A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Titkosszolgálat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Titkosszolgálat. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 16., kedd

Libanon - A Moszad izraeli titkosszolgálat ügynöke volt a Hezbollah egyik vezetője

A lap szerint a libanoni szervezetben különböző vezető pozíciókat töltött be egy titokzatos, M.S. monogrammal jelölt személy.

A Moszad izraeli titkosszolgálat beépített ügynöke volt a Hezbollah libanoni síita szervezet egyik legfelső vezetője - állította libanoni értesülésekre hivatkozva kedden a Háárec című izraeli újság honlapja.

A lap szerint a libanoni szervezetben különböző vezető pozíciókat töltött be egy titokzatos, M.S. monogrammal jelölt személy, aki emellett Izraelnek szállított híreket. Információi segítették többek közt a Hezbollah katonai parancsnoka, Emád Mugnije és Haszan Haulo al-Lakisz katonai vezető elleni merénylet végrehajtását.

Libanoni médiaértesülések szerint a Hezbollah belső elhárítása leplezte le az Izraelnek is dolgozó férfit, aki a 910-es, külföldi műveleteket tervező egység parancsnoka volt, amely elsősorban az Izrael elleni akciókért felel szerte a világban. Üzletembernek álcázva magát rengeteget utazott külföldre, s egy nyugat-ázsiai útján szervezte be a Moszad évekkel ezelőtt - állítják lebukása után.

A beszámolók szerint szerepe volt abban, hogy számos alkalommal meghiúsultak a Hezbollah kísérletei Mugnije halálának megbosszulására, akit állítólag az izraeli titkosszolgálat végzett ki hat éve Damaszkuszban. M.S. a vádak szerint leleplezett számos külföldi Hezbollah-tervet és -ügynököt a Moszadnak, legutóbb egy Peruban elfogott libanoni merénylőt, akinek az otthonában robbanószereket találtak.

Híradó/MTI

2014. július 13., vasárnap

Ma is titkos szovjet fegyverraktárak vannak Európa-szerte

Elérhetővé tették a nyilvánosság számára a Mitrohin-archívum egy részét, amely szovjet titkosszolgálati adatokat leplezett le. Az egyik hírszerző dokumentum szerint titkos szovjet fegyverraktárak voltak és vannak ma is elrejtve több európai nagyvároshoz közel. Az archívumból származó iratok még több részletet árulnak el a brit Melita Norwoodról, aki a KGB legfontosabb női kéme volt.

Európa nyugati felében valószínűleg még ma is vannak elrejtve álcázott szovjet fegyverek, amelyeket hidegháborús ügynökök hoztak be a második világháború után egy majdani konfliktus esetére - magyarázta Christopher Andrew brit történész. A kommunikációs felszerelésekből és kézifegyverekből álló készletek elrejtésének módszerét egy, a titkosítás alól hétfőn feloldott KGB-dokumentummásolat leplezte le. A Mitrohin-archívumból származó aktából az is kiderült, hogy egy, a szovjetek legfontosabb brit kémének tartott nő egy medaliont, valamint élethossziglanig tartó, havi 20 fontos életjáradékot kapott "a sok éven át tartó kiváló munkáért", amely során londoni irodájából csempészett ki atomtitkokat.

Vaszilij Mitrohin majd' 30 évig dolgozott a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának (KHEF) levéltárában, ahol közel 12 évet töltött el azzal, hogy a szigorúan titkos aktákat lemásolja, és hatalmas kockázatot vállalva kicsempéssze a munkahelyéről, majd otthonának padlója alá rejtse. 1992-ben a brit titkosszolgálat segítségével disszidált a Szovjetunióból és Angliában telepedett le. A két világháború közötti időszaktól a hidegháborúig bezárólag felbecsülhetetlen értékű információk kerültek ki a szigorúan titkos szovjet mappákból, amelyek részletes betekintést adnak a szovjet kémek tevékenységébe. A 33 doboznyi akta közül 19-et nyitottak meg eddig; ezek a cambridge-i Churchill College-ban tekinthetők meg.

A titkosítás alól legutóbb feloldott jegyzetek szerint a szovjetek különböző európai nagyvárosok közelében titkos fegyverraktárakat létesítettek arra az esetre, ha kitörne egy újabb világháború - mondta Christopher Andrew, aki egyébként Mitrohin jó barátja is egyben. Habár az akták nem közölnek pontos adatokat a helyszínekről, a Brit-szigeteken minden bizonnyal lehetnek még ilyen lerakatok. "Ez egy nagyszabású művelet volt, raktárokat pedig minden bizonnyal a legtöbb NATO-országban létesíthettek" - tette hozzá. "Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok után Nagy-Britannia volt a második legfontosabb ellenséges ország, ezen szovjet technika leginkább itt terjedhetett el. Ma már nagyon nehéz lenne beazonosítani és lokalizálni ezeket a helyszíneket, továbbá nem valószínű, hogy használhatóak lennének az ott talált műszerek és fegyverek" - fejtette ki a történész.

Az egyik feljegyzés szerint egy fegyverraktár a svájci Bern mellett létesült, ám a Mitrohin által lemásolt akta csak így pontosítja a helyet: "egy termőföld melletti kápolna közelében, 36 lépés után két lombos fa között". A következő megjegyzésben a szerző a lerakat körüli aknák hatástalanításáról ír.

Mitrohin jegyzetei segítségével sikerült lebuktatni Melita Norwoodot, a Hola nevű ügynököt, aki a Szovjetunió legfontosabb női kéme volt, magyarázta Andrew. Norwood egy londoni székhelyű nukleáris technológiát kutató cég titkárnője volt, így közel tudott férkőzni az atomtitkokhoz, amelyet készséggel átnyújtott a szovjeteknek, akik a nő segítségével a Nyugat legnagyobb megdöbbenésére már 1949-ben bevethető atombombát hoztak létre.

Norwood védelmét olyan jól megszervezték, hogy csupán 1999-ben, 87 éves korában lepleződött le. Az aktái szerint 1937-ben ideológiai alapon, a Brit Kommunista Párt vezetőségének ajánlatára szervezték be. A KGB így dicsérte őt: "lojális, megbízható, fegyelmezett ügynök, aki mindig arra törekedett, hogy maximális hasznot nyújtson számunkra". Majd így folytatódik az írás: "Hola felbecsülhetetlen adatokat adott át a britek atomkutatási eredményeiről, az ezekről készült feljegyzéseket a főnökei távollétében lefotózta, majd elküldte nekünk".

Norwood 1968-ban megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, 1962-től pedig havi 20 font fizetség járt számára, amelyet 1973 júniusáig folyósítottak. Jól mutatja a kémnő fontosságát, hogy magasabb fizetést kapott, mint a szovjetek másik fontos beépített ügynöke, Kim Philby.

"Valószínűleg a nő sohasem volt tisztában az átadott információk jelentőségével, ugyanis egyrészt laikus, másrészt igencsak földhöz ragadt, naív teremtés volt. Ahhoz azonban semmi kétség nem fér, hogy a KGB-nek átadott adatok rendkívüli fontossággal bírtak" - így a szakértő. Norwood ellen sohasem emeltek vádat, 2005-ben, 93 éves korában érte utol a halál.

Múlt-kor

2014. február 28., péntek

Egyesült Királyság - A webkamerás képeket is tárolják

Éveken át megfigyelte és eltárolta a Yahoo internetes csevegőprogramjának webkamerás képeit egy brit titkosszolgálati szerv, a GCHQ; az adatrögzítés világszerte több millió felhasználót érintett - írta csütörtökön a The Guardian című brit napilap.

A lap Edward Snowdentől, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusától kapott dokumentumokra hivatkozva azt írta: az elektronikus adatfigyelésre szakosodott brit szervezet az Optic Nerve fedőnevű programja keretében 2008 és 2010 között állóképeket mentett el a csevegőprogram felhasználóiról, függetlenül attól, hogy azok nemzetbiztonsági bűncselekmény gyanúja alá estek-e vagy sem.

A GCHQ csak 2008-ban hat hónap alatt 1,8 millió felhasználóról tárolt el képeket, köztük szexuális tartalmúakat is. A The Guardian azt írta, hogy a program még 2012-ben is működött az GCHQ-nak egy abban az évben lehívott belső adatlapja szerint.

Az újság a kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a brit ügynökség a képek elmentését az amerikai társszervezet, az NSA segítségével végezte.

A Yahoo a The Guardian érdeklődésére tagadta, hogy bármilyen tudomása lett volna az Optic Nerve programról, és felháborodásának adott hangot.

Forrás: Híradó.hu

2013. november 16., szombat

November 17. - Előre megtervezett volt a prágai bársonyos forradalom

Nem az egykori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonsági hivatal (StB) forgatókönyve érvényesült az 1989 novemberi bársonyos forradalom prágai eseményeinek kirobbantásában - állítja Ludvík Zifcák, volt állambiztonsági ügynök, aki egyike volt a november 17-i prágai tüntetés főszereplőinek, mely végül a korabeli szocialista rendszer bukásához vezetett Csehszlovákiában.

"Nem az volt a cél, hogy a szocialista rendszert kapitalistára változtassuk, hanem olyan változások elérése, amelyek jólétet biztosítottak volna az akkori rendszeren belül" - jelentette ki Zifcák a Zivot című szlovák társadalompolitikai hetilap legújabb, e heti számában közölt beszélgetésben.

1989. november 17-én Prágában hivatalosan engedélyezett diáktüntetést tartottak a Nemzetközi Diáknap alkalmából. A tüntetők egy nagyobb csoportja megszegve az eredeti megállapodást a Vencel térre indult, de a Nemzeti Színház közelében a rendőrség erőszakkal megállította a menetet. Az összecsapás során az ügynök Zifcák - aki Martin Smíd néven állítólagos egyetemistaként maga is közrejátszott abban, hogy a karhatalommal összecsapásra kerüljön sor, a földön maradt és súlyos sebesültnek tettette magát. A médiának átadott téves hír, hogy Martin Smíd halott, óriási felháborodást váltott ki országszerte, tüntetésekhez vezetett, s döntő módon hozzájárult a szocialista rendszer megdöntéséhez.

Zifcák a szlovák hetilapnak azt mondta: eddig nyilvánosságra nem hozott dokumentumokkal bizonyítható, hogy az eseményeket nem az akkori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonság szervezte meg. "Csak a naivak gondolhatják azt, hogy egy nem egészen ezer személyt számláló ellenzéki csoport képes volt megdönteni az akkori Csehszlovákia politikai rendszerét" - vélekedett Zifcák, aki szerint a disszidensek egy része, köztük Václav Havel is tudott az állambiztonsági tervekről. "Fiktív halálom után el kellett volna tűnnöm külföldön. Minden előre kidolgozott stratégia része volt" - állítja Zifcák.

"24 év elteltével világos, hogy ha minden az akkori tervek szerint történt volna, akkor ma jobban élnénk. Az állam akkori vezetése Milos Jakessel (a kommunista párt vezetője) az élen csődöt mondott. 48 órán belül mindent meg lehetett volna oldani, hiszen a hadsereg, a rendőrség és a népi milícia is a mi kezünkben volt" - fejtette ki a volt kommunista ügynök.

Csehországban mai napig vita tárgyát képezi a prágai diáktüntetésen történt események háttere, a különféle titkosszolgálatok szerepe, illetve az, hogy valójában kinek is a megbízásából játszotta el Martin Smíd diák szerepét Ludvík Zifcák, akkori kommunista ügynök.

Forrás: Múlt-kor

2013. november 8., péntek

"Nem hallgatjuk le azt, aki nem ad rá okot"

A brit biztonsági szolgálatok a törvényesség határain belül működnek, és nem figyelik azoknak a kommunikációját, akik erre nem adnak okot - mondták a brit titkosszolgálatok vezetői csütörtöki nyilvános parlamenti meghallgatásukon.

A londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága az utóbbi hónapokban kibontakozott lehallgatási botrány ügyében idézte be a három szolgálat, az elhárítás (MI5), a hírszerzés (MI6) és a kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) vezetőit, akik együtt most először jelentek meg a nyilvánosság előtt.

Sir Iain Lobban, a botrány középpontjába került GCHQ igazgatója a meghallgatáson kijelentette: a szolgálat "nem azzal tölti az idejét", hogy a lakosság "nagy többségének" telefonjait hallgatja vagy email-üzeneteit olvassa. "Ez nem lenne arányos, sem törvényes" eljárás - tette hozzá.

Forrás: Kitekintő