Évforduló - Március 12.

A tatárok fő serege Magyarországra zúdul

(1241)

A tatárok 1240. december 6-án elfoglalták Kijevet, s ettől kezdve várható volt támadásuk Magyarország ellen is. A becslések szerint 90-150 ezer fős sereg ellen 1241 elején IV. Béla király általános hadkészültséget rendelt el, de a mozgósítás lassan haladt. Tomaj nembeli Dénes nádor vezetésével megerősítették a Vereckei-hágót, azonban a hatalmas túlerő elsöpörte a védekezőket. 

Spalatói Tamás értesülése szerint a tatárok 40 ezer fejszéssel söpörték el a hágókat védő szerkezeteket. 1241. március 12-én zúdult az országra a tatár sereg fő ága, s ezzel elkezdődött egyéves uralmuk. A döntő csatára 1241. április 11-én a Tisza-Sajó torkolatához közeli Muhinál került sor,

Elesik a dalmáciai Klissza vára és török kézre kerül

(1537)

A törökök két sikertelen támadást követően végül 1537. március 12-én elfoglalták Klissza várát. Az ütközetben a horvát várkapitány, Krusics Péter is elesett. A hadvezért egy Atlia nevű aga ölte meg, fejét levágták majd dárdára tűzték, hogy a várbeliek is lássák.

A fontos dalmát végvárban született Árpád-házi Szent Margit 1242 januárjában.

Meghal gróf Hadik András császári és királyi tábornok

(1790)

Kompromisszumot köt II. Lipót magyar király és a nemesség

(1791)

Kompromisszum az udvar és a nemesség között. Ez jellemezte az 1790-91. évi országgyűlés II. Lipót által szentesített törvényeit. 

A főbb törvénycikkek: az új uralkodó mindig köteles fél éven belül összehívni a koronázó országgyűlést (III. tc.); a magyar Szent Koronát az ország szívében, Budán kell őrizni (VI. tc.); Magyarország szabad és független állam, s kizárólag saját ősi törvényei szerint kormányzandó (X. tc.); a törvényhozás jogát a király és a diéta közösen gyakorolja, s az uralkodó biztosítja a rendeket, hogy nem rendeletekkel és pátensekkel fogja irányítani az országot (XII. tc.); az országgyűlést háromévenként össze kell hívni (XIII. tc.); az adókat csak az országgyűlés szavazhatja meg (XXII. tc.); biztosítja a protestánsok számára a szabad s nyilvános vallásgyakorlatot, a templomok és iskolák használatát, fenntartását (XXVI. tc.); becikkelyezi Mária Terézia 1767. évi urbáriumról szóló rendeletét és a jobbágyok szabad költözési jogát (XXXV. tc.); megállapítja az országgyűlés által a reformmunkálatok céljaira kijelölt bizottságok feladatait és felsorolja vezetőiket, illetve tagjaikat.

Elfogadják a későbbi koncepciós pereknek is jogi alapját képező demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt

(1946)

A Nemzetgyűlés elfogadja a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt, amely a későbbi koncepciós pereknek is jogi alapját képezi.

Múlt-kor/Wikipédia

Évforduló - Október 16.

Hunyadi János vereséget szenved Rigómezőnél

(1448)

Hunyadi János kormányzó a magyar hadak élén Szerbiába nyomult, hogy visszavágjon az 1444. évi várnai vereségért. Seregében a magyarok mellett a havasalföldi segélyhadak is felvonultak, Brankovics azonban távolmaradt a hadjárattól. Hunyadi terve az volt, hogy a Kasztrióta György (Szkander bég) vezette albán felkelőkkel egyesülve, veszi fel a harcot, a szultáni haddal szemben. 

A magyarok október közepén érték el a szerbek 1389. évi vereségének színhelyét, Rigómezőt, a törökök azonban ekkorra valamennyi stratégiailag fontos pontot megszálltak. Az albánokkal való egyesülés lehetőségétől és a visszavonulástól egyaránt elvágott magyar sereg kénytelen volt vállalni az összecsapást, és a három napig tartó egyenlőtlen küzdelemben ismét súlyos vereséget szenvedett. Hunyadinak ugyan sikerült elmenekülnie, legmegbízhatóbb familiárisai, hívei azonban csatamezőn maradtak.

Hadik András megsarcolja Berlint

(1757)

„Utasítás a Brandenburg tartományba bevonuló csapatok magatartására vonatkozólag. 1. Minthogy ez alkalommal nemcsak a szembenálló csapatoktól, hanem a lakosságtól se várható más, mint ellenséges fogadtatás, ezért a hadicikkelyekben megszabott büntetés terhe mellett sem nappal, sem éjjel, senki nem hagyhatja el a csapatát és a helyes óvintézkedések ellen fellázadó gondatlanság az elöljárók által minden elnézés nélkül toroltassék meg. Ezért 2. a csapatok minden időben éberek és elővigyázatosak, az első parancsra vagy riadóra készek, kötelességük teljesítésében készségesek és elöljáróik iránt feltétlenül engedelmesek legyenek.”

Részlet Hadik Andrásnak a berlini hadjárat előtt kiadott hadparancsából

1757. október 16-án érkezett meg Berlin falai alá Hadik András gróf, Mária Terézia magyar királynő (ur. 1740-1780) egyik legtehetségesebb tábornoka, aki ezen a napon rövid küzdelemben elfoglalta, majd később megsarcolta a porosz fővárost. Hadik Berlin megtámadásával a hétéves háború legmerészebb manőverét hajtotta végre, mely komoly szégyent jelentett a porosz hadsereg, de maga Nagy Frigyes király (ur. 1740-1786) számára is.