Évforduló - Január 9.

VI. Adorján pápa megválasztása

(1522)

Adriano Florenszt feddhetetlen élete és V. Károly császárral való jó kapcsolata miatt választották meg pápává. Túl későn került a pápai trónra ahhoz, hogy elejét vegye a reformációnak, és túl korán halt meg ahhoz, hogy igazán szembe tudjon vele szállni. Pápaságának két nagy célja volt: a reformáció visszaszorítása és a keresztény fejedelmek összefogása a török ellen. A nürnbergi birodalmi gyűlésre F. Chieregatit küldte nunciusnak. Elismerte a kúria hibáit, tárgyalást ajánlott és orvoslást ígért, de a wormsi ediktum végrehajtását nem tudta elérni.

Befejeződik a németek kitelepítése Magyarországról

(1948)

A szövetségesek a potsdami konferencián mondták ki, hogy az emberiség ellen elkövetett súlyos bűntettei miatt az egész német népnek bűnhődnie kell, és egyetértettek azzal, hogy azon országokban, ahol jelentősebb számú német nemzetiségű kisebbség él, ezekkel szemben diszkriminációs intézkedéseket fognak életbe léptetni. Csehszlovákiából 3 millió németet telepítettek ki, Lengyelországból 6,4 milliót, Magyarországból 185 600-at. Emellett Jugoszláviából elmenekült mintegy 147 500, Lengyelországból 2,7 millió német nemzetiségű lakos. A német kitelepítéseknek és általában a kitelepítéseknek Magyarországon is 1948-ban vetettek véget.

Katolikus Lexikon/Múlt-kor

Kelebia - Elfogtak két francia államporgárt, akik az Iszlám Államhoz igyekeztek

A rendőrség munkatársai decemberben Kelebiánál (a magyar-szerb határon) két fiatal francia férfit fogtak el, akik Magyarországon keresztül akartak eljutni a Közel-Keletre, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. (...)

(...) nem elszigetelt és nem egyedi az eset[ről van szó]. Tavaly novemberben Kelebiánál egy fiatalkorú holland lányt tartóztattak fel, aki [szintén] az Iszlám Államhoz akart eljutni. A lányt egy rendőri ellenőrzés során azonosították, a TEK őrizte, majd november 4-én átadta a holland hatóságoknak. 

Transisndex

Budapest - Bevezetik a vasárnapi pihenőnapot

Március 15-étől a hét utolsó napján nem nyithatnak ki az üzletek

Megszavazta a parlament kedden a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így jövő március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben.

A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek.

A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként. Így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne.

Válasz.hu

Kárpátalja - Több mint félezren emigráltak az idén, a többségük Magyarországra

Ukrajna Állami Migrációs Szolgálata megyei főosztályának adatai szerint ez év januárja—szeptembere során több mint félezer kárpátaljai polgár települt át külföldre, hogy ott éljen állandó jelleggel — közölte a Zakarpattya online hírportál.

A főosztályon tartott tanácskozás során elhangzott az is, hogy Kárpátalján az év első kilenc hónapja folyamán kétszer annyian igényeltek útlevelet, mint az elmúlt év hasonló időszakában: 65,5 ezren a tavalyi 35 ezerrel szemben. Ebben közrejátszhatott, hogy módosulhat a migrációs szabályozás a szomszédos országokban, illetve az európai országok nagykövetségein a vízumkérelmek benyújtásakor nem fogadják el a meghosszabbított érvényességű útleveleket, de a Krímen, illetve a terrorellenes művelet helyszínén kialakult helyzet is befolyással lehetett az útlevéligénylések számának emelkedésére.

A migrációs szolgálat adatai arról tanúskodnak, hogy ez év első kilenc hónapja alatt 228-an kérelmezték az ukrán állampolgárság felvételét Kárpátalján, illetve 901 külföldi állampolgár vétette magát nyilvántartásba e szolgálatnál.

Az említett időszak folyamán összesen 559-en hagyták el megyénket, hogy külföldön válasszanak állandó lakhelyet maguknak. Hagyományosan Magyarország a legfőbb célország e tekintetben.

