A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Iszlám. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Iszlám. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 15., vasárnap

Keresztény válasz az üldöztetésre - Konferencia Budapesten

2017. január 28.
Budapest, XI. ker. Ménesi út 27.



Sok szeretettel várjuk a Pro Hungaria Sacra Egyesület budapesti konferenciájára!

Program

Dr. Török József 
"EURiszlám" - Az iszlám invázió és ami mögötte van

Dr. Déri Balázs
Mit tanulhat a katolikus keresztény a muszlimtól?

Kassab Adonis 
Kereszténység Szíriában - Múlt, jelen és jövő

Valdis Grinsteins
Forradalom és Ellenforradalom a tendenciák tükrében

Fakhouri Youssef
Hogyan védekeznek korunkban azok, akiket keresztény hitük miatt üldöznek?

A konferencia fővédnöke Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek

Kedves Érdeklődők! A konferencián való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött
registration@prohungariasacra.hu

PROGRAMVÁLTOZÁS

Kedves Érdeklődők/Vendégeink!

Tájékoztatni szeretnénk Önöket, hogy Dr. Maróth Miklós egészségügyi okok miatt sajnos nem tudja megtartani előadását. Új előadónk Kassab Adonis, az orientalista.hu főszerkesztője. Prezentációjának címe: "Kereszténység Szíriában - Múlt, jelen és jövő".

Megértésüket köszönjük.
PHS

2016. szeptember 30., péntek

Veszprém TV - Előadások az iszlámról

A muszlim tömegek érdeke, hogy Európa az iszlám fennhatósága alá kerüljön – nyilatkozta a Veszprém Televíziónak Márfi Gyula. A veszprémi érsek egy konferencia fővédnökeként tartott előadást, amelyet a Pro Hungaria Sacra Egyesület szervezett.

2016. szeptember 22., csütörtök

Konferencia az iszlám igazi arcáról

Hódító iszlám, önfeladó kereszténység!? 
(Veszprém, szeptember 30.)


A konferencia 
  • időpontja: 2016. szeptember 30. 15.00 óra
  • helyszíne: Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ (Veszprém, Vár u. 31.)
  • előadói: 
    • Márfi Gyula veszprémi érsek;
    • Fakhoury Youssef (a ProChristie portál szerkesztője);
    • Kassab Adonis (újságiró, az orientalista.hu tudósítója);
    • Fehér András (a Pro Hungaria Sacra Egyesület alelnöke).

A rendezvény fővédnöke Márfi Gyula veszprémi érsek

2015. március 5., csütörtök

Évforduló - Március 5.

Árpád-házi Szent Kinga születése
(1224)


Árpád-házi Szent Kinga IV. Béla király leánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére volt. Lengyelország és Litvánia védőszentjeként tiszteli.


Ezen a napon született Nagy Lajos király
(1326)


1326. március 5-én született második Anjou-királyunk, I. (Nagy) Lajos (ur.1342-82)

Lajos volt az egyik legtöbbet háborúzó uralkodónk, hadakozott Nápoly, Velence ellen, hűbéresévé tette a Balkán keresztény államait. A visegrádi királytalálkozó (1335) egyezménye értelmében 1372-ben megszerezte a gyermektelenül elhalálozó III. Kázmér lengyel király trónját is. Keresztes hadjáratot vezetett a pogány Litvánia ellen, megtérítette a későbbi Jagelló-dinasztia ősét, lányát hozzáadva pedig megteremtette az évszázadokig fennálló lengyel-litván perszonáluniót. Ő ütközött meg először magyar királyként a Balkánon még pozíciót kereső oszmánokkal, 1375-ben. Háborúi magyar és dinasztikus érdekeket is szolgáltak.


XI. Ince pápa létrehozza a Szent Ligát
(1684)


A törökellenes nemzetközi szövetség megvalósításából oroszlánrészt vállalt XI. Ince pápa. 1684 tavaszára létrehozta a háború nemzetközi keretét, a Szent Szövetséget, amelyhez a császár, a lengyel király és a velencei dózse is csatlakozott. (Az orosz cár 1686-ban lépett be a Ligába). A szövetség tagjai kötelezték magukat a török elleni offenzívára Sobieski János Podólia és Ukrajna térségében, I. Lipót Magyarországon, Marcantonió Giustiniani dózse pedig a Földközi-tengeren és a Balkánon. 

Európa felfokozott várakozás lázában égett. A régóta óhajtott, de mégis váratlan keresztény sikerek feltámasztották a törökellenes áldozatvállalás éthoszát is. Európa minden sarkából érkeztek önkéntesek; köztük volt az a Savoyai Jenő herceg, aki utóbb a Habsburg Birodalom legnagyobb hadvezérévé nőtte ki magát.

2015. február 26., csütörtök

Bécs - Megtiltották az ausztriai iszlám közösségek finanszírozását külföldről

Heves viták után szerdán elfogadta az osztrák parlament az iszlám szervezetek működését szabályzó jogszabály módosítását, amely megtiltja az ausztriai iszlám közösségek finanszírozását külföldről.

Ausztriában 1912 óta szabályozzák az iszlám közösségek működését. A most módosított törvény a tiltások mellett előnyökhöz is juttatja az osztrák muszlimokat, elősegíti például az iszlám teológiai diplomák honosítását, valamint hivatalos munkaszüneti napok megtartását, illetve a hadseregben, a büntetés-végrehajtási intézetekben és kórházakban vallási tevékenységet tesz lehetővé.

