Bukarest - Eladó a sáromberki Teleki-kastély és a poklisai Pogány-kastély is

A bukaresti Artmark aukciós ház eladásra kínálja a Maros megyei sáromberki Teleki-kastélyt és a Hunyad megyei poklisai Pogány-kastélyt.

Az aukciósház – a honlapján közölt tájékoztatás szerint – szerdán mutatja be Bukarestben a történelmi épületek értékesítésére létrehozott üzletágát, amelynek kínálatában a két erdélyi kastély mellett más, a román kulturális örökség részét képező ingatlanok is szerepelnek.

Mint az aukciós ház illetékese közölte, a kastélyokat nem a képzőművészeti alkotások esetében megszokott árverésen szeretnék értékesíteni, hanem a potenciális vásárlóktól várnak vételi ajánlatot.

A kiindulási ár a Teleki-kastélyt esetében 450 ezer euró, a Pogány-kastély esetében pedig félmillió euró. Az Artmark illetékese közölte, hogy az eddigi visszajelzések alapján bizakodóan tekintenek az új üzletágra és több erdélyi történelmi épületről is tárgyalásokat folytatnak az ingatlanok tulajdonosaival.

A Marosvásárhelytől 12 kilométerre északra fekvő sáromberki Teleki-kastélyt 1769-ben kezdték építeni, a munkálatok több mint fél évszázadig tartottak. A kommunista rendszerben államosított ingatlant 2005-ben szolgáltatta vissza az állam a Teleki családnak. Az 5050 négyzetméteres beépített területű ingatlanban – melyhez 1,5 hektáros telek tartozik – mezőgazdasági szakközépiskola működik.

A Kanadában élő tulajdonos, Teleki Samu a Krónikának elmondta, néhány évvel ezelőtt hallani sem akart az örökség elidegenítéséről, de azóta belátta, hogy az épület egykori pompájának a visszaállításához tőkeerős befektetőre van szükség. Az 1750 lakosú Sáromberkén a magyar lakosság aránya 84 százalékos.

A Retyezát-hegység lábainál fekvő poklisai Pogány-kastélyt a 19. század elején építették. Az impozáns épülethez 18 hektáros védett park tartozik. A román lakosságú falu kastélyában az államosítás után szellemi fogyatékos gyermekek intézete működött.

A bukaresti Artmark aukciós ház – saját közlése szerint – 2014-ben 78 százalékos részesedéssel rendelkezett a romániai műkincspiacon.

Erdély.ma

Évforduló - December 8.

Magyar huszárok Bukarestben 

(1916)

1916. december 8-án foglalták el az Európa egyik legmodernebb erődrendszerével rendelkező Bukarestet a magyar alakulatokat is magába foglaló központi hatalmak hadseregei - miután megakadályozták a mélyebb román benyomulást Magyarországra. 

Múlt-kor

Véget ér a Mária-év, Boldogasszony Éve

(1948)

A Boldogságos Szűz Mária ünneplésére, tiszteletének elmélyítésére szentelt egyházi évet (1947. augusztus 15.-1948. december 8.) Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek kezdeményezésére és elgondolásai alapján szervezték egy új magyar, keresztény társadalom építésére buzdító céllal. Az ünnepségeken 4,6 millió hívő vett részt. A Mária-év a 20. sz. magyar egyház és lelkiségtörténet kiemelkedő eseménye volt, jelentősen hozzájárult a következő évtizedekben a magyar katolikus közösség megmaradásához.

Magyar Katolikus Lexikon

Salgótarjánban a békés tömegbe lőnek

(1956)

1956. december 8-án Salgótarjánban, a Rákóczi úton mintegy négyezer fős tömeg követelte több letartóztatott személy szabadon bocsátását. A rendőr- főkapitányság és a megyei tanács épülete előtt felsorakozott szovjet katonák, valamint a velük együttműködő karhatalmisták fegyverükből tüzet nyitottak a békésen tüntető polgárokra, amelynek következtében 46 vagy 47 személy halt meg, 86-89-en pedig megsebesültek. (2005-ös adat szerint: a kórház főorvosa 46, a levéltári kutatások utólag 49 áldozatról tudnak, de más adatok szerint több mint 130 ember halt meg, köztük nők és gyerekek is.) 