Kárpátinfo

Szerencs - Emlékezni és emlékeztetni kell az elhurcolt százezrekre

Az egykori Szovjetunió Gulag táboraiba elhurcolt és „málenkij robotra” kényszerített 800 ezer magyarra emlékeztek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen hétfőn, a Gulag-kutatók V. nemzetközi konferenciáján.

Majorszki András, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának elnöke egyebek között arról beszélt: a társadalom régi adóssága, hogy méltóképpen emlékezzen és emlékeztessen azokra az ártatlan magyar állampolgárokra, azokra a százezrekre, akiket 1944–1945-ben a sztálini totális diktatúra fegyveres szervei hadifogoly- és internálótáborokba hurcoltak el kényszermunkára.

A társaság 2009-ben a Miskolci Egyetem bölcsészettudományi karának támogatásával, civil kezdeményezésként azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a korszak eseményeit – mondta, hozzátéve: igyekeznek feldolgozni a Szovjetunióba került politikai rabok, hadifoglyok és internáltak történetét.

Törekvés az erkölcsi elégtételre

A nemzetközi társaság által is koordinált „Málenkij robot” Emlékbizottság arra törekszik, hogy erkölcsi elégtételt kaphassanak az ártatlanul, ítélet nélküli fogságba vetettek az évekig tartó kényszermunkáért és szenvedésekért, a családi tragédiákért, amelyről a rendszerváltásig még nem is beszélhettek a megtorlás veszélye nélkül – mondta, emlékeztetve arra, hogy a táborokban több tízezren haltak meg. Szólt arról is, hogy a málenkij robot témakör megosztotta mind a magyar társadalmat, mind pedig a kutatókat, erről azonban újra és újra beszélni kell.

Havasi János, a témával foglalkozó televíziós újságíró arra kérte a hetven évvel ezelőtt történteket kutatókat, hogy egyesítsék erőiket, „jöjjön létre Magyarországon egy olyan egyesített kutatóbázis, ahol összegyűjtik a megjelent memoárokat, tanulmányokat, személyes tárgyakat”, mert bár igen sok adat van meg Magyarországon az 1944–45-ben történtekről, a 90-es évek végén több dokumentumot átadtak az orosz föderáció hatóságai, ezek az interneten azonban csak részben érhetőek el. Ezért is szükséges egy egységes bázis – szögezte le.

Hozzátette: a volt Szovjetunió országaiban helyszíni kutatással nem sokan foglalkoznak, sajnos, hogy a Gulag egykori jelentős területén, a Donyec-medence térségében harcok dúlnak, ezért az itteni kutatás megrekedt, és nem indulhatnak el ide az egyéni és csoportos kegyeleti zarándokutak sem, pedig „felvillant” a lehetősége annak, hogy az ottani lakosság is együttműködik emlékművek felállításában.

Két éve hivatalos emléknap

Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg azokról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.

A kivégzettek, az éhezésben, betegségekben elpusztultak száma becslések szerint mintegy 200 ezerre tehető. A kényszermunkások között különösen tragikus sors jutott a politikai elítélteknek, az ő helyzetük 1949-től vált különösen súlyossá, ekkor hozták létre ugyanis a gulágon belül a politikai elítéltek koncentrációs táborait. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar elítéltből csak 5-6 ezer élte meg a szabadulást, ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai ellenségként kezelték őket.

Szerencsen a hétfői konferenciát megelőzően vasárnap Málenkij robot és a Délvidéki magyar golgota 1944–1945 címmel kiállítás nyílt, kedden pedig a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléknapját tartják meg, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város vasútállomásán emléktáblát avatnak.

Magyar Nemzet

Ki a müezzinnel a minaretből!

Ki a törökkel Hazánkból, s Európából!

Mire végigolvastam a cikket, amelyik örömmel tudósítja, hogy újra szól a müezzin Egerben, reflexből a baloldalamhoz kaptam, keresve a szablyámat...de nem találtam. Ez a baj. Tudniillik, hogy senki nem találta. Ha nem is a szablyáját, de az ellenállás vagy tiltakozás bármilyen formáját.