Az osztrák közszolgálati rádió szerda reggeli műsorában a török vallásügyi hivatal (Diyanet) vezetője, Mehmet Görmez bírálta és diszkriminatívnak nevezte a törvényt. (...) Leginkább a külföldi finanszírozás tilalmát kifogásolta, hiszen Ausztriában a mintegy 300 imám közül nagyjából hatvan törökországi, az Osztrák-Török Iszlám Unió (ATIB) küldöttei.

Franz-Josef Jung, a német kormány vallásügyi megbízottja ellenben elismeréssel szólt a törvényről, s elmondta: már Németországban is régóta vita tárgya, hogy az imámokat szabad-e külföldről finanszírozni.

Hivatalos becslések szerint Ausztria 8,5 millió lakosa közül 600 ezer muszlim.

Híradó

2015. február 20., péntek

Iszlám Állam - Egyre közelebb Európához

A polgárháború küszöbén álló, bukott államnak számító észak-afrikai Líbia tökéletes lehetőséget biztosít az Iszlám Államnak, hogy Irak és Szíria után az európai partokhoz közel is megvethesse lábát, és stratégiai központot hozzon létre. Az AP amerikai hírügynökség csütörtöki jelentése szerint elborzasztó körülmények uralkodnak minden, IÁ ellenőrzése alá vont területen.


Az Abu Bakr al-Bagdadihoz hű szélsőségesek nemrég elfoglaltak két, a Földközi-tenger partján fekvő líbiai várost - Szirtet és Darnát -, elkezdtek közelebb húzódni az olajtermelő létesítményekhez, és beszivárogni a líbiai fővárosba, Tripoliba, valamint az ország második legnagyobb városába, Bengáziba. A szélsőségesek elkezdték átcsábítani szervezetükhöz az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő milíciák tagjait, és néhány helyen átvették ezen csoportok kiképzőtáborait, mecseteit és médiahálózatait is.

Az IÁ könnyedén kihasználhatja az észak-afrikai országban a 2011-ben megdöntött diktátor, Moammer Kadhafi halála óta uralkodó fejetlenséget, hiszen a központi hatalom nem működik, és számos rivális milícia küzd a hatalomért. Az országban jelenleg két kormány és két parlament működik. Tripolit tavaly augusztus óta az iszlamista Fadzsr Líbia nevű, a régió milíciáiból összeállt koalíció tartja ellenőrzése alatt, s a fővárosban párhuzamos kormány és parlament alakult a félkatonai szervezet támogatásával. A nemzetközileg elismert törvényhozás és kabinet az ország keleti részében lévő Tobrukba menekült.

Február elején az IÁ líbiai ága azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy közzétett egy videót, amelyen huszonegy egyiptomi kopt keresztény lefejezése látható. A Líbiában vendégmunkásként dolgozó egyiptomiakat Szirt városából hurcolták el a szélsőségesek. A vérontásra válaszul a líbiai és az egyiptomi légierő több támadást intézett a hadállásaik ellen.

A terrorcsoport líbiai ága és az al-Bagdadit körülvevő központi vezetés élénken együttműködik egymással, és ez a szoros összefonódás alátámasztja a terület stratégiai jelentőségét.

Líbiát az IÁ számára értékessé teszik az olajbevételek, valamint az országban 2011 óta felhalmozott fegyverkészletek. Emellett egyiptomi, tunéziai és algériai határai az évek óta tartó káosz miatt többnyire könnyen átjárhatóak. Az észak-afrikai ország egyik legfőbb előnye az Iszlám Állam számára, hogy Olaszország déli partjai pusztán 660 kilométerre vannak Líbiától.

A milíciák uralta Tripoli néhány külvárosába már beszivárogtak az IÁ tagjai, és velük együtt a pusztítás is: leromboltak néhány, az ő értelmezésük szerint az iszlámban tiltott szobrot, és felelősséget vállaltak egy luxusszállodában elkövetett merényletért, amelyben több külföldi vesztette életét. Az IÁ néhány terroristája Bengáziban is megjelent, s harcol a kormányerők ellen a várost ellenőrző más iszlamista milíciák oldalán.

Omar al-Szinki, a nemzetközileg elismert líbiai kormány néhány napja leváltott belügyminisztere azt mondta, a terrorcsoport vezetősége nemrég Líbia nyugati felének ellenőrzésére kinevezte „Tripoli emírjét”. Helyi aktivisták arról számoltak be, hogy az IÁ az ország keleti felének élére ugyancsak emírt jelölt ki Darnában.

Al-Szinki úgy becsülte, hogy mintegy négyszáz, többségében jemeni és tunéziai harcos lehet Szirtben. Egy helyi milícia tisztségviselője az AP-nek úgy nyilatkozott, hogy az IÁ fegyveresei főhadiszállásukat a város kongresszusi központjában rendezték be, amelyet még Kadhafi építtetett hatalmának fitogtatására.

A Kadhafi-uralom jelképének számító várost a 2011-es polgárháború teljesen elpusztította. 2013-ban Szirt az Anszár as-Saría nevű milícia uralma alá került, amely megegyezést kötött a helyi törzsekkel, és törékeny tűzszünetet kötött az ellenséges milíciákkal és kormánycsapatokkal. Mindenesetre úgy tűnik, az Iszlám Állam fokozatosan átvette a város irányítását. 2013-ban a terrorszervezet egyik legfőbb hitszónoka, Bahreini Türki al-Binali érkezett Szirtbe, hogy a város központi mecsetében prédikáljon. Ugyanezen időszakban Maliból, Tunéziából, Egyiptomból, Szíriából és a palesztin területekről elkezdtek özönleni a harcosok a településre.

