Évforduló - Október 24.

Lisszabon felszabadul az iszlám uralom alól

(1147)

A caporettói áttörés

(1917)

„…hajnali három órakor gázalarmot jeleztek. Fél négy táján pokoli dübörgés támadt. A mögöttünk lévő hegyek sötétlő lejtői, mint megannyi vésztűz, ezer és ezer ágyú torkából csapott ki egyszerre a láng. A robbanások borzasztó erővel reszkettették meg a levegőt. A hegyi ütegek éles csaholását elnyelte a nehéz mozsarak vontatott bömbölése. A 30 és feles lövedékek félelmetes vonítással húztak el a fejünk felett. Az alattunk elterülő olasz völgyekre nehéz gáz- és füstfelhő telepedett, amely összefolyt a nedves októberi éjszaka ködével…”

Migend Dezső

1917. október 24-én hajnalban, Otto von Below tábornok vezetésével indult meg az osztrák–magyar és német erők közös caporettói offenzívája, mely néhány órán belül áttörést eredményezett, és a frontvonalat később egészen a Piave folyóig tolta előre. A váratlan támadás az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legsikeresebb világháborús hadműveletének bizonyult, mely kis híján teljesen megsemmisítette Luigi Cadorna hadseregét; Olaszország csupán az antant hatalmak támogatásának köszönhette, hogy az offenzíva után idővel rendezni tudta sorait.

IV. Károly kinevezi ifjabb Andrássy Gyula grófot

(1918)

Az uralkodó gróf Andrássy Gyulát nevezi ki közös külügyminiszterré. 

Őrizetbe veszik IV. Károly királyt

(1921)

Tatán (Komárom vm.) a nemzeti hadsereg őrizetbe veszi IV. Károlyt, Zita királynét, Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt és Gratz Gusztávot.

A kommunista pártállam összeomlik

(1956)

A sztálinista pártállam összeomlott. Napok alatt létrejött viszont a szabadságharc saját intézményrendszere: forradalmi bizottságok alakultak, az üzemekben munkástanácsokat választottak. Általános politikai sztrájk kezdődött. A forradalmi szervezetek és a fővárosi felkelők az október 23-i követelésekhez ragaszkodtak, a Pártközpontban pedig harc bontakozott ki a `kemény vonalasok`, illetve Nagy Imre és hívei között. Nagy Imréék a tárgyalásos megoldást szorgalmazták. Október 24-én Budapestre érkezett az SZKP Politikai Bizottságának két tajga, Mikojan és Szuszlov, továbbá Szerov KGB-főnök. Javaslatukra a következő napon leváltották Gerő Ernőt. Helyére Kádár János került. Október 25-26-án úgy tűnt, a kemény vonal a még irányítása alatt tartott fegyveres egységekkel gátat vet a kibontakozásnak. 25-én a budapesti Kossuth téren a fegyvertelen tüntetők közé lőttek. Több vidéki városban dördültek el hasonló sortüzek. 27-ről 28-ra virradóra azonban a Politikai Bizottságban Nagy Imre és a kibontakozás hívei a szovjet vezetők támogatásával végrehajtották a fordulatot: leállították a további fegyveres akciókat, és 28-án tűzszünetet rendeltek el.