Az is dilemmát okozott, hogy melyik hír felháborítóbb, nemzetgyalázóbb. A müezzin, aki imára hívja a muszlimokat, vagy a török férfi (mármint a müezzin), aki Egerben él magyar feleségével, sőt még azt is volt képük leírni, hogy a két vallás, a katolikus és a muszlim jól megfér egymás mellett...

Ez a hazugságok logikája, s tudatlanság, ostobaság, mindenféle hagyomány, ősök tiszteletének semmibe vétele, hittagadás!

Egyrészt a két vallás messze nem egyenrangú. S a katolikus hit sokkal több, mint egy vallás: hit, világnézet, objektív, megismerhető igazság, mely az üdvösségre vezet!

Másrészt pedig őseink, akik több mint 300 évig harcoltak a törökkel ( hiszen Mohács előtt már 150 éve küzdöttek velük), ezt törökösségnek tartották és többek közt a turbán fejhez szegezésével büntették...joggal!

Ha szó nélkül hagyjuk, ha tiltakozás nélkül hagyjuk, hogy ezek a bűnös, destruktív tendenciák teret nyerjenek, előbb-utóbb az lesz mint nyugaton, mecsetek, minaretek fognak állni a keresztény magyar földön, történelmi városainkban. Sőt..! Már állnak..még csak egy-egy, az is jobbára a székesfővárosban, de ez csak a kezdet...ne hagyjuk testvéreim!

Ez a gyenge hang édes kevés, de nem tehettem meg, hogy legalább én ne kiáltsam ki az interneten mérhetetlen indulatomat, felháborodásomat. Persze ha én állnék ki egy templomtoronyba, vagy egy térre, például Pécsett a Széchenyi térre, a törökverő Hunyadi szobra mellé és hirdetném Jézus Krisztus igazságát, jelesül tiltakozásomat, ezt nem tehetném büntetlenül, a „rend őrei” bizonnyal bekísérnének izgatásért!

Végezetül egy szép példát hadd idézzek, mely igazán aktuális. Egy kuruc generálist legjobb esetben is csak mint kiváló katonát, stratégát, vagy (világnézeti tévelygése ellenére is) objektíve erkölcsös embert állíthat mások elé példaként egy monarchista, konzervatív katolikus.

Vak Bottyán hősi tette magáért beszél..: a törökök által elfoglalt Érsekújvár főterén álló mecsetjének minaretjéből kidobta az imára hívó müezzint, lelőtte az őrtálló janicsárt, majd épségben kijutott a várból.

Szóval...ki a müezzinnel a minaretből!

Ámen!

Torquemada-Haller

PHS

Budapest - Nem évülnek el a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények

Elfogadta az Országgyűlés kedden a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, hogy ezentúl ne évülhessenek el a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények. (...)

(...) a Btk. ezentúl rögzíti, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, ötévnyi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmények büntethetősége nem évül el, ha a sértett a bűncselekmény elkövetésekor 18 évnél fiatalabb. (...)

A törvénymódosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Magyar Nemzet

Budapest - Megszüntethetik a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények elévülését

Hétfőn kétnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés. A képviselők rendhagyó módon kedden hozhatnak határozatokat, így ekkor fogadhatják el a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást, valamint azt az előterjesztést is, amely megszüntetné a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények elévülését.

Döntés várható a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorításáról, hogy a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények ne évülhessenek el, valamint a bírósági végrehajtási törvény módosításáról.

Magyar Nemzet nyomán

Szcientológia - A leggazdagabb magyarokra vetették ki hálójukat

A leggazdagabb magyarok listájának több tagja, sztárfodrász és celebnő is részt vesz azon a konferencián, amelyet az egymilliárd forintnál nagyobb éves bevétellel gazdálkodó cégeknek hirdettek meg. A kőgazdagoknak szánt Forbes magazinban is meghirdetett esemény résztvevői talán nem is tudják, hogy a szcientológusok vendégei lesznek – értesült a Válasz.hu.

