Évforduló - Október 20.

IV. Károly magyar király második visszatérési kísérlete

(1921)

„Én Magyarország utolsó megkoronázott királya vagyok. Aki utánam következik, azt nem 64 vármegye koronázza, mint engem, hanem csak 14. Én nem mondhatok le azért sem, mert bennem testesül meg az integritás gondolata.”

IV. Károly magyar király

1921. október 20-án tért vissza második alkalommal IV. Károly király (ur. 1916-1918) Magyarországra, azzal a céllal, hogy visszavegye trónját.

Megszületett Balassi Bálint, a magyar költészet kiemelkedő alakja

(1554)

Meghal III. Károly spanyol és magyar király, német-római császár

(1740)

Bécsben meghal III. Károly spanyol és magyar király, német-római császár. 1706-ban lett spanyol király, ám 1711-ben meghalt bátyja, I. József császár, s ezáltal reá szállt a Habsburg-ház többi koronája is. Az európai egyensúly ügye azonban nem engedhette, hogy egy kézben legyen a német, a magyar és a spanyol korona, s mivel az angolok, a hollandok és a franciák 1713-ban megkötötték az utrechti békét, Károlynak 1714-ben a spanyol örökösödési háborút lezáró rastatti békében le kellett mondania Spanyolországról. Megtarthatta azonban Milánót, Mantuát, Nápolyt, Szardiniát és a mai Belgiumot. 

Magyarországi uralkodását 1711-ben a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő szatmári béke aláírásával kezdte, majd a törökök ellen hadakozott, és sikerült visszaszereznie a Temesközt és a Szerémséget. Fő célja az volt, hogy óriási birodalmát egységben megtartsa és biztosítsa a családja számára. Állandó hadsereget és Pozsonyban Helytartótanácsot állított fel. Terveit komolyan veszélyeztette, hogy 1716-ban meghalt egyetlen fia, így veszélybe került az örökösödés. Végül törvényt hozott a Habsburgok nőági örökösödésének biztosítására, ez volt a híres Pragmatica Sanctio. 1731-ben kiadta a szintén nevezetes Carolina Resolutiót, amelyben a protestánsok vallásgyakorlatát szabályozta. 

Múlt-kor/Rubicon