Európa - Szélsőséges prédikátorok szivárogtak be francia és brit mecsetekbe

Nem sokkal azután, hogy Franciaországban a rohamosan terjedő muszlim radikalizmusra hívták fel a figyelmet, a Brit Függetlenségi Párt vezetője arról beszélt, hogy gyűlöletkeltő prédikátorok szivárogtak be Nagy-Britannia mecsetjeibe. Nigel Farage úgy látja, a vallási kisebbségeknek tiszteletben kellene tartaniuk a fogadó ország törvényeit.

A pártelnök washingtoni látogatásán arról is beszélt, hogy szerinte a multikulturalizmus okolható azért, hogy nyugati állampolgárok csatlakoznak az Iszlám Államhoz. A politikus szerint noha toleránsak akarnak lenni a betelepülő vallási és más kisebbségekkel, nekik is tiszteletben kell tartaniuk választott hazájuk törvényeit. „Ezt azonban nem látjuk” – tette hozzá. Farage úgy véli, ez kulturális kérdés; mint mondta, „önzőbbnek kell lennünk, jobban kell bíznunk önmagunkban”.

A 2014-es európai parlamenti választáson győztes UKIP vezetője kitért rá: Nagy-Britannia mecsetjeibe olyan prédikátorok szivárogtak be, akiket anyagilag a Közel-Kelet egyes részeiből fedeznek, és olyan dolgokat mondanak, amelyekért London vagy New York utcáin letartóztatás járna. A politikus kritizálta kormányát azért, mert ezt a veszélyt figyelmen kívül hagyja.

Noha Farage-ot vádolták már rasszizmussal, úgy tűnik, most valós problémára hívta fel a figyelmet. Múlt hónapban Eric Pickles, az Egyesült Királyság közösségekkel foglalkozó államtitkára ezer nagy-britanniai imámnak írt levelében arra kérte a prédikátorokat, hogy legyenek éberek a szélsőséges iszlámot terjesztőkkel szemben. A levelet sokan kritizálták, David Cameron miniszterelnök később megvédte, mondván mindenkinek segítenie kell a radikalizmus elleni küzdelemben.

Gond van a csatorna túloldalán is

A Le Figaro által megírt kormányzati adatokra hivatkozva, Franciaországban négy év alatt megkétszereződött a radikális iszlám irányítása alá kerülő mecsetek és imahelyek száma. Ahogy írják, a radikális eszméket valló szalafisták igyekeznek destabilizálni az országban működő mérsékelt muszlim közösségeket.

A francia belügy-minisztérium számításai szerint 89 mecset vagy imahely felett már át is vették a hatalmat – ez a szám 2010-ben még csak 44 volt –, 41-et pedig jelenleg is befolyásuk alá próbálnak vonni oly módon, hogy a közösségek mérsékelt vezetőit gyakorlatilag megpuccsolják, miután már elkezdték terjeszteni radikális eszméiket a hívek között. Szakértők szerint a szalafisták ugyan elméletileg a szélsőséges dzsihád ellen vannak, az ilyen közösségek mégis gazdagon szállítanak utánpótlást a radikális szervezeteknek.

Ezrével mennek az Iszlám Államhoz

Az amerikai Nemzeti Terrorellenes Központ igazgatója nemrégiben arról beszélt, hogy több mint kilencven országból nagyjából húszezer külföldi csatlakozott az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Államhoz. Nicholas Rasmussen összehasonlításként hozzátette: ez a szám meghaladja azokét, akik Afganisztánban, Pakisztánban, Irakban vagy Szomáliában harcoltak külföldiként az utóbbi húsz év során bármikor.

Noha a legtöbben még mindig más arab országokból érkeznek a terrorszervezethez, a legutóbbi, január végi adatok szerint mégis több ezer nyugati fiatal csatlakozott a radikálisokhoz. Rasmussen szerint mintegy 3400-an nyugati állam polgáraként érkeztek a Közel-Keletre. A 3000 tunéziai, 2500 szaúdi, és 1500-1500 marokkói, jordán és orosz után a legtöbben, 1200-an Franciaországból választották a szélsőséges dzsihadizmus rögös útját, ezzel az ország megszerezte a kétes értékű első helyet a nyugati államok közül. Az első tízben rajtuk kívül még az Egyesült Királyság és Németország szerepel 600 fős „hozzájárulással”. Az Egyesült Államokból mintegy 150-en, Kanadából 130-an távoztak, Ausztrália 50 ilyen állampolgáráról tud.

Az Iszlám Állam soraiban küzdők közül talán a két legismertebb személy a radikális szervezet brit hóhéra, Jihadi John és Hayat Boumediene, aki a párizsi terrorcselekményekben részt vevő Amedy Coulibaly élettársa volt, és állítólag segített is neki a merényletek kitervelésében.

Magyar Nemzet

Bulgária - Szögesdróttal védekeznek az illegális migráció ellen

Egy év alatt a hetedére csökkent a Bulgária területére illegálisan belépők száma ott, ahol szögesdróttal zárták le a bolgár-török zöldhatárt. Bulgária múlt héten úgy döntött: csaknem megnégyszerezi a jelenlegi szakasz hosszát még azelőtt, hogy a jó idő beköszöntével újabb, többségében a könnyebb megélhetést keresők áradata érné el az egyébként is jelentős pénzügyi gondokkal küzdő országot.

Mindössze néhány kilométerre a bolgár-török határtól, Krajnovoig tart az a 32 kilométer hosszú kerítés, amelyet a bolgárok húztak fel annak érdekében, hogy megfékezzék a Törökország felől érkező menekültáradatot. A bolgár tapasztalatok szemben állnak a közhiedelemmel, miszerint a menekültek többsége szír állampolgár, akik a polgárháború elől szöknek Európába. A statisztikák azt mutatják, hogy a bevándorlók 40 százaléka szír csak, a többiek Ázsia és Afrika más országaiból jönnek, könnyebb megélhetést keresve Európában.

Naponta próbálnak a bolgár-török határon Európába szökni a bevándorlók. Főként keletről érkeznek és sokan kamionokban rejtőznek. A határőrök a járművekben még viszonylag könnyen észreveszik őket, mint ezt a háromfős menekültcsoportot is.

Sokan, évente több mint tízezren azonban a zöldhatáron át próbálnak bejutni Bulgáriába, hogy innen idővel Nyugat-Európába menjenek tovább.

Ezért határozta el még 2013-ban a bolgár kormány, hogy görög és spanyol mintára kerítéssel zárja le a határ egy részét.

A belügyminiszter-helyettes akkor azt mondta: a határszakasz biztonságának érdekében van szükség a lépésre, azonban már akkor is egyértelmű volt: az Unió legszegényebb országának számító Bulgária gazdasága nem bírja el az illegális bevándorlók tömegét.

A több mint 30 kilométer hosszú, három méter magas szögesdrót kerítés végül mindössze néhány hónap alatt készült el. Azért itt, Lesovo és Krajnovo között, mert a Bulgárián keresztül az Európai Unióba szökő emberek 85 százaléka ezen a határszakaszon próbálkozott. (...) A kerítés végül meghozta a bolgár kormány által várt eredményt: egy év alatt hetedére csökkent ezen a szakaszon az illegális határátlépések száma.

A bolgár parlament a tapasztalatok alapján a múlt héten úgy döntött: még a nyár előtt csaknem négyszeresére növeli az eddig 32 kilométeres kerítés hosszát.

Az újabb, 82 kilométer hosszú kerítésszakasz megépítése átszámítva 14 és fél milliárd forintba kerül. A bolgár kormányzat számításai szerint ez a befektetés három és fél év alatt térülhet meg, évente ugyanis 15 millió dollárba, vagyis több mint 4 milliárd forintba kerül a megerősített határőrizet, amelyhez már több mint ezer rendőrt is idevezényeltek az ország számos pontjáról – derült ki a Híradó tudósításából.

Híradó

Csehország - 4800 illegális bevándorlót lepleztek le

A hivatalos engedély nélkül tavaly Csehországban tartózkodó külföldiek legnagyobb csoportjait ukránok, kuvaitiak, oroszok és líbiaiak képezték.

Tavaly mintegy 4800, tartózkodási engedély nélküli külföldit leplezett le a cseh rendőrség. Ez 670-nel több mint 2013-ban - közölte Milan Majer, a cseh idegenrendészet igazgatója csütörtöki prágai sajtótájékoztatóján.

A hivatalos engedély nélkül tavaly Csehországban tartózkodó külföldiek legnagyobb csoportjait ukránok, kuvaitiak, oroszok és líbiaiak képezték.

Csehországnak csak a repülőtereken van külső schengeni határa. Ott 181 külföldi határsértőt leplezett le az idegenrendészet. Az illegális külföldi migránsok többsége azonban Szlovákiából és Ausztriából érkezik Csehországba, s döntő többségük onnan Nyugat-Európába akar kijutni. "A Cseh Köztársaság tranzitország, amelyen keresztül a külföldiek Nyugatra mennek. A legfőbb útvonalak közé az úgynevezett balkáni út tartozik. Gyakran leplezünk le iratok nélküli migránsokat a Bécsből és Budapestről Csehországba tartó vonatokon is" - mondta Majer újságíróknak.

Tomás Tuhy, országos rendőrfőkapitány szerint tavaly több olyan eset is volt, amikor a papírok nélküli külföldieket szervezett bandák próbálták meg Nyugatra juttatni. "Ezek a külföldiek Bulgáriából, Romániából vagy Magyarországról utaztak Csehországba vonaton, autóbuszon, személyautókkal vagy mikrobuszokon" - szögezte le.

A rendőrfőkapitány úgy vélte, hogy az ukrajnai helyzet, valamint az Iszlám Állam tevékenysége kapcsán kialakult közel-keleti helyzet miatt az idén a tavalyinál nagyobb menekülthullámra lehet számítani. A cseh idegenrendészet ezért megerősíti az ellenőrzéseket, és biztonsági intézkedéseket foganatosítanak a repülőtereken is.

Híradó

Gálik Zoltán - A nyugati vezetők már korábban kimondták, hogy hibáztak

Német, francia, brit vezetők is kimondták, a multikulturális modell létrehozása és alkalmazása kudarcot vallott, valamilyen más módszert kell találni. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense úgy véli, a szélsőséges nézeteknek és tetteknek az elhibázott politika teremtette instabil helyzetek adnak táptalajt.

Két hete uralja a világsajtót a párizsi merénylet. Az idő múlásával érthető módon a konkrét drámától eltávolodva egyre tágabb összefüggések jelennek meg az elemzésekben: úgy mint terrorizmus, menekültkérdés, gazdasági bevándorlás, iszlám, multikultúra, szólásszabadság. Nem könnyű feladat tisztázni, hogy ezek között egyáltalán van-e ok-okozati összefüggés, és ha igen, akkor milyen módon. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézete egyetemi docense a Kossuth Rádió, Vasárnapi újság című műsorában beszélt a témáról.

Kossuth Rádió, Vasárnapi újság

A világháború után a volt gyarmati területekről érkező migránsok kihívások elé állították elsősorban az Egyesült Királyságot és Franciaországot. Ezt követően a hetvenes-nyolcvanas években már a kelet-európai országok felől is érezhető bizonyos bevándorlási nyomás, a franciáknál, a briteknél és a spanyoloknál pedig megjelennek a fekete-afrikai bevándorlók, az Egyesült Királyságba az indiai, pakisztáni területekről is érkeznek. Az országok folyamatos problémákkal szembesülnek, küzdenek azzal, hogyan lehet korlátozni a bevándorlást. Németországban, Franciaországban, Svédországban, Norvégiában a menekültpolitika és az integrációs politika a választások során az első helyre kerül, s ezt még megfejelte a gazdasági válság, amely miatt újabb konfrontáció alakult ki a többségi társadalom és a menekültek között, magyarázta Gálik Zoltán a műsorban.

Hozzátette: az elmúlt években német, francia, brit vezetők is kimondták, hogy hibáztak, amikor ki akarták alakítani a multikulturális modellt, a létrehozása és az alkalmazása kudarcot vallott, s valamilyen más módszert kell találni.

Németországban óriási mértékben felgyorsult a bevándorlás, ma már a társadalom körülbelül húsz százaléka bevándorló. Az Egyesült Királyságban évente 250-260 ezer fővel nő a bevándorlók száma. Az összes fejlett nyugat-európai államban nagy tömeget képviselnek ezek a közösségek, problémákat jelenthetnek gazdasági kérdésekben, a szociális ellátórendszer használatában, de egyre gyakrabban merülnek fel biztonsági kérdések is, s kezelni kell azt is, hogy a második, harmadik generációs bevándorlók gyakran elszakadnak a befogadó társadalom modelljétől, mondta a Corvinus Egyetem docense.