„Magyarországon körülbelül ötezer olyan magyar tulajdonban lévő vállalkozás van, amelynek egymilliárd forintnál nagyobb az éves árbevétele. Ezeknek a cégeknek a tulajdonosai – a tudósok és a művészek mellett – a magyar társadalom legértékesebb tagjai. Ha az Ön cége milliárd feletti forgalmú, akkor Ön is ebbe a körbe tartozik, tehát Top 5000 Magyar Cégtulajdonos” – szólítja meg a leggazdagabb magyarokat egy szeptember 19-20-i konferencia meghívója. A Gödöllői Királyi Kastély 300 fős lovardájába szervezett exkluzív találkozóra ennek megfelelően borsos áron, 225 ezer forint+áfa fejében lehet bejutni.

Az esemény előadói között találjuk a leggazdagabb magyarok közül Bige Lászlót és Wáberer Györgyöt, illetve Karsai Béla nagyvállalkozót, de megosztja tapasztalatait a résztvevőkkel Hajas László sztárfodrász, Köteles László, Komlóska polgármestere, valamint a kerekesszékéről és vidámságáról ismert „Mosolyka”, vagyis Hozleiter Fanny. Este pedig a Cotton Club Singers és Zséda szórakoztatja a nagyérdeműt.

Az eddigi nevekből a gyanútlan érdeklődő még nem gondol rosszra, ám ha megtudjuk, hogy az első száz résztvevő meghívást kap a közismerten szcientológus Lenkei Gábor („az orvos, aki szembeszállt a gyógyszermaffiával”) zártkörű előadására, illetve szembesülünk a szervező kilétével, akkor egyértelmű a helyzet. A konferencia ugyanis a Piroska Gyula Tréning Kft. vállalkozása; a cég névadója pedig a szintén prominens szcientológus Piroska Gyula, Gyurcsány Ferenc egykori cégtársa.

És hogy mit érdemes gondolni az egész kezdeményezésről? Ebben segíthet a Szcientológia: objektíven és szubjektíven című blog gazdája, Bonyai Péter (a Heti Válasz által megjelentetett Szcientológus voltam című kötet szerzője), aki így kommentálta a találkozót: „A szcientológia »egyház« a jelek szerint a leggazdagabb magyarok milliárdjaira pályázik.”

Válasz.hu

Évforduló - Augusztus 16.

XII. Pius pápa Mindszenty Józsefet nevezi ki esztergomi érsekké

(1945)

II. János Pál pápa Magyarországra látogat

(1991)

A magyar katolikus egyház és a magyar állam vezetése 1988-ban hívta meg a pápát látogatásra, aki a meghívást akkor elfogadta. 1991. augusztus 16-án II. János Pál Magyarországra érkezett `lelkipásztori látogatásra`. 

Első útja Esztergomba vezetett, ahol imával rótta le kegyeletét Mindszenty bíboros sírjánál. Este találkozott a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival. Augusztus 17-én Pécsre látogatott, majd az MTA székházában a magyar szellemi élet jeles személyiségivel ismerkedett. Utána a nunciatúrán a diplomáciai testületek vezetőit fogadta. Augusztus 18-án Máriapócson a hazai és határon túli görög katolikus hívek tízezreivel találkozott, majd részt vett Debrecenben, a Nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten. Augusztus 19-én a szombathelyi látogatás után este a Népstadionban a magyar fiatalok előtt tartott beszédet. A pápalátogatás utolsó napján, augusztus 20-án, Budapesten a Hősök terén szentmisét mondott nagy tömeg részvételével, majd a püspöki kart fogadta. A történelem során első ízben látogatott a római pápa Magyarországra.

Múlt-kor

Húsvéti szentmisék a püspöki székhelyeken

Az alábbiakban a húsvéti időszak ünnepi püspöki szentmiséinek helyszínéről és időpontjáról tájékozódhatnak.

Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye

Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök

10 óra – krizmaszentelési szentmise Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban

18 óra – szentmise az utolsó vacsora emlékére Debrecenben, a Szent Anna-székesegyházban

Nagypéntek

18 óra – nagypénteki szertartás Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban

Nagyszombat

20 óra – húsvét vigília-szertartása, kb. 21.30 órakor feltámadási körmenet a debreceni Szent Anna-székesegyházban

Húsvétvasárnap

10.30 – Urunk feltámadásának ünnepén szentmise Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban (közvetíti az MTV)

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba egri érsek nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök

9 óra – olajszentelési szentmise a bazilikában

18.30 – az utolsó vacsora miséje a bazilikában

Nagypéntek

18.30 – nagypénteki szertartás a bazilikában

Nagyszombat

20 óra – nagyszombati feltámadási szentmise a bazilikában

Húsvétvasárnap

10 óra – húsvéti ünnepi szentmise a bazilikában

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros és Székely János segédpüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök

10 órától a budapesti Szent István-bazilikában főpapi szentmise keretében Erdő Péter bíboros olajat szentel. A szertartás alkalmával újítja meg a főegyházmegye papsága papi ígéreteit.

18 óra – szentmise Esztergomban, a bazilikában az utolsó vacsora emlékezetére, ennek keretében végzi a lábmosás szertartását

Nagypéntek

18 óra – nagypénteki szertartás az esztergomi bazilikában

Nagyszombat

18 óra – a budapesti Szent István-bazilikában a bíboros, az esztergomi bazilikában pedig Székely János segédpüspök vezetésével kezdődik a húsvéti vigília

Húsvétvasárnap

10.30 – az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét Erdő Péter bíboros

Győri Egyházmegye

Pápai Lajos megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök

9 óra – krizmaszentelési szentmise Győrben, a Nagyboldogasszony-székesegyházban

18 óra – az utolsó vacsora liturgiája Győrben, a Nagyboldogasszony-székesegyházban

Nagypéntek

15 óra – keresztút Győrben, a Nagyboldogasszony-székesegyházban

18 óra – nagypénteki liturgia Győrben, a Nagyboldogasszony-székesegyházban

Nagyszombat

22 óra – húsvét vigíliájának szertartása Győrben, a Nagyboldogasszony-székesegyházban

Húsvétvasárnap

10 óra – húsvéti szentmise Győrben, a Nagyboldogasszony-székesegyházban

Hajdúdorogi Egyházmegye

Kocsis Fülöp püspök nagyheti szertartási rendje

Nagyhétfő

18 óra – előszenteltek liturgiája Budapesten, a Rózsák terei görögkatolikus templomban

Nagykedd

16 óra – előszenteltek liturgiája Dámócon, a kenethozó asszonyokról elnevezett szerzetes nővérek monostorában

Nagyszerda

17 óra – előszenteltek liturgiája Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

Nagycsütörtök

6.30 – utrenye Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

16 óra – nagy alkonyati istentisztelet Nagy Szent Bazil liturgiájával, myro és antimenzion szenteléssel; lábmosás szertartása Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

20 óra – utrenye és a kínszenvedési evangéliumok olvasása Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

Nagypéntek

7.30 – királyi imaórák Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

17 óra – sírbatételi vecsernye Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

20 óra – kis esti zsolozsma, majd virrasztás Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

Nagyszombat

7.30 – jeruzsálemi utrenye a szentsírnál Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

17 óra – nagy alkonyati istentisztelet Nagy Szent Bazil liturgiájával Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

23.30 – éjféli zsolozsma, feltámadási utrenye körmenettel, püspöki szent liturgia pászkaszenteléssel Nyíregyházán, a görögkatolikus társszékesegyházban

Húsvétvasárnap

8 óra – szent liturgia pászkaszenteléssel Hajdúdorogon, a görögkatolikus székesegyházban

Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs érsek nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök

10 óra – krizmaszentelési szentmise Kecskeméten, a társszékesegyházban

18 óra – az utolsó vacsora liturgiája Kalocsán, a Szent József (Zárda)-templomban

Nagypéntek

15 óra – keresztút Kalocsán, a Szent József (Zárda)-templomban

18 óra – nagypénteki liturgia Kalocsán, a Szent József (Zárda)-templomban

Nagyszombat:

19 óra –nagyszombati vigília szertartása Kalocsán, a Szent József (Zárda)-templomban

Húsvétvasárnap:

10 óra –húsvéti ünnepi szentmise Kalocsán, a Szent József (Zárda)-templomban

Kaposvári Egyházmegye

Balás Béla megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök

10 óra – krizmaszentelési mise Kaposváron, a székesegyházban

18 óra – szentmise az utolsó vacsora tiszteletére Kaposváron, a székesegyházban

Nagypéntek

18 óra – nagypénteki liturgia Kaposváron, a székesegyházban

Nagyszombat

19 óra – húsvéti vigília Kaposváron, a székesegyházban

Húsvétvasárnap

10.30 – húsvéti ünnepi szentmise Kaposváron, a székesegyházban

Miskolci Apostoli Exarchátus

Orosz Atanáz püspök nagyheti liturgikus programjai a Nagyboldogasszonyról nevezett püspöki székesegyházban (Miskolc, Búza tér)

Nagyszerda

16.30 – betegek kenete nyilvános kiszolgáltatása

17 óra – előszenteltek liturgiája evangéliummal

Nagycsütörtök

10 óra – Nagy Szent Bazil liturgiája vecsernyével, mürószenteléssel

17 óra – előszenteltek liturgiája evangéliummal

Nagypéntek

7 óra – királyi imaórák

17 óra – sírbatételi nagy vecsernye körmenettel

19.30 – kis esti zsolozsma

Nagyszombat

10.30 – Nagy Szent Bazil liturgiája vecsernyével

Húsvét éjjelén

23.30 – éjféli zsolozsma

24 óra – feltámadási szertartás

Húsvétvasárnap

10 óra – szent liturgia (énekkarral) pászkaszenteléssel

19 óra – nagy vecsernye evangéliummal

Húsvéthétfő

10 óra – szent liturgia körmenettel és miroválással

18 óra – szent liturgia miroválással

19 óra – nagy vecsernye

Húsvétkedd

10 óra – szent liturgia

18 óra – szent liturgia

19 óra – nagy vecsernye

Pannonhalmi Főapátság

Várszegi Asztrik főapát nagyheti liturgikus programjai Pannonhalmán, a bazilikában

Nagycsütörtök

10 óra – szentmise krizmaszenteléssel

18 óra – szentmise az utolsó vacsora emlékezetére

Nagyszombat

21.30 – húsvéti vigília feltámadási körmenettel

Húsvétvasárnap

10 óra – ünnepi konventmise (a Katolikus Rádió közvetíti)

Pécsi Egyházmegye

Udvardy György megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök

10 óra – olajszentelési mise a székesegyházban

18 óra – szentmise az utolsó vacsora emlékére

Nagypéntek

18 óra – nagypénteki liturgia szertartására a székesegyházban

Nagyszombat:

20 óra – a húsvéti vigília szertartása a székesegyházban

Húsvétvasárnap

11 óra – Urunk feltámadásának ünnepén ünnepi szentmisét a székesegyházban

Szeged–Csanádi Egyházmegye

Kiss-Rigó László megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök

10 óra – olajszentelési püspöki szentmise a székesegyházban

18 óra – az utolsó vacsora emlékmiséje a székesegyházban

22 óráig virrasztás a Mária-kápolnában

Nagypéntek

egész nap gyónási lehetőség a dómban

9 óra – énekes zsolozsma

16 óra – keresztút a szeminárium növendékeinek vezetésével

17 óra – nagypénteki szertartás, passió a székesegyházban

20 óráig virrasztás a szentsírnál

Nagyszombat

9 óra – énekes zsolozsma

20 óra – húsvéti vigíliai szertartás (a húsvéti gyertya meggyújtása, igeliturgia, a keresztségi fogadalmak megújítása, az Eukarisztia liturgiája) majd körmenet a Dómtéren

Húsvétvasárnap

10 óra – ünnepi püspöki szentmise

Székesfehérvári Egyházmegye

Spányi Antal megyéspüspök liturgikus programja a nagyhéten

Nagycsütörtök

10 óra – olajszentelési szentmise a székesegyházban

18 óra – szentmise az utolsó vacsora emlékére, lábmosási szertartás

Nagypéntek

15 óra – a megyéspüspök vezetésével a város papjainak és híveinek közös keresztútja (A palotavárosi kálváriánál tartott közös keresztútja az eső miatt a bazilikában kezdődik.)

