Szűz Mária, Isten anyja - Szentírási elmélkedés Barsi Balázs atyától

Karácsony nyolcada, Jézus névadása. Mária, Jézus édesanyja, az Isten Fiát szülte, ezért Isten anyja. Őt köszöntjük ezen a napon, és Kérjük, segítsen az egész év során, hogy Fiával járhassuk utunkat.

Gal 4,4-7

De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya! Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.

Lk 2,16-21

Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén. Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette. A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik. Amikor eltelt a nyolc nap és körülmetélték, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna.

Amikor Isten felénk fordítja arcát, az elismerést jelent, a létezésben való megerősítést. Ez az elismerés nem elsősorban gyatra jótetteinknek szól, hanem nekünk magunknak: felbátorít, hogy ne féljünk tőle, mert jóságos hozzánk, és valóban örök életre hív, hiszen arra teremtett bennünket. Ez Isten áldása, mely a legcsodálatosabban Szűz Mária életében nyilatkozott meg.

Az ’áld’ ige latinul benedicere, ami annyit tesz: jól mond, jót mond. Ha jót mondunk, ha megdicsérünk valakit, elismerve munkáját vagy erős lélekkel viselt szenvedését, ha köszönetet mondunk áldozatos szolgálatáért, figyelmességéért, hősies erőfeszítéséért, ha biztatjuk és vigasztaljuk azt, aki elkeseredett, ha szavunkkal, mosolyunkkal, tekintetünkkel azt sugározzuk felé: „Jó, hogy vagy, merj még jobban létezni, kiteljesedni és élni!” – bizonyos értelemben mi is áldást adunk, Isten teremtő és fenntartó szeretetét jelenítjük meg és közvetítjük embertársainknak, és közreműködünk abban, hogy Isten kegyelméből jobbá váljanak. Hiszen ahogy mi, úgy ők is szomjaznak a dicséretre, elismerésre, megerősítésre, s mindannyian tapasztaltuk már, hogy egy-egy jó szó olykor valóban csodákra képes. Ha így teszünk, a mi életünk is másokat tápláló forrás, beszédes jel, történelmet alakító szelíd erő lesz, mint a Szent Szűz élete.

Urunk Jézus, szentséges megtestesüléseddel ránk köszöntött az idők teljessége, ezért a Te születésed nemcsak a keresztény időszámítás, hanem az örökkévalóság kezdete is bennünk. Az új esztendő kezdetén irgalmas szeretetedbe és Szűzanyád pártfogásába ajánljuk magunkat, kérve, hogy méltóan élhessünk Hozzád, akinek változatlanságában értelmet nyer az idő változandósága. Segíts, hogy merjünk áldást mondani, a Te áldásodat közvetíteni, és így az egész előttünk álló esztendőt az Atya életadó áldásának erőterébe vonva kegyelmedből mi magunk is áldássá válhassunk testvéreink számára.

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

Szeplőtelen Fogantatás - Szentírási elmélkedés Barsi Balázs atyától

Lk 1,26-38

(…) Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” (…) Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” (…)

Az angyali üdvözlet elbeszélése minden bizonnyal az evangéliumból az egyházi év során legtöbbször felolvasott szakasz. Az isteni nagyság mindennél ragyogóbb kinyilatkoztatása történik ebben a jelenetben, ahol a senkinek az akaratától nem függő isteni mindenhatóság egy halandó ember, egy fiatal leány kezébe teszi le a világmindenség, s benne különösképpen az emberiség sorsát. A mai ünnepen az Evangélium szavai közül a „kegyelemmel teljes” kifejezés különösen is fényben áll. Gábriel főangyal nem találhatott ki semmi olyat, ami nem magától Istentől való lenne, vagyis a „kegyelemmel teljes” nem költői bók, hanem teológiai kinyilatkoztatás: Mária Isten kegyelmével, ajándékával, jelenlétével teljes. Nincs benne az a hiány, amit eredeti bűnnek nevezünk. Őt Isten úgy választotta ki a világ teremtése előtt, hogy mentes maradt Ádám bűnétől.

A Szent Szűz az ember Isten iránti romlatlan, tiszta szeretetének képviselője, s ezért egyedül ő lehet Isten méltó társa a megtestesülés művében. Mária kiválasztott és kiváltságos volta nem jelentette azt, hogy ne maradt volna meg a szabadsága. Ez a szabadság azonban nem elsősorban a rossz választásának lehetősége, hanem sokkal inkább a minden emberi megfontolástól, félelemtől, kompromisszumtól való szabadság: mindentudás és előrelátás nélkül mert igent mondani Isten terveire.

Üdvözlégy, Mária, Istennek Szülője, szeplőtelenül fogantatott szentséges Királynőnk! Esdd ki, kérünk, számunkra a kegyelmet, hogy életünk minden napján mi is feltétel nélkül igent tudjunk mondani Isten szent akaratára, és soha vissza ne vonjuk készséges odaadásunkat. Felajánljuk Neked, akiben Isten minden ajándéka bő termést hozott, jó elhatározásainkat és kezdeményezéseinket. Isten magvetése a Te példád szerint hozzon bőséges termést bennünk! Békességünk áldott olajága, áraszd ránk irgalmas szereteted gyógyító olaját, és moss meg minket bűneink szennyétől, hogy méltók lehessünk fölemeltetni a mennyei dicsőségbe, és ott Veled és minden szentekkel együtt részünk legyen az örök boldogságban.