A közel 35 éven át agyonhallgatott esemény után, a rendszerváltozást követően megkezdődhetett a gyilkosok felkutatása. A felelősök igazságszolgáltatási büntetőperében 1997 januárjában a Legfelsőbb Bíróság három vádlottat jogerősen több évi fegyház-, illetve börtönbüntetésre ítélt. A Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a salgótarjáni sortűz során megvalósított, a vád tárgyává tett háborús bűnösök érdemi elbírálásának nincs sem anyagi, sem eljárásjogi akadálya, és e cselekményekre a jelenleg hatályban lévő - az elkövetéskorihoz képest enyhébb büntetőjogi következményeket tartalmazó - Büntető törvénykönyvben meghatározott, több emberen elkövetett emberölés esetére irányadó büntetési tétel alkalmazandó.

Múlt-kor

Románia - Három év börtönbüntetés illegális petesejt-kereskedelemért

A petesejteket meddő izraeli és német nőkbe ültették be

A bukaresti Sabyc magánkórház "gyermekgyárként" működött 2009-ben, amikor az ügyészek lecsaptak a vádlottakra és letartóztatták őket.

Jogerősen három év börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság több orvost, akiket illegális petesejt-kereskedelem miatt találtak vétkesnek - közölte szerdán a Mediafax hírügynökség.

A bukaresti Sabyc magánkórház "gyermekgyárként" működött 2009-ben, amikor az ügyészek lecsaptak a vádlottakra, és letartóztatták őket. Az ügy fő vádlottja Harry Mironescu nőgyógyász volt, aki a magánkórház vezetője volt egyben. A vádirat szerint bűnszövetkezetet hozott létre, amely illegális petesejt-kereskedelemmel foglalkozott, és ebből a tevékenységből komoly pénzösszegre tett szert.

A magánkórház fő tevékenysége az volt, hogy 18 és 30 év közötti, egyszerű és tanulatlan romániai nőktől petesejteket vásároltak, majd azokat meddő izraeli és német nőkbe ültették be, hogy ez utóbbiak gyereket vállalhassanak.

A petesejtdonorok 200-250, esetenként 800-1000 eurót kaptak, a Németországban és Izraelben élő női ügyfelek a mesterséges megtermékenyítésért 10-15 ezer eurót is fizettek a magánkórháznak, amelyet egy izraeli orvoscsalád alapított.

A kórház vezetőjén kívül Natan Lewit és Genia Ziskind orvost is három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, akárcsak Yair Miront, a kórház vezetőjének fiát, valamint Cecilia Borzát, aki az orvosok és a páciensek elszállásolását, valamint a műtétek előkészítésével kapcsolatos formaságokat intézte.

A per több mint négy és fél éven át tartott. Első fokon a vádlottakat öt év letöltendő szabadságvesztéssel sújtották, másodfokon a Bukaresti Ítélőtábla három évre enyhítette a büntetésüket, a legfelsőbb bíróság most ez utóbbi ítéletet hagyta helyben.

A román törvények tiltják a petesejt-adományozást anyagi ellenszolgáltatásért.

Híradó/MTI

Bukarest - Sandri bíboros elvitte a pápa üdvözletét katolikusoknak és ortodoxoknak egyaránt

Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa a bukaresti Nagy Szent Bazil eparchia ünnepi felszentelésére és első püspökének, Mihai Frățilă beiktatására utazott Romániába. 

Az augusztus 29-31. közötti látogatás során a bíboros augusztus 30-án délelőtt részt vett a szent liturgián, amelyet Lucian Mureşan bíboros, a románok fogaras-gyulafehérvári nagyérseke vezetett. A szertartáson koncelebrált Francisco-Javier Lozano érsek, apostoli nuncius, továbbá a[z erdélyi és] romániai görögkatolikus egyház szinódusának püspökei és az ukrajnai, görög és magyarországi keleti katolikus egyházak képviselői, valamint a[z erdélyi és] romániai latin rítusú főpásztorok. A hatóságokat a vallásügyi államtitkár és Románia szentszéki nagykövete képviselte.