A schengeni övezet miatt a bevándorlás kérdését Európának rendeznie kell, hangsúlyozta Gálik Zoltán. Ahhoz hogy ez hatékonyan tudjon működni, uniós szinten kellene előrelépni. A párizsi események után kérdés, hogy bezárkózás, visszalépés történik-e, vagy további egyeztetés, ami azonban a tagállamok szuverenitásának további feladásához vezet.

Gálik Zoltán úgy véli, vizsgálni kell a nyugat felelősségét. 2001. szeptember 11. után a mostani események kapcsolhatók azokhoz a kétséges eredményű fellépésekhez, amelyek akár Irakhoz, akár Afganisztánhoz köthetők. Látható, hogy az Iszlám Állam térnyerése az iraki amerikai politika kudarcával hozható összefüggésbe. Ezekben a térségekben olyan instabil helyzetet sikerült elérni, amely táptalajt ad a szélsőséges nézeteknek, hangsúlyozta Gálik Zoltán.

Híradó/MR1

Európa - Egyre több a bevándorló az Unióban

Tavaly több mint 276 ezer illegális bevándorló érkezett az Európai Unióba, 138 százalékkal több, mint az előző évben - közölte kedden Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős európai biztos.

Avramopulosz az Európai Parlament vitanapján felszólalva ismertette a tavalyi bevándorlási adatokat.

Az uniós biztos szerint az EU-ba érkezett illegális bevándorlók zöme - 207 ezer ember - a Földközi-tengeren át jött az unió területére. Szeptember óta 12, illegális bevándorlót szállító hajó érkezett az uniós tagországokba, ami arra utal, hogy az embercsempészek új csempészutakon, új módszereket alkalmazva szállítják az illegális bevándorlókat az EU-ba. Az unióhoz közeli térségekben zajló fegyveres konfliktusok miatt ez a folyamat folytatódni fog, hacsak az EU nem tesz ellene határozott és összehangolt lépéseket - figyelmeztetett az uniós biztos.

Dimitrisz Avramopulosz rámutatott, a Frontex, az Európai Unió külső határvédelmi ügynökségének tavaly november 1-jén kezdődött Triton missziójával - amely a Mare Nostrum (A mi tengerünk) olasz katonai-humanitárius misszióval párhuzamosan működik - csaknem 16 ezer illegális bevándorlót vagy menekültet tartóztattak fel, sokuknak közülük megmentették az életét, és 57 embercsempészt vettek őrizetbe. Az év végi ünnepek környékén 1200, jobbára szíriai bevándorlót mentettek ki a Földközi-tengeren bajba került hajókról.

Híradó/MTI

Csehország - Zeman szerint a bevándorlóknak tisztelniük kell a befogadó ország szabályait

Az eltérő kulturális és vallási értékeket valló bevándorlóknak tiszteletben kell tartaniuk az őket befogadó ország szokásait. Ha ezt nem teszik meg, vissza kellene térniük abba az országba, ahonnan érkeztek - véli Milos Zeman cseh államfő.

Zeman a Deník című kelet-csehországi regionális napilap hétvégi számában megjelent interjúban, amelyre hétfőn a Novinky.cz hírportál hívta fel a figyelmet, a múlt heti párizsi mészárlás kapcsán kifejtette: mindenkinek az eredeti hazájában kellene élnie, ott kellene gyakorolnia vallását, s azt nem lenne szabad átvinnie más kultúrájú országokba, mert azzal megbontja az ottani hagyományos kulturális környezetet.

"Úgy fogalmaznék: ha nem tudjátok elfogadni a vendéglátó ország szabályait - és az újságírók meggyilkolása határozottan nem a szabályok elfogadása - térjetek vissza eredeti hazátokba" - jelentette ki a cseh elnök, amikor az újságíró azt kérdezte tőle, hogy a párizsi mészárlásra válaszul az Európai Uniónak nem kellene-e a határok lezárásával vagy a muszlimok hazatelepítésével reagálnia.

Zeman megjegyezte: bár a mai muzulmán radikálisok - és gyakran szüleik is - már Franciaországban, Németországban vagy Angliában születtek, valamiféle "genetikai függőség" mégis eredeti hazájukhoz fűzi őket. Az elnök szerint ezek az eltérő kultúrájú és vallású emberek "nem képesek integrálódni" az európai társadalomba. "Ez nem kritika, ez megállapítás" - szögezte le Milos Zeman. 

Híradó/MTI

Európa - Rekordszámú illegális bevándorló érkezhetett a kontinensre 2014-ben

Rekordszámúra, hozzávetőleg 270 ezerre becsüli az Európába idén érkező illegális bevándorlók számát az Európai Unió külső határainak őrizetét összehangolni hivatott ügynökség, a Frontex, amelynek igazgatója elmondta, Olaszország és Görögország után Bulgáriába és Magyarországra érkeznek a legnagyobb számban.

Gil Arias Fernández az EFE spanyol hírügynökségnek adott interjúban arról számolt be, hogy 2013-hoz képest két és félszeresére nőtt az Európába érkező illegális bevándorlók száma, és arra számítanak, hogy az idei adat csaknem kétszerese lesz az eddigi 141 ezres rekordnak, amely 2011-ben, az "Arab tavasz" évében született.

A Frontex igazgatója a menekültek hazájában uralkodó bizonytalan helyzetnek és a Líbiához hasonló tranzitországokban hiányzó ellenőrzésnek tulajdonítja az illegális bevándorlók számának idei növekedését. Líbián keresztül különösen sokan vágnak neki az Európába vezető útnak a Földközi-tengeren keresztül.

Gil Arias Fernández szerint pár éve még fele-fele arányban érkeztek gazdasági, illetve politikai okokból a menekültek. Idén azonban 80 százalék közelében volt az utóbbiak aránya.

Noha végleges adataik még nincsenek, az igazgató becslése szerint év végére meghaladja a 270 ezret az illegális bevándorlók száma. November végén 260 ezer volt.

Híradó/MTI

Németország - A CSU szerint tenni kell azért, hogy a bevándorlók családi körben is németül beszéljenek

A bajor konzervatív CSU szerint tenni kell azért, hogy a bevándorlók családi körben is németül beszéljenek. 

A hét végén nyilvánosságra került javaslatot a német politika számos szereplője bírálta, köztük a testvérpárt, a CDU főtitkára. A CSU jövő heti kongresszusára készített határozati javaslatban ismertette a felvetést, amely szerint a Németországban tartósan letelepedni kívánó bevándorlókat "rá kell bírni arra, hogy németül beszéljenek nyilvános helyen és családi körben". (...)