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

Szűz Mária születése

Róm 8,28-30

Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében meghívást kaptak, hogy szentek legyenek. Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s így ő elsőszülött legyen a sok testvér között. Akiket pedig eleve elrendelt, azokat meg is hívta; és akiket meghívott, azokat megigazultakká is tette; akiket pedig megigazultakká tett, azokat meg is dicsőítette.

Mt 1,18-23

Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielőtt egybekeltek volna, kitudódott, hogy méhében fogant a Szentlélektől. József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta őt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el őt. Amikor ezeket forgatta szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki és így szólt: ,,József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne fogantatott, a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: ,,Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, és a nevét Emmánuelnek fogják hívni.'' Ez azt jelenti: Velünk az Isten.

A mai napon annak születését ünnepeljük, aki Krisztus után elsőként jutott el testestül-lelkestül abba a dicsőségbe, amelyre öröktől fogva rendelve volt. Ez az ünnep arra hív, hogy Szűz Máriára tekintve és tőle tanulva felfedezzük azt a dinamikus mozgást, amelyről az Apostol ír. Hogy életünk alakulásában – amely kívülről szemlélve sokszor csak szánalmas botladozás, pozitív és negatív történések kiszámíthatatlan egymásutánja, tehetetlen ide-oda hányódás –, észrevegyük Isten kegyelmi cselekvéseit, melyek, mint mágnes a vasreszeléket, meghatározott irányba fordítják életünk eseményeit, értelmet, célt adva nekik. Isten részéről ugyanis olyannyira biztos az örök dicsőségbe való befogadásunk, hogy Szent Pál máris befejezett tényként említi. Hiszen amikor Isten elhatározta, hogy megfoganjunk, egyben megdicsőítésünket is eldöntötte.

Szabad akaratunk persze lehetővé teszi, hogy meghiúsítsuk Istennek ezt a ránk vonatkozó örök tervét. Szűz Mária élete azonban éppen az örök isteni elhatározás és az emberi szabad akarat együttműködésének csodája. A Szent Szűz nem tudott többet, mint ami feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy szabadon igent mondjon Isten akaratára. Nem tudott róla, hogy ő a szeplőtelenül fogantatott, mint ahogy arról sem, hogy majd testestül-lelkestül fölvétetik a mennybe. Nem emberi tudása és számításai szerint döntött, hanem szüntelenül beállt Isten akaratának sodrásába. Ahelyett, hogy sokat okoskodott vagy kérdezett volna, hallgatott és figyelt. Állandó készsége Isten akaratának teljesítésére képesítette arra, hogy minden szenvedést elfogadjon Isten kezéből, s szent Fia keresztje mellett is ott állhasson, mint új Éva, a Krisztus megváltó halálában újjászületett emberiség Édesanyja.

Amit mi látunk, tapasztalunk Isten kegyelmi műveinek sorozatából, az a meghívás, és ami ránk tartozik, az az, hogy válaszoljunk erre a hívásra. A többit nyugodtan bízzuk rá, s akkor Szűz Mária gyermekeiként járhatjuk utunkat, Názáreten, Betlehemen és a Golgotán át a mennyei dicsőség felé.

†

Kérünk, Istenünk, add meg nekünk, házad népének mennyei kegyelmed ajándékát, hogy akik számára a Boldogságos Szűz istenanyaságában felvirradt az üdvösség hajnala, azokat békével áldja meg az ő születésének ünnepe. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

Augusztus 22. - Boldogságos Szűz Mária királynő

Az Egyház ma emléknapot szentel a Boldogságos Szűz Máriának mint királynőnek, akit – jelképesen szólva — Szent Fia a mennyben megkoronázott. Mint királynő anyai közbenjárásával viseli szívén Krisztus Király földi alattvalóinak üdvösségét.

Isten és az ember szeretete szorosan összefügg egymással. Máriában az Istent mindenekfölött szerető, mindenben igent mondó asszonyt ünnepeljük. Királynői méltósága számunkra öröm és megerősödés az Isten útján. 

Bibliára alapozott ősi hagyomány szerint Mária Dávid király családjából származott. Az Angyali üdvözletben is véget nem érő királyi széket ígér az angyal (Lk 1,33). A Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonya is csillagkoronával tűnik fel (Jel 12,1). Ilyen rendíthetetlen méltósággal ünnepelte a keresztény világ ősidőktől fogva. Az efezusi zsinaton, 431-ben évszázados, mindenütt ismert gyakorlatot szentesítettek dogmával, azóta Máriát mint "Isten Anyját" ünnepeljük (Deipara, görögül: Theotokosz). Az ünnepet 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa, évenkénti ünneplési időpontot határozva meg Máriának erre a tulajdonságára.