Szombaton délután Sandri bíboros ellátogatott Daniel ortodox pátriárkához, akinek elvitte Ferenc pápa üdvözletét és kifejezte vágyát a megkezdett párbeszéd és testvéri együttműködés útjának folytatására.

Vasárnap, Rómába való visszatérése előtt Sandri bíboros szentmisét mutat be a bukaresti Szent József székesegyházban a püspöki konferencia elnökével, Ioan Robu érsekkel és Cornel Damian segédpüspökével.

Ferenc pápa augusztus 28-án fogadta a bíboros prefektust és megbízta, hogy adja át a[z erdélyi és] romániai püspököknek, papoknak és híveknek apostoli áldását és buzdítását, hogy továbbra is tegyenek tanúságot az öröm Evangéliumáról.

Vatikáni Rádió

Románia - Márton Áronra emlékeztek Bukarestben

Püspökké szentelésének 75. évfordulója alkalmából emlékeztek Márton Áron erdélyi püspökre Bukarestben, a Balassi Intézet szervezésében – tájékoztat az MTI.

A Balassi Intézet bukaresti központja által szervezett megemlékezésen levetítették a Márton Áron boldoggá avatási pere című háromrészes dokumentumfilmet, Maksay Ágnes alkotását.

Francisco-Javier Lozano romániai pápai nuncius beszédében úgy fogalmazott, hogy a film levetítése révén tisztelettel adóznak Márton Áron vértanúsága, illetve azok emléke előtt, akik életükkel fizettek az ateista, totalitárius, kommunista rendszer ideje alatt.

Rámutatott: Márton Áron a katolikus hite mellett a kultúra és a demokrácia értékeiben is hitt. Azoknak a sorsában osztozott, akiket a kommunista rendszer veszélyes ellenségnek tartott pusztán azért, mert a szeretetet és az igazságot hirdették. Az egykori erdélyi püspök Krisztus ellenségeinek áldozata volt – hangsúlyozta a nuncius.

Kósa András László, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója hangsúlyozta: Márton Áron felszólalásai biztatást jelentettek egy kilátástalan korban. Személyében olyan tanúságtévőt tisztelhetünk, aki a mai kor emberét is képes tanítani, hogy – felekezeti, nyelvi határokat átlépve – miként lehet cselekedni egy jobb, emberibb világ megteremtéséért.

Magyar Kurír

Jászvásár - Boldoggá avatták Anton Durcoviciot, Moldva mártír püspökét

Május 17-én a romániai Iasi-ban [Jászvásáron], a zsúfolásig megtelt városi stadionban a boldogok sorába iktatták Anton Durcoviciot, Moldva mártír püspökét. A szentmisét Petru Ghergel iaşi-i  [jászvásári] püspök mutatta be, a boldoggá avatási dekrétumot Angelo Amato bíboros, a Szentatya követe olvasta fel.

A 11 órakor kezdődött ünnepi szertartáson több mint 20 püspök, 500 pap és 20.000 hívő vett részt. A román sajtó által történelmi eseménynek mondott boldoggá avatáson jelen volt Victor Ponta miniszterelnök, az országos és helyi politikai közélet számos résztvevője.

A szentmisén a homíliát Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa mondta. 

Az Egyház, a kezdetekkor a mártírok egyháza volt. Anton Durcovici boldoggá avatásával még egy csillag gyúlt ki Krisztus Egyházának egén – mondta a bíboros. Krisztus Urunk és a ma boldoggá avatott püspök példája szerint, a mai együttlét célja nem a bosszúállás, hanem a megbocsátás. De ki is volt valójában Durcovici püspök – tette fel szentbeszédében a kérdést Angelo Amato. Egy barátságos, békeszerető, erős és irgalmas hitű, híveit szerető ember volt. Különös képen szerette a szegényeket. Amikor az egész városban nagy volt az éhínség, a iasi-i [jászvásári] Notre Dame de Sion iskolában szegénykonyhát nyitott. Amikor börtönbe zárták Jézus példáját követve meghozta élete áldozatát, és példát mutatott nekünk – hangsúlyozta a bíboros.

