Kárpátalja - Egyre többen vesznek fel a magyar, szlovák, cseh állampolgárságot

Számos kárpátaljai család készülve a legrosszabbra az országban, igyekszik megteremteni a módot a túlélésre. Az egyik ilyen lehetőség, hogy külhoni magyarokká, szlovákokká vagy pedig csehekké válnak. Szakértők szerint, megnövekedett azoknak a száma, akik a saját “gyökereiket” keresik, és próbálnak bizonyítékot találni valamely szomszédos ország nemzetségének “rokonságával” – írja a dzerkalo-zakarpattya.com.



Kuruc Vaszilj Ilosvai járási lakos úgy nyilatkozott, a Szvoboda rádiónak, “keresi annak a lehetőségét, hogyan tudna legálisan külföldön dolgozni. Miután tudomást szerzett arról, hogy a családi gyökerek felkutatásával ez számára is lehetséges, elkezdte megkeresni a szlovák, cseh és magyar “őseit”. “Ha megkapom ezeket az igazolásokat, akkor törvényesen dolgozhatok Szlovákiában, Csehországban és más országokban is. Nekem is könnyebb lenne, és végre nem kellene bujkálni.”

Egy másik ungvári lakos Maria Kirlik, igyekszik meggyőzni minket, hogy csakis hazafias érzelmek miatt kutatja családja múltját, bár megjegyzi, hogy annak vannak előnyei is. “Most divatos felkeresni a családunk gyökereit, elkészíteni a családfát, és kiutazni őseink országába. Ilyen igazolással schengeni vízumot is könnyebb szerezni“- mondta Maria.

“A külhoni szlovák vagy cseh státusszal rendelkezők, széles jogkörhöz jutnak. Ez alapján 5 éves schengeni vízumot kaphatnak, de még az állampolgárság megszerzése is könnyebbé válik. Előnyök között emlithető a kedvezményes lakásvásárlás valamint, hivatalosan is vállalhatnak munkát Szlovákiában vagy Csehországban“- irja Latko Ivan az Ungvári Szlovákok Szervezetének elnöke.

Kárpátinfo.net

Felvidék - Egynemű párnak nem adnának gyereket

A felvidéki társadalom nagyobbik része nem támogatja, hogy az azonos nemű párok gyereket fogadhassanak örökbe. Ez derül ki a Polis közvélemény-kutató ügynökség telefonos felméréséből, amely a következő kérdést tette fel a megkérdezetteknek: Egyetértene azzal, ha az azonos nemű pároknak vagy csoportoknak megtiltanák a gyerekek örökbe fogadását és nevelését?

42,7 százalék határozott igennel válaszolt, további 17,9 százalék úgy véli, inkább igen. Csupán 9,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy határozottan támogatja az azonos nemű párok gyermek-örökbefogadásának lehetőségét, 16,9 százalék mondta azt, hogy inkább igen. A meleg párok örökbefogadási lehetőségét jelenleg nem ismeri a jogrend, mivel a meleg párok nem köthetnek jogi köteléket.

A Polis a felméréssel azt próbálta megállapítani, hogyan viszonyulnának az emberek egy olyan népszavazáshoz, mint amilyet az Aliancia za rodinu nevű családvédő szervezet szeretne kezdeményezni. Arra is rákérdeztek, helyeselnék-e az emberek, hogy a családnak csak egy férfi és egy nő egyedi köteléke számítson. A megkérdezettek 67,7 százaléka határozott igennel válaszolt, további 10,7 százalék inkább igennel. Határozott nemet 3,3 százalék mondott, inkább nemet pedig 11,3 százalék. Elmondható tehát, hogy a lakosság nagy része helyesli a KDH által néhány hónapja kezdeményezett, és azóta megszavazott alkotmánymódosítását, melynek értelmében az alaptörvénybe bekerült, hogy a házasság egyedi kapcsolat férfi és nő között.

