Szentföld - Izrael újranyitotta a gázai határátkelőket

Az izraeli hatóságok ismét megnyitották kedden a palesztin önigazgatású Gázai övezetbe vezető áru- és személyforgalmi átkelőket, amelyeket szombaton zártak le, válaszképpen arra, hogy az övezetből izraeli területre lőttek.

A lövedékkel - amelyről nem derült ki, hogy rakéta vagy aknagránát volt-e - második alkalommal szegték meg az Izrael és a palesztinok között augusztus 26-án kötött tűzszüneti megállapodást. Előzőleg szeptember közepén tüzeltek Gázából izraeli területre, aknagránáttal.

Az utóbbi napokban Kairó is zárva tartotta a Gázai övezet ottani, Egyiptom felőli határát, miután a Sínai-félszigeten egy Gázában kiképzett és csempészalagutakon a félszigetre jutott öngyilkos merénylő megölt harmincegy egyiptomi katonát.

Hétfőn ugyanakkor a Palesztin Hatóság az izraeli walla hírportál értesülése szerint az övezet déli csücskénél lévő Kerem Salóm átkelő mellett egy újabb áruforgalmi határállomás megnyitását kérte. Azért szeretnének még egy átkelőt, mert Kerem Salómnál naponta csak mintegy 450 teherautónyi árut lehet az övezetbe szállítani, de az újjáépítéshez szerintük napi körülbelül 700 kamionnyi rakományra lenne szükség.

Izrael még nem válaszolt erre a palesztin kérésre.

Híradó/MTI

Szentföld - Izrael lezárja a gázai határt

Az izraeli hatóságok vasárnap határozatlan időre lezárják a Gázai övezetbe vezető határátkelőket, válaszul arra, hogy az övezetből Izrael felé lőttek – erősítették meg szombaton a gázai hatóságok.

A Háárec című izraeli lap úgy értesült, hogy az izraeli–gázai határ mindkét átkelőhelyét, a Kerem Sálóm-i áruforgalmi és az erezi a személyforgalmi átkelőt is lezárják. Egyedül humanitárius vészhelyzet esetén fogják engedélyezni a személyforgalmat Ereznél – írta a lap. Az értesüléseket a gázai hatóságok is megerősítették a dpa német hírügynökség szerint.

A lépés oka, hogy az izraeli hadsereg egy Gázából Izrael területe felé indított lövést észlelt szombatra virradó éjjel. Azt a fegyveres erők szóvivője nem tudta megmondani, hogy rakétát vagy aknagránátot lőttek-e ki az övezetből. Ez a második alkalom, hogy izraeli területre lőttek a Gázai övezetből azóta, hogy Izrael és a palesztinok augusztus 26-án tűzszünetet kötöttek egymással, előzőleg szeptemberben történt egy aknagránát-támadás.

Július 8. és augusztus 26. között véres konfliktus dúlt a Gázai övezetben, több mint 2100 palesztin vesztette életét, Izrael 64 katonát és 5 civilt vesztett. Az 1,8 milliós Gázában a konfliktus miatt a helyi hatóságok szerint több mint félmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából. A Gázai övezet újjáépítéséhez korábban a Kerem Sálóm-i átkelőn keresztül küldtek segélyt nemzetközi donorok.

Magyar Nemzet

Egyiptom - Biztonsági határsávot hoznak létre a Gázai övezet és a Sínai-félsziget között

Az egyiptomi hadsereg szerdán megkezdte a Gázai övezettel határos területek kiürítését, hogy biztonsági zónát hozzanak létre a Hamász palesztin szervezet irányította körzet és a Sínai-félsziget között.

Emberek százainak kellett elhagyniuk lakóhelyüket a határ térségében, miután a kormány a szerdai kabinetülésen elrendelte a terület kiürítését. Kairói tisztségviselők szerint a lépés célja, hogy megakadályozzák a fegyveresek és a csempészek átszivárgását Gázából.

Az előző héten két robbantásos merénylet is történt a határ közelében, ezekben legalább 33 egyiptomi katona vesztette életét és sok megsebesült. Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő emiatt három hónapra szükségállapotot rendelt el az Észak-Sínai kormányzóság egyes részein.

A tájékoztatás szerint Rafah határvárosban a tervezett 880-ból eddig 62 lakóházat adtak át a hadseregnek. A hatóságok tervei szerint Rafahban mintegy tízezer embernek kellene elhagynia az otthonát. Szemtanúk szerint a városba szerdán páncélosokat és buldózereket vezényeltek, amelyek készen állnak az épületek elbontására.

Egy helyi lakos szerint kárpótlásként elvileg három opció közül választhatnak: vagy pénzt kapnak, vagy egy lakást egy közeli településen, vagy pedig egy darab földet, amelyre építkezhetnek. Minden egyes elköltöztetett család 900 egyiptomi fontos (30500 forintos) kezdeti támogatásban részesül, amelynek a kormány szerint elegendőnek kell lennie három havi bérleti díjra.

A térség lakosai elmondták: felszólították őket, hogy pakoljanak össze és hagyják el az otthonukat, eddig azonban semmilyen támogatást nem kaptak. "Az emberek sokkos állapotban vannak és tehetetlenek" - mondta egy férfi, aki a közeli Sejk-Zuvejid településen lakik.

A tervek szerint egy 13 kilométer hosszú és 500 méter széles elválasztó sávot hoznának létre a félsziget északkeleti részén. Az épületektől, fáktól és alagutaktól megtisztított ütközőzónába egy 40 méter széles és 20 méter mély vizesárkot létesítenének, és az egész területet kamerákkal figyelnék meg.

A hatóságok a múltban már többször megkísérelték a zóna kiürítését, a széles körű tiltakozás miatt azonban végül mindig visszakozásra kényszerültek. Először 2007-ben, a Hamász hatalomra kerülése után merült fel az elválasztó sáv kialakításának az ötlete.

Mohamed Murszi iszlamista elnök tavaly júliusi elmozdítása óta az észak-afrikai országban felerősödött a különböző dzsihadista csoportok jelenléte, s a helyzet tovább romlott a szomszédos líbiai központi hatalom szétesésével. Egyiptomban nemrég hallatott magáról a Szíriában és Irakban jelentős területeket uraló Iszlám Állam dzsihadista milícia is.