A püspök vértanúságát és hősies erényeit 2013. október 31-én XVI. Benedek pápa ismerte el, majd 2013. október 31-én Ferenc pápa engedélyezte a dekrétum kihirdetését. Boldog Anton Durcovici ünnepét minden év december 10-én, mártíromságának napján ülik majd meg.

Anton Durcovici (születési nevén Durkowitsch) 1888. május 17-én született Deutsch-Altenburgban [Németóváron] (ma Bad-Deutsch-Altenburg, Bécsi főegyházmegye, közel a pozsonyi határhoz), osztrák munkáscsaládban. Édesapja, Franz kőbányában dolgozott, és a bosnyák háború következtében 36 évesen meghalt (1893. február 5-én). Az özvegy édesanya két fiával a nyomor elől 1896-ban a romániai Iaşi-ba [Jászvásárra], Moldva fővárosába ment, ahol megözvegyült nagynénjének vendéglője volt. Itt tanultak meg románul. Később a család Bukarestbe költözött.

Anton az iskolatestvérek Szent András iskolájába járt. Az angolkisasszonyok Pitar Mos-i kápolnájában ministrált. 1901. szeptember 1-jén felvették a kisszemináriumba, ahol 1906. október 6-án jeles érettségit tett. Rajmund Netzhammer bukaresti érsek Rómába küldte, a Collegio S. Tomasoban 1907-ben filozófiai doktor, majd a Collegio Propaganda Fide-n 1910-ben teológiai doktor lett. A két doktorátus mellett egyházjogi licenciátust is szerzett. Húsz hónap múlva Rómában, a Lateráni-bazilikában szentelik pappá 1910. szeptember 24-én. A római öt esztendő alatt a Collegio Urbano növendéke volt. 1911. július 29-én indult haza Rómából.

Hazatérte után bukaresti oktatói tevékenysége (hittanár a Szent József Líceumban) mellett a tulceai [tulcsai], târgovişte-i [tergovistyei] és a giurgiui [gyurgyevói] plébániákat vezette. 1916-1917-ben egy moldvai internáló táborban fogva tartották, mint osztrák állampolgárt. Betegen tért haza. Legfontosabb beosztása sokoldalú elfoglaltsága mellett a papképzés: 1924. januártól 1948. áprilisáig, püspöki kinevezéséig a bukaresti hittudományi főiskola rektora volt. Az intézmény ma a vértanú püspök nevét viseli. 1923-ban kanonok, ezüstmiséjével egyidőben pedig általános helynök lett (1935). Megalapította az Unio Apostolica Cleri elnevezésű, papi életszentséget előmozdító egyesületet. Irányította a Mária-Kongregációt, a Szent Vince Konferenciát és a ferences harmadrendet. Hittudományi folyóiratot adott ki.

Püspökké szentelését követően: Alexandru Cisar bukaresti érsek (bal oldalt), Gerald Patric O'Hara (középen), Anton Durcovici (jobb oldalt)

Püspökké szentelését követően: Alexandru Cisar bukaresti érsek
 (bal oldalt), Gerald Patric O'Hara (középen), Anton Durcovici (jobb oldalt)

XII. Pius pápa 1947. október 30-án iaşi-i [jászvásári] püspöknek nevezi ki. A bukaresti Szent József-székesegyházban szentelte püspökké Gerald Patric O'Hara érsek, apostoli nuncius 1948. április 5-én. Április 14-től bukaresti apostoli kormányzó is lett. Április 18-án a iaşi-i [jászvásári] székesegyházban ünnepelte székfoglaló szentmiséjét. Látogatta és erősítette egyházmegyéjét a kommunista üldözés idején. Márton Áron gyulafehérvári püspökkel dolgozták ki azt a statútum-tervezetet, amelyet az állam elutasított.

1949. június 26-án Popesti-Leordeni-be indult bérmálni (Bukarest mellett), amikor a Securitate (titkosrendőrség) letartóztatta. Kínozták, a jilavai börtönbe vitték, majd Máramarosszigetre, ahová a politikusokat és püspököket gyűjtötték. Itt halt meg, éheztetés következtében a halálcellában 1951. december 10-én. Földi maradványai a máramorszigeti börtöntemető jeltelen sírjában vannak.

Anton Durcovici a negyedik romániai mártírhalált halt püspök. 2010-ben Bogdánffy Szilárdot, 2011-ben Scheffler Jánost, legutóbb 2013-ban Vladimir Ghika-t emelte a boldogok sorába a Katolikus Egyház.

Forrás: Kuzmányi István/Magyar Kurír

Románia - Bukarest elítélte a kelet-ukrajnai népszavazásokat

A román külügyminisztérium [most még] törvénytelennek tartja a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék önállóságáról vasárnap rendezett referendumot, és Oroszországot is felszólítja, hogy ne ismerje el azok eredményét.

A bukaresti külügyi közlemény szerint az "úgynevezett referendumok" ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal, ilyenként nem mérvadóak és nem járnak jogi következménnyel. "Megszervezésük egy újabb provokáció azon cselekmények sorában, amelyek Ukrajna területi épsége és szuverenitása ellen irányulnak, beleértve a Krím félszigetnek az Orosz Föderáció általi 2014 március 21-i törvénytelen elcsatolását" - olvasható a kommünikében.

Bukarest kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása megőrzéséért, amelyeket a térség biztonsága és stabilitása alapfeltételeinek tekint, ugyanakkor aggasztják a szakadár törekvések, amelyek megítélése szerint elhúzódó "konfliktusívet" rajzolnak ki a Fekete-tenger térségében, súlyos biztonsági kockázatot idézve elő. A román külügyminisztérium felhívást intézett Oroszországhoz, hogy ne ismerje el a május 11-i kelet-ukrajnai népszavazásokat, tartsa tiszteletben Ukrajna területi épségét és szuverenitását, továbbá "térjen vissza" a nemzetközi jog keretei közém, beértve a Krímből való haladéktalan kivonulást".

Vasárnap az oroszbarát szeparatisták rendeztek népszavazást a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében a két régió önállóságáról. A Nyugat jelezte, hogy nem fogadja el a referendumot.

Forrás: Híradó/MTI

Május 7. - Románia és a központi hatalmak aláírják a bukaresti békét

1918. május 7-én írták alá a központi hatalmak (Osztrák–Magyar Monarchia, Németország, Törökország, Bulgária) képviselői Alexandru Marghiloman román miniszterelnökkel a bukaresti különbékét, mely lezárta a teljes román vereséggel végződő 1916-17-es, Erdély ellen indított offenzívát.

A különbéke értelmében Románia lemondott Dobrudzsa egy részéről Bulgária javára, az Osztrák–Magyar Monarchiával közös határa pedig a Kárpátok déli és keleti lábaihoz került. A bukaresti béke utánpótlás szempontjából is kedvezőtlen volt az antant számára: Németország 90 évre koncessziót nyert a román olajkutak használatára, a háború végéig 1 millió tonna kőolajat bányászott ki, és a kapitulációig jelentős gabonaszállítmányokban részesült Románia jóvoltából. A románokra egyetlen kedvező pont vonatkozott, ebben a központi hatalmak elismerték Románia egységét. A bukaresti béke révén a központi hatalmak 1918 tavaszán látszólag igen kedvező helyzetbe kerültek, hiszen már második ellenfelüket kényszerítették külön egyezményre három hónapon belül, ennek eredményeként pedig keletről nagy erőket csoportosíthattak át az olasz és a nyugati frontra. Bár Románia a különbékével megszegte a bukaresti titkos szerződést, a háború kései szakaszában, november 26-án újra beléphetett a világháborúba, megszerezve később Erdélyt, Máramarost, a Bánát egy részét, sőt Dél-Dobrudzsát és Besszarábiát is.

Forrás: Rubicon.hu

Jászvásár - Anton Durcovici vértanú püspököt május 17-én avatják boldoggá

A máramarosszigeti börtönben vértanúhalált halt Anton Durcovici püspököt (1888-1951) május 17-én, szombaton a Iaşi-ban (Jászvásáron) 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében avatják boldoggá.