†

Istenünk, te anyánkká és királynőnkké tetted Fiad édesanyját. Tekints hathatós közbenjárására, és engedd, hogy mennyei országodban elnyerjük a gyermekeidnek megígért dicsőséget. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

A magyar csapatok bevonulnak Pécsre

(1921)

A Pécsre bevonuló Nemzeti Hadsereg áthalad az Árpád-tetőn emelt diadalkapu alatt 

1921. augusztus 19-én Rajić szerb kormánybiztos átadta a városházát Gosztonyi Gyulának, Pécs város kormánybiztosának, másnap, augusztus 20-án a magyar kormány emberei megszállták a középületeket, 21-én bevonult Pécsre egy csendőrszázad. Ezzel hivatalosan is visszakerül Magyarországhoz a szerbek által 33 hónapig megszállva tartott Baranya. 

Hálaadó tábori mise a bevonulás alkalmából - Soós altábornagy,
a bevonulás parancsnoka és Zichy Gyula, pécsi püspök

Történelemportál

Csíksomlyó - Ötszáz éves a világon ismert legnagyobb kegyszobor

A csíksomlyói kegytemplom-pápai kisbazilika legdrágább kincse az Oltáriszentség után a Szűzanya csíksomlyói kegyszobra. A körülbelül ötszáz éves, reneszánsz stílusú kegyszobor hársfából készült. Alkotója ismeretlen. Magassága 2, 27 m. A világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb. 

A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja Szent Fiát, a világ Megváltóját.1798-ban Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház „Csodatevő, segítő szent Szűz”-nek nevezi el.

Nagy tekintélye van a csíksomlyói kegyhelynek a székely nép és a világon szétszóródott magyarok életében. A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom a kegyhelyen erőt és reményt adott és ad a kegyhelyre zarándoklóknak: székely népünknek és a világ magyarságának a csíksomlyói kegyhely lett a hit, a szellemi élet és a kultúra védőbástyája, oltalmazója és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza.

A szobor alkotásának ötszáz éves évfordulója alkalmából jubileumi Mária-évet hirdetünk a kegyhelyen 2014. szeptember 14-től 2015. szeptember 15-ig. A jubileumi év minden egyes napjára a szentatya, Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett a szokott feltételekkel.

Szeptember 12-én és 14-én Szűz Mária neve ünnepe, a kegyhely őszi búcsúja. Szentmisék 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor lesznek. Szeptember 14-én a fél 11 órakor kezdődő szentmisében nm. és ft. Jakubinyi György érsek úr megnyitja a jubileumi Mária-évet.

Fr. Urbán Erik

templomigazgató

Erdély.ma

Augusztus 15.

Szűz Mária mennybevétele

Jel 11,19a

(...) Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillagból álló korona. Mivel áldott állapotban volt, vajúdva, a szüléstől gyötrődve kiáltozott. (...) A sárkány a vajúdó asszony elé állt, hogy amint megszül, elnyelje fiát. Az fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel fogja kormányozni az összes nemzetet. De elragadták a fiát, és Isten trónjához vitték. Az asszony pedig a pusztaságba menekült, ahol Istentől elkészített helye volt, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig. (...)

1Kor 15,20-26

Krisztus azonban feltámadt halottaiból, mint az elszenderültek zsengéje. Mert amint egy ember által lett a halál, úgy egy ember által lett a halottak feltámadása is. Amint ugyanis Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan életre fognak kelni. Mindenki a maga rendje szerint: elsőként Krisztus; azután azok, akik Krisztuséi, az ő eljövetelekor. (...)

Lk 1,39-56

Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. És boldog vagy te, aki hittél, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neked.” Mária erre így szólt: „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben...” (...)

Szentírási elmélkedés Barsi Balázstól

Szent Lukács a mai Evangéliumban azokkal a képekkel és szavakkal írja le Mária látogatását Erzsébetnél, mint amelyeket az Ószövetségben a frigyláda Jeruzsálembe való felvitelének leírásában olvashatunk. Ahogy Dávid liturgikus táncot járt örömében a frigyláda előtt, úgy az eredeti görög szöveg szerint a magzat Keresztelő Szent János is liturgikus szent táncot járt az élő frigyláda, a Szent Szűz előtt, akiben Isten dicsősége, Jézus volt jelen. Mária is körülbelül három hónapig maradt ott Zakariás házában, mint egykor a frigyláda Obedeus házában – és mindkét ház áldásban részesült. A Szent Szűznek a lorettói litániában szereplő megszólítása – „Frigynek szent szekrénye” – tehát nem csupán szép költői kép, hanem mélységes bibliai igazságot hordozó kijelentés: az új és örök szövetség Isten és ember között maga Jézus, aki valóságos Isten és valóságos ember, a szövetség ládája viszont a Szent Szűz testestül-lelkestül, mert ő előbb hitébe, majd testébe fogadta az új és örök szövetséget, a megtestesült örök Igét, a második isteni személyt.

Amilyen szorosan összetartozik a szövetség ládája és a benne lévő isteni dicsőség, olyan szorosan összetartozik Szűz Mária ma ünnepelt megdicsőülése Jézus Krisztus megdicsőülésével – ezért bár Szent Pál nem említi külön a Szűzanyát, amikor a feltámadás sorrendjéről beszél, hiszen ő csak a kezdetre és a végre összpontosít, Szűz Mária megdicsőülésének hittitka szervesen hozzátartozik a hitletéteményhez.