A CSU elnöksége hétfőn véglegesíti a kongresszusi határozati javaslatot, és a bírálatok ellenére egyelőre nem tervezi, hogy törli a bevándorlók otthoni nyelvhasználatára vonatkozó részt. Erre utal Andreas Schauer pártfőtitkár nyilatkozata, amely szerint az elnökség változatlan formában tárgyalja meg a javaslatot. (...)

A CSU korábban is tett vitát gerjesztő javaslatokat a bevándorlásról. Az év elején a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése révén a szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlásról indult diskurzusban szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatták a CSU részéről. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták ellenzéki pártok és az SPD képviselői.

Számos kommentár szerint a CSU az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt megjelenésére reagált az éles hangnemmel, és a hét végén több sajtóbeszámolóban a nyelvhasználatról szóló felvetést is összefüggésbe hozták azzal, hogy a bevándorlás korlátozását sürgető, euroszkeptikus AfD a második világháború utáni Németország történetében az első párt, amely veszélyeztetheti a CDU/CSU dominanciáját a jobboldalon. A Die Welt című lap a határozati javaslat további elemeit ismertetve kiemelte, hogy a feltételezett szociális turizmus elleni küzdelem továbbra is fontos a CSU számára. "Aki csak azért költözik Németországba, hogy kényelembe helyezze magát a szociális függőágyon, attól megtagadjuk a szociális juttatásokat" - idézte a kongresszusra készült dokumentumot a Die Welt online kiadása.

Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. Az OECD hétfőn megjelent adatai szerint tavaly tovább emelkedett a bevándorlási hullám, 465 ezer ember telepedett le tartósan Németországban, ami a kétszerese a világgazdasági válság előtti utolsó évben, 2007-ben regisztrált szintnek. A bevándorlók háromnegyede valamely európai országból érkezett. A külföldi állampolgárok száma 2013 végén 6,2 millió volt Németországban, a bevándorlócsaládból származó, de német állampolgársággal rendelkezők száma pedig 10,1 millió, vagyis nagyjából minden ötödik ember bevándorló hátterű a 80,5 milliós országban.

Híradó/MTI

Olaszország - Illegális bevándorlók fulladtak a tengerbe

Tizennyolc holttestet emelt ki a tengerből az olasz haditengerészet pénteken az olasz Lampedusa szigetétől délre. További 76 illegális bevándorlót sikerült megmenteni.

Az illegális bevándorlók csoportja Líbiából kelt útra. A nyílt tengeren kerültek bajba. Tizennyolcan vízbe fulladtak. Lampedusától 150 mérföldnyire talált rájuk az olasz haditengerészet egyik hajója. A túlélőket és halottakat a szicíliai Porto Empedocle kikötőjébe szállítják.

Ez az első földközi-tengeri tragédia a Triton-misszió kezdete óta. A Frontex európai külső határvédelmi ügynökségnek az illegális bevándorlást ellenőrző missziója november elején indult és december végéig még a Mare Nostrum (Mi Tengerünk) olasz katonai-humanitárius misszióval párhuzamosan működik. Januártól a Tritonban részt vevő európai tagállamok egységei felügyelik majd az Észak-Afrika és Olaszország közötti partokat.

Az olasz haditengerészet két másik hajója pénteken illegális bevándorlók egy 100 és egy 102 fős csoportját vette a fedélzetére.

Magyar Nemzet

Egyesült Államok - 17 állam nyújtott be keresetet Obama bevándorlásügyi intézkedései ellen

Az elnöki terv "lábbal tiporja" az amerikai alkotmányt

Keresetet nyújtott be Barack Obama amerikai elnök bevándorlásügyi intézkedései ellen szerdán 17 szövetségi állam, törvénytelennek nevezve az Obama által nemrég aláírt két memorandumot, amely törvényes státust és munkavállalási engedélyt biztosít csaknem 5 millió illegális bevándorló számára.

A lépésről Gregg Abbott texasi főügyész tájékoztatta a sajtót, azt hangoztatva, hogy az elnöki terv, amelyet Obama november második felében jelentett be (miután a reform elfogadását megakadályozta képviselőház republikánus többsége), "lábbal tiporja" az amerikai alkotmányt.

"Az elnök lemond arról a kötelességéről, hogy a kongresszus által kellő rendben elfogadott törvények végrehajtása felett őrködjön, és át akarja írni a bevándorlási törvényeket, amire nincs felhatalmazása" - indokolta lépésüket a texasi főügyész, akit novemberben az állam kormányzójává választottak.

A keresethez Texason kívül több, a republikánusok bástyájának számító állam is csatlakozott, mint például Alabama, Idaho, Mississippi vagy Utah. (...)

Híradó

Spanyolország - Hatszáz afrikai menekült próbált bejutni Melillába

Több mint hatszáz afrikai ostromolta meg a marokkói tengerparton fekvő spanyol terület, Melilla kerítését kedden, hogy bejuthasson az Európai Unióhoz tartozó területre - jelentették a helyi hatóságok.

A madridi belügyminisztérium tájékoztatása szerint a határsértők azt az újonnan elterjedt és mostanában gyakori módszert alkalmazták, hogy egy időben, különböző pontokon próbáltak meg Marokkóból átjutni a szögesdróttal megerősített kerítésen. Bár a spanyol és a marokkói biztonsági erők visszaverték az ostromlók többségét, körülbelül harminc embernek így is sikerült bejutnia az enklávé területére.

Az észak-afrikai országban fekvő két spanyol enklávé (Ceuta és Melilla) mentén húzódik az Afrika és az EU közötti egyetlen szárazföldi határ, ezért sok illegális bevándorló ezt az utat választja arra, hogy eljusson Európába.

A spanyol gazdasági válság és a tömeges munkanélküliség sem csökkentette az illegális bevándorlók számát. Soha akkora áradat nem zúdult még Melillára, mint ebben az évben, rengetegen próbálnak meg ott bejutni az Európai Unió területére. Idén körülbelül 16 ezren kíséreltek meg a kerítésen átmászva bejutni uniós területre, kétezren jártak közülük sikerrel.

Magyar Nemzet

Egyesült Királyság - Jogszabályok szigorításával korlátoznák a terroristák visszatérését

A terrorellenes jogszabályok széles körű és jelentős szigorítását tervezi a brit kormány - mondta hétfőn a brit belügyminiszter.

