Megkezdődött kedden Eszéken tíz szerb férfi pere, akiket azzal vádolnak, hogy egykori szerb szabadcsapatok tagjaiként a délszláv háború idején két, Vukovár melletti horvát településen, Trpinján és Borovo Naseljén súlyos háborús bűncselekményeket követtek el.
A vád szerint 1991 szeptembere és novembere között parancsot adtak horvát nemzetiségű civilek és katonák kínzására és megölésére, és személyesen is részt vettek 17 ember kivégzésében. Az elfogott civileket ököllel, puskatussal és bottal verték, megcsonkítással fenyegették, „csetnik” nótákat énekeltettek velük, két nőt megerőszakoltak, majd mind a 24 áldozatot elvitték a Bobotai csatornához, ahol kivégezték és elásták őket.
Valamennyi vádlott tagadja bűnösségét, ártatlanságát hangoztatja.
A bűncselekményeket a vádirat szerint akkor követték el, amikor Horvátország függetlenségének kikiáltása után a szerb kisebbség fellázadt, és a jugoszláv néphadsereg szerb önkéntesekkel együtt megostromolta, majd elfoglalta Vukovárt.
Miroslav Kraljevic megyei főügyészhelyettes elmondta, hogy az összegyűjtött bizonyítékok és a tanúk elmondása alapján – több mint nyolcvan embert hallgatnak meg a per során – az ügyészség be fogja bizonyítani, hogy a vádlottak elkövették a terhükre rótt háborús bűnöket. Ezzel szemben a védelem azt állítja, hogy a vádlottak nem tartózkodtak Trpinjában a bűncselekmények időpontjában, vagy mások által elkövetett bűnökkel vádolják őket. Legtöbbjüket még tavaly őrizetbe vette a rendőrség. A következő tárgyalás időpontját október 27-re tűzte ki a bíróság.
Mészárlás
Augusztusban Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője arra tett ígéretet, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat a személyeket, akik az 1991–95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el.
A legbrutálisabb mészárlásokat Vukovárnál és Srebrenicánál azok a csetnikek vitték véghez, amelyeknek Voislav Šešelj volt a vezérük és Tomislav Nikolić a második számú vajdájuk.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején (1992–1995) az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzés a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, és a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában. A Radovan Karadzic elleni 11 pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek.
Magyar Nemzet