Isten pedig azért nyilatkoztat ki nekünk egy-egy hittitkot, hogy az üdvösségünkre legyen. Ezért is fontos, hogy szemléljük ezt a misztériumot, úgy is, mint saját örök jövőnk zálogát. Bármi történjék is velünk, bármilyen keserű legyen is az életünk, ha Jánossal együtt hitünkben látjuk a megnyílt eget, s a megnyílt égben a szövetség szekrényét és a napba öltözött Asszonyt, Szűz Máriát, az megerősít minket a holtak feltámadásának várásában és az örök dicsőség reményében.

Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

Lovagsereg indul a Szentföld felszabadítására

(1096)

1096. augusztus 15-én indult meg Franciaországból a Bouilloni Gottfried vezette keresztény lovagsereg a Szentföld felszabadítására. Az előző év során meghirdetett első keresztes hadjárat (1096-1099) végül sikerrel járt, visszafoglalta a muszlimoktól Jeruzsálemet, ezzel a keresztény Európa két évszázadra megvetette lábát a Levante partvidékén.

Szent István király halála

(1038)

1038. augusztus 15-én hunyt el Magyarország első keresztény uralkodója, az államalapító Szent István király (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

Rubicon

Mítosz és valóság - "Saul rabbi" és a nagy összeesküvés

Részlet Kertész-Bakos Ferenc: Politikai okkultizmus c. könyvéből

"Előre leszögezem, hogy ezen tanításoknak a lényege nem a tartalom, hanem a rendeltetés! A rendeltetés pedig nem más, minthogy az európaiság alapértékeitől fosszon meg illetve hogy a szenzációs felfedezésként tálalt, a szakrális krimik kategóriájába tartozó írásokat minél nagyobb példányszámban, minél nagyobb haszonnal lehessen eladni."

Azt a következetesen hangoztatott állítást, miszerint szemben az igaz hittel, a mai kereszténységet képviselő, a középkorban világi (értsd: bűnös) hatalomra szert tevő (az alternatívok körében az MTA mellett szintén főgonoszként jellemzett) Vatikán „Saul rabbi” evangéliumhamisítására építette fel dogmáit (ellenséges zsidó érdekeket szolgálva), a holt-tengeri tekercsek megtalálását követő hisztéria alapozta meg leginkább. 

Caravaggio: Szent Pál megtérése

A hisztéria vélhetően azért tudott tömeges méretekben kialakulni, mert a II. világháború vége felé megtalált antik tekercsek sztoriját felkapta a média azzal, hogy a tekercsek megfejtésével olyan adatok kerülhetnek napvilágra Krisztus koráról, amelyek alapjaiban rázzák majd meg a Római Egyházat. Jól mutatja a tömeges érdeklődést például az, hogy Michael Baigent és Richard Leigh által publikált „Mi az igazság a holt-tengeri tekercsek körül?” című szakrális krimi több mint hárommillió példányban fogyott el. A sztori a bűnös pap, Pál tevékenysége köré épül; Krisztus után az apostolok térítőmunkájának eredményeként egyre több pogány választotta az utat – így nevezte magát az új tan, tehát a jézusi tanítás. Kérdés volt azonban, hogy mielőtt kereszténnyé lesznek, zsidóvá kell-e válniuk, vagyis át kell-e esniük a körülmetélkedésen és követniük kell-e a mózesi törvényt. A döntést a 49 körül lezajlott apostoli zsinat hozta meg, mely messzemenő következményekkel járt: ez tette lehetővé, hogy a kereszténység önálló vallássá váljon, ne pedig zsidó szektává. Az Apostolok Cselekedetei beszámolója szerint a zsidó hagyományokat szigorúan tartó Jakab és Pál között heves vita támadt. Baigent és Leigh ebből a konfliktushelyzetből konstruálta meg hatalmas összeesküvés-eposzát. Eszerint Jakab vezette a Jézus alapította zsidó szabadságmozgalmat, aki tehát nem az Üdvözítő, hanem egy politikai szabadságharcos.1 

A Názáreti Jézust ellenségei valóban azzal vádolták, hogy politikai felforgató, ez az evangéliumokból egyértelműen kiderül. A keresztre feszítés is a felforgatók számára foganatosított római kivégzési mód volt. A császári adóra vonatkozó kérdés is arra irányult, hogy csapdába csalják, de Jézus nem politizált: ”Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené”. Jakab az összeesküvés-elmélet szerint Qumránban lakott, sőt ellenfőpapnak is megválasztották. Pál a főtanács ügynöke volt, megtérése csak álca, mely pusztán azt a célt szolgálta, hogy beépüljön Jézus mozgalmának vezérkarába. Jakab felismerte a csalást, vagyis Pál látszólagos megtérését, ezért csapdaként megbízta azzal, hogy ne a pogány, hanem a zsidó közösségekben toborozzon felkelőket a messianisztikus szabadságharchoz. Pál azonban egészen mást tett, a forradalmár Jézus kivégzését az Istenember emberiség megváltásáért vállalt önfeláldozásává alakította át, így csapva be az őskeresztény mozgalmat, ahol így a politikai harc szükségtelenné vált, a keresztények pedig a rómaiak békés alattvalói lettek. 

