Szentföld - Összefirkáltak és felgyújtottak egy újabb mecsetet Ciszjordániában

Ismét felgyújtottak egy palesztin mecsetet szerdára virradó éjjel Ciszjordániában, az ismeretlen támadók előzőleg héber nyelvű feliratokat festettek a mecset falaira - jelentette szerdán az izraeli közszolgálati rádió.

A palesztinok a zsidó telepeseket vádolják a Betlehem melletti Dzsibát nevű faluban történt vandál akció végrehajtásával, a mecset belső falán és bútorzatában keletkezett károk okozásával. A falakra "Cion megváltását akarjuk" és "Bosszú" szövegű feliratokat fújtak.

Az ügyben a hadsereg nemzetiségi indíttatásból elkövetett bűnügyekkel foglalkozó csoportja kezdett nyomozást.

2011 óta tíz mecset ellen hajtottak végre vandál támadást, de vádirat egyik esetben sem született a tettesek ellen - jegyezte meg honlapján a Háárec című izraeli lap.

A kneszet egyik arab képviselője szerda reggel azt mondta, hogy "elítélendő rasszista terrorról van szó, a telepesek keze munkájáról. Ez a bűn az izraeli jobboldal által életre keltett arabellenes hangulatból fakad."

Február elején vádiratot nyújtott be az ügyészég három Havat Gilád-i izraeli fiatal ellen, mert egy palesztin településen autókat rongáltak meg. Ez volt az első alkalom, amikor a Sin Bét belbiztonsági szolgálat sikeresen tárt fel egy palesztinok ellen, "ez az ára" jelszóval elkövetett gyűlöletbűncselekményt.

A zsidó szélsőségesek ilyen - főleg mecsetek, templomok, palesztin gépjárművek, izraeli békeaktivista csoportok és nem egyszer izraeli katonai bázisok ellen irányuló - támadásokkal tiltakoznak az izraeli hadseregnek a telepesek tevékenységét korlátozó intézkedései ellen.

Legutóbb múlt hónapban fordult elő hasonló vandál támadás, amikor ismeretlenek tizenegy gépjármű kerekeit gyújtották fel Jeruzsálem arabok lakta Béjt Cafafa nevű lakónegyedében.

Híradó

Szentföld - Izrael a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen lobbizik

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ismét abszurdnak nevezte, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze előzetes vizsgálatot indított a palesztin területeken történt esetleges háborús bűnök ügyében. Izrael válaszul a bíróság költségvetésének megnyirbálásáért lobbizik – értesült az izraeli média vasárnap.

A Mááriv című újság úgy tudja, hogy a vasárnap kétnapos hivatalos látogatásra Jeruzsálembe érkező Abe Sindzó japán miniszterelnökkel az előzetes napirenden szereplő gazdasági kérdések mellett arról is tárgyalni fog az izraeli vezetés, hogy csökkentse az ICC-nek nyújtott japán pénzügyi támogatást. Avigdor Liberman külügyminiszter vasárnap a közszolgálati rádióban kijelentette: „egyszerűen arra fogjuk kérni barátainkat Kanadában, Ausztráliában és Németországban, hogy állítsák le a bíróság pénzelését”.

„Ez a szervezet senkit sem képvisel, ez egy politikai intézmény” – mondta Liberman. „Számos ország van, ˜– már folytattam erről telefonbeszélgetéseket – amely szintén úgy véli, hogy nincs létjogosultsága ennek a szervezetnek” – tette hozzá.

Netanjahu szerint abszurd a helyzet

Benjámin Netanjahu szombat este szintén tovább ostorozta döntése miatt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot. „Abszurd, hogy a palesztin terroristák, akik rutinszerűen követnek el sokszoros háborús bűnöket, vádakat nyújtsanak be Izraellel szemben” – mondta.

A Hamász szombaton bejelentette, hogy kész „jelentések és dokumentumok ezreit” az ICC rendelkezésére bocsájtani, amelyek jelzik, hogy „Izrael szörnyű bűnöket követett el Gáza ellen”.

Válaszul Netanjahu kijelentette, hogy „nem lenne meglepve, ha az Iszlám Állam, az al-Kaida és a Hezbollah is követnék a Hamász példáját”. Az előzetes vizsgálatról szóló döntés „különösen nevetséges annak fényében, hogy Izrael jogosan védte magát palesztin terroristák ellen” – tette hozzá az izraeli miniszterelnök.

Létezik kompromisszum?

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlapnak ugyanakkor azt nyilatkozta a Palesztin Hatóság egy meg nem nevezett tisztviselője, hogy Rámalláh hajlandó lenne visszavonni a Hágában benyújtott vádakat, köztük elsőként a telepesek terjeszkedésének nemzetközi törvényeket megszegő ügyét, amennyiben Izrael leállítja az építkezéseket Ciszjordániában. A honlap értesülése szerint ezt jordániai és egyiptomi közvetítéssel megüzenték Jeruzsálemnek.

