Skócia - "Elérhető közelségben" a független skót állam

Folyamatosan közelít a skót függetlenség támogatóinak aránya az elszakadást ellenzőkéhez a legfrissebb közvélemény-kutatás kedden ismertetett adatai szerint.

A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap - amelynek megbízásából a YouGov közvélemény-kutató cég a felmérés elvégezte - az új számokat úgy értékelte, hogy "elérhető közelségbe került" Skócia függetlensége.

Az augusztus 28. és szeptember 1. között 1063 választópolgár bevonásával elvégzett vizsgálat szerint - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - 47 százaléknyian kívánnak az elszakadásra voksolni, és 53 százalékos a brit unió fennmaradását támogatók tábora.

A The Times kiemeli, hogy a függetlenségpártiak aránya egyetlen hónap alatt 8 százalékponttal emelkedett.

A YouGov kimutatása szerint a még bizonytalanok - ha végül elmennek szavazni - kétszer nagyobb valószínűséggel voksolnának a függetlenségre, mint ellene.

A skót kormány szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e a 307 éves brit uniótól.

Alex Salmond skót miniszterelnöknek a jelek szerint egyre több választót sikerül meggyőznie arról, hogy a függetlenséggel jobb élet köszöntene Skóciára. Az új felmérés alapján 35 százaléknyian gondolják úgy, hogy elszakadás esetén jobban járnak anyagilag. Tavasszal még csak 25 százalék volt az így vélekedők aránya. Ez azt jelzi, hogy egyre kevesebben tartanak a szakértők és a brit kormány által is folyamatosan hangsúlyozott pénzügyi kockázatoktól.

A függetlenséget pártolók és az unió fenntartásának hívei között arról folyik a leghevesebb vita, hogy Skócia használhatná-e tovább a fontot, ha elszakad Nagy-Britanniától. (...)

Peter Kellner, a legújabb közvélemény-kutatást elvégző YouGov elnöke a keddi The Timesnak kijelentette: jóllehet továbbra is a függetlenséget ellenzők győzelmét várja, most már azonban nem tartja kizárhatónak azt sem, hogy végül az elszakadást pártolók kerekednek felül.

Kellner szerint szoros eredmény várható, és a függetlenségpártiak győzelme immár "tényleges lehetőség". Ha végül győznek a függetlenné válást ellenzők, most már kevésbé tűnik valószínűnek, hogy kiütéssel felérő diadalt aratnának - tette hozzá.

A YouGov vezetője szerint ha a népszavazás végeredménye tükrözi a jelenlegi közvélemény-kutatási adatokat, akkor nem lehet kizárni, hogy 10-15 éven belül újabb referendumot tartanak Skóciában a függetlenségről.

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - Az angolok ragaszkodnának Skóciához

Az angolok jelentős többsége azt szeretné, ha Skócia a brit unió fenntartására voksolna a szeptemberi népszavazáson.

A Cardiffi és az Edinburghi Egyetem szakértői által közösen elvégzett, szerdán ismertetett átfogó felmérésből kiderül azonban az is, hogy ha Skócia mégis az elszakadás mellett döntene, akkor az angolok zöme szerint nem szabadna megengedni számára a font további használatát nemzeti fizetőeszközként.

A kutatás adatai szerint Anglia lakosságának 59 százaléka pártolja, hogy Skócia továbbra is Nagy-Britannia része maradjon, és mindössze 19 százalékuk látná szívesebben Skóciát független országként.

Ez utóbbi esetben azonban az angolok 53 százaléka utasítaná el, hogy az Egyesült Királyság fennmaradó része beleegyezzen a skót kormány által szorgalmazott fontunió létrehozásába.

Erről folyik a leghevesebb vita London és Edinburgh, valamint a függetlenségpárti kampányszervezet, a "Yes Scotland" és az elszakadás ellen kampányoló "Better Together" (Jobb együtt) között.

Alex Salmond skót miniszterelnök folyamatosan azzal érvel, hogy semmi nem akadályozhatja meg a font további használatát nemzeti fizetőeszközként. Visszatérő szavajárása szerint "a font nem Anglia fontja, hanem Skóciáé is".

A brit kormány azonban ettől mereven elzárkózik. A hivatalos londoni álláspontot megfogalmazó, nemrégiben kiadott brit pénzügyminisztériumi közlemény szerint "ha Skócia otthagyja az Egyesült Királyságot, otthagyja a fontot is".

A minisztérium szerint az Egyesült Királyság nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy adófizetőinek kelljen szükség esetén pénzügyileg kisegíteniük "egy külföldi országot és annak bankjait".

George Osborne brit pénzügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva nemrégiben ezt azzal nyomatékosította, hogy a brit font "nem CD-kollekció, amelyen szakítás után osztozkodni lehet".