Baigent és Leigh állítólagos bizonyítékai ennek a kalandos történetnek az alátámasztására a holt-tengeri tekercsek szövegei, melyekben az igazság tanítójáról, ez lenne szerintük Jakab, és a hazugság papjáról, ez pedig Pál, olvashatunk. Az írásos leletek mellett egy korabeli városrész, az esszénus negyed került feltárásra, és valójában a holt-tengeri tekercsek, időben igen közel az Újszövetség történéseihez, sokkal inkább elmélyítik a Jézus koráról szolgáló ismereteket, mintsem megkérdőjelezik. Újdonságot hoznak abban, hogy Pál krisztológiája, Jézus Istenembersége a korábbi elképzelésekkel ellentétben egyáltalán nem hellenisztikus vonásokat tartalmaznak, hanem már az esszénusok eljövendő Messiásának leírásában is megtalálhatók. Az esszénusok más kultikus naptárat használtak, ezért ülhette meg Jézus Jeruzsálem esszénus negyedében már csütörtök este a Peszachot, míg ellenségeiknél ez csak sabbatkor kezdődött. A qumráni szövegekből a férjes asszonyok szabadon választott szüzességi fogadalmának gyakorlatáról is értesülünk, ez pedig Mária, Jézus anyja megszentelődését és örök szüzességét is más megvilágításba helyezi.2

A holt-tengeri tekercsek tehát szenzációs újdonságot nem hoztak a történettudomány részére, legalábbis olyat nem, ami megrengette volna a Római Egyház által tanítottakat. A szélsőségesen hazug irodalom azonban elérte, hogy általános legyen az egyházzal szembeni bizalmatlanság, és persze az itt állított legenda is, önálló életre kelvén, szerves része lett az őskutatók szubkultúrájának, élen a kijelentéssel, miszerint a kereszténység nem más, mint Saul rabbi, az ügynök által kreált történelemhamisítás. 

1Michael Hesemann: Sötét alakok 2009. Bp. 63.o. 39 

2Michael Hesemann i.m. 67.o.

Tovább a teljes bejegyzésre ►

Évforduló - 97 évvel ezelőtt jelent meg a Szűzanya Fatimában

1917. május 13-án egy Cova da Iria nevű helyen, a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek – a tízéves Lúcia és unokatestvérei, a kilencéves Ferenc és a hétéves Jácinta – egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a nap.

Az Asszony imádságra buzdította a gyerekeket, és kérte őket, hogy öt hónapon át minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába. A gyermekek teljesítették a kérést, és június, július, szeptember és október 13-án ismét megjelent nekik a Szűzanya. (Augusztusban 19-én történt a jelenés, mivel 13-án a gyermekeket kihallgatás miatt fogva tartották.)

A júliusi jelenés alkalmával a gyerekeknek látomásban volt részük a pokolról. A Szűzanya ekkor kérte először, hogy ajánlják fel Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének.

A jelenések híre gyorsan elterjedt, az utolsó alkalommal, október 13-án, mintegy 70 ezer ember volt jelen Cova da Iriában. Ekkor történt a híres napcsoda.

II. János Pál pápa 2000. május 13-án Fatimában boldoggá avatta Ferencet (+1919. április 14.) és Jácintát (+ 1920. február 20.). Lúcia 2005. február 25-én hunyt el.

A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre. Lúcia nővér sokáig nem beszélt ezekről, majd az 1940-es években püspöke utasítására leírta a titkokat. A három titok közül az egyik a pokol látomása volt, a másik az Oroszországról szóló jóslat.

A harmadik titok nyilvánosságra hozataláról II. János Pál pápa 2000-ben határozott. Lúcia nővér 1959-ben egy zárt borítékban továbbította ezt a titkot XXIII. János pápának, aki elolvasása után úgy döntött, hogy nem tárja fel annak tartalmát.

Részlet a titokból: „(...) láttunk egy fehérbe öltözött püspököt, akiről úgy éreztük, hogy ő a Szentatya. (…) ment botladozó léptekkel (…), fölérve a hegy tetejére térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt”.

II. János Pál ellen 1981. május 13-án merényletet követtek el a Szent Péter téren. A fatimai jelenések első napja és a merénylet időpontja közti egybeeséssel kapcsolatban így nyilatkozott: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.”

A Szűzanya kérésének eleget téve II. János Pál pápa 1984-ben felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének az embereket és a népeket.

†

„Ó emberek és népek Anyja! Te, aki ismered minden szenvedésüket és reményüket; te, aki anyai szíveddel érzed a világban folyó összes harcot a jó és a rossz, a világosság és a sötétség között, halld meg kiáltásunkat, melyet a Szentlélektől indítva közvetlenül a te Szívedhez intézünk: öleld át az Anya és az Úr Szolgálóleánya szeretetével emberi világunkat, melyet – az emberek és népek földi és örök sorsa miatti nyugtalansággal – fölajánlunk és neked szentelünk! Mindenekelőtt neked ajánljuk és szenteljük azokat az embereket és nemzeteket, amelyeknek különösen szükségük van erre. Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja! Könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején!” 

