Évforduló - Február 28.

V. Orbán pápa megerősíti a Pálos Rendet

(1367)

Az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend Boldog Özséb nevéhez fűződik. Özséb és a rendtársak életét tudományos kutatómunkával megörökítő, egyik legkorábbi magyar nyelvű munkát Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes készítette el 1520 és 1526 között (Az első Remete Szent Pál rendjén lévő remetetestvérek életrajzai címmel). Ez alapján egy isteni sugallat hatására, a Pilisben apró lángokként elszórtan élő férfiakat Özséb maga köré gyűjtötte, s a tatárjárás után megszervezte közös életüket. 

A kezdeti nehézségek után közösség felvirágzása és terjedése a 14. század elején folytatódott. Gentilis, pápai legátus 1308. évi magyarországi látogatása meghozta számukra a várva várt engedélyt, s a következő évben már első Remete Szent Pál rendjeként emlegették őket. I. (Nagy) Lajos király komoly adományokkal támogatta őket. Számos kolostor alapítását köszönhették neki. A pápa a király személyes kérésére erősítette meg a rend kiváltságait.

Horea és Closca kivégzése Gyulafehérváron

(1785)

„aki disunita religióra [ti. ortodox hitre] nem áll és oláh köntösben nem jár, vagy nyársba húzzák vagy fejét veszik.”

1785. február 28-án végezték ki Gyulafehérváron Horeát és Closcát, az 1784 novemberében kirobbant erdélyi román parasztfelkelés két vezetőjét. 

1784 novemberében Crisan, Closca és Horea vezette jobbágysereg hatalmas dúlást és mészárlást vitt végbe Alsó-Fehér, Zaránd és Hunyad vármegyében a nemesek és a nem-ortodox hitűek között. A felhergelt tömegek sorra rohanták le a falvakat, felégették a nemesi kúriákat, azokat pedig, akik nem a görögkeleti rítust követték, áttérésre kényszerítették, vagy kegyetlenül meggyilkolták.

Habsburg Ottó trónörökös Magyarországra látogat

(1989)

Hét évtizedes távollét után, az 1980-as évek legvégén látogatott Magyarországra Habsburg Ottó trónörökös. e. Az életet és tevékenységét bemutató `Isten akaratából` című dokumentumfilm rendező-riportere, Bokor Péter, 1989-ben úgy látta, hogy Habsburg Ottó `szinte egyik pillanatról a másikra Magyarország egyik legnépszerűbb embere lett`.

Rubicon/Múlt-kor

Évforduló - Január 20.

 Meghal Boldog Özséb, a pálos rend megalapítója

(1270)

1270. január 20-án fejezte be életét Boldog Özséb, az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok megalapítója, aki az Esztergom környékén élő remetékből szervezte meg közösségét. A források szerint a nagy tudású kanonok 1246 után vonult vissza pilisi barlangjába, majd 24 éves kitartó munkával maga köré gyűjtötte Remete Szent Pál követőit, akiknek szervezete mindmáig fennmaradt.

Meghal Rudolf magyar király, német-római császár

(1612)

A Magyar Királyi Helytartótanács megkezdi működését

(1724)

A Magyar Királyi Helytartótanács felállításáról az 1722-23. évi országgyűlés intézkedett. Tényleges működését azonban csak a következő évben, 1724-ben kezdte meg. Magyarország legfelső kormányzati szerveként működött egészen 1848-ig. 

A Helytartótanács elnöke, mint erre a neve is utal, az uralkodó magyarországi helytartója volt. Ha a nádori méltóságot betöltötték, akkor a nádor egyben helytartó (elnök) is. Ha viszont nem volt nádora az országnak (például 1765 és 1790 között), akkor az uralkodó, a rendek megkérdezése nélkül, maga nevezett ki helytartót. Ilyen helytartó volt az 1730-as években Mária Terézia jegyese, a későbbi császár, Lotharingiai Ferenc István. (Utóbb Bécs úgy egyszerűsítette le a dolgot, hogy 1790-től valamelyik főherceget választotta nádorrá.) 

A Helytartótanács tagjai, szám szerint huszonketten, majd később huszonöten, arisztokraták, főpapok és köznemesek közül kerültek ki, de a tanácsosok többsége mindig főnemes volt. A Helytartótanács székhelye az ország akkori fővárosa, Pozsony volt. Az országgyűlés kikötötte: amint lehet, költözzék át az ország középpontjába. Ezt azonban nem siették el, a Helytartótanács csak 1784-ben költözött Budára. 

A Helytartótanács hatásköre az ország közigazgatásának nagy részére kiterjedt, kivéve a szorosan vett bíráskodási, katonai és pénzügyeket. (Ezek a bíróságok, a főhadparancsnokság, és a kamarák felügyelete alá tartoztak.) A Helytartótanács területi illetékessége nem terjedt ki Erdélyre és a Határőrvidékre, de Horvátországra sem.

Rubicon/Múlt-kor