A püspök vértanúságát és hősies erényeit 2013. október 31-én XVI. Benedek pápa ismerte el, majd 2013. október 31-én Ferenc pápa engedélyezte a dekrétum kihirdetését. A szertartáson jelen lesz Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa, Ferenc pápa követe, és a boldoggá avatási dekrétumot is ő olvassa majd fel.

Petru Ghergel iaşi-i [jászvásári] püspök 2014. január 9-én kapta meg a 2013 december 23-án kelt engedélyt, amely alapján a boldoggá avatás kihirdethető Iaşi-ban [Jászvásárban], annak az egyházmegyének központjában, ahol a vértanú püspök korábban szolgált.

A boldoggá avatást követően Anton Durcovici ünnepét minden év december 10-én, mártíromságának napján ülik majd meg. „Anton Durcovici életének és halálának története erőteljes üzenet az Egyház és a pasztorációban elmélyülő hívek számára, amely az emberek javára, a szeretetre és Isten irgalmára való folytonos meghívást jelent” – nyilatkozta Petru Ghergel püspök.

Anton Durcovici (születési nevén Durkowitsch) 1888. május 17-én született Deutsch-Altenburgban [Németóvár] (ma Bad-Deutsch-Altenburg, Bécsi főegyházmegye, közel a pozsonyi határhoz), osztrák munkáscsaládban. Édesapja, Franz kőbányában dolgozott, és a bosnyák háború következtében 36 évesen meghalt (1893. február 5-én). Az özvegy édesanya két fiával a nyomor elől 1896-ban a romániai Iaşi-ba [Jászvásárba], Moldva fővárosába ment, ahol megözvegyült nagynénjének vendéglője volt. Itt tanultak meg románul. Később a család Bukarestbe költözött. 

Anton az iskolatestvérek Szent András iskolájába járt. Az angolkisasszonyok Pitar Mos-i kápolnájában ministrált. 1901. szeptember 1-jén felvették a kisszemináriumba, ahol 1906. október 6-án jeles érettségit tett. Rajmund Netzhammer bukaresti érsek Rómába küldte, a Collegio S. Tomasoban 1907-ben filozófiai doktor, majd a Collegio Propaganda Fide-n 1910-ben teológiai doktor lett. A két doktorátus mellett egyházjogi licenciátust is szerzett. Húsz hónap múlva Rómában, a Lateráni-bazilikában szentelik pappá 1910. szeptember 24-én. A római öt esztendő alatt a Collegio Urbano növendéke volt. 1911. július 29-én indult haza Rómából.

Hazatérte után bukaresti oktatói tevékenysége (hittanár a Szent József Líceumban) mellett a tulceai [tulcsai], târgovişte-i [tergovistyei] és a giurgiui [gyurgyevói] plébániákat vezette. 1916-1917-ben egy moldvai internáló táborban fogva tartották, mint osztrák állampolgárt. Betegen tért haza. Legfontosabb beosztása sokoldalú elfoglaltsága mellett a papképzés: 1924. januártól 1948. áprilisáig, püspöki kinevezéséig a bukaresti hittudományi főiskola rektora volt. Az intézmény ma a vértanú püspök nevét viseli. 1923-ban kanonok, ezüstmiséjével egyidőben pedig általános helynök lett (1935). Megalapította az Unio Apostolica Cleri elnevezésű, papi életszentséget előmozdító egyesületet. Irányította a Mária-Kongregációt, a Szent Vince Konferenciát és a ferences harmadrendet. Hittudományi folyóiratot adott ki.

XII. Pius pápa 1947. október 30-án iaşi-i [jászvásári] püspöknek nevezi ki. A bukaresti Szent József-székesegyházban szentelte püspökké Gerald Patric O'Hara érsek, apostoli nuncius 1948. április 5-én. Április 14-től bukaresti apostoli kormányzó is lett. Április 18-án a iaşi-i [jászvásári] székesegyházban ünnepelte székfoglaló szentmiséjét. Látogatta és erősítette egyházmegyéjét a kommunista üldözés idején. Márton Áron gyulafehérvári püspökkel dolgozták ki azt a statútum-tervezetet, amelyet az állam elutasított.