II. János Pál pápa felajánló imádsága Mária Szeplőtelen Szívének

Forrás: Magyar Kurír

Franciaország - 350 éves a Saint-Étienne-le-Laus-i Mária-kegyhely

A délkelet-franciaországi település Mária-jelenésének színhelyén május 1-jén nyitották meg a jubileumi évet. Az ünnepi szentmisét három püspök celebrálta, és a szertartás során a nuncius felolvasta Ferenc pápa üzenetét, melyet a Szentatya külön erre az eseményre küldött. A La Croix tudósítása.

„A határtalan szeretet útja vár itt ránk” – mondta Luigi Ventura érsek, párizsi apostoli nuncius, a május elsejei ünnepi szentmise főcelebránsa a 350 éves fennállását ünneplő Laus-i kegyhelyen.

A Szűzanya 1664-ban jelent meg először egy írástudatlan pásztorlány, Benoîte Rencurel előtt. A 17 éves lánynak azután az elkövetkező ötvennégy évben – a lány 1718-ban bekövetkezett haláláig – Mária rendszeresen megjelent. Ő kérte a lányt arra is, hogy építsenek itt templomot a Fia és az Ő tiszteletére.

A Saint-Étienne-le-Laus-i kegyhely, mely évente 170 ezer látogatót fogad, gazdag spirituális programot állított össze a jubileumi évre. A hagyományosan megrendezett betegek, motorosok, családok és szeminaristák zarándoklatain kívül idén külön zarándoklatokat szerveznek a diákoknak, a fiatal munkavállalóknak, a munkanélkülieknek, a nyugdíjasoknak, az apácáknak és a papoknak is.

A szentmisét követően – melyet a nuncius mellett Jean-Michel di Falco Leandri, Gap és Embrun püspöke, illetve André Fort, Orléans emeritus püspöke, jelenleg a kegyhely káplánja celebrált – a három püspök ünnepélyesen kinyitotta a jubileumi kaput. Ferenc pápa üzenete szerint, melyet a nuncius olvasott fel, „a szokásos feltételek mellett (gyónás, szentáldozás, ima a Szentatyáért) teljeskörű bűnbocsánatot nyer minden zarándok, aki a jubileum év során ellátogat a Laus-i Miasszonyunkhoz”.

Forrás: Magyar Kurír/La Croix

Útravaló - Barsi Balázs

Szeplőtelen Fogantatás

Az angyali üdvözlet elbeszélése minden bizonnyal az evangéliumból az egyházi év során legtöbbször felolvasott szakasz. A mai ünnepen az Evangélium szavai közül a „kegyelemmel teljes” kifejezés különösen is fényben áll. Máriát maga a fölséges Isten üdvözli Gábriel arkangyal szavaival. A szent főangyal nem találhatott ki semmi olyat, ami nem magától Istentől való lenne. Mária Isten kegyelmével, ajándékával, jelenlétével teljes. Nincs benne az a hiány, amit eredeti bűnnek nevezünk. Őt Isten úgy választotta ki a világ teremtése előtt, hogy mentes maradt Ádám bűnétől. A Szent Szűz az ember Isten iránti romlatlan, tiszta szeretetének képviselője, s ezért egyedül ő lehet Isten méltó társa a megtestesülés művében.

Az isteni nagyság mindennél ragyogóbb kinyilatkoztatása történik ebben a jelenetben, ahol a senkinek az akaratától nem függő isteni mindenhatóság egy halandó ember, egy fiatal leány kezébe teszi le a világmindenség, s benne különösképpen az emberiség sorsát. Micsoda pillanat! Nem csoda, hogy Szent Bernát apát ezerkétszáz esztendővel később is lélegzet-visszafojtva éli újra ezt az eseményt, és mindnyájunk nevében kéri Máriát: „Felelj gyorsan, Szent Szűz! Miért késlekedsz? Félsz talán? Higgy! Tégy vallomást! Fogadd el a felhívást! Indulj a hit nevében, siess forró vágyakozásban; nyiss ajtót, és mondj igent!”

Mária kiválasztott és kiváltságos volta nem jelentette azt, hogy ne maradt volna meg a szabadsága. Ez a szabadság azonban nem elsősorban a rossz választásának lehetősége, hanem sokkal inkább a minden emberi megfontolástól, félelemtől, kompromisszumtól való szabadság: mert igent mondani mindentudás és előrelátás nélkül.

És Mária így szólt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint!”

Könyörgés 

Istenünk, te méltó hajlékot készítettél Fiadnak a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásában, amikor őt Fiad halálának érdeméért eleve megóvtad minden bűntől. Szűz Mária közbenjárására engedd, hogy mi is tiszta lélekkel jussunk el hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Forrás: Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

Útravaló - Augusztus 20.

Mt 7, 24-29 
Mert mindenki, aki hallgatja e szavaimat és tettekre váltja azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jött az áradat, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták.(...)  