Theresa May az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai kutatóintézet, a Royal United Services Institute (RUSI) rendezvényén felszólalva bejelentette: a parlament elé e héten beterjesztendő szigorítási csomag lehetővé teszi, hogy a kiutazóktól a határátkelő pontokon a hatóságok bevonják útlevelüket és menetjegyüket, ha az a megalapozott gyanú merül fel, hogy az illető terrorcselekmények végrehajtása céljából akarja elhagyni az Egyesült Királyságot, például fegyveres terrorcsoporthoz akar csatlakozni.

Ez brit és külföldi állampolgárokra egyaránt vonatkozik.

Lehetővé válik emellett az olyan brit állampolgárok hazatérésének időleges megakadályozása is, akikről gyanítható, hogy ilyen célból utaztak külföldre. A hazatérni szándékozó gyanúsítottak utazási okmányait a brit hatóságok érvényteleníthetik, személyes adataikat pedig felvehetik a különböző figyelőlistákra, például azoknak a névsorába, akikre repülési tilalom van érvényben - mondta hétfői ismertetőjében a brit belügyminiszter.

Theresa May kijelentette: azok a brit állampolgárok, akik külföldön terrorcselekményeket követtek el, csak a brit kormány által megszabott feltételekkel térhetnek haza.

A miniszter e feltételeket nem részletezte, de korábbi sajtóértesülések szerint ez azt jelenti, hogy a hazatérni kívánó brit gyanúsítottak csak akkor léphetnek be Nagy-Britanniába, ha feladják magukat a hatóságoknak, vállalva, hogy büntetőeljárás indulhat ellenük.

May szerint az átfogó szigorítási csomag része lesz a polgári repülés biztonságának erősítése is. Ennek jegyében a Nagy-Britanniába közlekedő légitársaságoknak a jövőben szélesebb körű adatszolgáltatást kell nyújtaniuk utasaikról, figyelembe kell venniük a brit kormány által összeállított repüléstilalmi névjegyzéket, és alkalmazniuk kell a London által megszabott biztonsági szűrési eljárásokat a Nagy-Britanniába utazók esetében.

Azok a légitársaságok, amelyek nem hajlandók adatokat szolgáltatni utasaikról a brit hatóságoknak, vagy nem tesznek eleget a brit kormány biztonsági szűrési előírásainak, a szigorítások életbe lépése után nem közlekedtethetnek járatokat Nagy-Britanniába - mondta a brit belügyminiszter.

Theresa May ismertetése szerint a törvénymódosítások mindemellett megtiltják a Nagy-Britanniában honos biztosítótársaságoknak olyan biztosítási szerződések megkötését, amelyek fedezik a külföldi terrorcsoportoknak fizetendő váltságdíjak költségét. E szigorítás célja a terrorcsoportok megfosztása finanszírozásuk egyik fontos elemétől.

A miniszter elmondta: az Iszlám Állam nevű, Szíriában és Irakban tevékenykedő szélsőséges milícia csak az elmúlt tizenkét hónapban becslések szerint 28 millió dollár bevételhez jutott a túszai elengedéséért fizetett váltságdíjakból. Hozzátette: az új, szigorított terrorellenes törvény alapján bűncselekménynek minősül majd a váltságdíjak kifizetése is.

A Nagy-Britanniát fenyegető terrorveszély illusztrálására a miniszter elmondta: a brit elhárító szolgálatok adatai szerint a 2005. július 7-én elkövetett, 52 emberéletet kioltó londoni merényletsorozat óta negyven további támadási tervet sikerült meghiúsítani. E merénylettervek között szerepelt a Londoni Értéktőzsde felrobbantása, utasszállító repülőgépek megsemmisítése a levegőben, brit nagykövetek elleni merényletek, illetve vaktában végrehajtott utcai fegyveres támadások elkövetése.

A veszély azonban e merénylettervek megakadályozása óta is nőtt, elsősorban a szíriai és az iraki fejlemények miatt, és ez indokolta a terrorkészültségi szint nyáron bejelentett felemelését a második legmagasabb fokozatra. Ez azt tükrözi, hogy a brit elhárító hatóságok szerint "nagyon valószínű" egy újabb terrortámadás Nagy-Britanniában - hangsúlyozta hétfői beszédében a brit belügyminiszter.

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - "Nem lehet korlátlan jognak tekinteni a szabad munkaerőmozgást"

A The Sunday Times úgy tudja, David Cameron miniszterelnök és stábja az Open Europe nevű londoni kutatóintézet hétfőn megjelenő javaslatcsomagja alapján dolgozik a szigorítási terveken.

Több évre megvonna minden bérkiegészítő szociális juttatást a brit kormány az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóktól, ezzel is csökkentve a nagy-britanniai bevándorlás vonzerejét - írta a The Sunday Times.

A tekintélyes vasárnapi "konzervatív" brit lap kormányzati forrásokból származó értesülései szerint David Cameron miniszterelnök és stábja az Open Europe nevű londoni kutatóintézet hétfőn megjelenő javaslatcsomagja alapján dolgozik a szigorítási terveken.

Az intézet - amelynek tanulmányába a lap előzetesen betekintést nyert - azt javasolja, hogy a külföldi EU-munkavállalók az elhelyezkedésük utáni egy-öt év közötti időszakban ne vehessenek igénybe béren kívüli szociális juttatásokat, például adójóváírást vagy lakhatási hozzájárulást. Az Open Europe szakértői két-három évi átmeneti tilalmi időt tartanak "politikailag kivitelezhetőnek".

A cél az, hogy sok olyan EU-állampolgár, akinek a jelenlegi szabályozások alapján még a törvényes brit minimálbért megkeresve is vonzó lenne a nagy-britanniai munkavállalás, ne járjon annyira jól anyagilag, mint most.

A tanulmány kimutatja, hogy például egy spanyol bevándorló, aki Nagy-Britanniában a brit minimálbérért dolgozik, a juttatásokkal együtt átlagosan 290,28 fontot (115 ezer forintot) keres hetente, 76,21 fonttal többet, mint otthon. Ha megfosztják a munkavállaláshoz kötődő szociális kedvezményektől, akkor heti nagy-britanniai jövedelme 196,51 fontra (nem egészen 76 ezer forintra) csökkenne, ami viszont már heti 17,56 fontos veszteség lenne az otthon megszerezhető átlagos minimálkeresethez képest.