1949. június 26-án Popesti-Leordeni-be indult bérmálni (Bukarest mellett), amikor a Securitate (titkosrendőrség) letartóztatta. Kínozták, a jilavai börtönbe vitték, majd Máramarosszigetre, ahová a politikusokat és püspököket gyűjtötték. Itt halt meg, éheztetés következtében a halálcellában 1951. december 10-én. Földi maradványai a máramorszigeti börtöntemető jeltelen sírjában vannak.

Forrás: catholica.ro/Magyar Kurír

Erdély és Románia - További közpénzeket kér templomépítésre a román ortodox egyház

Nehéz helyzetbe hozta a romániai megyei és helyi önkormányzatokat a román ortodox egyház vezetőjének, Daniel pátriárkának a héten levélben megküldött kérése, hogy a hivatalok jelentős összegekkel járuljanak hozzá a Bukarestben épülő Nemzet Megváltása katedrális munkálataihoz.

Az új katedrális a Ceausescu álmát beteljesítő Nép Háza mellett épül

Az egyházfő 100 ezer lej (közel 7 millió forint) finanszírozást kért például az erdélyi Beszterce-Naszód Megyei Tanácstól, Beszterce városától pedig 200 ezer lej támogatást szeretett volna kapni. Ennél is nagyobb összeget, 300 ezer lejt kért a Máramaros megyei képviselő-testülettől, a kolozsvári önkormányzatot pedig 200 ezer lejnyi támogatás kifizetésére szólította fel.
Az elmúlt napokban a román sajtó arról cikkezett, hogy bár Máramaros és Beszterce-Naszód megye elöljárói rendszeresen pénzhiányra panaszkodnak, mégis hajlandóak a kért összegekkel finanszírozni a katedrális építését. Ezzel szemben utólag több illetékes visszakozott: Dana Gagniuc Buzura, a Máramaros megyei önkormányzat szóvivője például szerdán cáfolta, hogy a hivatal saját költségvetéséből biztosítaná a pátriárka által kért összeget.
Ovidiu Creţu besztercei polgármester ezzel szemben úgy nyilatkozott: a helyi önkormányzat szavazni fog arról, hogy a jövő évi költségvetésbe belefoglalják-e a bukaresti katedrálisra szánt 200 ezer lejes kiadást, véleménye szerint azonban teljesen helyénvaló, hogy a bazilikát az állampolgárok pénzéből építsék meg.

Elegánsan visszautasította az ortodox egyházfő kérését Emil Boc kolozsvári polgármester, aki válaszlevelében úgy fogalmazott: az önkormányzat megvárja, amíg a kormány elfogadja azt a határozatot, amely az egyházaknak biztosítandó, vissza nem térítendő támogatás mértékét határozza majd meg.

Nyáron a BBC összeállítást közölt a román ortodox egyház templomépítéseiről. Először egy videó-anyagot tettek közzé, majd az anyagot írott változatban is lehozták, Romania's costly passion for building churches címmel. Az összeállítás szerzője az intenzív templomépítésre csodálkozik rá, kiszámolva, hogy átlagosan havonta 10 templomot fejeznek be Romániában, azaz minden harmadik nap egyet. Csak Nagyváradon például 27 ortodox templomot kezdtek el építeni 1990 óta.

Az épülő nagyváradi új ortodox katedrális

Romániában az állam által elismert egyházak két fő támogatást kapnak a központi költségvetésből, egyiket templomépítésekre és felújításokra, másikat az egyházi személyzet fizetésének biztosítására. E két tétel mellett 2011-től külön támogatja a központi költségvetés a bukaresti Nemzet Megváltása katedrálisa felépítését. Az ortodox egyház templomépítéseire - beleértve a katedrális építését közel 8 millió eurót költött a központi költségvetés 2013-ban.