"Nyelvünkben a „ház” és a „haza” szó ugyanabból a tőből származik. Napjaink identitászavarral küszködő magyarjainak és talajt vesztett keresztényeinek ezért is közvetít igen-igen aktuális üzenetet Szent István ünnepén a mai Evangélium.

Fogalmazzunk katolikus módra, azaz egyetemesen, senkit sem kirekesztve! Számunkra az a gesztus, amellyel Szent István király halála előtt a koronát, újonnan létrejött királyságát felajánlotta az Istenszülő Szűznek, azt fejezi ki, hogy családnak tekintette népét, amelynek anyára van szüksége, s ezért azt a Szűzanya pártfogására bízta. Ezzel a szó legmélyebb értelmében volt reálpolitikus (építve a magyarságnak a római rítusú kereszténységre térését megelőző Mária-kultuszára is). Protestáns testvéreink számára Szent István tette a mai Evangélium fényében azt üzeni, hogy első királyunk maradandó közösséget akart létrehozni, és mint mélyen hívő ember, felelős vezető nem politikai tényezőkben, földi szövetségeseiben bízott elsősorban, hanem mert Istenre építeni, s élete végén bizalommal az isteni gondviselésre hagyatkozni. Az ország felajánlásának gesztusa nem keresztény, de egy Istenben hívő testvéreink számára is jelentéssel bír: nekik azt mondhatjuk, hogy ezzel a cselekedettel az ország első embere kinyilvánította az égi hatalomnak való alárendeltségét, s az egy Isten gondjára bízta országát és népét. Nem hívő, de kereső, az igazságra nyitott magyar testvéreinknek pedig elmondhatjuk, hogy első királyunk volt olyan intelligens, hogy az ember végtelen felé nyújtózó igazságkeresésére építette országát.

Csak megrögzött ateista, gyakorlati materializmusba süllyedt magyar testvéreinknek nem tudunk mit mondani (egyébként a hazáról, hazaszeretetről sem nagyon); őértük hát még buzgóbban kell imádkoznunk, és saját maguk elől is eltagadott reménytelenségükre gyógyírül felajánlanunk azt a reménységet, amely kisarjad ünneplő szívünkből."
 

Forrás: Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

Sarlós Boldogasszony ünnepe

Mária útnak indul. Azért indul, hogy segítsen. Az Istennel való találkozás a másik ember felé kell, hogy fordítson bennünket. Nem tarthatom meg magamnak, amit kaptam. Nem csupán nekem, mindenkinek akarja rajtam keresztül adni az Isten. Mária példája erősítsen a másik emberhez való fordulásomban.

Magyarországon a régi szokás szerint ma ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária látogatását. Az aratási munkálatok miatt nálunk Sarlós Boldogasszony az ünnep népies neve. 

Az ünnepet a világegyház május 31-én üli meg. 

Mária az angyali üdvözlet alkalmával Gábriel főangyaltól tudta meg, hogy idős rokona, Erzsébet, Keresztelő Szent János leendő anyja már hat hónapja gyermeket vár. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban segítségére lehessen. Ehhez a látogatáshoz kapcsolódik Mária csodaszép hálaéneke, a Magnificat (Lk 1,47-55), mely már az őskeresztényeknél az Egyház hálaadó éneke volt, s azóta is imádkozzuk az esti zsolozsmában, a közösségi és magán imádságokban. Mária az Egyház mintája, jelképe, igazi előénekese ebben a hálaadásban.

Magasztalja lelkem az Urat, 
és szívem ujjong üdvözítő Istenemben. 
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:
 Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,
 mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: 
ő, akit Szentnek hívunk.
 Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.

Csodát művelt erős karjával:
 a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról, 
kicsinyeket pedig felmagasztalt; 
az éhezőket minden jóval betölti, 
a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.

Gondjába vette gyermekét, Izraelt:
 megemlékezett irgalmáról,
 melyet atyáinknak hajdan megígért, 
Ábrahámnak és utódainak mindörökké.

***

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója és áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma.

Az ország északi részein ezen a napon felvirágoztak egy széket és a ház elé tették. Ha erre jönne a nehézkes Mária, legyen hal megpihennie.

A Sarlós Boldogasszony elnevezés utal az ünnepnek az aratással, termékenységgel való szimbolikus-szakrális párhuzamára. Ezt tanúsítja a következő szöveg is:

Az isteni Szűzanya indul hosszú útra, 
Szent Erzsébet rokonának látogatására. 
Siet drága terhével, isteni gyümölcsével, 
Amerre megy, ahova lép, áldás derül fel, 
Mert az égi jó Atya áldását osztogatja: 
Gazdag termés, istenáldás virul nyomába.

Az aratás a parasztember életében és munkájában nagy esemény, amelyre a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készül. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér a régi parasztok szemében Isten ajándéka, valamiképpen Krisztus teste (Oltáriszentség). A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek.

Szil rábaközi faluban Sarlós Boldogasszony ünnepe volt az aratás kezdete. Misét hallgattak, mialatt a szerszámokat a templom falához támasztották. Utána a búzában mindenki vágott egy rendet, majd hazatértek. Csak másnap fogtak igazában a munkához. Zsidány horvát aratóit és szerszámaikat a munka kezdete elölt a plébános megáldotta. Pusztaföldvárott ez kint a búzaföldön történt.