A terrorcsoport közösségi oldalain olyan, Szirtben készült fényképeket osztott meg, amelyeken a vallási rendőrség látható, amint boltról boltra járva eltünteti az ujjatlan női ruhákat. Egy helyi jogvédő aktivista arról számolt be, hogy az iskolákat és a kórházakat nemek szerint osztották fel, és a tananyagot cenzúrázták.

A közeli Miszrátában hatalmas felbolydulást és aggodalmat keltett Szirt eleste, ugyanis a kelet-líbiai városban állomásozik a Tripolit is ellenőrző Fadzsr Líbia jelentős része. A miszrátaiak segítséget kértek fővárosi szövetségeseiktől. Egy milicista az AP-nek azt mondta, hogy néhány tripoli csapat meg is érkezett Szirt peremére, a támadás azonban még várat magára.

Válasz.hu

2015. február 4., szerda

Szíria - A keresztények hite erősebb minden erőszaknál

Szíria északi részén az Iszlám Állam milicistái arra kényszerítették az egyik keresztény falu, Hasszaka lakosságát, hogy távolítsák el templomukról a keresztet. Az esetről és az aleppói helyzetről kérdezte a Vatikáni Rádió a szíriai városban tartózkodó jezsuitát, P. Ghassan Sahouit.


Növekvő erőszak

„Az utóbbi napokban igazán kegyetlen háború dúl. Egyre gyakrabban halljuk a bombarobbanásokat – mondta el a szerzetes. – Hallottuk, mit tett az Iszlám Állam Hasszakában, egy keresztény településen. Azt követelték tőlük, hogy vegyék le a keresztet. Biztonságot kérünk, és főként azt, hogy az egész világ mozduljon meg a béke, a kiengesztelődés útjának megtalálásáért és azért, hogy beszüntessék az Iszlám Állam által elkövetett erőszakot.”

Nem csökken a keresztények hite

„Drámai a helyzet, ugyanakkor nagy erővel és örömmel tölt el minket, hogy látjuk: a keresztények minden nehézség ellenére ilyen erősek maradnak, szilárdan ragaszkodva földjükhöz, amelyet akkor sem akarnak elhagyni, ha üldözik őket. Ez a hit, az igazi hit, amelyet ezekben a nehéz pillanatokban világosan kell látnia mindenkinek az egész világon, hiszen az életünk nem az emberek, hanem Isten kezében van. És mi nem félünk a dzsihadistáktól. Azt akarjuk, hogy beszüntessék ezt az erőszakot” – fogalmazott Sahoui.

Szolidaritás a muzulmánokkal is

„A szenvedés és a borzalmak mellett a remény jelei is látszanak” – erősítette meg a Vatikáni Rádiónak a szíriai jezsuita. „Számos szolidaritási kezdeményezést látunk nemcsak a keresztények között, hanem a muzulmánoktól is. Az együttérzésben, a szenvedésben éljük meg a szolidaritást, mindig tenni akarunk egymásért. És látjuk, hogy sok ember próbál segíteni, kiállni a másikért most Aleppóban.”

Magyar Kurír

2015. január 26., hétfő

Oroszország - Az ortodox egyházfő elítélte a Charlie Hebdo keresztényellenes karikatúráit

A keresztényeket sértő karikatúrákhoz képest "gyerekesek" voltak a Charlie Hebdo című szatirikus francia lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzai - mondta vasárnap Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje, és elítélte a muszlimokat, keresztényeket és más vallások híveit egyaránt kifigurázó újságot.

"A Mohamed prófétáról készült rajzok csupán gyerekes karikatúrák ahhoz képest, amilyeneket ez a lap megenged magának a keresztények érzéseinek kigúnyolásakor" - mondta az egyházfő a Rosszija 24 állami hírtelevízióban közvetített szertartáson.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szoros kapcsolatokat ápoló pátriárka egy vasárnapi ceremónián azt mondta, hogy mind a terrorizmust, mind a vallásos érzelmek megsértését elítéli. "Ma nemet mondunk a terrorizmusra, a gyilkolásra, az erőszakra, és nemet mondunk néhány csoport azon érthetetlen igyekezetére is, hogy nevetség tárgyává tegye a vallásos érzelmeket" - tette hozzá a főpap.

Január 7-én két szélsőséges iszlamista merényletet követett el a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége ellen. A tizenkét halálos áldozatot szedő támadás elkövetői azt mondták, az iszlám valláson és Mohamed prófétán esett sértést bosszulták meg. Az újság korábban többször jelentetett meg az iszlámot gúnyoló rajzokat, és annak ellenére tett közzé karikatúrát a muzulmánok vallását alapító prófétáról, hogy rajzos megjelenítését kifejezetten tiltják a muszlim szokások.

A Charlie Hebdo egy héttel a párizsi merényleteket követően jelentette meg újabb lapszámát, amelynek címlapján ismét egy Mohamed prófétát ábrázoló karikatúra található. Azóta több muzulmán országban tüntettek a francia lap ellen.

Oroszországban jelentős számú muzulmán közösség található. Emellett több felekezet él egymás mellett, mindenesetre Putyin többször is kifejtette, hogy az orosz ortodox egyház hordozza magában az orosz nemzet számára elengedhetetlen erkölcsi értékeket. Az orosz elnök nem csatlakozott ahhoz a január 11-én rendezett párizsi terrorellenes felvonuláshoz, amelyen több állami vezető és több mint egymillió ember menetelt a szólásszabadságért.

Híradó

2015. január 23., péntek

Malajzia - Katolikusok nem használhatják az Allah szót, Bibliákat foglalnak le

Malajziában tilos maláj nyelven nyomtatott keresztény kiadványban Allahként hivatkozni Istenre: a szövetségi bíróság január 21-én elutasította a katolikus egyház felülvizsgálati kérelmét. A hatóság bibliákat és vallási témája könyveket foglal le – tájékoztat a Vatikáni Rádió német szerkesztősége.

2007 óta folyó jogi csatározás végére tett pontot Malajziában a szövetségi bíróság döntése, miszerint katolikusok nem használhatják az Allah szót, vagyis: tilos maláj nyelven nyomtatott keresztény kiadványban Allahként hivatkozni Istenre. Ez a konfliktus a vallásszabadság próbaköve, és annak határait feszegeti. A muszlim csoportok örülnek, a keresztények csalódottak.

Az összeütközés alapja az, hogy a malájok, ahogy számos arab ország keresztény kisebbségei, az Allah szóval illetik Istent.

Az ügyet a Herald katolikus egyházi lap rombantotta ki – mondta el a Vatikáni Rádió német szerkesztőségének Bernardo Cervellera atya, az AsiaNews főszerkesztője.

A Dél-Ázsiát jól ismerő főszerkesztő szerint a bíróság döntését borítékolni lehetett, mert a hatóságok, a rendőrség és a kormány is, többször hangot adtak nemtetszésüknek, hogy katolikusok Allahként nevezik meg Istent. A legfőbb probléma pedig az – mutatott rá Cervellera –, hogy elkezdték lefoglalni azokat a vallási könyveket és a bibliákat, melyekben szerepel az Allah név.

Valójában Malajzia keresztényei már azelőtt is Allahként szólították meg Istent, mielőtt az első muszlimok keletre, Malajziába települtek volna – mondta a főszerkesztő.

A keresztények számára nincs reménysugár, hogy változtatnak a döntésen. Cervellera atya szerint a Mohamed-karikatúrák megjelenése nagy feszültséget váltott ki a muszlim világban, és a maláj kormány nem akar semmi olyat tenni, ami kiválthatja az iszlám közösség nemtetszését, és esetleg további erőszakhoz vezethet.

A keresztények számára nincs más lehetőség, mint elfogadni az ítéletet, akkor is, ha teljességgel igazságtalan, és ignorálja a történelmet. A Maláj-félsziget békéje érdekében nincs más megoldás – hangsúlyozta Cervellera, és hozzátette, az utóbbi évek olyan döntései, melyek elismerték a keresztények részéről Allah nevének használatát, azonnal kiváltották az iszlám csoportok ellenállását: keresztények és templomok megtámadásával válaszoltak. Így az erőszaktól való félelem nem alaptalan.

A bíróság véleménye szerint az, hogy keresztények Allahként beszélnek Istenről, összezavarja a muszlimokat, akik minden eszközzel meg akarják akadályozni az esetleges áttérést. Azzal azonban, hogy a keresztények nem használhatják az Allah megnevezést, egyik oldalra kerülnek a keresztények, a másikra a muszlimok, s nem lesz lehetséges közöttük a párbeszéd.

Malajzia demográfiája összetett. A többséget adó malájok mellett számos más etnikum él az országban. Mára a közel 29 milliós lakosság többsége (53%) iszlám vallású és csupán 6–9% keresztény. Az népesség 17%-a buddhista, 12% kínai népi vallások követője, 7% pedig hindu.

Magyar Kurír

2015. január 19., hétfő

Niger - Nyolc keresztény templomot gyújtottak fel Niamey-ben

Charlie Hebdo újabb, a támadás után Mohamed-karikatúrával megjelent címlapja elleni demonstrációkban az afrikai Niger fővárosában, Niamey-ben nyolc keresztény templomot gyújtottak fel szombaton a feldühödött tüntetők. 

A tiltakozók számos francia vállalat helyi kirendeltségét kifosztották. A zavargásokban tíz civil halt meg. Helyi mozlim vallástudósok eközben nyugalomra intették az ország lakosságát. Mahamadou Issoufou nigeri államfő tévébeszédében leszögezte: a hatóságok felelősségre vonják azokat, akik megszentségtelenítik a templomokat, gyilkolják a keresztényeket. Az elnök ugyanakkor elmondta: osztja azoknak a mozlimoknak a felháborodását, akik sértve érzik magukat a Mohamed-karikatúrák közzététele miatt.

Magyar Kurír

Gálik Zoltán - A nyugati vezetők már korábban kimondták, hogy hibáztak

Német, francia, brit vezetők is kimondták, a multikulturális modell létrehozása és alkalmazása kudarcot vallott, valamilyen más módszert kell találni. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense úgy véli, a szélsőséges nézeteknek és tetteknek az elhibázott politika teremtette instabil helyzetek adnak táptalajt.

Két hete uralja a világsajtót a párizsi merénylet. Az idő múlásával érthető módon a konkrét drámától eltávolodva egyre tágabb összefüggések jelennek meg az elemzésekben: úgy mint terrorizmus, menekültkérdés, gazdasági bevándorlás, iszlám, multikultúra, szólásszabadság. Nem könnyű feladat tisztázni, hogy ezek között egyáltalán van-e ok-okozati összefüggés, és ha igen, akkor milyen módon. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézete egyetemi docense a Kossuth Rádió, Vasárnapi újság című műsorában beszélt a témáról.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság

A világháború után a volt gyarmati területekről érkező migránsok kihívások elé állították elsősorban az Egyesült Királyságot és Franciaországot. Ezt követően a hetvenes-nyolcvanas években már a kelet-európai országok felől is érezhető bizonyos bevándorlási nyomás, a franciáknál, a briteknél és a spanyoloknál pedig megjelennek a fekete-afrikai bevándorlók, az Egyesült Királyságba az indiai, pakisztáni területekről is érkeznek. Az országok folyamatos problémákkal szembesülnek, küzdenek azzal, hogyan lehet korlátozni a bevándorlást. Németországban, Franciaországban, Svédországban, Norvégiában a menekültpolitika és az integrációs politika a választások során az első helyre kerül, s ezt még megfejelte a gazdasági válság, amely miatt újabb konfrontáció alakult ki a többségi társadalom és a menekültek között, magyarázta Gálik Zoltán a műsorban.

Hozzátette: az elmúlt években német, francia, brit vezetők is kimondták, hogy hibáztak, amikor ki akarták alakítani a multikulturális modellt, a létrehozása és az alkalmazása kudarcot vallott, s valamilyen más módszert kell találni.

Németországban óriási mértékben felgyorsult a bevándorlás, ma már a társadalom körülbelül húsz százaléka bevándorló. Az Egyesült Királyságban évente 250-260 ezer fővel nő a bevándorlók száma. Az összes fejlett nyugat-európai államban nagy tömeget képviselnek ezek a közösségek, problémákat jelenthetnek gazdasági kérdésekben, a szociális ellátórendszer használatában, de egyre gyakrabban merülnek fel biztonsági kérdések is, s kezelni kell azt is, hogy a második, harmadik generációs bevándorlók gyakran elszakadnak a befogadó társadalom modelljétől, mondta a Corvinus Egyetem docense.

A schengeni övezet miatt a bevándorlás kérdését Európának rendeznie kell, hangsúlyozta Gálik Zoltán. Ahhoz hogy ez hatékonyan tudjon működni, uniós szinten kellene előrelépni. A párizsi események után kérdés, hogy bezárkózás, visszalépés történik-e, vagy további egyeztetés, ami azonban a tagállamok szuverenitásának további feladásához vezet.

Gálik Zoltán úgy véli, vizsgálni kell a nyugat felelősségét. 2001. szeptember 11. után a mostani események kapcsolhatók azokhoz a kétséges eredményű fellépésekhez, amelyek akár Irakhoz, akár Afganisztánhoz köthetők. Látható, hogy az Iszlám Állam térnyerése az iraki amerikai politika kudarcával hozható összefüggésbe. Ezekben a térségekben olyan instabil helyzetet sikerült elérni, amely táptalajt ad a szélsőséges nézeteknek, hangsúlyozta Gálik Zoltán.

Híradó/MR1

2015. január 13., kedd

Csehország - Zeman szerint a bevándorlóknak tisztelniük kell a befogadó ország szabályait

Az eltérő kulturális és vallási értékeket valló bevándorlóknak tiszteletben kell tartaniuk az őket befogadó ország szokásait. Ha ezt nem teszik meg, vissza kellene térniük abba az országba, ahonnan érkeztek - véli Milos Zeman cseh államfő.

Zeman a Deník című kelet-csehországi regionális napilap hétvégi számában megjelent interjúban, amelyre hétfőn a Novinky.cz hírportál hívta fel a figyelmet, a múlt heti párizsi mészárlás kapcsán kifejtette: mindenkinek az eredeti hazájában kellene élnie, ott kellene gyakorolnia vallását, s azt nem lenne szabad átvinnie más kultúrájú országokba, mert azzal megbontja az ottani hagyományos kulturális környezetet.

"Úgy fogalmaznék: ha nem tudjátok elfogadni a vendéglátó ország szabályait - és az újságírók meggyilkolása határozottan nem a szabályok elfogadása - térjetek vissza eredeti hazátokba" - jelentette ki a cseh elnök, amikor az újságíró azt kérdezte tőle, hogy a párizsi mészárlásra válaszul az Európai Uniónak nem kellene-e a határok lezárásával vagy a muszlimok hazatelepítésével reagálnia.

Zeman megjegyezte: bár a mai muzulmán radikálisok - és gyakran szüleik is - már Franciaországban, Németországban vagy Angliában születtek, valamiféle "genetikai függőség" mégis eredeti hazájukhoz fűzi őket. Az elnök szerint ezek az eltérő kultúrájú és vallású emberek "nem képesek integrálódni" az európai társadalomba. "Ez nem kritika, ez megállapítás" - szögezte le Milos Zeman. 

Híradó/MTI

2015. január 10., szombat

Nógrádi György - Nem tudunk több százmillió afrikait befogadni. Európa megtelt.

Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértő szerint az integrációs törekvéseiket illetően jelentős különbség mutatkozik meg az első generációs bevándorlók és az újabb hullámokban érkezők között, melynek következtében várhatóan nőni fog a terrorfenyegetettség Nyugat-Európában. InfoRádió interjúja.

(...) A kül- és biztonságpolitikai szakértő jelezte, hogy az első generációs bevándorlókkal szemben az újabb hullámokban érkezőknek már nincsenek asszimilációs törekvései. "Ők ma török vagy arab környezetben élnek. A mai csoportok nem nagyon tudnak integrálódni. A gyökereket keresik" - mutatott rá.