Az Open Europe elemzése szerint a kelet-európai munkavállalók esetében még sokkal nagyobb a nagy-britanniai munkavállalás bérelőnye. A ház szakértőinek számításai szerint egy lengyel munkavállaló hetente átlagosan 176,27 fonttal (68 ezer forinttal) keres többet, mint otthon. Az alkalmazottaknak járó brit szociális kedvezmények megvonásával ez a bérelőny 82,50 fontra, vagyis a felére csökkenne.

Pawel Swidlicki, az Open Europe Közép- és Kelet-Európára szakosodott elemzője a The Sunday Timesnak elmondta: a Nagy-Britanniában alkalmazott bérkiegészítő szociális juttatások rendszerét arra tervezték, hogy ösztönözze a szociális segélyeken élők munkába állását, ám jelenlegi formájában gyakorlatilag brit költségvetési támogatást nyújt az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak is alacsony bérezésű nagy-britanniai állások betöltéséhez.

A brit lap értesülései szerint David Cameron miniszterelnök várhatóan a hét második felében megtartja régóta feszült figyelemmel várt beszédét, amelyben az EU-bevándorlás szabályainak szigorítási terveit ismerteti.

A kormányzó brit Konzervatív Párton belül különösen azóta erősödtek fel az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.

David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. A kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.

válasz.hu

Egyesült Királyság - Jöhet a népszavazás az EU-ról

Nagy-Britanniának nem szabad mindenáron az Európai Unióban maradnia – mondta hétfőn a miniszterelnök, megerősítve, hogy két éven belül népszavazást kíván kiírni országa EU-tagságáról.

David Cameron, aki a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán szólalt fel, kijelentette: az EU jelenlegi működési módja nem megfelelő Nagy-Britannia számára, ezért változtatások szükségesek. Cameron szerint a kormány olyan EU-hoz akar tartozni, amelynek fő eleme a közös piac, és nem a mind szorosabbra vont unió. „Az nem működőképes stratégia, ha valaki csak azt hajtogatja, hogy történjék bármi, nekünk az Európai Unióban kell maradnunk” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint a London által igényelt uniós reformok – köztük a bevándorlás szabályozásának szigorítása – tárgyalásokkal elérhetők. Amint az erről folytatott tárgyalások lezárulnak, ki lehet írni a népszavazást arról, hogy a lakosság a megreformált Európai Unióban akar-e maradni vagy inkább kilépne – mondta Cameron.

A liberálkonzervatív párti politikus már korábban egyértelművé tette, hogy a brit EU-tagság sorsáról általa kilátásba helyezett, 2017 végén esedékes népszavazás kampányában csak a London által követelt uniós reformok megvalósulása esetén fogja támogatni országa további tagságát. A brit kormány elsődleges reformkövetelései között szerepel, hogy az uniós bevándorlás szabályozásának fő elemeit tagállami hatáskörbe kell visszautalni. David Cameron az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy kormánya álláspontja szerint nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást.

Cameron e nézetei gyökeresen ellentmondanak a Brit Iparszövetség álláspontjának. A CBI vezérigazgatója épp a múlt hét végén buzdította az EU-szkeptikus politika elleni fellépésre a brit vállalatvezetőket. John Cridland a Financial Times című londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva kijelentette: erre azért van szükség, mert az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás mellett szóló üzleti érvek elvesznek a bevándorlásellenes nézetek hangzavarában. Hozzátette, hogy nem tud olyan CBI-tagvállalatról, amelyik ne függne valamilyen módon az EU egységes munkapiacától. A kamara nemrégiben összeállított egy elemzést, amely szerint Nagy-Britannia uniós tagsága minden brit háztartás számára évi átlagban 3 ezer font (csaknem 1,2 millió forint) anyagi előnnyel jár.

Magyar Nemzet

Spanyolország - Afrikai menekültek százai igyekeztek Melillába

Felkapaszkodva a több méter magas drótkerítésen mintegy háromszáz afrikai menekült próbált meg átjutni Marokkóból a Spanyolországhoz tartozó Melillába pénteken - számolt be a spanyol közmédia a tömeges határsértésről, amely egy héten belül már a harmadik ilyen eset.

Az enklávé területének határát dupla kerítéssor védi, a menekültek közül sokan megtorpantak a kettő között, várva az átjutás lehetőségére, körülbelül harmincan viszont felmásztak a belső kerítés tetejére, ott akadtak el. A határt őrző rendőrök ugyanis felsorakoztak a túloldalon. A menekültek csaknem két órán át ültek vagy lógtak a kerítésen, végül visszafordultak. Ott azonban már a marokkói hatóságok várták őket. Egyiküknek sem sikerült illegálisan átlépnie a határt.

Legutóbb szerdán történt hasonló eset, akkor 350-en másztak fel a határ kerítéseire, egyszerre két helyen is. Végül három embernek sikerült átjutnia. A menekültáradat rendkívül erőssé vált az utóbbi hónapokban Melillában, csak októberben tizenkétszer próbálkoztak illegális határátlépéssel. A kerítésen átmászva idén körülbelül 14 ezren kíséreltek meg bejutni uniós területre, kétezren jártak közülük sikerrel.

Cecilia Malmström uniós biztos kételkedik a melillai határvédelem gyakorlatának törvényességében. Az El País című spanyol napilap úgy tudja, hogy kemény hangú levélben fejezte ki aggodalmát Jorge Fernández Díaz spanyol belügyminiszternek. Szerinte Spanyolország megsérti az uniós normákat azzal, ahogyan a hatóságok megpróbálják feltartóztatni a menekülteket.

Példaként említette, hogy október 15-én egy ilyen több száz fős határátlépési kísérlet erőszakba torkollott, többen megsebesültek. Az esetről videofelvétel is készült, amelyen az látszik, hogy a menekülteket gumibottal ütik a spanyol rendőrök. Az uniós biztos hangsúlyozta: a menekülteknek joguk van arra, hogy meghallgassák őket és menedéket kérjenek abban az uniós országban, ahova megérkeztek. Cecilia Malmström kérte az ügy kivizsgálását hozzátéve, bízik benne, hogy még egyszer nem történik hasonló.

Híradó/MTI

Spanyolország - Trükkel jutott be mintegy hatvan afrikai menekült a spanyol Melillába

Mintegy hatvan, többségében Maliból származó menekültnek sikerült átjutnia a határon az észak afrikai spanyol enklávé, Melilla területére, miután egy trükkel megosztották a határőrség figyelmét - közölték helyi rendőrségi források hétfőn.