Régi gyakorlat és hagyomány szerint még a 18. században is az asszony sarlójával aratott, a férfi pedig nyomában járva kötözött. A nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat, és Fiára hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza.

Göcsejben mielőtt az aratók munkába fogtak volna, térdepelve imádkoztak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek és ez mindaddig ottmaradt, amíg magától le nem esett.

Aratás közben, ha a gazda, vagy akárki idegen meglátogatta az aratókat, az ország több vidékén a marokverő lányok szalmakötéllel körülvezették és csak némi jutalom ellenében eresztették szabadon. Felgyőn a lány az idegent hirtelen átölelte és a kötéllel leszorította a karjait, miközben ezt mondta: Isten éltesse sokáig! A szokás nyilván szorongás maradványa: az idegent megkötik, hátha rontó szándékkal közeledik a szertartásnak érzett aratás munkásaihoz.

Göcsejben mielőtt az aratók munkába fogtak volna, térdepelve imádkoztak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek és ez mindaddig ottmaradt, amíg magától le nem esett.

Forrás: Magyar Kurir/Katolikus.hu/Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.

A KÖNNYEZŐ SZŰZANYA KEGYKÉP TÖRTÉNETE, BÚCSÚJA

A gyermek Jézus fölé hajoló és imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép egy előkelő ír családból származó püspöké volt. Ebből a családból származott Walter Lynch későbbi clonferti püspök is.

A Oliwer Cromwell-féle üldözés idején a püspök menekülni kényszerült hazájából és a képet magával vitte. Ez 1649-ben történt. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, kanonokká és püspöki helynökké is kinevezte. Itt élt 1663-ban bekövetkezett haláláig. A kép a püspök halála után a Székesegyház oldalfalára került.


Pár évtized múlva Írországban ismét katolikus-üldözés tört ki. Ekkor az ország összes püspökét száműzték egy parlamenti határozat alapján. A parlamenti határozat napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén (e nap ma is állami, munkaszüneti nap Írországban) a képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek gördültek alá. A hír hallatára hamarosan megtelt a templom hívekkel, akik valláskülönbség nélkül összejöttek a templomban. Ott voltak a vár katonái is, Sigbert Heister kapitánnyal együtt. A képet levették a falról és egyházi személyek hivatalosan is megvizsgálták. Előbb azt gondolták, hogy a festék olvadt meg, de a letörlés után tovább folytak a véres könnyek. A véres könnyeket fehér gyolcskendővel itatták fel. Ezt a kendőt később Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglalta és hitelesítéssel látta el. A véres folt, bár meghalványodva, ma is látható a kendőn.

Egy kémikus professzor az 1900-as évek közepén engedélyt kapott, hogy egy részecskét vegyileg megvizsgáljon a legsötétebb helyről kivett gyolcsból, és a kémiai vizsgálat azt állapította meg, hogy amit felitattak, az valódi emberi könny és vér keveréke.

A képet császári parancsra Bécsbe szállították, ahol 1697. július 7-én körmenetben körülhordozták a városban, majd visszaadták Győrnek. A győri szabók céhe pénztárkönyvében a következő feljegyzés olvasható: "Ezer hála legyen az Istennek, hogy itt Győrött az Öreg templomban Szűz Mária Képe az egész város tudtára és sokak láttára vérrel verítékezett és sokféle ínségek megszűntek. Die 17-a Marcius 1697." Mogyoróssy István győri polgár naplójának utolsó oldalán is fel van jegyezve, hogy az édesanyja, akinek neve Szörcsök Anna, saját szemével látta a csodás eseményt.

Az oltár, melyen a
Könnyező Szűz Mária kegyképe található.
(A Bazilika belseje)

Keresztély Ágost püspök a csodás esemény alkalmával távol volt. Hazatérve alapos vizsgálat után 1704-ben engedélyezte, hogy oltárt készítsenek a kép számára. Ezt az oltárt Sigbert Heister várkapitány emeltette. A mai márványoltárt Zichy Ferenc püspök emeltette 1767-ben és ezüst keretbe foglaltatta a képet. Ő maga a kegyoltár alatt kívánt eltemetkezni és teste most is ott pihen.

A vérrel könnyezés 200 éves évfordulóján írországi küldöttség is jelen volt. A kép eredeti helye az ottani templomban ma is üresen áll arra emlékezve, hogy a menekülő püspök innét vitte magával.. Breyer István püspök kezdeményezésére 1934-ben nagy ünnepségek voltak a kegykép tiszteletére.

Papp Kálmán püspök meghívására a 250 éves évforduló alkalmával a teljes magyar püspöki kar itt volt az ünnepségen. Ettől kezdve vált szokássá, hogy az egyházmegye papsága minden év március 17-én zarándoklattal egybekötött rekollekciót tart a kegykép előtt. Bánk József püspök 1967-ben a Rítuskongregációtól külön miseszöveget kért és kapott a vérrel könnyező Szűzanya tiszteletére.

Forrás: Győri Egyházmegye (honlapja)