Nógrádi György arról is beszélt, hogy megváltoznak a terrorizmus módszerei. Egyre inkább a terepet jól ismerő, egyéni, illetve kiscsoportos támadások tömege várható Európában. Úgy vélte, a párizsi vérengzés után mindenképpen nő a terrorfenyegetettség a kontinensen, elsősorban Nyugat-Európában.

"Tegyük fel, Ön vagy én egy terrorcsoport vezetője. Hol akarok robbantani? Ahol nagyot szól. Kit kell megölnöm? Ha megölök egy katonát a háborúban, senkit nem érdekel. Ezért egy ismert politikust, egy újságírót kell megölnöm. Itt hatalomról, bevételről van szó, az Iszlám Állam a keresztény nőket vagy megerőszakolja, vagy eladja, tehát minden üzlet. Az Iszlám Állam a területén lévő kőolajbázisokat felhasználja és az olajat a világpiaci ár töredékéért eladja az ellenségeinek. Az ellenség pedig megveszi, mert óriási üzlet, hogy a kőolajat a világpiaci ár 10-20 százalékáért kapja meg" - fejtegette.

"Rengeteg ember kész arra, hogy Európába jöjjön, vagy aki itt él, hajlandó arra, hogy terrorcselekményt hajtson végre, mert a vágyai és a realitások ütköznek. Ezek a bevándorolók a társadalom legalsó szintjén vannak és a felemelkedésükre az esély minimális" - mutatott rá Nógrádi György.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Európa semmiképpen nem fogadhat a mostanihoz
hasonló ütemben bevándorlókat.

"Egyszerűen nevetséges, hogy úgy jönnek ide migránsok, hogy nincs rájuk szükség. Úgy jönnek ide, hogy a hajó személyzete elmenekül és a hajó sodródik, mi meg megmentjük őket, ami természetes. De senkinek nem jut eszébe, hogy ezeket a migránsokat visszavigye oda, ahonnan jöttek. Ha polgárháborúból jöttek, az más dolog, de jelentős részük az éhség elől érkezik Afrikából. Nem lehet megoldani a menekültkérdéssel az afrikai éhséget. Ha egy humanitárius szervezet ezt meghallja, nyilván azt mondja, hogy szörnyű, amit mondok. Igen, szörnyű, de ez a realitás. Nem tudunk több százmillió éhező afrikait befogadni. Európa megtelt. Az a politikus, aki ezt nem veszi figyelembe, legközelebb veszíteni fog, és erősödni fognak azok az erők, amelyek ilyen alapon kezdenek politizálni, vagy folytatják a politikájukat" - mondta Nógrádi György.

InfoRádió

2014. december 15., hétfő

Franciaország - Dzsihadistákat toborzó szervezetet számoltak fel

Szíriába dzsihadistákat küldő hálózatot számoltak fel a francia hatóságok hétfőn hajnalban elsősorban az ország délnyugati részén, a tolouse-i régióban – derült ki egy rendőrségi forrásból.

A terrorellenes rendőrség és egy elit rendőri egység, a Raid munkatársai mintegy tíz „célpontra” csaptak le. Az előállított emberek pontos számáról és kilétéről egyelőre nem adtak tájékoztatást. Az üggyel összefüggésben több embert kihallgattak az ország nyugati részén, a párizsi és a normandiai régióban is. Az első információk szerint a felgöngyölített hálózat már küldött potenciális dzsihadistákat Szíriába.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter legutóbbi közlése szerint 2014. január eleje óta 80 százalékkal ugrott meg a szíriai dzsihadistákhoz csatlakozó francia állampolgárok száma.

Párizs hivatalos becslése szerint jelenleg csaknem 400-an tartózkodnak a polgárháború sújtotta közel-keleti országban, több mint 200-an jelezték indulási szándékukat, és körülbelül 120-an már vissza is tértek Franciaországba. A szíriai harcokban eddig mintegy 50 francia állampolgár vesztette életét.

Magyar Nemzet

2014. december 10., szerda

Németország - Egyre többen tüntetnek az iszlám befolyás erősődése ellen

A Pegida Mozgalom tüntetései résztvevői egyre hangosabban tiltakoznak az iszlám befolyás erősödése ellen. Drezdában a hét elején csaknem tízezren vonultak az utcára, és követelték, hogy a hatóságok vessenek gátat az "iszlám hatás eluralkodásának".

Egy héttel korábban Drezdában még 7 ezren, a hét elején azonban már csaknem 10 ezren vettek részt azon a békés tüntetésen, amelyen az iszlám befolyás féken tartását követelték a kormánytól.

Az akciót a magát Pegida Mozgalomnak nevező szervezet indította el. Az elnevezés betűszó, a nyugati világra gyakorolt iszlám befolyás megakadályozására alakult európai hazafiak kifejezésből tevődik össze és a menekültek befogadását szabályozó törvény radikális szigorítását szorgalmazza.

A Pegida együttműködik a szalafisták megfékezésére létrejött csoporttal, amely a gazdasági nehézségekkel küzdő Észak-Rajna-Vesztfália ipari városaiban hallat magáról.

InfoRádió nyomán

2014. november 26., szerda

Geopolitika - Az Iszlám Állam átrajzolja a közel-keleti helyzetet

Nem született megállapodás hétfőn az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokon, így meghosszabbították azokat. A bejelentést, amely egy évvel korábban még válságot jelentett volna, most különösebb aggodalmak nélkül fogadták. Az Egyesült Államok és Irán kapcsolatában bekövetkezett változást az Iszlám Állam dzsihadista szervezet megjelenése idézte elő - állapította meg George Friedman, a texasi székhelyű Stratfor geopolitikai hírszerző és elemző cég elnöke.

A Geopolitical Weekly című online hetilapban a szerző rámutat: az IÁ ideológiai szempontból nem sokban különbözik a többi radikális iszlamista szervezettől, míg azonban az al-Kaida szórványos, bár kiterjedt terrorszervezet maradt, az IÁ földrajzi entitásként jelent meg Szíriában és Irakban. Ez a tény nem csak a térségbeli államok politikájának és egymáshoz való viszonyának az új helyzethez való igazítását követeli meg, de a regionális hatalmak - közöttük Törökország, Irán és Szaúd-Arábia - álláspontjának felülvizsgálatát is.

Irakban - Bagdadtól északra és nyugatra - a szunnita IÁ jelentős erőt képvisel, és fenyegeti Bagdad fennhatóságát, valamint a kurd területeken folyó kőolaj-kitermelést. Szíriában az IÁ hatása még összetettebb: egyfelől erősíti Bassár el-Aszad elnök rendszerét, másfelől gyengíti annak többi ellenzékét.

A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen [teszi mindezt a helyi keresztény közösség elpusztulását követően - PHS], amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben.

Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból. A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt.

Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.

"Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom" - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is.

Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását.

A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal.

Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.

Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal.

"Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ" - írja végezetül az elemző.

Híradó/MTI

2014. november 24., hétfő

Németország - Már 60 német állampolgár halt meg az Iszlám Állam oldalán

Már 60, Németországból származó dzsihadista halt meg az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet oldalán a Közel-Keleten - mondta a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke egy vasárnapi lapinterjúban.

Hans-Georg Maassen a Welt am Sonntag című lapnak elmondta, hogy a németországi szélsőséges iszlamisták körében heves versengés indult az IÁ és az al-Kaida között, és nyár óta az tapasztalható, hogy a többség a "sikertörténetként" számon tartott IÁ-t támogatja.

Az IÁ népszerűségének emelkedésével párhuzamosan az utóbbi másfél hónapban jelentősen emelkedett azoknak a németeknek a száma, akik elindultak Szíriába vagy Irakba azzal a szándékkal, hogy a szervezet oldalán részt vegyenek a harcokban.

Az "iszlamista propaganda tragikus sikere" révén így már 550-en csatlakoztak a terrorszervezethez - mondta a belső elhárítás vezetője, megerősítve a belügyminiszter, Thomas de Maiziere által pénteken közölt adatot.

Hozzátette, hogy nagyjából 60-an már meghaltak. Többségüket megölték, legkevesebb 9-en pedig öngyilkos merényletet hajtottak végre.

Az alkotmányvédelem a német dzsihadisták kiáramlásának megfékezése céljából fokozott figyelemmel követi az IÁ-hívek kommunikációját a közösségi portálokon, és más német nemzetbiztonsági szolgálatokkal együtt szoros kapcsolatban áll a portálok üzemeltetőivel- mondta a BfV elnöke.

A hazatérők számát 180-ra becsülik - tette hozzá Maassen, kiemelve, hogy a hivatal a korlátozott források miatt nem tudja állandóan megfigyelni a Németországba visszatért dzsihadistákat.

A terrorfenyegetettség szintjéről elmondta: valós veszély, hogy Németország terrortámadás célpontjává válik, és "félni ugyan nem kell, de számolni kell azzal, hogy nálunk is történhetnek merényletek".

Híradó/MTI

2014. november 23., vasárnap

Louis Raphael Sako pátriárka: A muzulmán vezetők túl nagy csenddel válaszolnak az Iszlám Állam barbárságaira

A XX. század halálos ideológiáival szemben, az Iszlám Állam dzsihadistái az iszlám nevében követik el barbár bűntetteiket. Ezért nagy megdöbbenést kelt, hogy szinte rejtegetőzik a hivatalos iszlám közösség, amely csak félénk és gyenge nyilatkozatokkal ítélte el ezeket a szörnyű tetteket. Világossá vált, hogy nincs egy olyan vezetői réteg, amely képes lenne arra, hogy tudatosítsa az egyes népekben, a vallás nevében cselekvő Iszlám Állam fenyegető veszélyét. 

Louis Raphael Sako babilóniai káld pátriárka ezekkel a határozott szavakkal szólította fel az iszlám közösség vezetőit, hogy vállalják felelősségüket és szálljanak szembe a magát iszlámnak nevező szélsőségesekkel, akik halálos veszélyt jelentenek a Közel-Kelet keresztényei számára, de nem kevésbé veszélyesek a muzulmánok számára sem. 

A pátriárka az összes muzulmánhoz intézett aggódó levelét a vallásközi konferencián tette közzé, amelyet a bécsi szaúd-arábiai királyról elnevezett központban (Kaiicid) tartottak. A kétnapos vallásközi csúcstalálkozó november 19-én ért véget: 200 muzulmán és keresztény vitatta meg a vallás nevében elkövetett erőszak elleni közös küzdelem témáját. 

A káld egyház prímása minden muzulmán testvérét arra szólította fel, hogy változtasson magatartásán: az ő felelősségük, hogy választ találjanak az Iszlám Állam által jelentett súlyos veszélyre, a válasz nem érkezhet kívülről. 

Az Irakban és Szíriában működő dzsihadisták által elkövetett bűntettek közül Sako pátriárka kiemelte: templomokat és kolostorokat megszentségtelenítettek, azokat mecsetekké alakítottak át, nőket elraboltak és rabszolgaként a piacon eladtak. A pátriárka hangsúlyozta: a Közel-Keleten a keresztények őslakosok. A valláskutatókat arra kérte, hogy cáfolják meg az Iszlám Állam érveléseit, törvényesen ítéljék el rettenetes tetteiket és elveiket „az emberiség ostorcsapása” névvel bélyegezzék meg.

Vatikáni Rádió

Németország - "Ebben a társadalomban radikalizálódtak, mecsetekbe jártak, ott váltak szélsőségessé"

Már 550 német állampolgár csatlakozott az Iszlám Államhoz


A német kormány szerint az eddig véltnél sokkal többen csatlakoztak Németországból az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita szervezethez Irakban és Szíriában.

A belügyminiszter a korábbi 450 helyett 550-re becsülte a számukat egy pénteken sugárzott televíziós műsorban. Thomas de Maiziere szerint különösen az előző évihez képest jelentős a növekedés. Kitért arra, hogy a dzsihadistákhoz csatlakozók többsége férfi, de van köztük néhány nő is.

Azok, akik csatlakoztak a dzsihadistákhoz, Németországban, "ebben a társadalomban radikalizálódtak" - mondta a politikus. "Mecsetekbe jártak, ott váltak szélsőségessé" - fűzte hozzá, majd azt mondta: ezért kell nagyobb hangsúly fektetni a megelőzésre.

Thomas de Maiziere szerint jelenleg mintegy 230 olyan szélsőségest tartanak számon Németországban, akiket veszélyesnek nyilvánítottak. Ez minden korábbinál nagyobb szám, és olyan embereket takar, akik valószínűleg támadást terveznek. A belügyminiszter komolynak nevezte a helyzetet, ugyanakkor azt mondta, félelemre nincs ok, még ha a teljes biztonság lehetetlen is. A hatóságok kézben tarják a dolgokat - jelentette ki.

A német kormány már októberben bejelentette, hogy intézkedéseket hoz a feltételezett iszlamisták ellen, és bevonja személyi igazolványukat, hogy szabad mozgásukat korlátozva megakadályozza a szélsőségesekhez való csatlakozásukat Irakban vagy Szíriában.

Híradó/MTI

2014. november 19., szerda

Ki a müezzinnel a minaretből!

Ki a törökkel Hazánkból, s Európából!


Mire végigolvastam a cikket, amelyik örömmel tudósítja, hogy újra szól a müezzin Egerben, reflexből a baloldalamhoz kaptam, keresve a szablyámat...de nem találtam. Ez a baj. Tudniillik, hogy senki nem találta. Ha nem is a szablyáját, de az ellenállás vagy tiltakozás bármilyen formáját.

Az is dilemmát okozott, hogy melyik hír felháborítóbb, nemzetgyalázóbb. A müezzin, aki imára hívja a muszlimokat, vagy a török férfi (mármint a müezzin), aki Egerben él magyar feleségével, sőt még azt is volt képük leírni, hogy a két vallás, a katolikus és a muszlim jól megfér egymás mellett...

Ez a hazugságok logikája, s tudatlanság, ostobaság, mindenféle hagyomány, ősök tiszteletének semmibe vétele, hittagadás!

Egyrészt a két vallás messze nem egyenrangú. S a katolikus hit sokkal több, mint egy vallás: hit, világnézet, objektív, megismerhető igazság, mely az üdvösségre vezet!

Másrészt pedig őseink, akik több mint 300 évig harcoltak a törökkel ( hiszen Mohács előtt már 150 éve küzdöttek velük), ezt törökösségnek tartották és többek közt a turbán fejhez szegezésével büntették...joggal!
Ha szó nélkül hagyjuk, ha tiltakozás nélkül hagyjuk, hogy ezek a bűnös, destruktív tendenciák teret nyerjenek, előbb-utóbb az lesz mint nyugaton, mecsetek, minaretek fognak állni a keresztény magyar földön, történelmi városainkban. Sőt..! Már állnak..még csak egy-egy, az is jobbára a székesfővárosban, de ez csak a kezdet...ne hagyjuk testvéreim!

Ez a gyenge hang édes kevés, de nem tehettem meg, hogy legalább én ne kiáltsam ki az interneten mérhetetlen indulatomat, felháborodásomat. Persze ha én állnék ki egy templomtoronyba, vagy egy térre, például Pécsett a Széchenyi térre, a törökverő Hunyadi szobra mellé és hirdetném Jézus Krisztus igazságát, jelesül tiltakozásomat, ezt nem tehetném büntetlenül, a „rend őrei” bizonnyal bekísérnének izgatásért!

Végezetül egy szép példát hadd idézzek, mely igazán aktuális. Egy kuruc generálist legjobb esetben is csak mint kiváló katonát, stratégát, vagy (világnézeti tévelygése ellenére is) objektíve erkölcsös embert állíthat mások elé példaként egy monarchista, konzervatív katolikus.

Vak Bottyán hősi tette magáért beszél..: a törökök által elfoglalt Érsekújvár főterén álló mecsetjének minaretjéből kidobta az imára hívó müezzint, lelőtte az őrtálló janicsárt, majd épségben kijutott a várból.

Szóval...ki a müezzinnel a minaretből!
Ámen!

Torquemada-Haller
PHS