Összetartozunk, nem ellenségei vagyunk egymásnak - indokolja Böjte Csaba, hogy miért venné fel valamennyi kárpát-medencei ország állampolgárságát a román és immár a magyar mellé.
„A gyerekeimnek mindig azt szoktam mondani, hogy aki úgy biciklizik, hogy mindig hátra néz, az jó nagyot esik. Az a fontos, amit holnap, holnapután tudunk tenni, nem pedig az, ami tegnap történt" - mondja a Heti Válasznak adott interjújában a kettős állampolgárságról szóló, kudarccal végződő 2004-es népszavazásról Böjte Csaba, miután az évfordulón, december 5-én az ötszázezredik, egyszerűsített eljárással honosított magyar állampolgár lett.
A dévai árvaházat alapító ferences szerzetes édesanyjával, Böjte Juliannával együtt tette le az esküt az Országház kupolatermében, több tucat „gyermeke" társaságában, és párhuzamot vont az árvák és a határon túli magyarok sorsa között. „Megtapasztalták, hogy nemet mondtak rájuk, nemet mondtak a szüleik egymásra, ezért kerültek az utcára. Mi igent mondtunk rájuk, amikor befogadtuk őket. Igent kell mondjunk az országra, ahol élünk, a térségre, ahová születtünk. Arra biztatom őket, hogy senkinek ne mondjanak soha nemet - fogalmaz.
Bár vannak, akik szerint a határon túl élőknek nem kellene beleszólniuk az anyaország sorsának alakításába, Csaba testvér élni fog szavazati jogával is. „Én eddig is sokszor belekotyogtam a magyar életbe. Nemigen van olyan város az országban, ahol ne prédikáltam volna - mondja. - Továbbra is ezt szeretném csinálni."
Forrás: Heti Válasz
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése