Évforduló - Március 6.

Megszületett Michelangelo Buonarroti

(1475)

1475. március 6-án született a reneszánsz egyik legnagyobb és legsokoldalúbb művésze, Michelangelo Buonarroti.

 Megszületett gróf Grassalkovich Antal királyi személynök, kamaraelnök

(1694)

Grassalkovich Antal a Nyitra vármegyében fekvő Ürményben született szerény köznemesi család sarjaként. Édesapja gyaraki nemes Grassalkovich János, édesanyja egresdi nemes Egresdy Zsuzsanna volt; négy testvér közül Grassalkovich Antal volt a család egyetlen fiúgyermeke. 

1705–1711 között a nyitrai piaristáknál végezte tanulmányait egy év kivételével, amikor is a jezsuiták oktatták. 1715-ben ügyvédi vizsgát tett. Jogi tanulmányai végeztével fényes hivatalnoki karriert futott be. 1716. november 29-én a Magyar Királyi Udvari Kamara kinevezte budai kerületéhez ügyvédnek Budára. 1720-ban királyi jogügyi igazgató, 1724-től udvari tanácsos, 1727-től az Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio) elnöke. 1731-től 1748-ig személynök, 1748-tól kamaraelnök. 1736-ban bárói, majd 1743-ban grófi rangot kapott. 1751-től koronaőr. Később valóságos belső titkos tanácsos és főlovászmester lett.

Hatalmas birtokokat szerzett a Duna-Tisza közén (Gödöllő, Hatvan, Bag) és a mai Budapest területén (Szentlőrinc puszta, Kispest). Az 1741-es országgyűlésen közreműködött abban, hogy a rendek megszavazták a katonai segítséget Mária Teréziának, valamint Lotaringiai Ferencet elismerték kormányzótársnak. Grassalkovich Arad, majd Nógrád vármegye főispánja is volt. Birtokain jelentős mértékben előmozdította a magyarországi német telepítést. Gödöllőn és Hatvanban kastélyt, Máriabesnyőn zárdát építtetett. Gödöllői és hatvani uradalmaiból mintagazdaságokat alakított ki. Központi birtokán volt uradalmi ügyész Kelemen László.

 Mária Terézia Budára helyezteti a Nagyszombati Egyetemet

(1777)

1777. március 6-án intézkedett Mária Terézia arról, hogy a Pázmány Péter által 1635-ben alapított nagyszombati egyetem kerüljön át az ország székhelyére, Budára.

Az ekkor még négy karból (teológiai, jogi, bölcsész, orvosi) álló egyetem az ország legjelentősebb felsőoktatási intézménye volt. II. József 1784-ben áthelyezte Pestre, ahol jogutódjai ma is találhatóak. A mai Eötvös Loránd Tudományegyetem tekinthető a Pázmány által alapított universitas „örökösének”, de a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem is tőle eredeztethető.

Megszületett Károly Iréneusz József premontrei szerzetes, nagyváradi fizikus, a rádiótechnika egyik úttörője

(1854)

Rubicon/Wikipédia

Évfordulók - November 29.

 Mária Terézia magyar királynő halála

(1780)

Évforduló - Október 16.

Hunyadi János vereséget szenved Rigómezőnél

(1448)

Hunyadi János kormányzó a magyar hadak élén Szerbiába nyomult, hogy visszavágjon az 1444. évi várnai vereségért. Seregében a magyarok mellett a havasalföldi segélyhadak is felvonultak, Brankovics azonban távolmaradt a hadjárattól. Hunyadi terve az volt, hogy a Kasztrióta György (Szkander bég) vezette albán felkelőkkel egyesülve, veszi fel a harcot, a szultáni haddal szemben. 

A magyarok október közepén érték el a szerbek 1389. évi vereségének színhelyét, Rigómezőt, a törökök azonban ekkorra valamennyi stratégiailag fontos pontot megszálltak. Az albánokkal való egyesülés lehetőségétől és a visszavonulástól egyaránt elvágott magyar sereg kénytelen volt vállalni az összecsapást, és a három napig tartó egyenlőtlen küzdelemben ismét súlyos vereséget szenvedett. Hunyadinak ugyan sikerült elmenekülnie, legmegbízhatóbb familiárisai, hívei azonban csatamezőn maradtak.

Hadik András megsarcolja Berlint

(1757)

„Utasítás a Brandenburg tartományba bevonuló csapatok magatartására vonatkozólag. 1. Minthogy ez alkalommal nemcsak a szembenálló csapatoktól, hanem a lakosságtól se várható más, mint ellenséges fogadtatás, ezért a hadicikkelyekben megszabott büntetés terhe mellett sem nappal, sem éjjel, senki nem hagyhatja el a csapatát és a helyes óvintézkedések ellen fellázadó gondatlanság az elöljárók által minden elnézés nélkül toroltassék meg. Ezért 2. a csapatok minden időben éberek és elővigyázatosak, az első parancsra vagy riadóra készek, kötelességük teljesítésében készségesek és elöljáróik iránt feltétlenül engedelmesek legyenek.”

Részlet Hadik Andrásnak a berlini hadjárat előtt kiadott hadparancsából

1757. október 16-án érkezett meg Berlin falai alá Hadik András gróf, Mária Terézia magyar királynő (ur. 1740-1780) egyik legtehetségesebb tábornoka, aki ezen a napon rövid küzdelemben elfoglalta, majd később megsarcolta a porosz fővárost. Hadik Berlin megtámadásával a hétéves háború legmerészebb manőverét hajtotta végre, mely komoly szégyent jelentett a porosz hadsereg, de maga Nagy Frigyes király (ur. 1740-1786) számára is.

Évforduló - Április 23.

      

                Szent Adalbert püspök vértanúhalála (997)                    III. Béla király halála (1196)

Mária Terézia Magyarországhoz csatolja Fiumét (1779)

Cseh Köztársaság - Szobrot állítanak Prágában Mária Terézia emlékére

A Habsburg-monarchia felbomlása óta először kap szobrot Mária Terézia (1717-1780) Prágában.

A magyar királynőn kívül Chotek Zsófia grófnő, Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége emlékére is szobrot állít Prága hatodik kerülete, a városháza már kiírta a pályázatot a szobrokra.

Mária Terézia szobrát - amely valószínűleg az egykori uralkodó egyetlen emlékműve a mai Cseh Köztársaság területén - a prágai vár közelében kialakítandó új parkba, egy szökőkút mellé tervezik. Erre mintegy hárommillió koronát (32,8 millió forintot) fordítana a városvezetés - közölte Adam Halmosi, a városháza szóvivője.

További kétmillió koronát (21,4 millió forintot) fordítanak a tervek szerint Chotek Zsófia grófnő plasztikájára, amelyet valószínűleg 2014 második félévében állítanak fel szintén a vár közelében. Chotek Zsófiát férjével, Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökössel együtt ölték meg 1914-ben Szarajevóban.

A Habsburg-monarchia legtöbb szimbólumát megsemmisítették az akkori Csehszlovákiában 1918 után, Mária Terézia pozsonyi szobrát például 1921-ben felrobbantották.

Forrás: InfoRádió