A templomépítési hullám egyúttal az új városi terek szimbolikus elfoglalása is az ortodox egyház részéről. Az ortodox templomok rendszerint a központi terekre épülnek.
A templomépítések egy további vetülete, hogy az épített templomok túlnyomó többsége szigorúan követi a bizánci (ritkábban bukovinai) építészeti stílust, félredobva a korábbi helyi építészeti hagyományokat. A jelenségnek ez a vetülete különösen Erdélyben látványos, ahol a fatemplomok mellé és a barokkos kőtemplomok helyére egységes bizánci stílusú templomok épülnek, mellőzve az erdélyi román templomépítészeti kultúrát. Az egységes stílus által a nemzet egységes és homogén voltának a szimbolikus megjelenítése is megvalósul, és ezáltal a rendszerváltás utáni ortodox templomépítési hullám a nemzeti homogenizálás eszközeként is szolgál.

Nemzet Megváltása katedrális

A Nemzet Megváltása katedrálisának alapkövét még 2007-ben helyezték el, a román parlament tőszomszédságában található telken. A közel félmilliárd euróba kerülő épület Románia legnagyobb katedrálisa lesz. A 2010 júliusában győztesnek meghirdetett Gh. Bratiloveanu és Mihai Vitega tervezőpáros által elképzelt 120 méter hosszú, 70 méter széles bizánci-román stílusú bazilika központi eleme a kereszttel együtt 110 méter magasnak szánt torony lesz, amelytől piramis alakban további kilenc, de méretében kisebb torony helyezkedik majd el. A vasbetonból és téglafalakból emelt bazilika 5500 főt tud majd befogadni, a katedrális előtti kolostorral szegélyezett tér pedig további 125 ezer hívőt. A bazilika összterülete 38 ezer négyzetméter, a nyolcszögű kupola átmérője pedig 36 méter lesz. A bazilika alá egy 2000 férőhelyes földalatti múzeumot is szeretnének, amit hat lifttel kötnek majd össze a főhajóval. 

A projekt napjainkban is rendkívül nagy felháborodást vált ki a romániai közvéleményben, a hívek közül is sokan bírálták az ortodox egyházat megalomániája, és az óriási költségek miatt.

Forrás: bbc.com/gandul.ro/kronika.ro/transindex.ro/Magyar Kurír

Erdély és Románia - A forradalom "eltérítésével" vádolták Iliescut

Az 1989-es forradalom "eltérítésével" vádolták Ion Iliescu volt államfőt, a hatalmat 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front (FSN) egykori vezetőjét azok a forradalmárok, akik részt vettek szombaton, az események évfordulóján rendezett bukaresti megemlékezésen.

A bukaresti Egyetem téren abból az alkalomból rendeztek koszorúzást, hogy 24 évvel ezelőtt december 21-én terjedt át a fővárosra a Temesváron öt nappal korábban kirobbant kommunista-ellenes népfelkelés, a karhatalom pedig Bukarestben és több erdélyi nagyvárosban a rendszer ellen tüntető tömegbe lőtt.

A védelmi minisztérium által rendezett hivatalos ünnepségen egy katonai díszszázad koszorúzott: ezt a megemlékezést zavarta meg az egykori forradalmárok száz fős tüntető csoportja.

"Ne misztifikáljátok a történelmet, Iliescut kérdezzétek, ki térítette el a forradalmat, ki felelős az áldozatokért" - volt olvasható a megemlékezésen az egykori forradalmárok egyik molinóján. Egy másik felirat az 1989 óta színre lépett politikustársadalom átvilágítását sürgette.

A forradalmárok elégedetlensége kedvezményeik eltörlésével is összefüggésbe hozható. Az illetékes államtitkárság szerint 22 ezer embernek van forradalmár-igazolványa, de 2011 óta közülük már csak hatezren kapnak állami juttatásokat: az áldozatok hozzátartozói, a sebesültek és azok, akiket Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elmenekülése előtt bebörtönöztek.

Korábban viszont minden olyan személynek anyagi természetű kiváltságokat biztosítottak, aki három tanúval igazolta a harcokban szerzett érdemeit. Az Iliescu-rezsim politikai ellenfelei szerint a FSN azért adott haszonlesők ezreinek kedvezményeket, hogy a valódi rendszerváltókat lejárassa.

Forrás: Transindex/MTI (szöveg)/Szeged Panoráma (kép)

Kapcsolódó írások: 

Csehország - Előre megtervezett volt a prágai bársonyos forradalom (Tovább a részletekhez...)