A Mahmúd Abbász elnök bizalmasának nevezett forrás szerint ha Izrael nem folyósítja a hágai bírósághoz fordulás miatt befagyasztott palesztin vámbevételeket, akkor Rámalláh leállítja a biztonsági együttműködést. Első lépcsőben nem fognak el több terrorgyanús személyt izraeli titkosszolgálati információk nyomán, hanem csak azokat tartóztatják le, akiket ők maguk ítélnek veszélyesnek.

Magyar Nemzet

Szentföld - Áprilistól csatlakoznak a palesztinok a Nemzetközi Büntetőbírósághoz

A palesztinok április elsejétől csatlakoznak a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) - közölte kedd éjjel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.

A palesztinok múlt pénteken nyújtották be az ENSZ-ben azt a kérelmüket, hogy csatlakozhassanak a hágai székhelyű bíróság alapító szerződésének számító, úgynevezett Római Statútumhoz.

New York-i közleményében Ban Ki Mun úgy fogalmazott, hogy "a statútum 2015. április 1-jén lép életbe a palesztin állam számára".

A csatlakozás lehetővé teszi, hogy a palesztinok a bíróság előtt háborús bűnökkel vádoljanak meg izraeli illetékeseket. Izrael élesen bírálta a palesztin vezetést a csatlakozási folyamat elindításáért, és válaszlépésekkel fenyegetőzött. Az Egyesült Államok szintén ellenezte a döntést, mert az szerinte megakadályozza egy békemegállapodás elérését a két fél között.

Híradó/MTI

Szentföld - Újrapróbálkoznának a palesztinok a BT-ben

Mahmúd Abbász palesztin elnök vasárnap esti bejelentése szerint napokon belül újra benyújthatják az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozati javaslatot, amely egyebek között előírná, hogy Izrael 2017 végéig vonuljon ki az általa 1967-ben megszállt palesztin területekről.

A BT a múlt héten elutasította a Jordánia által előterjesztett tervezetet. A tanács 15 tagja közül nyolc támogatta a javaslatot, de annak elfogadásához legalább kilenc ország támogatására lett volna szükség. Sajtóértesülések szerint a palesztinok abban reménykednek, hogy most jobb esélyeik lehetnek, mert az év fordultával a BT nem állandó tagjai közül több más országoknak adta át a helyét.

Abbász egy vasárnap esti rendezvényen azt mondta, hogy intenzív tárgyalásokat folytatnak több arab állammal, mindenekelőtt Jordániával a tervezet újbóli előterjesztéséről, és arra akár napokon belül sor kerülhet. Hangoztatta: nyomás alatt kívánják tartani a BT-t, hogy elnyerjék jogaik nemzetközi elismerését. A javaslat elfogadtatása "nem a palesztinoknak nem sikerült, hanem a Biztonsági Tanácsnak" - tette hozzá. A tervezet a palesztin államiság megteremtését is célul tűzné ki.

Az izraeli sajtó már a múlt heti elutasítás után cikkezett arról, hogy a palesztinok segítői év elején újra megpróbálhatják elfogadtatni a javaslatot. A vétójoggal rendelkező Egyesült Államok még akkor is megakadályozhatná a kezdeményezés elfogadását, ha azt a BT legalább kilenc országa támogatná.

Híradó/MTI

Szentföld - BT elé kerül a palesztin államról szóló javaslat

Mahmúd Abbász palesztin elnök telefonon közölte John Kerry amerikai külügyminiszterrel, hogy az Egyesült Államok halasztási kérelme ellenére a palesztin fél már hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti a palesztin államiságot meghatározó dokumentumot.

Jordánia várhatóan hétfőn szétosztja az ENSZ BT tagországai diplomatáinak azt a határozati javaslatot, amely Ciszjordánia területén két éven belül egyoldalúan életre hívná a palesztin államot. A palesztinok úgy határoztak, hogy nem várják meg a javaslat benyújtásával a BT öt nem állandó tagjának cseréjét, noha az új összetételű testület számukra kedvezőbb lenne. Az ügyben várhatóan kedden lesz szavazás.

A jeruzsálemi közszolgálati rádió értesülése szerint a december közepén elfogadottnál keményebb megfogalmazású határozati javaslatról van szó.

Száeb Erekát palesztin főtárgyaló pénteken közölte, hogy az eredeti, december 18-ai szöveghez nyolc új kiegészítést fűztek, amelyekben egyebek mellett Kelet-Jeruzsálemet jelölték ki a jövendő Palesztina fővárosának, és követelték a palesztin foglyok szabadon engedését egy meghatározott menetrend alapján.

A valószínűleg már hétfőn a BT elé kerülő javaslat mindazonáltal várhatóan nem szerzi meg kilenc ország - minimálisan szükséges - támogatását, és így Washingtonnak nem kell vele szemben vétót bejelentenie.

A javaslat felszólítja Izraelt, hogy 2017 végéig vonuljon vissza az 1967-es határokig. Az amerikai külügyminiszter - egy meg nem nevezett munkatársa szerint - tiltakozott a lépés miatt, és arra kérte a palesztin elnököt, hogy halassza el az indítvány benyújtását a márciusi izraeli választásokig, mert az amerikai külügyi szakértők szerint egy esetleges ENSZ-határozat az izraeli keményvonalasokat erősítve negatívan befolyásolná az izraeli parlamenti voksolást.

