. Ebből adódóan a havasalföldi uralkodók gyakran hintapolitikát folytattak. A helyzet kettősségéből adódóan hol az egyikkel, hol a másikkal működtek együtt. Túl sokat kért a török? Mentek a magyarokhoz. Vagy fordítva.

– Védelmet találhattak az egyiknél a másikkal szemben, és fordítva? 

– A XV. században, amikor épp béke volt a két hatalom, a Magyar Királyság és a Török Birodalom között, Havasalföld és Szerbia kettős fennhatóság rendszerének volt alárendelve. Miben állt ez? Amikor békeszerződéseket kötöttek, leírták, hogy Havasalföld fejedelme fizet egy bizonyos adót a töröknek, és Magyarország királyára hallgat, vagyis a magyar királynak is vazallusa. De miért van az, hogy a román történetírásban soha nem tagadjuk, ha a moldvai fejedelmek a lengyel király hűbéresei voltak, de minduntalan elhallgatjuk, ha Ma­gyarország vazallusai voltak. Miért? Mert nacionalista komplexusaink vannak. Mert a mai ember szemével tekintünk a középkori valóságra. Ez a baj forrása.

(folytatjuk) 

Forrás: Erdély.ma/Háromszék

Előzmények - Marius Diaconescu: Románia a kommunista-nacionalista történetírás foglya

1. rész - Tovább a részletekhez...

2. rész - Tovább a részletekhez...

Moldova - "Nem szeretnénk, hogy a gagauz autonómia is eltűnjön, miként eltűnt a romániai magyarok autonómiája"

A Moldovai Köztársaság gagauz közössége azért szervez népszavazást február másodikán a tartomány jövőjéről, hogy az autonómiával ne járjon úgy, mint az erdélyi magyarok – jelentette ki Mihail Formuzal, a gagauz autonóm tartomány kormányzója a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában, amelyet pénteken idézett az Adevarul című román lap.

A gagauzok Moldova déli részén élnek, a török nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélnek. Az ortodox vallású közösség a húsz éve alakult, mintegy 150 ezres népességű autonóm tartomány lakosságának több mint 80 százalékát teszi ki.

A tartományi tanács által kiírt népszavazáson az egyik kérdés azt firtatja, támogatnák-e a választók Moldova belépését az Európai Unióba, egy másik kérdés tanúsága szerint pedig a gagauz tartomány önrendelkezési jogát nyilvánítanák ki arra az esetre, ha Moldova elveszítené szuverenitását, azaz egyesülne Romániával. A referendumot a moldovai kormány nem ismeri el, mondván, hogy országos ügyekben nem lehet helyi népszavazást rendezni.

A tartomány vezetői inkább az orosz vámunióban, mint az Európai Unióban látnák Moldova jövőjét, és – miként az Adevarul által idézett interjúból kitűnik – aggasztja őket az is, hogy a chisinaui kormány nem utasította el hivatalosan Traian Basescu román államfőnek a két ország egyesülését szorgalmazó kijelentéseit.

„Nekünk jó memóriánk van, emlékszünk az 1918-as eseményekre. Nem szeretnénk, hogy egy szép napon a gagauz autonómia is eltűnjön, miként eltűnt a romániai magyarok autonómiája" – fogalmazott Formuzal, arra utalva, hogy az Erdély és a román királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek.

Basescu november végén egy interjú során kifejtette: Románia következő nagy célja az kell, hogy legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal.

A Moldovai Köztársaság novemberben parafálta az Európai Unióval kötendő társulási egyezményt, a chisinaui alkotmánybíróság pedig úgy döntött, hogy az ország hivatalos nyelve a román.

Forrás: Erdély.ma/MTI

Román állami kitüntetés moldovai képviselőknek

Magas rangú román állami kitüntetést adott át csütörtökön Traian Basescu államfő annak a hat moldovai parlamenti képviselőnek, akik tavaly a moldovai alkotmánybíróságnál kezdeményezték a román nyelv államnyelvként való elismertetését a Moldovai Köztársaságban.