18 óra – a nagypénteki szertartás a székesegyházban

Nagyszombat

19 óra – a székesegyházban nagyszombati feltámadási szertartás és szentmise, majd húsvéti körmenet

Húsvétvasárnap

10.30 – ünnepi szentmise a székesegyházban Urunk feltámadásának ünnepén

Szombathelyi Egyházmegye

Veres András megyéspüspök liturgikus programja a nagyhéten

Nagycsütörtök

10 óra – olajszentelési szentmise (Szombathely, székesegyház)

18 óra – püspöki mise az utolsó vacsora emlékére (Szombathely, székesegyház)

Nagypéntek

15 óra – püspöki liturgia Urunk halálának emlékére (Szombathely, székesegyház)

20 óra – Szombathely város keresztútja (Szombathely, Óperint utca – Kálvária utca)

Nagyszombat

8 óra – olvasmányos imaóra és reggeli dicséret

20 óra – húsvéti vigília (Szombathely, székesegyház)

Húsvétvasárnap

10 óra – püspöki szentmise Urunk feltámadásának ünnepén (Szombathely, székesegyház)

Váci Egyházmegye

Beer Miklós megyéspüspök és Varga Lajos segédpüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök

10 óra – olajszentelési szentmise a székesegyházban

18 óra – szentmise az utolsó vacsora emlékére a székesegyházban

Nagypéntek

8 óra – Jeremiás siralmai a Barátok templomában

15 óra – keresztút a váci kálvárián

18 óra – nagypénteki szertartás, kereszthódolat, passió a székesegyházban

Nagyszombat

8 óra – Jeremiás siralmai a Barátok templomában

20.30 – tűzszentelés, húsvét vigília-szertartás a székesegyházban

Húsvétvasárnap

10 óra – ünnepi szentmise feltámadási körmenettel a székesegyházban

Veszprémi Főegyházmegye

Márfi Gyula érsek nagyheti liturgikus programjai Veszprémben, a Szent Mihály-bazilikában

Nagycsütörtök

10 óra – krizmaszentelési szentmise

19 óra – szentmise az utolsó vacsora emlékére

Nagypéntek

19 óra – nagypénteki szertartás, passió és a szentsír nyitása

Nagyszombat

19 óra – húsvéti vigília szertartása, a szentmise után kb. 20.30-kor körmenet és ételszentelés

Húsvétvasárnap

10.30 – ünnepi szentmise érseki asszisztenciával

Forrás: Magyar Kurír

Magyarország - Csökken a családok száma

Csökkent a házasság alapú családok száma a 2011-es népszámlálás adatai szerint, és nőtt az élettársi kapcsolat alapú családoké, csakúgy, mint az egyszülős háztartásoké - mondta el az InfoRádiónak a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsadója. Kamarás Ferenc hozzátette: a szülőképes életkorban lévők közül ugyanakkor jellemzően azok vállalnak több gyermeket, akik házasságban élnek.

"A népesség csökkenésével párhuzamosan a társadalom alapegységét jelentő családok száma is visszaesett, méghozzá nagyobb mértékben, mint az össznépességé. Ennek elsősorban az az oka, hogy a családon kívül élők - elsősorban az egyedülállók - száma és aránya nőtt a népességen belül" - mutatott rá Kamarás Ferenc.

Jelezte, hogy a családok számának csökkenése eltérő módon érintette a különböző családtípusokat. A legnagyobb mértékben a házaspáros családok száma esett vissza.

"Emögött az áll, hogy a házasságkötési hajlam is mérséklődött, emellett a családstabilitás is visszaesett" - magyarázta. Ezzel szemben növekedett az élettársi kapcsolatok súlya: mintegy másfélszeresére emelkedett az elmúlt tíz évben, illetve a két népszámlálás között az élettársi kapcsolatban élők száma. Ugyancsak nőtt az egyszülős családok részaránya a családokon belül, mintegy 14 százalékkal az elmúlt tíz évben.

Mindezek eredményeként jelentősen megváltozott az egyes családtípusok szerepe. A házaspáros családok mintegy 65 százalékot tesznek ki a családokon belül, ez az arány 2001-ben még 74 százalék volt, 1990-ben pedig 80 százalék, tehát jelentős a visszaesés. Az élettársi kapcsolatban élőknél volt növekedés, de nem akkora, hogy ellensúlyozni tudja az előző adatot.

"Azt kell mondanunk, hogy valamennyi életkorban és mindkét nem esetében a legutóbbi népszámlálás szerint kevesebben éltek párkapcsolatban, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. A visszaesés mértékét jól jellemzi, hogy a születés szempontjából legfrekventáltabb életkorú nők körében, a 25-39 éveseknél 2011-ben kevesebben éltek párkapcsolatban, vagyis házastársi és élettársi kapcsolatban együtt, mint tíz évvel korábban csak házasságban" - hangsúlyozta a szakember.

Az egyszülős családok száma ugyanakkor jelentősen emelkedett: az elmúlt tíz évben mintegy 14 százalékkal, 1990-hez viszonyítva pedig 20 százalékkal. Az egyszülős családoknál érdekes a kor szerinti megoszlás, ugyanis elsősorban a 35-49 nők körében nőtt dinamikusan az egyszülős családok száma és aránya, az ennél fiatalabbak között viszont csökkent.

"Ennek hátterében viszont az áll, hogy a 35 év alattiaknál gyakorlatilag a házasságkötések száma is nagyon megritkult, a gyermekvállalás életkora kitolódott, tehát igen kevés az olyan nő, aki egyáltalán egyszülőssé válhat" - mutatott rá Kamarás Ferenc.

Ami pedig a gyermekek számát illeti: a KSH főtanácsadója elmondta, hogy a népszámlálási gyermekszám a családban élő gyermekeket jelenti, tehát azokat, akik a szüleikkel laknak, függetlenül életkoruktól.

"Ha így tekintjük, a házaspáros családoknál még mindig több gyermeket vállalnak, mint az élettársi kapcsolatnál. Ha viszont a trendeket nézzük, az elmúlt tíz évben a házaspáros családoknál csökkent az átlagos gyermekszám, az élettársi kapcsolatoknál pedig emelkedett" - tudatta..

Ennek oka az, hogy az élettársi kapcsolatban élők eleve fiatalabbak, körükben mintegy 80 százalék a szülőképes korban lévő nő. A házaspáros családoknak több mint fele viszont már túl van a szülőképes időszakon.

A szakember megjegyezte, hogy akkor korrekt az összehasonlítás, ha a szülőképes korban lévőket nézzük meg: a gyermeket vállalóknál közülük hányan élnek házasságban, és mennyien élettársi kapcsolatban.

"Ha csak ezeket a korosztályokat nézzük, akkor megfordul a trend: valamennyi korcsoportnál a házasságban élők átlagos gyermekszáma magasabb, mint az élettársi kapcsolatban élőké. Ez igaz az összes gyermekre és a 15 év alatti gyermekekre is" - fűzte hozzá Kamarás Ferenc.

Forrás: InfoRádió

Itthon - Emberkísérletek a klinikán

Korántsem makulátlan szakmai múltú orvos meddőségi központjában végeznek emberkísérleteket. Egy nőgyógyászdoktor közreműködésével egy olyan embriógenetikai szűrővizsgálatot végeznek a Versys Klinikán, ami nemhogy nem növeli a gyermekáldás esélyeit, a szakvélemények szerint is kísérletnek minősül, érte pedig egy forint sem kérhető el ma Magyarországon, főleg nem több százezer és millió. 

Tovább a részletekhez...

Magyar-lengyel hadisírgondozási megállapodás készül

A megállapodás az egyszerű, sokszor ismeretlen magyar katonák végső nyughelyeként szolgáló honvédsíroktól kezdve a magyar és a lengyel fél által (több esetben közösen létrehozott) emlékhelyek gondozásáig terjed, beleértve az elesett katonákra és a háborús polgári áldozatokra emlékeztető emlékműveket, emléktáblákat is

Forrás: HM