A menekültek nagyobb, százötven fős csoportja egyszerre öt helyen próbálta meg illegálisan átlépni a határt, a határőrség figyelme és ereje is megoszlott, ezzel a módszerrel körülbelül hatvan embernek sikerült bejutnia spanyol területre Marokkóból. Rendőrségi források szerint ennyi embernek egyszerre ez még sosem sikerült itt.

Mindannyian azonnal a menekültügyi központba mentek, ahol az illegális bevándorlókat helyezik el addig, amíg döntenek helyzetük törvényes rendezéséről. Az érkező menekülteket a központban többen hangos üdvrivalgással fogadták. Azt kiabálták: "bosa, bosa", ami a győzelmet jelenti a nyelvükön. A menekülteknél házi készítésű kampókat is találtak, amelyet arra használtak, hogy átjussanak a határ hét méter magas, szögesdróttal megerősített dupla kerítésén.

Soha akkora menekültáradat nem zúdult még Melillára, mint ebben az évben, mert rengetegen próbálnak meg így bejutni az Európai Unió tagországának területére. Október 15-én egy ilyen többszáz fős határátlépési kísérlet erőszakba torkollott, többen megsérültek. Az esetről videofelvétel is készült, amelyen az látszik, hogy egy menekültet gumibottal ütnek a spanyol rendőrök. Az eset után a menekültek emberi jogainak védelmében szót emelt az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala is.

Híradó/MTI

Egyesült Királyság - Szabályozná a bevándorlást Cameron

További intézkedésekre van szükség az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szabályozására - mondta csütörtökön a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki egy novemberi időközi választás helyszínén, a délkelet-angliai Kentben tett kampánylátogatást, a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: tesz "még egy utolsó kísérletet" arra, hogy ebben a kérdésben a jelenleginél megfelelőbb megoldást érjen el Brüsszelnél.

Cameron nem tért ki arra, hogy ha ez az "utolsó kísérlet" nem hozna eredményt, az milyen következményekkel járna. A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint azonban London egyik követelése az lesz, hogy ha az uniós társállamokból érkezők száma túllép egy meghatározott szintet, akkor le lehessen állítani a bevándorlást.

A lap forrásai szerint Cameron megígérte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, hogy hamarosan "sorsformáló horderejű" új bevándorlási politika terveit ismerteti.

A The Timesnak nyilatkozó kormányforrások szerint még nincs döntés sem a bejelentés pontos tartalmáról, sem időzítéséről, de "az szinte biztos", hogy a miniszterelnök még karácsony előtt közzéteszi a kormány elképzeléseit az EU-bevándorlás szigorításáról.

A lap értesülései szerint a komoly megfontolások alatt álló tervek egyike, amelyet Downing Street-i körökben csak "vészfékként" emlegetnek, felhatalmazná a kormányt az EU-társállamokból érkezők betelepülésének leállításra bizonyos szint elérése után, azon az alapon, hogy a további bevándorlás elfogadhatatlan terheket róna a közszolgáltatási rendszerre és a társadalmi kohézióra.

A Konzervatív Párton belül ismét felerősödtek az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok azután, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben, egy időközi választáson pedig megszerezte első képviselői mandátumát a londoni alsóházban.

Boris Johnson, London polgármestere - aki a brit sajtó és a politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint Cameron legesélyesebb utódjelöltje a Konzervatív Párt élén - a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: el kell érni, hogy a jelenlegi korlátlan munkaerőmozgást feltételekhez kötött rendszer váltsa fel az EU-ban. Hozzátette: olyan pontrendszer-alapú uniós bevándorlási szabályozást tartana megfelelőnek, amilyet Ausztrália is alkalmaz, szakképesítési és egyéb kritériumok alapján elbírálva a letelepedni szándékozók folyamodványait. Ha ezt nem sikerül Brüsszellel elfogadtatni, akkor Nagy-Britanniának "semmi félnivalója nem lenne" attól, hogy otthagyja az Európai Uniót - mondta a londoni polgármester.

Híradó/MTI

Németország - A bajor CSU a határellenőrzés visszaállítását sürgeti a menekültek miatt

A német-osztrák határ ellenőrzésének visszaállítását sürgeti a bajor konzervatív CSU a Földközi-tengeren az EU-ba irányuló illegális bevándorlás miatt.

A Spiegel online hírportáljának keddi beszámolója szerint a CSU egy hétpontos tervet készített a menekültkérdés kezelésére. A tervet várhatóan a jövő héten hétfőn fogadja el a párt elnöksége. A legfontosabb javaslat az, hogy a német(bajor)-osztrák határon átmenetileg állítsák vissza a határellenőrzést, felfüggesztve az uniós belső határok ellenőrzésének megszüntetéséről rendelkező schengeni egyezményt.

A CSU szerint az olasz hatóságok elfogadhatatlan magatartása miatt a Földközi-tengeren érkező menekültek akadálytalanul és tömegesen áramolnak Ausztrián keresztül Németországba, mindenekelőtt a bajor tartományba, és ellátásuk súlyosan megterheli az államot. Ennek véget kell vetni, "Lampedusa nem lehet (a bajor-osztrák határon fekvő) Kiefersfelden elővárosa" - érvelt egy vezetőségi ülésen Andreas Schauer CSU-főtitkár a beszámoló szerint.

A CSU azt is szorgalmazza, hogy az Európai Bizottságban hozzák létre a menekültügyi biztosi pozíciót, a német szövetségi kormány pedig különítsen el egy 100 millió eurós alapot a menekültügyi és nemzetközi fejlesztési feladatok finanszírozására, és az alapot helyezzék a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős, CSU-s vezetésű tárca felügyelete alá. Sürgetik továbbá a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság személyi állományának komoly bővítését és azt, hogy a Bundeswehr - a német hadsereg - használaton kívüli laktanyáiban alakítsanak ki befogadóállomásokat.

Olaszország az Észak-Afrikából induló embercsempész hajók egyik fő célpontja, ezért Róma évek óta Brüsszel és a többi uniós tagállam támogatását kéri. Egyes tagországok szerint viszont Róma szándékosan elhanyagolja a menekültek regisztrációját, hogy a menedékjog iránti kérelmet ne Olaszországban nyújtsák be. A szabályok szerint a kérelmet abban az országban kell benyújtani, illetve elbírálni, amelyben az illető az EU területére érkezett.