„Helyesli, hogy semmilyen együttélési formának ne legyen olyan támogatása az állam részéről, mint jelenleg a férfi és nő házasságának?” – szólt a következő kérdés, erre a válaszadók 63 százaléka igennel válaszolt, 23 százaléka pedig nemmel. Végezetül a családvédő szervezet által preferált negyedik népszavazási kérdést is feltette a Polis. Az emberek 45 százaléka ért egyet azzal, hogy az iskolák ne kényszeríthessék a szülőket arra, hogy gyerekeik olyan, a szexuális neveléssel és az eutanáziával kapcsolatos órákon vegyenek részt, amelyek tartalmával nem értenek egyet a szülők. Az emberek 37 százaléka véli úgy, kötelezővé kellene tenni az ilyen órákon való részvételt.

A konzervatív szervezet hónapok óta gyűjti az aláírásokat a népszavazás kiírására, négy hete 300 ezren támogatták a kezdeményezést, még 50 ezer aláírás kell ahhoz, hogy Andrej Kiska kiírhassa a referendumot.

Kitekintő nyomán

Csehország - Cseh tolmácsot kértek a cseh parlamentben

Daniel Korte, a TOP 09 párt képviselője szerint a szlovák származású kormányalelnök-pénzügyminiszter olyan nyelvet beszél, mely csak hasonlít a cseh nyelvhez. Ezért tolmácsot kért. Jan Bartoska, az ülést vezető kereszténydemokrata parlamenti alelnök ezt elutasította.

Andrej Babis, a cseh kormány szlovák származású alelnöke és pénzügyminisztere parlamenti felszólalásainak irodalmi cseh nyelvre tolmácsolását kérte szerdán Prágában egy ellenzéki parlamenti képviselő.

"Az a keveréknyelv, amelyet Babis pénzügyminiszter úr beszél, csak messziről hasonlít a cseh nyelvhez" - jelentette ki Daniel Korte, a TOP 09 párt képviselője az alsóház szerdai ülésén.

Rámutatott: a házszabály szerint a cseh parlamentben ugyan minden képviselő szabadon használhatja az anyanyelvét, de a házelnöknek egy képviselő kérése esetén is biztosítania kell a beszéd átültetését cseh nyelvre.

A szlovák származású Babis, aki egyben az ANO (Igen) mozgalom elnöke, cseh nyelvű beszédeit rendszeresen szlovák szavakkal, kifejezésekkel tarkítja.

"A miniszterelnök-helyettes úr csehül beszél, nem látok okot arra, hogy tolmácsot hívjunk" - reagált a szokatlan kérésre Jan Bartoska, az ülést vezető kereszténydemokrata parlamenti alelnök.

A filológus végzettségű Korte kérése parázs vitát váltott ki a parlamentben. Többen felvetették: sokan tájszólásban beszélnek, s felmerül a kérdés, nem kellene-e az ő felszólalásaikat is tolmácsolni.

Josef Hájek (ANO) megjegyezte, hogy morva-sziléziai szülőföldjén szinte senki nem beszél rendesen csehül, a parlamentben pedig több képviselőtársa különféle idegen és latin kifejezéseket használ beszédeiben. "Kérem, hogy ezeket számunkra, a bányászivadékok számára, mindig fordítsák le csehre" - jelentette ki Hájek.

"Megijedtem, amikor Korte képviselőtársam kérését hallottam" - mondta a kommunista Miroslav Opálka. Kifejtette: sziléziai származású, s otthon, illetve rokonsága körében többnyire a sziléziai nyelvet használják.

Jirí Zlatuska (ANO), a képviselőház oktatásügyi bizottságának elnöke szerint kérése alátámasztásához Kortének szakértői bizonylatot kellene hoznia, hogy Babis valóban nem beszél csehül, s nem lehet érteni, amit mond. "Nincs semmiféle általános szabály arra, hogyan beszéljünk" - szögezte le Zlatuska.

A cseh alsóház házszabálya szerint minden képviselőnek szóban és írásban joga van szabadon használnia anyanyelvét a parlamentben. Az érintettek más nyelvű írásbeli megnyilvánulásait automatikusan csehre fordítják. (...)

Forrás: Híradó/MTI