Kerry közölte Abbásszal, hogy Washington szükség esetén megvétóz egy ilyen ENSZ-döntést, és jelezte, hogy esetleg gazdasági szankciókkal is sújthatják Rámalláhot, ha mégis a BT-hez fordul.

A kérést a BT-hez benyújtó Jordánia ENSZ-nagykövete, a testület arab képviselője hangsúlyozta, hogy Jordánia a tanács tizenöt tagországának konszenzusos döntésére törekszik.

Híradó/MTI

Luxemburg - A nagyhercegség is kezdeményezte a palesztin állam elismerését

Több másik nyugat-európai ország parlamentje után szerdán Luxemburg törvényhozása is kezdeményezte a palesztin állam elismerését.

A megszavazott indítvány felhívja az európai törpeállam kormányát arra, hogy részesítse formális elismerésben a palesztin államot, "a leginkább megfelelőnek ítélt időpontban". A határozatot a luxemburgi liberális, a szocialista és a zöld pártok, valamint két szélsőbaloldali képviselő szavazataival fogadták el.

Az elmúlt hetekben több uniós ország parlamentje - Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Írország és Portugália - is elfogadott olyan határozatokat, amelyek a palesztin állam elismerésére buzdítják kormányaikat. Izrael ezeket az állásfoglalásokat mindannyiszor hevesen bírálta.

Ugyancsak szerdán az Európai Parlament olyan állásfoglalást szavazott meg, amely elvben támogatja a palesztin államiság elismerését.

Október végén Svédország az EU első nyugat-európai tagjaként elismerte az önálló palesztin állam létezését. Az unióhoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok közül hét - köztük Magyarország - még a csatlakozást megelőzően elismerésben részesítette a palesztin államot.

Híradó/MTI

Európai Unió - Törlik a Hamászt a terrorszervezetek listájáról

A mostani döntés nem jelenti azt, hogy az unió elismeri a palesztin militáns csoport tevékenységét, és azt sem, hogy "lényegét tekintve" változott a Hamász minősítése.

Törlik a szélsőséges palesztin Hamász szervezetet a terrorista csoportokat felsoroló európai uniós listáról - erről az Európai Unió Bírósága döntött szerdán.

A luxemburgi székhelyű törvényszék - első fokú - döntésének indoklásában "eljárási okokra" hivatkozik, utalva elsősorban arra, hogy a 2001-ben létrehozott "feketelistát" a médiából leszűrt következtetések alapozták meg.

Azt is közölték, hogy a terrorlistás szankciók hatályát, köztük a Hamász anyagi forrásainak befagyasztását a fellebbezési határidőig fenntartják, arra az esetre, ha ezalatt további intézkedésekről születik megállapodás.

A mostani döntés nem jelenti azt, hogy az unió elismeri a palesztin militáns csoport tevékenységét, és azt sem, hogy "lényegét tekintve" változott a Hamász minősítése - közölte a bíróság.

Híradó/MTI

Szentföld - A palesztinok benyújtják az izraeli megszállás befejezését követelő határozattervezetet

Az izraeli megszállás végét követelő határozattervezetet terjeszt elő a palesztin vezetés az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) szerdán, a dokumentum szorgalmazza, hogy a zsidó állam két éven belül vonja ki erőit a palesztin területekről.

Vaszel Abu Juszef, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) egy magas rangú tisztségviselője vasárnap este közölte a palesztin vezetés erről szóló döntésének hírét Rámalláhban. Az Arab Liga támogatja a határozattervezetet, amely útitervet állít fel az izraeli katonai megszállás megszüntetésére az 1967-ben elfoglalt palesztin területeken, beleértve Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet.

Az izraeli miniszterelnök vasárnap kategorikusan elutasította, hogy Izrael két éven belül kivonja katonáit Kelet-Jeruzsálemből és Ciszjordániából, mert az álláspontja szerint azzal járna, hogy "iszlamista szélsőségesek jelennek meg Tel-Aviv külvárosaiban és Jeruzsálem szívében".

Benjámin Netanyahu és John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn Rómában találkozik, hogy megvitassa a palesztin államisággal kapcsolatban az ENSZ-ben kőröző javaslatokat.

Izrael reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok a BT állandó tagjaként megvétóz a kivonulás menetrendjéről szóló bármilyen lépést, egy magas rangú amerikai tisztségviselő azonban úgy fogalmazott, túl korai még erről beszélni. Washington eddig minden olyan határozattervezetet elutasított, amelyet Izrael-ellenesnek talált, nemrég megvétózta Jordánia arról szóló javaslatát, hogy Izrael 2016 novemberéig vonja ki erőit. Amerikai források szerint viszont más lehet a helyzet, amennyiben nem egyetlen, hanem több ország támogatását bíró határozattervezetről van szó.

Kerry még hétfőn Párizsba utazik, hogy európai partnereivel tárgyaljon, majd Londonba megy tovább, ahol Száeb Erakat palesztin főtárgyalóval és az Arab Liga delegációjával egyeztet majd. Utóbbiak vélhetően arról akarják meggyőzni őt, hogy az Egyesült Államok ne akadályozza meg a tervezet elfogadását.

