2014. szeptember 3., szerda

Évforduló - Szeptember 3.

Kun László király koronázása
(1272)

„Ezenfelül eljött [Kun László] ellenére a fermói Fülöp apostoli legátus, mivelhogy kun módra és nem katolikus szokás szerint élt […] a királyt is kiközösítéssel fenyegette, hogy gyűlölje a pogányokat, kövesse a keresztény szokásokat, és éljen házastársi nyoszolyában.”
Részlet a Képes Krónikából


1272. szeptember 3-án koronázták Magyarország királyává IV. (Kun) Lászlót (ur. 1272-1290). A tíz évesen trónra kerülő uralkodó regnálása során előbb az egyes főúri ligák, majd a kunok befolyása alá került, miközben sikertelen kísérletet tett az országban tetőző anarchia felszámolására.


Meghal Vaszary Kolos Magyarország hercegprímása
(1915)

Balatonfüreden meghal Vaszary Kolos (eredeti neve: Ferenc), Magyarország egykori hercegprímása, történész, akadémikus. 1832. február 12-én született Keszthelyen. 1847-ben lépett be a bencés rendbe, s 1855-ben szentelték pappá pannonhalmi teológiai tanulmányait követően. 

A rendi gimnáziumok közül Komáromban kezdte pályafutását. Alapítója volt a Kormárom-vármegyei és Komárom szabad királyi városi Történeti és Régészeti Egyletnek. 1856-61 között Pápán, 1861-1869 között Esztergomban tanított. 1867-ben történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, így ő lett a rend első okleveles középiskolai tanára. 1869 és 1885 között a győri bencés gimnázium igazgatója és a rendház főnöke volt. 1884-ben maegkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, a rend nagykeresztjvel 1891-ben tüntették ki. 

Pannonhalmi főapátként (1885-91) megépíttette a győri főgimnázium épületét, több új leányiskolát alapított, felújíttatta a tihanyi apátsági templomot. Nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése. 

1891. október 27-én nevezték ki esztergomi érsekké. 1892-ben létrehozta a Budapesti Érseki Helynökséget, amellyel a főváros lelki életének fejlődését kívánta elősegíteni. Esztergomban kórházat és óvónőképzőt alapított. Keszthely szegényeit alapítvány segítségével támogatta. Jövedelmeinek harmadrészét adományként osztotta szét. Az egyházpolitikai küzdelmekben következetesen képviselte egyháza érdekeit. 

Memorandumokat szerkesztett a polgári házasság ellen, majd a törvény elfogadása után irányelveket fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. Eközben a tudományos munkáját sem hanyagolta el, 1894-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. A tevékeny élet azonban felőrölte erejét, egyre kevésbé tudott eleget tenni társadalmi kötelezettségeinek. Szerepét fokozatosan Csernoch János kalocsai érsek vette át. 

Rubicon/Múlt-kor

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése