Tihany - Húsvétra felújítják a Tihanyi Bencés Apátságot

Húsvétra kívülről is felújítják a Tihanyi Bencés Apátságot egy 145 millió forintos kormányzati beruházás második ütemeként – közölte az apátság turisztikai igazgatója az MTI-vel.

Csizmazia Bulcsú elmondta, az apátság tornyainak vakolását, festését már elvégezték és lefestették a nyugati homlokzatot is. A templom keleti sarkának – mely leginkább ki van téve az időjárás viszontagságainak – vakolását és festését decemberre befejezik. Hozzátette, hogy a külső lábazat felújításával és az orgona újraintonálásával, a rendház nyílászáróinak felújításával a tervek szerint húsvétra végeznek.

Hozzátette: restaurálják a templom alatti barokk kripta 18. és 19. századi sírfeliratait is, valamint megújulnak az apátság belső ajtói.

Csizmazia Bulcsú felidézte, hogy a felújítás első üteme az idén tavasszal zárult. Ennek keretében az eredeti barokk korival egyező kelheimi mészkőlapokkal burkolták a templom belsejét. Megújult a templom lábazata, illetve a padok és a templomhajó faborításai, új világítást és hangosítást szereltek be, emellett téglaburkolat és világítás is került a templom alatti kriptába.

A turisztikai igazgató azt mondta, régóta váratott magára a munka, hiszen az épület padozatát például a 19. század vége óta nem újították fel.

A Tihanyi Bencés Apátságot I. András király alapította 1055-ben, Szűz Mária és Szent Ányos püspök tiszteletére. A 18. század derekán épült az altemplom fölé a messziről is jól látható barokk templom. A templombelső berendezésének munkálatait Stulhoff Sebestyén bútorasztalos irányította. Boldog IV. Károly magyar király Tihanyban töltötte száműzetése előtti utolsó napjait, ennek állít emléket a IV. Károly emlékszoba. A múzeum állandó kiállítása A Tihanyi Bencés Apátság és népei címet viseli, amely a szerzetesi és népi életet mutatja be 1055-től napjainkig.

A templom és a királyi kripta a felújítás alatt is látogatható – olvasható az apátságot bemutató turisztikai honlapon. 

Magyar Kurír

Az igazságtétel pillanata – A tihanyi kálvária újjáépítésének ünnepe

Az 1931-ben épült, majd 1960-ban a megyei tanács határozatával és sajnálatos egyházi beleegyezéssel lebontott, IV. Károly királyról elnevezett kálvária visszaállításának, megújulásának, felszentelésének ünnepi eseményére gyűltek egybe a szélrózsa minden irányából szeptember 14-én délután Tihanyban. 

Egykor...
(Tihanyinfo.com)

Barkó Gábor, az apátság nemrég felszentelt szerzetespapja ismertette a kálvária történetét és újjáépítésének menetét. A kálvária eredendően nem keresztútjáró helyként épült, hanem az I. világháborúban hősi halált halt tihanyi férfiak és a száműzetésben elhunyt (azóta boldoggá avatott) törvényes magyar király, IV. Károly emlékének ápolására (aki az apátságban töltötte száműzetése előtti utolsó magyarországi napjait feleségével, Zita királynéval), valamint történelmi felkiáltójelként, örök mementóként a trianoni magyar sorstragédiát, nemzeti kálváriánkat idézve szimbolikus stációival, melyeknek fedezetét a 63 vármegye közösen vállalta. A kálváriát – amely nemzeti és nemzetközi keresztútjáró hellyé, trianoni zarándokhellyé vált – 1960-ban a megyei végrehajtó bizottság határozatával, Klempa Sándor apostoli kormányzó beleegyezésével lebontották, hogy „helyet biztosítsanak” egy, a Veszprém megye 15 éves „felszabadulását” ünneplő emlékmű számára (amely sohasem készült el). A rendszerváltozás hajnalán, 1991-ben a Tihanyi Bencés Apátság kezdeményezésére döntöttek a kálvária újjáépítéséről, 2007-ben kerülhetett sor az ünnepélyes alapkőletételre, s ez évben fejeződött be a helyreállítás. Az újjáépítés során a hármashalom közepébe kis kápolna is épült, melyben Boldog IV. Károly ereklyéit helyezték el. A kálvária – mondta Barkó Gábor – elsősorban is a keresztények imádkozó- és elmélkedő helye kíván lenni, másrészt figyelmeztet arra, hogy a Magyarországért mondott imádság és a tettekben vállalt felelősség minden időben fontos.

... és ma
(Balatontipp.hu)

Habsburg György nagykövet nagyszülei, IV. Károly király és Zita királyné száműzetés előtti tihanyi tartózkodásának napjait és a 2004-es boldoggá avatás eseményét idézte fel: a király példaadóan szerette népét, családját, az Egyházat, és kereste Isten akaratát. A béke barátja volt, ahogy II. János Pál pápa mondta róla. A kálvária újjáépítése meggyógyított most egy sebet, amelyet a kommunista diktatúra okozott, mutatott rá.

A kálvária felszentelését Márfi Gyula érsek végezte, aki Szent Lukács evangéliuma (9, 23.) alapján a keresztfölvétel, a kereszthordozás jelentőségéről, üzenetéről elmélkedett. Korunk emberének a szenvedésről, a szenvedés éltünkből való kiiktatásáról szóló elvei, megszüntetéséről való törekvései mind arról vallanak, hogy az ember nem értette meg a szenvedés értelmét, nem ismerte fel célját. A keresztény tanítás szerint a szenvedés által vezekelhetünk saját bűneinkért, engesztelhetünk másokért, a szenvedés által előre haladhatunk az életszentség útján.

A katolikus egyház váci egyházmegyéjének honlapja szerint az 1940-ben született Szarvas András plébános, nyugalmazott esperes 1979 július elsejétől szolgált Cibakházán. 1987 és 1994 között a szolnoki kerület esperese volt.

Forrás: Magyar Kurír