Híradó/MTI

Szentföld - Abbász 2015 végéig nem konfrontálódik Izraellel

A palesztin elnök John Kerrynek tett ígérete szerint 2015 végéig nem kerül sor Izrael és Palesztina között konfrontációra.

Mahmúd Abbász palesztin elnök csütörtökön bejelentette, hogy ígéretet tett John Kerrynek, az USA külügyminiszterének arról, hogy Palesztina semmilyen formában nem fog konfrontálódni Izraellel legalább 2015 végéig. Abbász úgy kommentálta a Ramallahban tartott tárgyalást, hogy mindezt azért teszi, hogy garantálja a múlt hétvégén lezajlott adományozási konferencia eredményességét.

"Kerry megkérdezte tőlem, meddig tarthat a békés állapot. Erre én azt feleltem: nem vagyok jós, azonban azt elmondhatom, hogy 2015 végéig biztosan nem lesz köztünk konfliktus, illetve azon fogok dolgozni, hogy megteremtsem a tartós béke feltételeit is", mondta a palesztin elnök. 

Ugyanakkor palesztin tisztviselők ismételten hangsúlyozták, hogy nem áll szándékukban visszavonni kérelmüket, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa felé nyújtottak be a palesztin állam 1967-es határainak elismerésére vonatkozóan, valamint továbbra is ragaszkodnak az izraeli megszállás feloldásához. Yasser Abed Rabbo, a Palesztin Felszabadítási Szervezet főtitkára elmondta, hogy a palesztin vezetés várja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak közelgő rotációját, hiszen az számukra akár kedvező fordulatot is hozhat.

Izrael és a Hamász előreláthatóan október végén ül majd tárgyalóasztalhoz Kairóban, azonban Moussa Abu Marzouk, a Hamász egyik magas rangú tisztviselője szerint a tárgyalás nem érinti majd Palesztina státuszának kérdését, hanem a fő téma egy kikötő és egy repülőtér Gázában való működtetése lesz majd.

Kitekintő

Szentföld - A Hamász kész közvetlenül tárgyalni Izraellel, de a zsidó állam ezt elutasítja

A Gázai övezetet irányító Hamász második számú vezetője csütörtökön közölte, mozgalma rákényszerülhet, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson Izraellel egy hosszú távú tűzszünetről.

Músza Abu Marzúk az al-Kudsz (Jeruzsálem) palesztin televízióban nyilatkozva azt mondta, hogy "ha a helyzet olyan marad, mint jelenleg, a Hamász számára lehetséges a közvetlen tárgyalás". Hozzátette: az iszlám törvények nem tiltják a tárgyalást "a megszállóval".

Izrael és a Hamász eddig Egyiptom közvetítésével tárgyalt egymással Kairóban, és augusztus 26-án megállapodásra jutottak a július elején kirobbant gázai konfliktust lezáró ideiglenes tűzszünetről. A palesztin rakétatámadásokra megtorlásul indított izraeli offenzívának 2140 palesztin és 73 izraeli halálos áldozata, valamint számos sebesültje volt.

A felek egy hónapot adtak maguknak a tárgyalások folytatására az alapvető vitás kérdések rendezéséről és az ideiglenes fegyvernyugvás tartós tűzszünetté alakításáról. A megállapodásban Izrael kötelezettséget vállalt arra, hogy enyhít a Gázai övezetbe irányuló árucikkek és építési anyagok behozatalát érintő korlátozásokon.

Jákov Peeri izraeli tudományügyi miniszter a Hamász-vezető nyilatkozatára reagálva az izraeli rádióban azonban kizárta a közvetlen tárgyalások lehetőségét a radikális palesztin mozgalommal. Megismételte azt az izraeli álláspontot, hogy amíg a Hamász nem mond le az erőszakról és a terrorizmusról, nem ismeri el a zsidó állam jogát a létezésre, és nem fogadja el a közel-keleti kvartett feltételeit, Izrael nem hajlandó közvetlen tárgyalásokat kezdeni vele.

A közel-keleti kvartett - az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ - a béketárgyalások feltételéül szabja a palesztinoknak Izrael Állam elismerését, az erőszakról való lemondást, valamint az Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet között a múltban megkötött megállapodások elismerését.

Híradó/MTI

Szentföld - 6 milliárd euróba kerülhet a Gázai övezet újjáépítése

Mintegy hatmilliárd euróba (közel 2 ezer milliárd forintba) kerül az Izraellel való több heti konfliktust megsínylő Gázai övezet újjáépítése a Palesztin Hatóság szakértői bizottsága szerint.

A palesztin fejlesztési és újjáépítési gazdasági tanács (PECDAR) csütörtökön a ciszjordániai Rámalláhban mutatta be jelentését az ötvennapos konfliktus által okozott pusztítás mértékéről. A Földközi-tenger partján fekvő palesztin enklávéban júliusban és augusztusban több mint 2100 palesztint öltek meg és az infrastruktúra nagy részét tönkretették vagy kárt okoztak benne.

A PECDAR szakértői szerint a Gázai övezet újjáépítése még az izraeli blokád teljes feloldása esetén is öt évet vesz igénybe. A fegyvernyugvás kezdete óta azonban egyelőre semmiféle építőanyag nem érkezhetett az enklávé területére. Izrael és a különböző palesztin csoportok még tárgyalnak a tartós békét szolgáló megoldásról. Az izraeli kormány attól tart, hogy a Gázai övezetet irányító Hamász radikális palesztin szervezet és más fegyveres csoportok az építőanyagokat a zsidó állam elleni harcukhoz veszik igénybe.

A PECDAR-jelentés 13 szerzője javaslatot tett arra, hogy a lerombolt házak után maradt mintegy 2,2 millió tonnányi törmeléket a Gázai övezetnek a tenger felé való kiterjesztéséhez használják fel. Mint írták, a törmeléket a part mentén a tengerbe lehetne szórni, megnövelve ezáltal a sűrűn lakott övezet területét.

A PECDAR-t azért hívták életre, hogy a palesztin területeken segítse és felügyelje a nemzetközi adományokból finanszírozott projektek megvalósulását. Várhatóan még szeptemberben nemzetközi adományozó konferenciát tartanak a Gázai övezet megsegítésére. Az esemény helyszíne Egyiptom vagy Norvégia lesz.

A Gázai övezet elleni izraeli Erős Szikla hadművelet július 8-ától augusztus 26-ig tartott, költsége meghaladta a 9 milliárd dollárt (2160 milliárd forint). Az izraeli hadsereg a levegőből, a tenger felől, valamint tüzérségével és harckocsijaival 5263 célpontra mért csapást az övezetben. A palesztinok mintegy 4,5 ezer rakétával támadták Izraelt, ebből 3,6 ezer lakatlan területen robbant fel, míg a Vaskupola rakétavédelmi rendszer 735 palesztin rakétát elfogott.

Híradó/MTI

Szentföld - Az ENSZ szerint is példátlan volt a pusztítás a Gázai övezetben

Kétezer palesztin vesztette életét és 10 ezer sebesült meg, Izrael öt civilt és 64 katonát vesztett

A nemzetközi szervezet adatai szerint a harcok miatt százezrek váltak földönfutóvá.

Példátlan pusztítást okozott, és százezreket tett földönfutóvá az Izrael és a Hamász 0között egy hete véget ért fegyveres konfliktus a Gázai övezetben az ENSZ szerint. Stéphane Dujarric, a világszervezet szóvivője kedden az övezetben jelen lévő szervezetek beszámolóit idézve úgy fogalmazott, hogy hozzávetőleg 18 ezer lakóépület semmisült meg vagy szenvedett súlyos károkat, és 108 ezren váltak földönfutóvá. "Az elkövetkező időszakban a helyi hatóságoknak és a humanitárius közösségnek az lesz az egyik legnagyobb feladata, hogy átmeneti otthont találjon ezeknek az embereknek" - mondta.

Az áramellátás az övezet nagy részében továbbra is csak napi hat órában működik, és a lakosságnak mindössze a tíz százaléka jut minden nap vízhez - tette hozzá. ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint a gázai lakóépületek 13 százalékát érintette a konfliktus, míg a világszervezet palesztin menekültek segélyezéséért felelős szervezete (UNRWA) arról számolt be, hogy még mindig több mint 55 ezer olyan palesztin van, aki 36, az ügynökség által működtetett iskolában húzza meg magát.

A július 8-án kezdődött harcokban több mint kétezer palesztin vesztette életét és 10 ezer sebesült meg. Izrael öt civilt és 64 katonát vesztett.

Híradó/MTI

Szentföld - "Nem ez volt az utolsó konfliktus Izraellel"

Nem a most véget ért gázai konfliktus volt az utolsó összetűzés Izrael és a Hamász között, a szervezet addig folytatja az Izraellel szembeni "ellenállást", ameddig nem teljesítik minden követelését - mondta csütörtökön Háled Mesaal, a Hamász politikai vezetője.

A Gázai övezetet irányító palesztin mozgalom első embere egy dohai sajtóértekezleten úgy fogalmazott: a legutóbbi konfliktus "csupán egy mérföldkő, amely célunk elérését szolgálja". "Nem fogjuk korlátozni álmainkat, nem fogunk kompromisszumokat kötni követeléseinkről" - mondta.

A korábban ismertté vált palesztin követelések között a 2007 óta fenntartott gázai blokád feloldásán túl szerepelt még, hogy vonják ki az izraeli katonákat az övezetből; nyissák meg a határátkelőhelyeket; engedjék el azokat a palesztin foglyokat, akiknek szabadon bocsátásáról már korábban megegyeztek Jeruzsálemmel; tegyék lehetővé egy tengeri kikötő és egy repülőtér felépítését a Gázai övezetben; valamint rendezzenek nemzetközi konferenciát az övezet újjáépítéséhez szükséges segélyek összegyűjtésére.

Mesaal csütörtökön egyúttal külön arra szólította fel Kairót, hogy nyissa meg a Gázai övezet és Egyiptom határán fekvő rafahi átkelőhelyet.

A Hamász politikai vezetője a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy Mohamed ed-Deif, az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok, vagyis a szervezet katonai szárnyának parancsnoka a személyét célba vevő izraeli légicsapás ellenére jól van.

A múlt kedd este egy lakóház ellen elkövetett légitámadásban a parancsnok felesége és hét hónapos fia életét vesztette. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Jeruzsálem áll-e Deif likvidálási kísérlete mögött, annyit mondott, hogy a katonai vezetők a hadsereg legitim célpontjai, és egyikük sem mentesülhet a támadás alól.

Egyes találgatások szerint Deif egy bunkerből maga irányította az Izraelre rakéták ezreit kilövő és alagutakon keresztül Izrael területén kisebb támadásokat végrehajtó palesztin fegyveresek tevékenységét a hét hetes konfliktus alatt.

Músza Abu Marzúk, a Hamász második számú politikai vezetője a Deif elleni támadással kapcsolatosan korábban azt állította, Izrael az ő meggyilkolása érdekében rúgta fel a tűzszünetet.

A július 8-án kirobbant konfliktusban a gázai hatóságok állítása szerint több mint 2100 palesztin vesztette életét, az áldozatok többsége civil volt. Izrael 64 katonát és öt civilt vesztett. Az 1,8 milliós Gázai övezetben a helyi hatóságok szerint több mint félmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából.

A harcoló felek kedden kötöttek határozatlan idejű tűzszünetet. A palesztinok és Izrael közti vitás kérdések rendezéséről a jövő hónapban, egyiptomi közvetítéssel fognak tárgyalni a felek.

Kitekintő

Szentföld - Izrael lerombolta a Gázai övezet második legmagasabb épületét

Izrael újabb légicsapásokat mért keddre virradóan a Gázai övezet ellen, lerombolta a terület második legmagasabb lakó- és irodaépületét, két palesztin halálát és további 20 sebesülését okozta - közölték palesztin források.

Hetven család lakott a 13 emeletes épületben, amely a légicsapás hatására oldalára dőlt. Az épületben nem tartózkodott senki, mert Izrael előtte figyelmeztette a lakókat és a dolgozókat.

Az éles rakéták előtt pilóta nélküli izraeli gépek figyelmeztetésképpen kilőttek a területre két robbanófej nélküli rakétát. Nemcsak a szóban forgó épületben tartózkodók, de a környéken élő több száz ember is elhagyta otthonát, félve a várhatóan összedőlő épülettől.

Jordánia és három európai hatalom - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - közös terve után az Egyesült Államok is saját ENSZ-határozattervezetet készített, amely követeli a tűzszünetet Izrael és a Gázai övezeti palesztinok között - közölték hétfőn meg nem nevezett diplomaták. Washington megpróbálja elérni, hogy a három tervezetet egyesítsék - tették hozzá.

Híradó/MTI

Szentföld - Az UNICEF szerint több száz gyerek halt meg a gázai harcokban

Közel ötszáz gyerek és fiatalkorú vesztette életét a Gázai övezetben hét hete tartó fegyveres konfliktusban - közölte hétfőn az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

A nemzetközi szervezet által kiadott sajtóközlemény szerint eddig összesen 481 gyerek halt meg a gázai harcok következtében. A legfiatalabb áldozat mindössze tíz napos volt.

A palesztin egészségügyi minisztérium viszont arról tájékoztatott, hogy legalább 577 fiatalkorú vesztette életét a július 8-án kezdődött izraeli hadműveletben.

"Az UNICEF ismét a civilek, különösképpen a gyermekek védelmére szólítja fel a feleket, ahogyan azt a nemzetközi jog is megköveteli" - írta a szervezet közleményében. Az ENSZ-ügynökség egyúttal tűzszünetet sürgetett Izrael és a Hamász között, hogy ezáltal a humanitárius szervezetek kiterjeszthessék tevékenységüket a Gázai övezetben.

Izrael azzal vádolja a Gázai övezetet irányító Hamász radikális szervezetet, hogy a palesztin lakosságot élő pajzsként használja, a rakétakilövő állásokat templomok, mecsetek és iskolák udvarán állítja fel, a műveleti központokat pedig ezekben az épületekben rendezi be.

A palesztin egészségügyi tárca eközben arról számolt be, hogy az izraeli légitámadásokban hétfőn kilenc ember életét vesztette, tízen pedig megsebesültek. Hárman akkor haltak meg, amikor egy légicsapás találta el az autójukat Gázavárosban.

Az izraeli hadsereg szóvivője elmondta, hogy a légierő éjfél óta több mint hatvan célpontot bombázott az övezetben. A tájékoztatás szerint a Hamász fegyveresei ugyanebben az időszakban több mint száz rakétát lőttek ki Izraelre.

Híradó/MTI

Szentföld - Netanjahu a Hamászhoz köthető gázai helyek elhagyására szólította fel a palesztin civileket

Az izraeli kormányfő felszólította vasárnap a Gázai övezetben élő palesztin civileket, hogy azonnal hagyjanak el minden olyan helyet, ahol a Hamász szélsőséges palesztin szervezet harcosai tevékenykednek.

Benjámin Netanjahu figyelmeztetése egy nappal azután hangzott el, hogy az izraeli hadsereg a földdel tett egyenlővé Gázában egy 13 emeletes lakóépületet, új "fokozatra" emelve ezzel a palesztin enklávé ellen folytatott harcot. Az épületben az izraeli hadsereg szerint a Gázát uraló Hamász egy műveleti helyiséget tartott fenn.

Az izraeli kormányfő egy kabinetülésen hangsúlyozta: a hadsereg számára célpontnak minősül a Gázai övezet minden egyes olyan helye, ahonnan a Hamász terrorcselekményt hajt végre.

A közel hét hete tartó gázai konfliktusnak egyelőre nem látni a végét, és Netanjahu kemény szavai arra utalnak, hogy a sűrűn lakott városrészekben lévő Hamász-célpontok ellen az izraeli hadsereg még határozottabb fellépése várható - jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.

Néhány órával az izraeli kormányfő felszólalása után a Gázai övezet déli részén található Hán-Júniszban egy izraeli légicsapás lerombolt egy négy házból álló tömböt. Az egyik lakóépület egy Hamász-tagé volt - közölték a helyiek. A támadásban tízen megsebesültek, de halálos áldozatról nem érkezett jelentés. A háztömb szomszédságában élők elmondták, hogy tíz perccel a támadás előtt kilőttek egy figyelmeztető rakétát, és a lakók elmenekültek.

Gáza városban egy autóra mért izraeli csapásban életét vesztette Mohammed al-Gul, aki az izraeli hadsereg szerint a Hamászban a terror finanszírozásával kapcsolatos pénzmozgásokért felelt. Szemtanúk szerint amerikai dollárt találtak a szétroncsolt járműben.

Vasárnap egy másik támadásban meghalt egy édesanya és három gyermeke, akik a Gázai övezet északi részén található Dzsabalíja menekülttáborban tartózkodtak - közölték kórházi tisztségviselők. Egyelőre nem világos, miért lőtték a civilek otthonát. A közelben élők azt mondták, hogy a támadást nem előzte meg figyelmeztetés.

Eközben a Hamász folytatta rakétatámadásait Izrael ellen, egyedül vasárnap 70 rakétát lőtt ki az izraeli hadsereg szerint.

A palesztin szervezet szóvivője Netanjahu vasárnap elhangzott figyelmeztetését a Gázában élő civilek elleni háborús bűncselekmények "egyértelmű példájának" nevezte. Izrael szerint a Hamász viseli a felelősséget a polgári áldozatokért, mivel közöttük folytatja tevékenységét. A zsidó állam vezetői azt mondják, hogy a palesztin csoport iskolákat és mecseteket használ fegyvereinek tárolására, valamint az Izrael területét célba vevő rakétatámadások indítására.

Az Izrael és a Hamász közötti ideiglenes tűzszünet kedden omlott össze. Egyiptom szombaton arra szólította fel a szemben álló feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. A zsidó állam és a palesztin radikális szervezet képviselői korábban Kairóban egyiptomi közvetítéssel egyeztettek egymással, de hosszabb távú fegyvernyugvásról nem tudtak megállapodni.

Híradó/MTI

Szentföld - Folytatódtak a gázai légicsapások

Öt, Szíria területéről kilőtt rakéta csapódott be a Golán-fennsíkon vasárnapra virradóra az izraeli hadsereg közlése szerint, miközben Gázában folytatódtak az izraeli légicsapások. 

A fegyveres erők szerint a Golán-fennsíkra kilőtt rakéták települések közelében csapódtak be, áldozatokról nem adtak hírt az izraeli hatóságok. A hadsereg nem közölte, hogy kik követhették el a támadásokat, de a legvalószínűbb, hogy a szíriai polgárháborúban harcoló iszlamista milíciák egyike áll mögöttük. Az izraeli hadsereg júliusban már lövette egyes szíriai felkelőcsoportok állásait, miután azok kisebb támadást hajtottak végre izraeli területen. Izrael 1967-ben - az úgynevezett hatnapos háborúban - foglalta el a Golán-fennsíkot Szíriától, 1981-ben pedig annektálta a területet, amelyet Damaszkusz továbbra is magának követel. 

Néhány órával korábban Libanonból érte rakétatámadás Izraelt, vélhetően szintén iszlamista fegyveresek részéről. Egyes megfigyelők szerint az ilyen támadások a július eleje óta tartó gázai konfliktus kiszélesedésével fenyegetnek. Gázában az izraeli légierő folytatta a légicsapásokat vasárnapra virradóra. Palesztin jelentések szerint legalább két ember életét vesztette a támadásokban az éjszaka folyamán. 

A légierő egyebek mellett elpusztított egy hétemeletes irodaépületet, amelyben a gázai belügyminisztérium egyik irodája is volt. Nem sokkal korábban, alkonyatkor egy 12 emeletes lakóépületet romboltak le, amelyben az izraeli hadsereg szerint a Gázát uraló Hamász radikális palesztin mozgalom egy műveleti helyiséget tartott fenn. A július 8-án kezdődött összecsapásokban a gázai hatóságok szerint több mint 2100 palesztin meghalt és több mint tízezren megsebesültek. Izrael 64 katonát és négy civilt vesztett. 

 Híradó/MTI

Szentföld - Izrael folytatja gázai hadműveletét

Izrael folytatja gázai övezeti hadműveletét a Hamász ellen, s annak minden támadására még nagyobb eréllyel fog válaszolni - mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán.ű

"Az Erős Szikla hadművelet nem ér véget, amíg nem kapunk biztosítékot az izraeliek biztonságára" - jelentette ki Netanjahu újságírók előtt Tel-Avivban a július 8-án megkezdett hadműveletről.

"Ha a Hamász lő (bennünket), még nagyobb erővel fogunk válaszolni, és ha ebből nem értenek ma, megértik majd holnap, és ha holnap sem, akkor majd holnapután" - mondta.

A kormányfő sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta azokra az értesüléseket, amelyek szerint az ideiglenes tűzszünet összeomlása után, kedd este végrehajtott izraeli légicsapások célpontja a Hamász fegyveres szárnyát, az Ezzeddín el-Kasszám Brigádokat vezető Mohamed ed-Deif megölése lett volna.

A Hamász szerdán közölte, hogy Deif nem sérült meg az ellen irányuló légi csapásban, felesége és lánya viszont meghalt.

A kérdés elől kitérve, Netanjahu azt mondta, "a terrorszervezetek vezetői legitim célpontok. Egyikük sem érezheti magát biztonságban" - tette hozzá, azzal vádolva a Hamász vezetőit, hogy "barbár módon", brutálisan bánnak a civilekkel, éppen úgy, mint az Iszlám Állam szélsőségesei Irakban.

Kijelentette, hogy Izrael nem adja fel a hosszú távú gázai rendezésre irányuló erőfeszítéseket, csak előbb megsemmisítő vereséget akar mérni a palesztin enklávéban hatalmon lévő Hamászra.

Azt mondta, úgy látja, hogy a biztonsági helyzet stabilizálása után "új diplomáciai horizont" nyílhat Izrael előtt a térségben.

Móse Jaalon védelmi miniszter előzőleg szintén lehetségesnek nevezte a Gázai övezetben zajló izraeli katonai beavatkozás kiszélesítését.

Az ideiglenes tűzszünet kedd esti összeomlása után újult erővel lángoltak fel az összecsapások. Az izraeli légierő azóta több mint 80 csapást mért a Földközi-tenger partján húzódó keskeny palesztin enklávéra, és kísérletet tett a Hamász fegyveres szárnyát vezető Mohamed ed-Deif megölésére. A palesztin szélsőségesek pedig több mint száz rakétát lőttek ki Izraelre, a tel-avivi Ben Gurion repülőteret is célba véve. A Hamász az este Tel-Avivba közlekedő járataik szüneteltetését tanácsolta a nemzetközi légitársaságoknak.

Az ENSZ BT tárgyalásokra és tartós tűzszünetre szólít

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította szerdán Izraelt és a palesztin hatóságokat, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és mihamarabb kössenek tartós tűzszüneti megállapodást.

A Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet által ismertetett, egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban a testület mély aggodalmának ad hangot a gázai harcok kiújulása miatt. Arra szólítja fel a szembenállókat, ne engedjék, hogy súlyosbodjon a helyzet, és jussanak egyezségre egy humanitárius tűzszünet azonnali kihirdetéséről.

Grant szerint a BT-ülésén tart a vita egy határozat elfogadásáról, amely ugyancsak a tartós tűzszünet kihirdetésére szólítana. A dokumentumot Jordánia körözteti az ENSZ-testületben az arab országok kezdeményezésére.

Az Egyiptom közvetítésével elért humanitárius tűzszünet határideje szerda éjfélkor járt le, de a határidő előtt néhány órával ismét súlyos harcok bontakoztak ki Gázában: a palesztin fegyveresek rakétákkal lőtték Izrael déli részét, illetve Tel-Avivot és Jeruzsálemet, a zsidó állam pedig a palesztin enklávéra mért légicsapásokkal válaszolt.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a legerélyesebben elítélte a tűzszünet felrúgását, és felhívta mindkét fél figyelmét arra, hogy felelősség terheli őket a helyzet súlyosbodásáért. A palesztin és az izraeli delegáció egymást vádolta a történtek miatt.

Kitekintő

Szentföld - Összeomlott a tűzszünet Gázában

A Hamász szerint a katonai szárny vezetője miatt rúgta fel Izrael a tűzszünetet

A Gázai övezet elleni kedd éjszakai izraeli légicsapásban meghalt a Hamász katonai szárnyát vezető parancsnok felesége és lánya - közölte Músza Abu Marzúk, a szélsőséges szervezet második számú politikai vezetője, aki szerint a célpont maga a katonai parancsnok volt.

Egy másik szerdai támadás a palesztin hatóságok szerint egy gázai család hat tagjával végzett, köztük egy várandós asszonnyal és három gyerekkel.

Marzúk szerdára virradóra a Facebookon közzétett üzenetében közölte, hogy a légicsapás célpontja a Hamász katonai szárnyát, az Ezzeddín el-Kasszám Brigádokat vezető Mohamed ed-Deif volt, de a felesége és a lánya vesztette életét. Marzúk nem tért ki arra, hogy mi történt magával Deiffel, de azt állította, hogy Izrael az ő meggyilkolása érdekében rúgta fel a tűzszünetet.

A Marzúk által közölteket más palesztin vezetők egyelőre nem erősítették meg.

Palesztin kórházi források csupán azt közölték, hogy Gázavárosban egy ház elleni légicsapásban hárman haltak meg, két asszony és egy kétéves kislány.

Az izraeli médiában is felröppentek szerdára virradóra olyan hírek, hogy a légierő egy az Izrael elleni rakétatámadásokért felelős Hamász-parancsnokot vett célba, de a híradásokból nem derült ki, hogy az illető kicsoda és életben maradt-e.

Mohamed ed-Deif a múltban már túlélt több izraeli támadást.

Kedd este, néhány órával az éjfélig tartó ideiglenes tűzszünet lejárta előtt újrakezdődtek az izraeli légicsapások a Gázai övezetben és a palesztinok rakétatámadásai Izrael déli és középső részei ellen, és emiatt megszakadtak a tartós tűzszünetről szóló kairói tárgyalások is. Izraeli források szerint kedd este legalább ötven rakétát lőttek ki a zsidó állam területére a palesztin övezetből. Számos dél-izraeli településen, de Tel-Avivban és Jeruzsálemben is újra megszólaltak a légvédelmi szirénák. Áldozatokról nem érkeztek hírek.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a legerélyesebben elítélte a tűzszünet felrúgását, és felhívta mindkét fél figyelmét arra, hogy felelősség terheli őket a helyzet súlyosbodásáért.

A palesztin és az izraeli delegáció egymást vádolta a tűzszünet felrúgásáért, és úgy nyilatkoztak, hogy zátonyra futottak a tartós fegyvernyugvásról folyó kairói egyeztetések.

A július 8-án kitört konfliktusban a palesztin hatóságok szerint több mint kétezren vesztették életüket a Gázai övezetben, többségükben civilek. Izraeli oldalon 64 katona és három civil halt meg a Hamász támadásaiban.

Híradó/MTI

Szentföld - A palesztinok BT-határozatot követelnek az izraeli kivonulásról

A palesztinok követelik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el olyan határozatot, amely tartalmazza a 1967-ben megszállt területekről való izraeli kivonulás átmeneti kereteit - közölte kedden Moszkvában Száeb Erekát palesztin főtárgyaló.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott megbeszélésén Erekát, aki egyben a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) központi bizottságának is a tagja, hangsúlyozta: a palesztin küldöttség az Izraellel Kairóban folytatott tárgyalásokon mindent megtesz annak érdekében, hogy megkössék a tartós tűzszüneti megállapodást, és feloldják a Gázai övezet elleni blokádot.

Szergej Lavrov a palesztin főtárgyalóval folytatott megbeszélésen kijelentette: a palesztinok és az izraeliek közötti párbeszédnek tartós és stabil fegyverszünethez kell vezetnie.

Száeb Erekát azt is hangsúlyozta, hogy a palesztinok támogatják a közel-keleti kvartett kibővítését. Erekát szerint a kvartett, illetve egy bővebb nemzetközi csoportosulás hozhatna döntést az 1967-ben megszállt területről történő kivonulásról. "Szergej Lavrovval folytatott megbeszélésemen ezt a kérdést is megvitattuk" - tette hozzá.

A közel-keleti kvartettnek Oroszország, az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Unió a tagja.

Híradó/MTI

Szentföld - Lerombolták az izraeli tizenévesek megölésével gyanúsítottak házát

Az izraeli hadsereg lerombolta a házát azoknak a palesztinoknak, akiket a három izraeli fiatal június közepi elrablásával és megölésével gyanúsítanak.

Vasárnap éjjel a hadsereg műszaki alakulata lerombolta annak a három férfi Rámalláhtól délre, illetve Hebronban lévő házát, akit az izraeli tizenévesek megölésével vádolnak. A katonai rádió szerint a palesztinok eközben kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták az izraeli katonákat, akik tömegoszlató eszközök bevetésével válaszoltak. A hadsereg szerint ez "elrettentő üzenet a terroristáknak".

Amar Abu Eisa és Marván Kavaszme a bűntény óta ismeretlen helyen tartózkodik, de Hoszám Kavaszmét július 11-én elfogták az izraeli hatóságok. Kihallgatása során beismerte bűnrészességét, hogy segédkezett a merénylet megtervezésében, irányításában, majd a holttestek eltüntetésében. A Sin Bét belbiztonsági szolgálatnál tett vallomásában azt mondta, hogy az izraeliek elleni akcióhoz a Gázai övezetből, a Hamász iszlamista szervezet tagjaitól kapott pénzt.

A házak lerombolása ellen több beadványt nyújtottak be az izraeli legfelsőbb bírósághoz, de a bírói grémium elutasította a fellebbezést.

A palesztinok azt követelik, hogy az izraeli hatóságok rombolják le a bosszúból megölt palesztin tizenéves gyilkosainak otthonát is.

A három izraeli tizenéves június 12-i elrablása után az izraeli hadsereg Ciszjordániában őrizetbe vett több száz palesztint, majd a feszültséget tovább fokozta, amikor bosszúból izraeliek megöltek egy palesztin fiatalt. A gázai palesztin fegyveres szervezetek válaszul fokozták a rakétatámadásokat Izrael ellen, ami miatt az izraeli hadsereg július 8-án megindította az Erős Szikla hadműveletet a rakétatűz megállítása és a Gázai övezetből induló támadásokhoz használt alagutak felszámolása céljából.

Leállították a Gázai övezet melletti izraeli vasútvonalat

Az izraeli védelmi minisztérium elrendelte a Gázai övezet szomszédságában futó vasútvonal leállítását - közölte a közszolgálati rádió.

Attól tartanak, hogy az övezetből páncéltörő rakétákat indítanak a szerelvények és azok utasai ellen, ezért felfüggesztették az Askelón és Szderót közötti járatokat mindaddig, amíg az izraeli vasúttársaság fel nem szereli rakéta-elhárítókkal a vagonokat.

A vonatok leállítása miatt pótlóbuszokat állítottak be a vonalon, a délre tartó utasoknak egyelőre Askelónnál át kell szállniuk, ha tovább akarnak utazni a Gázai övezettől néhány kilométerre lévő Szderót felé.

Hétfő éjfélkor jár le az ötnapos ideiglenes tűzszünet a Gázai övezet palesztin frakciói és Izrael között, amelyet a tartós fegyvernyugvásról szóló kairói tárgyalások idejére kötöttek, de egyelőre nem világos, sikerül-e egyezségre jutni az egyiptomi közvetítéssel folyó megbeszéléseken, és meghosszabbítják-e a nyugalmi időszakot.

Ez a harmadik sikeres ideiglenes tűzszünet az Erős Szikla hadművelet július 8-i elindítása óta. Az első után az övezetből heves rakétatámadás érte Izraelt, és a második lejárta előtt néhány perccel szintén több rakétát lőttek ki a szomszédos területekre.

Kitekintő

Szentföld - Izrael légicsapással válaszolt a palesztin rakétákra

Hamász tagadta, hogy tagjai indították volna a lövedékeket

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerda este parancsot adott arra, hogy az izraeli katonaság válaszoljon a Gázai övezetből érkező rakétatámadásokra - jelentette be egy izraeli tisztviselő. Izraeli vadászgépek éjszaka légicsapásokat mértek több palesztin célpontra.

A Gázai övezetből szerda este lőttek ki rakétákat izraeli területre, röviddel a tűzszünet lejárta előtt. A Hamász tagadta, hogy tagjai indították volna a lövedékeket, és a fegyvernyugvás megsértésével vádolta Izraelt.

Az izraeli hadsereg csütörtök hajnalban megerősítette, hogy "terrorista célpontokat" támadott a Gázai övezetben. A közlemény szerint öt rakétára válaszoltak, amelyekkel a hadsereg álláspontja szerint véget vetettek a tűzszünetnek.

Hamász-források és szemtanúk szerint a légicsapások legalább négy célpont ellen irányultak a Gázai övezet különböző pontjain. (...)

Híradó/MTI

A Der Spiegel szerint Izrael lehallgatta Kerryt

Az izraeli titkosszolgálat lehallgatta John Kerry amerikai külügyminisztert a legutóbbi izraeli-palesztin béketárgyalások idején - írta a Der Spiegel.

A német hetilap a vasárnapi számában azt írta, hogy a kilenc hónapig tartó tárgyalássorozat után az idén áprilisban kudarcba fulladt folyamat idején Kerry majdnem minden nap egyeztetett közel-keleti partnereivel telefonon. Amikor otthon volt a georgetowni villájában, akkor egy lehallgatásbiztos vonalon hívta fel őket, de amikor úton volt és sürgősen beszélni kellett egyik-másik partnerrel, akkor az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok aggodalmait figyelmen kívül hagyva szokványos műholdas telefont használt.

Ezeknek a beszélgetéseknek a nagy részét lehallgatta legalább két titkosszolgálat. Az egyik izraeli volt - írta a Der Spiegel hírszerző körökből származó értesülésekre hivatkozva. A lap arról nem írt, hogy mely izraeli szolgálatról lehet szó, de azt megjegyezte, hogy valószínűleg az oroszok és a kínaiak is lehallgatták Kerry műholdas telefonnal folytatott beszélgetéseit.

Az izraeli kormány felhasználta a lehallgatással szerzett információkat a tárgyalási folyamatban, amelyben Kerry közvetítőként vett részt. Tevékenységét az izraeli vezetés hevesen bírálta. Az amerikai diplomácia vezetője "megszállott", és úgy viselkedik, mintha ő lenne a megváltó - idézte e hamburgi hetilap Móse Jaalon izraeli védelmi miniszternek az év elején tett megjegyzését. "Már csak az menthet meg minket, ha Kerry elnyeri a Nobel-békedíjat, mert akkor majd békén hagy minket" - vélekedett Móse Jaalon a Der Spiegel beszámolója szerint.

A Der Spiegel az amerikai külügyminiszterről szóló portréjában kiemelte, hogy Kerry "a régi iskola" követője, vagyis annak a külpolitikai felfogásnak a képviselője, amely szerint az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell betöltenie a világpolitikában, és ezért közvetítőként, szükség esetén pedig "a világ rendőrjeként" kell fellépnie a nemzetközi jelentőségű konfliktusokban. Barack Obama elnök más felfogást képvisel, ő a belpolitikára összpontosít, és úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak nem kell mindenben részt vennie a nemzetközi politikában.

Kerrynek a közel-keleti válság miatt nem volt ideje interjút adni, de írásban válaszolt néhány kérdésre. Arra a felvetésre, hogy elképzelhető-e egy olyan világ, amelyben egy másik ország, például Kína veszi át a hegemón szerepét az Egyesült Államoktól, a külügyminiszter azt írta, hogy ilyesmi "soha" nem fordulhat elő, és "senki nem is vár mást Amerikától, mint azt, hogy irányítson".

A lap rámutatott, hogy Kerry hősként vonulhat be a történelembe, ha sikerül megállapodásra jutni Iránnal a perzsa állam vitatott atomprogramjáról, vagy ha sikerül megállapodást elérni az izraeli-palesztin konfliktusban, de akár az amerikai külpolitika hanyatlásának jelképévé is válhat, ha törekvései mind kudarccal végződnek.

Híradó/MTI

Szentföld - Gáza nagy részéről kivonultak az izraeli katonák

Az izraeli hadsereg a Gázai övezet legnagyobb részéből kivonult vasárnapra, csupán Rafah körzetében maradtak még a gyalogság erői, az izraeli területre vezető alagutakat már mind felrobbantották - tájékoztatták az EFE spanyol hírügynökséget jeruzsálemi katonai források.

"Befejeztük a visszavonulást csaknem minden szektorból" - mondták a hírügynökségnek az említett források, amelyek megerősítették, hogy az utóbbi órákban a katonai egységek gyakorlatilag teljesen visszavonultak Gáza keleti részéből a határhoz közeli állásokba, anélkül, hogy elhagyták volna az övezetet.

"A harcoknak kevésbé kitett területekre térünk vissza, de továbbra is harckészültségben maradunk minden eshetőségre" - mondta a katonai forrás.

Hozzátette, hogy vasárnap az izraeli műszaki alakulat felrobbantotta az utolsó alagutat is, amelyet az övezetet uraló Hamász palesztin radikális iszlamista szervezet épített Gáza és Izrael között. Épen hagytak ugyanakkor több olyan alagutat, amelynek nincs kijárata izraeli területen, s amelyet amúgy is nehézkes és kockázatos lenne megközelíteni - mondta a forrás.

Előzmények: Újabb palesztin áldozatok a vasárnapi légitámadásokban

Tizenkét palesztin halt meg vasárnap hajnalban a Gázai övezet elleni izraeli hadművelet keretében végrehajtott újabb légitámadásokban - közölték palesztin egészségügyi források.

Szemtanúk szerint az izraeli hadsereg az övezet több részén is ismét erőteljesen bombázott célpontokat. A kórházi források szerint kilencen az övezet déli részén fekvő Rafah közelében, hárman a Gázai övezet középső részén haltak meg. Az izraeli erők előzőleg, szombaton is lőtték Rafah városát, az ágyútűzben a palesztin hatóságok szerint aznap 35 ember vesztette életét.

Az izraeli hadsereg szombaton, a Hamász szélsőséges palesztin szervezet fegyveresei ellen indított "Erős Szikla" hadművelet huszonhatodik napján megkezdte a kivonulást több lakott körzetből a Gázai övezetben. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor szombat este bejelentette, hogy Izrael egyelőre folytatja a harcot mindaddig, amíg el fel nem számolja a palesztin alagutakat és el nem éri "a nyugalom és a biztonság hosszú távra szóló visszaállítását az izraeli lakosság számára". A harcok folytatását jelezte a Hamász is és újabb rakétatámadásokat intézett izraeli területek ellen.

Előzmények: ENSZ-iskolát ért találat a Gázai övezetben

Legalább tízen meghaltak, amikor - feltehetően tüzérségi - találat ért egy ENSZ-iskolát a Gázai övezet déli részén - jelentették helyi egészségügyi források.

A Rafah városában található épületben, illetve a hozzá tartozó területen több száz, izraeli légitámadások elől menedéket kereső palesztin tartózkodott.

"Az első értesülések szerint sok a halott és a sebesült az UNRWA (az ENSZ palesztin menekültek segélyezéséért felelős szervezete) iskolájában egy támadás után" - mondta az ENSZ-ügynökség szóvivője, Chris Gunness.

Egyelőre egyik, a harcokban részt vevő fél sem vállalta érte a felelősséget, sem Izrael, sem pedig a palesztin szervezetek. Az izraeli hadsereg közölte: vizsgálják az esetet.

Híradó/MTI

Szentföld - Izrael egyoldalúan és fokozatosan fejezné be a gázai hadműveletet

Az izraeli nemzetbiztonsági kabinet szombaton úgy döntött, hogy nem tárgyal a Hamásszal, hanem egyoldalúan és fokozatosan befejezi a gázai hadműveletet és kivonul a térségből – közölte az izraeli kettes tévécsatorna.

Izrael nem küldi el szombat este tárgyalódelegációját Kairóba a korábban tervezett tűzszüneti tárgyalásokra, de a katonai rádió kormányhoz közeli forrásai szerint ez nem jelenti, hogy néhány nap – öt nap vagy egy hét – múlva nem küldenek képviselőket Egyiptomba a megbeszélésekre.

A tízes tévécsatorna szerint a hadsereg már felszámolta a Hamász radikális palesztin szervezet gázai alagútjainak döntő többségét, és egy-két napon belül teljesíti a szárazföldi akció megindításakor kitűzött célokat.

A televízió szakértői szerint az izraeli katona pénteki elrablása nem változtatta meg az eredetileg eltervezett katonai lépéseket, nem vezetett az Erős Szikla hadművelet szárazföldi részének kiterjesztéséhez az övezetben, viszont megváltoztatta a hadművelet befejezésének módját, a Hamásszal eredetileg közvetítők útján tervbe vett tárgyalásokat.

"Hazatérhetnek" a palesztinok

Joáv Mordeháj tábornok az arab nyelvű médiában felszólította a Gázai övezet északi részén lévő Bét Lahíja és Al-Atatara palesztin lakóit, hogy térjenek vissza otthonaikba. Július 17-e óta első alkalommal mehetnek haza az ott élők, miután szombaton az izraeli hadsereg elhagyta az övezet szóban forgó északi részét.

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlapnak katonai források azt nyilatkozták, hogy a következő napokban több másik gázai lakónegyedbe hazatérhetnek a palesztinok, miután az izraeli katonák az ott található alagutak felszámolása után kivonulnak onnan. (...)

Vita az áldozatokról

A Reuters Cahi Hanegbi izraeli külügyminiszter-helyettest idézte szombaton, aki szerint Izraelnek bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy az immár huszonöt napja tartó gázai konfliktusban meghalt palesztinoknak csaknem a fele, pontosabban 47 százaléka „harcos”, „terrorista” volt. A tisztségviselő ezzel kívánta cáfolni azokat a nemzetközi porondon napvilágot látott információkat, amelyek szerint elsősorban a palesztin polgári lakosság vesztett sok emberéletet. A gázai emberjogi csoportok egyenesen azt mondták, hogy az eddig elesett 1669 palesztin legalább 80 százaléka volt civil.

Az amerikai kongresszus péntek este 225 millió dolláros (52,4 milliárd forint) támogatást szavazott meg az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer számára. Az elsősorban elfogórakéták beszerzését finanszírozó törvény a kongresszusi jóváhagyás után Barack Obama elnök aláírására vár, aki a várakozások szerint hamarosan szentesíti azt.

Magyar Nemzet/MTI