Híradó/MTI

Közel-Kelet - A keresztények számára nincs többé hely?

Borúlátó a szentföldi ferences kusztos

„Kétségkívül messze vagyunk a békétől és nem látok lehetőséget a változásra a közeljövőben. Túl nagy a kiábrándultság és a bizalmatlanság” – ennek a véleményének adott hangot P. Pierbattista Pizzaballa. A szentföldi ferences kusztost a Szükséget szenvedő Egyház kérdezte az izraeli-palesztin kapcsolatok jelenlegi állásáról.

Sok időnek kell még eltelnie szerinte, hogy elfeledjék a gyűlölettel teli éveket. „Az iskolában kell elkezdenünk, aztán a társadalmon belül. A palesztinoknak többre van szükségük puszta ígéreteknél, az izraelieknek pedig tárgyalófélre – magyarázta a ferences.

Jeruzsálemben egyre feszültebb a hangulat. A mecsetek térségében elhúzódó összecsapások és a zsinagógában történt mészárlás miatt a szentföldi kusztos attól tart, hogy a vallás nagyobb súllyal eshet latba az izraeli-palesztin konfliktusban. „A vallási tényezőnek mindig fontos szerepe volt, de ma félő, hogy meghatározó elemmé válik. A hatóságok igyekeznek megnyugtatni a kedélyeket mindkét oldalon, de tartok tőle, hogy túl késő” – mondta P. Pizzaballa.

Ebben a kényes helyzetben nem nehéz elképzelni, milyen hatással van mindez az amúgy is megtizedelt keresztény közösségre. Volt idő, amikor a keresztények közvetítői szerepre pályáztak a konfliktusban, ma azonban csekély számuk miatt reményük sincs arra, hogy befolyásolják a harcoló feleket. „Jelentéktelenné váltunk immár. Túl kevesen vagyunk és ráadásul belülről megosztottak. Még azon sem tudunk megegyezni, hogy ki mit takarítson a Szent Sír-templomban” – jelentette ki keserűen a szentföldi ferences.

Közben a keresztények sorra kivándorolnak a Szentföldről. Ennek oka az is, hogy a feszültségek negatív hatással vannak a turizmusra, mely azon kevés ágazatok egyike, ahol munkát találnak. „Az elmúlt két-három hónapban 19 keresztény család hagyta el Betlehemet, hogy Európába vagy Amerikába menjen”.

A kivándorlást erősíti az Irakban végbemenő tragédia is, melyért az Iszlám Állam felelős. „Az iraki hittestvérek által elszenvedett erőszak fényében a szentföldi keresztényekben egyre erősödik a meggyőződés, miszerint a Közel-Keleten nincs többé hely számukra”.

Pizzaballa atya szerint a 2014-es év vízválasztónak tekinthető a közel-keleti kereszténység történetében, főként az Isis által elkövetett iraki erőszakcselekmények, és a Szíriából menekülni kényszerülő hívek százezrei miatt. „Az idei év olyan volt a Közel-Keleten, mint az I. világháború Európában. Semmi nem lesz többé olyan, mint volt. Szíriában például újra kell majd építenünk a keresztény közösséget, és a muzulmán többséggel való kapcsolatokat. Óriási kihívások előtt állunk” – mondta végül a szentföldi ferences kusztos.

Vatikáni Rádió

Belgium - Brüsszel a palesztin állam elismeréséért lobbizik

"Egy ilyen lépés csak akkor lehet sikeres, ha azzal egy időben az Egyesült Államok is erőfeszítést tesz..."

Több uniós tagállammal is párbeszédet kezdett Belgium annak érdekében, hogy minél több ország közösen ismerje el a palesztin államot - jelentette pénteken az EUObserver brüsszeli hírportál.

A brüsszeli szövetségi törvényhozás várhatóan a jövő héten szavaz majd egy olyan, nem kötelező érvényű javaslatról, amely arra kéri fel a kormányt, hogy a megfelelő időben ismerje el a palesztin államot, de határidőt nem szab.

A belga külügy a lap szerint két folyamat kimenetelére vár, egyrészt, hogy egy francia-jordániai ENSZ BT-javaslat alapján sikerül-e 2016-ig megállapodniuk az izraelieknek és a palesztinoknak, másrészt szeretné megvárni, míg kinevezik az Európai Unió új közel-keleti különmegbízottját.

Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Írország is csatlakozhat

Egy belga diplomata úgy nyilatkozott a portálnak, hogy valószínűleg Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Írország ismerheti még el a palesztin államot, de nem zárta ki a sorból teljesen Ausztriát, Dániát, Finnországot, Görögországot, Olaszországot, Luxemburgot és Portugáliát sem, miután ezek az országok igennel szavaztak az ENSZ Közgyűlésében 2012-ben, amikor a testület arról döntött, kapjon-e a Palesztin Nemzeti Hatóság "megfigyelő állam" státust a szervezetben.

A belga diplomata szerint miután az államelismerésre csak egyszer van lehetőség, azt jól kell időzíteni, a legkedvezőbb diplomáciai hatás érdekében, s szerencsés volna, ha ezt minél több uniós tagállam együtt tenné meg.

A neve mellőzését kérő diplomata hozzátette, hogy egy ilyen lépés csak akkor lehet sikeres, ha azzal egy időben az Egyesült Államok is erőfeszítést tesz, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat. "Mit lehet tenni? Végső soron a valódi békemegállapodást nekik kell megkötniük, nem nekünk" - húzta alá az EUObservernek névtelenül nyilatkozó belga külügyi forrás.

Híradó/MTI

Szentföld - Az izraeli külügyminiszter kivásárolná az arabokat

Mostanság Benjamin Netanjahu miniszterelnök törvényjavaslata fenyegeti Izrael arab kisebbségét, azonban Avigdor Lieberman külügyminiszter elképzelése tovább nehezítheti az arabok helyzetét: az izraeli külügyminiszter gazdasági kedvezményekkel ösztönözné őket az emigrálásra.

Izrael külügyminisztere, Avigdor Lieberman fizetne az ország arab lakosainak azért, hogy cserébe elhagyják Izraelt, adta hírül az al-Jazeera.

Az elképzelés Lieberman szélsőjobboldali pártjának nyilatkozatában jelent meg, amelyben a külügyminiszter támogatja, hogy az arab többségű területeket Észak-Izraelben átadják egy későbbi palesztin állam számára, továbbá szorgalmazza gazdasági ösztönzők felajánlását az arab lakosságnak, akik a társadalom mintegy húsz százalékát teszik ki, ezzel bátorítva őket az emigrálásra. (...)

Kitekintő

Szentföld - Palesztina soha nem ismeri el Izraelt zsidó nemzetállamként

Palesztina soha nem ismeri el Izraelt zsidó nemzetállamként - jelentette ki szombaton Mahmúd Abbász palesztin elnök az Arab Liga rendkívüli ülésén Kairóban vasárnapi sajtóértesülések szerint.

A politikus azt követően fejtette ki véleményét, hogy az izraeli kormány a múlt vasárnap megszavazta az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó új jeruzsálemi törvényjavaslat elveit.

Abbász szavait a Channel 10 izraeli tévéállomás is idézte. A palesztin elnök figyelmeztetett: ha az ENSZ nem ismeri el Palesztina államiságát, és nem kötelezi Izraelt a további zsidó telepek építésének leállítására a palesztin területeken, akkor a Palesztin Hatóság kéri felvételét a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságba (ICC), hogy a testületben háborús bűncselekményekkel vádolja meg Izraelt.

Kilátásba helyezte egyben, hogy megszakítanak minden biztonsági kapcsolatot Izraellel, hacsak nem újítja fel az idén áprilisban megszakadt béketárgyalásokat.

Az Arab Liga tanácskozásán az országok külügyminiszterei ismételten támogatták azt a kezdeményezést, hogy Izrael vonuljon vissza az 1967 előtti határaira, és teremtsék meg a független Palesztin államot.

Abbász faji elkülönítést hirdető államnak minősítette Izraelt, amely olyan apartheid-államot akar létrehozni, amely kizárólag a zsidóké lenne, ahol "csak zsidóknak" feliratú buszok lennének, és amely telepeket hoz létre (palesztin területen) a Jordán folyó nyugati partján.

A palesztin elnök leszögezte, csak akkor képzelhető el a palesztin-izraeli béketárgyalások újrakezdése, ha Izrael befagyasztja a telepek létrehozását Ciszjordániában, valamint Jeruzsálemben, ha szabadon engedi a hosszú ideje fogva tartott palesztinok negyedik csoportját, illetve megszabja a határok kijelölését célzó tárgyalások menetrendjét.

Híradó/MTI

Szentföld - Izrael, mint zsidó nemzetállam

Benjamin Netanjahu szerint Izrael egy zsidó, nacionalista állam, amely minden állampolgárának egyenlő jogokat biztosít

Elfogadta a kormányzat azt a javaslatot, amely szerint Izrael zsidó nemzetállam. A döntésről a kabineten belül is heves viták zajlottak. A tervezetet szerdán vitatja meg az izraeli parlament, és amennyiben elfogadásra kerül, az komoly következményekkel járhat az ország arab kisebbségére nézve.

Az izraeli kormányzat elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Izraelt mint zsidó nemzetállamot határozná meg. A rendkívül vitás lépés komoly következményekkel jár az arab kisebbségek helyzetére, adta hírül az al-Jazeera.

A javaslatot tizennégy miniszter támogatta, míg hat nem, ezzel veszélybe került a kormányzó koalíció egysége.

A javaslatot, amely egyelőre az izraeli parlament, a Kneszet jóváhagyására vár, első alkalommal szerdán fogják megvizsgálni a törvényhozók.

A Times of Israel értesülései szerint a kabineten belül is heves viták zajlottak a tervezetről. A zárt ajtók mögötti tanácskozáson olyan hangos szóváltásokba keveredtek a kormánytagok, hogy kintről lehetett hallani a vitát.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a következőket mondta minisztereinek: "Izrael egy zsidó, nacionalista állam, amely minden állampolgárának egyenlő jogokat biztosít."

A vita tárgyát a javaslattal kapcsolatban az képezi, hogy a tervezet nyelvezete Izraelt mint kizárólag a zsidók otthonát említi.

"Ami problémás ebben a törvény jelenlegi formájában, hogy amennyiben elfogadják és beültetik a jogrendszerbe, akkor azok, akik magukat nem zsidóként határozzák meg, mindössze másodrangú tagjai lesznek a társadalomnak", fogalmazott Imtiaz Tyeb, az al-Jazeera tudosítója.

A törvényjavaslat lehetővé teszi az izraeli kormány számára, hogy megfossza jogaitól bármely arab lakost, aki részt vett izraeliek bántalmazásában. 

Netanjahu így fogalmazott: "Az nem fordulhat elő, hogy azok, akik izraeli állampolgárokat támadtak vagy Izrael állam megszüntetésére irányuló tevékenységet folytattak, élvezzék az állam által nyújtott jogokat, sőt, még családjuk sem, akik támogatták őket."

Kritikusok szerint azonban a javaslat mindössze csak egy jó ajánlat a választók számára, mivel az izraeli kormány is érzékeli, hogy közelednek a választások.

Számos, a javaslatot meg nem szavazó miniszter azzal vádolja Netanjahut, hogy ezzel egy vallási alapokon nyugvó államot akar kiépíteni. 

Kitekintő

Szentföld - Merénylet egy jeruzsálemi zsinagógában

Két, baltával, késsel és pisztollyal felfegyverkezett férfi kedd reggel egy jeruzsálemi zsinagógában az imádkozókra támadt, négy embert megölt, majd a rendőrség agyonlőtte a kelet-jeruzsálemi palesztin merénylőket.

Az izraeli hatóságok nyilvánosságra hozták a reggeli terrormerénylet négy áldozatának nevét. Mindannyian kettős állampolgárok voltak, hárman közülük az Egyesült Államokból, egyikük pedig Nagy-Britanniából költözött Jeruzsálembe. A sebesültek közül ketten válságos állapotban vannak, egyikük rendőr.

A jeruzsálemi mentőszolgálat hat sebesültről, köztük több életveszélyes sérültről számolt be. A 10-es tévécsatorna szerint az összecsapásban több rendőr is megsebesült. A biztonsági erők üldözőbe vettek egy harmadik merénylőt, aki szemtanúk állítása szerint egy közeli jesivába, vallási iskolába menekült, de a helyszínre érkezett terrorellenes kommandó katonái nem találtak senkit az épület átvizsgálásakor.

A merénylet Har Nof nyugat-jeruzsálemi vallásos lakónegyedben történt, de a támadók a kelet-jeruzsálemi Dzsabel-Mukaber arab negyed lakói, akik igazolványaik birtokában szabadon közlekednek egész Izrael területén. A tv értesülése szerint mindketten jól ismerték a helyszínt, egyikük egy szomszédos boltban, a másik a zsinagóga takarítójaként dolgozott.

A tévében megszólaló izraeli illetékesek szerint a rendőrségnek nem volt előzetes tudomása a készülő támadásról, noha az valószínűleg több napja szervezett akció volt.

Jichák Aharonovics belbiztonsági miniszter a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján súlyos merényletnek nevezte és a palesztin médiában folyó „uszítással” magyarázta a történteket, s önmérsékletre szólította fel az izraelieket. Megígérte, hogy fokozott rendőri jelenléttel próbálják elejét venni a további jeruzsálemi terrorakcióknak.

A Hamasz nem vállalta magára a támadást, de üdvözölte és „hősies tettnek” nevezte azt. Musir al-Maszri, a Hamasz gázai szóvivője szerint az „természetes válasz” egy palesztin buszsofőr vasárnapi „kivégzésére”.

Hétfőn Kelet-Jeruzsálemben zavargások voltak, miután egy autóbuszban felakasztva találtak egy palesztin sofőrt, aki a rendőrség szerint öngyilkos lett, a palesztinok szerint viszont megölték. Az utóbbi hetekben pattanásig feszült a helyzet Jeruzsálemben, több támadásban legkevesebb hat izraelit öltek meg Izrael-szerte palesztin merénylők.

Magyar Nemzet

Szentföld - Ahogy távoztak az izraeli katonák, már lángolt is a mecset

Zsidó telepesek felgyújtottak szerdára virradóra egy mecsetet a ciszjordániai Rámalláh közelében – közölték palesztin biztonsági források.

Az incidens El-Mugajirban történt, amely a Siló nevű izraeli telepesfalu és egy zsidó telepesek részére fenntartott út közelében található – derült ki a tájékoztatásból. Emlékeztettek arra, hogy ugyanebben a faluban 2012-ben felgyújtottak egy másik mecsetet is.

Az utóbbi napokban nőtt a feszültség az Izrael által megszállva tartott Ciszjordániában. Kedden izraeli katonák egy fegyveres palesztint lelőttek, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek Hebronnál. Előző nap egy palesztin támadó megkéselt három izraelit egy telepesfalu buszmegállójában.