A skót kormány szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e a 307 éves brit uniótól. A közvélemény-kutatások rendre azt mutatják, hogy a skótok többsége sem támogatja a függetlenséget; a legutóbbi felmérés alapján jelenleg a skót választók 54 százaléka szavazna az elszakadás ellen.

Híradó/MTI

Szerbia - A szerbek egyre kevésbé "szeretik" a demokráciát

A Szerbiában élők mindössze egyharmada hisz a demokráciában, ami csökkenő támogatottságot jelez - derült ki a szerbiai Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) és az amerikai Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI) szerbiai részlegének felméréséből, amelyet szerdán Belgrádban ismertettek.

Hét évvel ezelőtt még a megkérdezettek 40 százaléka vélte úgy, hogy a demokrácia a lehetséges politikai rendszerek legjobbika, és ugyanennyien gondolták úgy, hogy van ennél jobb megoldás. A mostani eredmények történelminek számítanak, az országban még soha nem viszonyultak ilyen sokan negatívan a demokráciához - magyarázta Djordje Vukovic, a CeSID programigazgatója.

A megkérdezettek 78 százaléka szerint 1945 és 1990, vagyis a szocializmus és Josip Broz Tito elnöksége idején volt a legjobb Jugoszláviában élni.

Slobodan Milosevic jugoszláv diktátor hatalmának 2000 októberi megdöntését csupán a megkérdezettek 15 százaléka tartja a demokratikus fordulat pillanatának, jelentős többségük inkább "Szerbia összeomlásának kezdetét" látja az akkori eseményekben.

A felmérés arra is rávilágított, hogy a Szerbiában élők többsége szeretné, ha megváltozna a választási rendszer, és nem pártokra, hanem egyes emberekre lehetne szavazni.

"Ma a megkérdezettek fele szerint a demokrácia önmagában nem vonzó, és vannak más rendszerek, amelyek megfelelőek lehetnének Szerbia számára. A leggyakoribb válasz az volt, 'mindegy, milyen rendszerben élek, az számít, hogy van-e elég pénzem'" - ismertette a részleteket Vukovic. Ehhez kapcsolódóan az is kiderült, hogy a válaszadók negyede állandó rettegésben él rossz anyagi helyzete miatt.

Forrás: Híradó/MTI

Oroszország - Egyre népszerűbb Lenin

Az oroszok több mint fele, azaz 51 százaléka úgy gondolja, hogy Vlagyimir Iljics Lenin, a Szovjetunió alapítója pozitív szerepet játszott az ország történelmében, s ez az eredmény 11 százalékkal magasabb, mint 2006-ban - olvasható egy kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásban.

A Levada Központ, az egyik vezető orosz közvélemény-kutató intézet márciusi felmérése rámutat, hogy a lakosság 38 százaléka "inkább pozitívan", 13 százalékuk "teljes mértékben pozitívan" értékeli Lenint.

Az Oroszország 45 szövetségi körzetében, 1603 ember részvételével elvégzett reprezentatív kutatás során a megkérdezettek mindössze 26 százaléka vélekedik "inkább negatívan" vagy "határozottan negatívan" a Szovjetunió alapítójáról, míg ez az arány egy 2006-ban elvégzett, hasonló közvélemény-kutatásban még 36 százalék volt.

Az 55 éven felüliek közel hatvan százaléka nagyra tartja Lenint, az egykori bolsevik vezető népszerűsége azonban a harminc év alattiak körében is negyven százalék körül mozog - mondta Alekszej Levinson, a kutatóintézet szociológusa.

A Kreml az utóbbi időben a szovjet rendszer emlékének állandóságát kifejező szimbólumokra támaszkodik, és ezzel különösen a Lenin iránti érdeklődést fokozza - magyarázta a szociológus.

A bolsevik forradalom 144 évvel ezelőtt - április 22-én - született atyjának bebalzsamozott holtteste 1924-es halála óta a moszkvai Vörös Téren található mauzóleumban fekszik. A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása után már felmerült az orosz vezetésben, hogy eltemetik az időközben rossz állapotba került holttestet, ám ezt akkor még nem merték kivitelezni, tartva a társadalom egy részének ellenállásától.

Még Borisz Jelcin, a posztszovjet korszak első elnöke sem vállalta a bolsevik forradalmár eltemetésével járó politikai harcokat, mivel a kommunista párt és a Lenin emlékét élénken őrző generáció jelentős politikai erőt képviselt. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig, aki azt az álláspontot képviseli, hogy a Szovjetunió felbomlása a történelem legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt, a mai napig érintetlenül hagyta a kérdést.

Forrás: Híradó/MTI