Németországba nagyon sok menedékkérő érkezik, csak tavaly 127 ezer új menedékkérőt regisztráltak, ami a legnagyobb szám az EU egészét tekintve, 27 százalékos részarány.

Thomas de Maiziére szövetségi belügyminiszter az előző héten az olasz belügyminiszterrel, Angelino Alfanóval folytatott berlini tárgyalása után bejelentette, hogy Németország konzultációt kezdett Olaszországgal, Franciaországgal és más partnerekkel a földközi-tengeri illegális bevándorlásról, azzal a céllal, hogy kidolgozzanak egy intézkedéscsomagot az uniós belügyminiszterek október 9-én kezdődő kétnapos tanácskozására.

A Földközi-tengeren érkező menekültek ügye akkor került igazán reflektorfénybe, amikor tavaly októberben több mint 350-en vesztek a tengerbe az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetének közelében, mert elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó, amely törvénytelenül igyekezett bejutni az unió területére.

Híradó/MTI

Szentföld - Franciaországból emigrálnak a legtöbben Izraelbe

Franciaországból vándoroltak ki Izraelbe a legtöbben az év első nyolc hónapjában - közölte pénteken a franciaországi Zsidó Ügynökség.

Az izraeli integrációs minisztérium adatai szerint a Franciaországból Izraelbe áttelepülők száma augusztusban 4566 volt, s az év végére elérheti az 5500-at.

"Franciaország most először áll az első helyen az aliázók (az izraeli állampolgárságot felvevők) számát tekintve. Még soha nem állt az élen" - állította Ariel Kandel, a hivatalos állami szervezet igazgatója, aki az erősödő antiszemita hangulatot és a stagnáló francia gazdasági helyzetet jelölte meg az emigráció legfőbb okaiként.

Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége, mintegy 5-600 ezer fővel. "A nyugati, illetve szabad világban még soha nem volt példa arra, hogy egy év alatt egy zsidó közösség egy százaléka aliázzon" - hangsúlyozta Kandel.

A Zsidó Ügynökség vezetője az illetékes izraeli minisztérium adatait kommentálta, amelyek szerint január 1. és augusztus 31. között 4566 bevándorló érkezett Franciaországból a zsidó államba, a második helyen Ukrajna szerepel 3252 fővel, megelőzve Oroszországot (2632) és az Egyesült Államokat (2218).

Az amerikai kivándorlók fele annyian voltak, mint a franciák ugyanabban a periódusban, pedig ott tízszer annyi zsidó él, mint Franciaországban, megközelítőleg 5,5 millió - emlékeztetett az igazgató.

Híradó/MTI

Európa - Új terv készül a Földközi-tengeri illegális bevándorlás kezelésére

Új terv készül a Földközi-tengeren az EU-ba irányuló illegális bevándorlás okozta gondok kezelésére, a javaslatokat várhatóan október elején mutatják be - jelentette be a német belügyminiszter kedden Berlinben az olasz belügyminiszterrel folytatott megbeszélése után.

Angelino Alfanóval közösen tartott sajtótájékoztatóján Thomas de Maiziére elmondta, hogy Németország konzultációt kezdett Olaszországgal, Franciaországgal és más partnerekkel a földközi-tengeri illegális bevándorlásról, azzal a céllal, hogy kidolgozzanak egy intézkedéscsomagot az uniós belügyminiszterek október 9-én kezdődő kétnapos tanácskozására.

Az EU-nak hatékonyabban kell fellépnie az embercsempészek ellen, és fejlesztésre szorul az együttműködés azokkal az országokkal, ahonnan az illegális bevándorlók érkeznek - jelezte a német miniszter a terv egyik vonulatát.

A közösségnek továbbá segítenie kell Olaszországot a tengeren érkező illegális bevándorlók révén keletkező gondok kezelésében, ugyanakkor az olasz hatóságoknak is van tennivalójuk, javítaniuk kell a menekültek regisztrációját szolgáló rendszer működésén - tette hozzá a német belügyminiszter.

Kiemelte: Németország támogatja azt az elképzelést, hogy az EU külső határainak őrizetét összehangolni hivatott ügynökség, a Frontex vegye át az olasz haditengerészet 2013-ban indított, Mare Nostrum nevű menekültügyi misszióját. A Frontex Plus néven futó terv részleteit azonban még ki kell dolgozni - jegyezte meg.

Olaszország az Észak-Afrikából induló embercsempész hajók egyik fő célpontja, ezért Róma évek óta Brüsszel és a többi uniós tagállam támogatását kéri. Egyes tagországok szerint viszont Róma szándékosan elhanyagolja a menekültek regisztrációját, hogy a menedékjog iránti kérelmet ne Olaszországban nyújtsák be.

A szabályok szerint a kérelmet abban az országban kell benyújtani, illetve elbírálni, amelyben az illető az EU területére érkezett. Az uniós menekültügyi rendszert bíráló szakértők szerint ezen változtatni kell, a menedékkérőket a tehermegosztás elve alapján közösen kell ellátni.

Thomas de Maiziére elmondta: az illegális bevándorlás miatt nagy teher nehezedik a közösség külső határain fekvő tagállamokra, köztük Olaszországra, de sokan tovább utaznak abból az országból, ahol az EU földjére érkeztek. A többség ellátása így mindössze 4-5 tagállamra hárul.

Ez a folyamat Németországot is nagymértékben érinti, csak tavaly 127 ezer új menedékkérőt regisztráltak, ami a legmagasabb szám az EU egészét együttvéve, és 27 százalékos részarányt jelent - mutatott rá. A német belügyminiszter hangsúlyozta, hogy kölcsönös szemrehányásokkal nem lehet előrejutni.

Ezt emelte ki olasz kollégája is, megjegyezve, hogy veszekedés helyett gyors intézkedésre van szükség. Angelino Alfano hozzátette, hogy az olasz hatóságok megerősítik a menekültügyi regisztrációs rendszert.

A Földközi-tengeren érkező menekültek ügye akkor került igazán reflektorfénybe, amikor tavaly októberben több mint 350-en vesztek a tengerbe az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetének közelében, mert elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó, amely törvénytelenül igyekezett bejutni az unió területére.

A Frontex Plus terv részletei körüli bizonytalanságnak az az oka, hogy az uniós ügynökségnek nincsenek határőrei, hajói vagy repülőgépei. Ilyen kapacitásokkal csak a tagállamok rendelkeznek, és egyelőre nincs megállapodás arról, hogy miként állítsák össze és finanszírozzák a küldetést.

Híradó/MTI