El-Mugajirban szerda reggel az imádkozni érkező palesztinokat az épületből kitörő lángok fogadták. Rámalláhból kihívott tűzoltókkal közösen eloltották a tüzet, de súlyos károk érték a mecset berendezését, valamint az első emeleten a szent könyveket. A támadók a mecset falait palesztinellenes feliratokkal firkálták össze.

Egy szemtanú elmondta a Háárec című újságnak, hogy a két nappal korábbi, izraeliek elleni merényletek miatt éjfél utánig izraeli katonák őrizték a települést, mert tartottak a környéken élő telepesek bosszújától. A mecsetet távozásuk után gyújthatták fel.

Már nyomoz a Sin Bét

A palesztinok panaszt tettek az izraeli hatóságoknál. A biztonsági erők, köztük a Sin Bét, megkezdték a nyomozást, de egyelőre nem tudtak a helyszínre menni az ott zajló tüntetések miatt.

Éjszaka Észak-Izraelben a Sfaram nevű drúz-arab városban is egy épület megrongálásához vezetett a palesztinok és zsidók közötti gyűlölködés. Ott ismeretlenek Molotov-koktélt dobtak a tizennyolcadik század közepén épült, tavaly a vallások közti megbékélés szellemében helyreállított zsinagógára.

Kedden ismeretlenek újabb akciókkal próbálták megbosszulni a hétfői merényleteket, Jeruzsálem egyik arab lakónegyedében autókat firkáltak össze. Szélsőséges izraeli telepesek már számos alkalommal hajtottak végre hasonló, általuk Ez az ára névre keresztelt akciókat palesztinok vagyontárgyai, autói, házai és szent helyei, sőt még az izraeli hadsereg ellen is, a kormánytól és a palesztinoktól elszenvedett vélt vagy valós sérelmekre válaszul.

Magyar Nemzet

Európai Unió - Federica Mogherini szerint is szükség van palesztin államra

Támogatja a palesztin állam létrejöttét az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Federica Mogherini szombaton palesztin területen úgy fogalmazott, a világ nem engedheti, hogy a nyári konfliktus után újabb háború legyen Gázában.

"Szükség van palesztin államra, ez a végső cél, és ez az Európai Unió álláspontja" - jelentette ki gázai látogatásán. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hat évben véghezvitt három izraeli offenzíva után a világ nem engedheti, hogy egy negyedik is legyen.

Az övezetet irányító Hamász radikális szervezet és Izrael a nyáron 50 napig tartó háborút vívott egymással, több mint 2100 palesztin halt meg. Az izraeli áldozatok száma meghaladta a hetvenet.

"Sem a gázaiak, sem a világ nem engedheti, hogy újabb háború legyen" - jelentette ki. Nem ülhetünk tétlenül, mert akkor még negyven évig fog tartani ez a háború" - mondta a volt olasz külügyminiszter, aki Catherine Ashtont váltotta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségében. E minőségében először jár a Közel-Keleten. Látogatása célja, hogy előmozdítsa az Izrael és a palesztinok közötti béketárgyalásokat.

Jeruzsálemben pénteken az erőszak kiújulásának veszélyére hívta fel a figyelmet. Kijelentette, eljött az ideje, hogy az Európai Unió teljes politikai súlyát latba vesse annak érdekében, hogy Izrael és a palesztinok visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz.

Szentföld - Ismét zavargások törtek ki Jeruzsálemben

Ismét zavargások törtek ki szerda reggel Jeruzsálem óvárosában: az arcukat kendőkkel eltakaró palesztin fiatalok kövekkel dobálták meg az izraeli biztonságiakat, azok tömegoszlató fegyverekkel próbálták felszámolni az erőszakos tiltakozó akciót.

A Háárec című napilap honlapja szerint egy palesztint súlyosan megsebesített egy rendőrségi gumilövedék, palesztin egészségügyi források szerint a sebesültet egy kelet-jeruzsálemi kórházba szállították.

Több izraeli rendőr is megsebesült az összecsapásokban, amelyek miatt előbb lezárták, majd a nyugalom helyreállítása után ismét megnyitották a Mecsetek terét a Templom-hegyen.

A több tucat maszkos palesztin fiatal már kora reggel kőzáporral fogadta az izraeli biztonsági erőket, akik zsidó látogatóknak próbálták megnyitni a teret, ahol az ókorban a zsidók legszentebb helye, a jeruzsálemi szentély állt.

A rendőrök a közszolgálati rádió beszámolója szerint - tömegoszlató eszközökkel - az Al-Aksza-mecsetbe szorították a tüntetőket, és ott az összecsapások céljára felhalmozott Molotov-koktélokat, petárdákat és köveket találtak.

Később újra megnyitották a teret a látogatók előtt.

A jeruzsálemi rendőrség azt közölte, hogy több palesztin fiatal már az éjszakát is a mecsetben töltötte.

A zsidók és a keresztények által is szent helyként tisztelt, de muzulmán kezelésben lévő Mecsetek tere a Templom-hegy tetején terül el. E téren található a Szikladóm és az Al-Aksza-mecset, alattuk húzódik a siratófal.

A zsidók általában a siratófalnál imádkoznak, de az utóbbi időkben a feszültség fokozódásához vezetett, hogy egyre többen közülük a Mecsetek terén, a rómaiak által kétezer éve lerombolt szentély helyén próbálnak imádkozni. Ezt a muzulmánok a város kényes status quója megváltoztatásának tekintik.

Híradó/MTI

Szentföld - Izrael újranyitotta a gázai határátkelőket

Az izraeli hatóságok ismét megnyitották kedden a palesztin önigazgatású Gázai övezetbe vezető áru- és személyforgalmi átkelőket, amelyeket szombaton zártak le, válaszképpen arra, hogy az övezetből izraeli területre lőttek.

A lövedékkel - amelyről nem derült ki, hogy rakéta vagy aknagránát volt-e - második alkalommal szegték meg az Izrael és a palesztinok között augusztus 26-án kötött tűzszüneti megállapodást. Előzőleg szeptember közepén tüzeltek Gázából izraeli területre, aknagránáttal.

Az utóbbi napokban Kairó is zárva tartotta a Gázai övezet ottani, Egyiptom felőli határát, miután a Sínai-félszigeten egy Gázában kiképzett és csempészalagutakon a félszigetre jutott öngyilkos merénylő megölt harmincegy egyiptomi katonát.

Hétfőn ugyanakkor a Palesztin Hatóság az izraeli walla hírportál értesülése szerint az övezet déli csücskénél lévő Kerem Salóm átkelő mellett egy újabb áruforgalmi határállomás megnyitását kérte. Azért szeretnének még egy átkelőt, mert Kerem Salómnál naponta csak mintegy 450 teherautónyi árut lehet az övezetbe szállítani, de az újjáépítéshez szerintük napi körülbelül 700 kamionnyi rakományra lenne szükség.

Izrael még nem válaszolt erre a palesztin kérésre.

Híradó/MTI

Szentföld - Washington ellenzi a jeruzsálemi építési tervet

"Újabb 500 kelet-jeruzsálemi lakás építését hagyta jóvá"

Ellentétes Izrael deklarált békepolitikájával, és "szerencsétlen döntés ebben a kényes időszakban", hogy az ország belügyminisztériuma újabb 500 kelet-jeruzsálemi lakás építését hagyta jóvá hétfőn - jelentette ki Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Hozzátette azonban, hogy Washington "továbbra is a legmagasabb szinten tárgyal Izraellel, és egyértelműen közli álláspontját" a lakásépítési ügyekben.

A jeruzsálemi körzeti építési és tervezési bizottság a város északkeleti részén fekvő Ramat Slomó negyedben engedélyezte az újabb építkezést, amelynek megkezdéséhez még számos további jóváhagyás szükséges, a folyamat szakértők szerint akár évekig is eltarthat. Most mintegy 200 ezer izraeli telepes él Kelet-Jeruzsálemben, a város ezen része azonban a palesztin állam fővárosa kell, hogy legyen. Izrael szerint Jeruzsálem a zsidó állam "oszthatatlan és örök" fővárosa.

A washingtoni kormány már október elején kijelentette egy kelet-jeruzsálemi építkezési tervről, hogy "mérgezi a légkört" és általa Izrael "eltávolodik még a legközelebbi szövetségeseitől is". Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a mostani lakásépítési terv múlt heti nyilvánosságra kerülése után elítélte a kelet-jeruzsálemi terjeszkedés terveit, és az ügyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását követelte.

Híradó/MTI

Szentföld - Izrael lezárja a gázai határt

Az izraeli hatóságok vasárnap határozatlan időre lezárják a Gázai övezetbe vezető határátkelőket, válaszul arra, hogy az övezetből Izrael felé lőttek – erősítették meg szombaton a gázai hatóságok.

A Háárec című izraeli lap úgy értesült, hogy az izraeli–gázai határ mindkét átkelőhelyét, a Kerem Sálóm-i áruforgalmi és az erezi a személyforgalmi átkelőt is lezárják. Egyedül humanitárius vészhelyzet esetén fogják engedélyezni a személyforgalmat Ereznél – írta a lap. Az értesüléseket a gázai hatóságok is megerősítették a dpa német hírügynökség szerint.

A lépés oka, hogy az izraeli hadsereg egy Gázából Izrael területe felé indított lövést észlelt szombatra virradó éjjel. Azt a fegyveres erők szóvivője nem tudta megmondani, hogy rakétát vagy aknagránátot lőttek-e ki az övezetből. Ez a második alkalom, hogy izraeli területre lőttek a Gázai övezetből azóta, hogy Izrael és a palesztinok augusztus 26-án tűzszünetet kötöttek egymással, előzőleg szeptemberben történt egy aknagránát-támadás.

Július 8. és augusztus 26. között véres konfliktus dúlt a Gázai övezetben, több mint 2100 palesztin vesztette életét, Izrael 64 katonát és 5 civilt vesztett. Az 1,8 milliós Gázában a konfliktus miatt a helyi hatóságok szerint több mint félmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából. A Gázai övezet újjáépítéséhez korábban a Kerem Sálóm-i átkelőn keresztül küldtek segélyt nemzetközi donorok.

Magyar Nemzet