A román elnöki hivatal közlése szerint Basescu az ünnepségen kijelentette: a román államnyelvként való elismertetése Moldovában erőteljes identitáserősítő tényezőnek számít.

A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága decemberben megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.

Több parlamenti képviselő fordult az alkotmánybírósághoz, és Basescu most ezért tüntette ki őket. A román államfő kifejtette: az alkotmánybíróság bölcsessége megerősíti azt, amit ő sok éve hajtogat, hogy "egy nép lakja a két román országot".

Basescu jelezte, Bukarest kéri Brüsszeltől, hogy Moldova európai uniós társulási szerződése, és az ezt megerősítő dokumentumok is ismerjék el a román nyelvet Moldova államnyelveként. "Lehet, hogy ez merésznek tűnik, de addig, amíg ez a realitás, nincs amiért ne merjük kérni" - mondta Basescu. Románia az elmúlt hónapokban többször állást foglalt Románia és Moldova egyesülése mellett.

A Szovjetunióból kivált Moldovai Köztársaság 1991-ben fogadta el függetlenségi nyilatkozatát, az alkotmányt 1994-ben szavazta meg a parlament. A moldovai nyelv megnevezést a szovjet hatalom idején kezdték használni, és 1989 után a moldovai kommunisták továbbra is ragaszkodtak ehhez a megnevezéshez. Bukarest szerint ugyanakkor moldovai nyelv nem létezik, az lényegében azonos a románnal.

Forrás: Híradó.hu

Basescu: Románia egyesüljön Moldovával!

Traian Basescu szerint Románia következő nagy célja az, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. A román elnök a közszolgálati televíziónak szerda este adott interjúban fejtette ki álláspontját. Az államfő azt is meglebegtette, hogy ha a dolgok nem az egységesülés irányába mutatnak, Moldovának nehezebb lehet az EU-s integráció.

Traian Basescu felidézte: az ország első nagy célkitűzése az Észak-Atlanti Szövetséghez való csatlakozás, a második pedig az Európai Unióba való belépés volt. „Azt hiszem, hogy a harmadik alapvető cél az egyesülés kell, hogy legyen a Moldovai Köztársasággal. Ez nem képezheti vita tárgyát” – jelentette ki az elnök. Hozzátette, senki nem mondja, hogy ennek azonnal meg kell történnie. Basescu a mostani helyzetben azt tartotta fontosnak, hogy a Moldovai Köztársaságnak „Románia legyen az ügyvédje az Európai Unióba vezető útján”. Az elnök szerint Romániának felkészülten kell várnia azt a pillanatot, amikor a moldovaiak is akarják az egyesülést.

A tévéinterjúban kérdezték az államfőt egy kedden közzétett romániai közvélemény-kutatásról is, amely szerint a románok 51,7 százaléka gondolja, hogy Moldova inkább Romániához és az Európai Unióhoz tartozik, és csak 25,7 százalékuk hiszi, hogy Moldova Oroszországhoz áll közelebb. A megkérdezettek 61,7 százaléka értett egyet azzal, hogy Romániának egyesülnie kellene Moldovával, ha a szomszédos állam EU-integrációja nem lenne lehetséges.

Merne is mást mondani a román külügyminiszter

Traian Basescu elmondta, nem ismerte a közvélemény-kutatást, de ha a közvélemény nem kedvezne az egyesülésnek, akkor is ezt képviselné. „Itt államérdekről – függetlenül attól, hogy mi a románok véleménye –, Románia hosszú távú érdekeiről van szó” – magyarázta az elnök.

A riporter kérdésére, hogy tanácskozott-e minderről a román Külügyminisztériummal, Basescu kijelentette, egyelőre neki kell megadnia a hangot az ország külpolitikájában, majd visszakérdezett: „Azt hiszi, Corlatean úr (Titus Corlatean román külügyminiszter) nem támogatná a két román állam egyesülését?”

Forrás: Magyar Nemzet