A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Észak-Korea. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Észak-Korea. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. október 8., szerda

Észak-Korea - Phenjan elismerte, hogy munkatáborokat tart fenn

Az észak-koreai rezsim először ismerte el nyilvánosan, hogy munkatáborokat tart fenn, bár Phenjan képviselője az ENSZ-ben helyi idő szerint kedden tartott sajtótájékoztatóján azt állította, ezek nem börtönök, hanem „javítóközpontok”.

Cshö Mjong Nam, az észak-koreai külügyminisztérium ENSZ-ügyekért és emberi jogokért felelős tisztviselője újságíróknak azt mondta: bár országában nincsenek börtöntáborok, illetve „börtönök meg ilyesmik”, vannak azonban „munkával javító internáló táborok, nem, inkább központok, ahol az emberek hozzáállásán javítanak, és áttekintik megtévelyedéseiket”.

A „munkával való átnevelést” egyébként a szomszédos Kínában is alkalmazzák. Bár jogvédők mindkét ország rendszerét bírálják, Észak-Koreában beszámolók szerint egészen brutális, embertelen körülmények uralkodnak a táborokban, ahová jellemzően politikai okokból, gyakran a másként gondolkodás legkisebb jele miatt zárnak embereket. Egyes onnan megszökött emberek beszámolói szerint az őrök egyebek mellett saját csecsemőjük megölésére kényszerítettek anyákat, a béka és a patkány pedig már ínyencfalatnak számított az éhező elítéltek körében.

Társadalmi átmenet Észak-Koreában?

A phenjani tisztviselő arról beszélt, hogy bár Észak-Koreában „vannak gondok” az emberi jogi helyzetet illetően, a „társadalmi átmenet” miatt ezek természetesek, és a jövőben kiterjedtebb jogokat élvezhetnek majd az emberek. Arról nem szólt, hogy pontosan milyen társadalmi átmenet folyik az elzárkózó kommunista diktatúrában.

A világszervezet Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottsága februárban 370 oldalas jelentést tett közzé az észak-koreai emberi jogi helyzetről. Arra a megállapításra jutottak, hogy a phenjani rezsim megrendelésére módszeres a kínzás, éheztetik a népet, kivégzéseket hajtanak végre, és mintegy 120 ezer embert tartanak munkatáborokban, embertelen körülmények között.

Ezzel párhuzamosan szerdán egy dél-koreai parlamenti képviselő azt mondta, műholdas felvételekből az derül ki, hogy az észak-koreai munkatáborok összesen 1247 négyzetkilométert foglalnak el. Ez a kétszerese a dél-koreai főváros, a tízmilliós Szöul területének. (...)

Magyar Nemzet

2014. július 31., csütörtök

Észak-Korea - Phenjan keményebb fellépéssel fenyeget a vallás ellen

Észak-Korea szerdán közölte, hogy a jövőben keményebb büntetésre számíthatnak azok, akik "a vallás köntösébe bújva" próbálják "megszegni az ország törvényeit" - ez az intézkedés válasz arra, hogy az Egyesült Államok bírálta a bezárkózó kommunista diktatúra fellépését a vallásos emberekkel szemben.

A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség azt írta, hogy "amíg az Egyesült Államok nem tágít a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni ellenséges tettektől, addig az utóbbi súlyosabb büntetéssel fogja sújtani azokat, akik bűncselekményeket követnek el a törvényeivel szemben a vallás köntösébe bújva".

A közlemény egyúttal azonban azt állította, hogy "a vallásszabadság teljes mértékben biztosított" Észak-Koreában.

A KCNA arra reagált, hogy az amerikai külügyminisztérium jelentésében "különösen aggodalmat keltőnek" nevezte, hogy Phenjan "súlyosan korlátozza a vallásgyakorlást" és csak "erős felügyelet alatt álló" csoportoknak engedélyezi a hitéleti tevékenységet.

Észak-Korea egyébként jelenleg három amerikai állampolgárt tart fogva, közülük kettőt vallási okokból. Egyiküket, Jeffrey Fowle-t azért tartóztatták le, mert egy bibliát hagyott hotelszobájában elutazása után. A másik, Kenneth Bae eleve keresztény misszionáriusként érkezett az országba, később államellenes szervezkedés vádjával ítélték el.

Szintén szerdán Washington közölte, hogy szankciókat léptetett életbe két észak-koreai hajózási céggel szemben. A két vállalat üzemeltette azt a hajót, amelynek fedélzetén tavaly Panamában cukorszállítmány közé rejtett fegyvereket találtak a hatóságok.

A Kubából érkező szállítmány sértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozatait, amelyek fegyverembargót rendeltek el Észak-Koreával szemben annak atomprogramja miatt.

Híradó/MTI

2014. április 24., csütörtök

Marshall-szigetek - A szigetország perli az atomhatalmakat

A csendes-óceáni Marshall-szigetek példa nélküli pert indított csütörtökön az Egyesült Államok és a világ nyolc másik atomhatalma ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ), azzal vádolva őket, hogy súlyosan megsértik a nemzetközi jogot, és követelve, hogy tartsák be a nukleáris fegyverek leszerelésével kapcsolatos kötelezettségeiket.

Ezen kívül a szigetország - amelynek a területén az Egyesült Államok több tucatnyi kísérleti atomrobbantást hajtott végre a második világháború után - a San Franciscó-i szövetségi bíróságon is pert indított e nagyhatalom ellen, és a keresetben alperesként megnevezte Barack Obama elnököt, a védelmi és az energiaügyi minisztert, tárcájukat, valamint az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságot.

A Marshall-szigetek szerint a világ atomhatalmai ahelyett, hogy leszerelnék nukleáris arzenáljukat, korszerűsítik azt, és erre az ország becslése szerint mintegy ezer milliárd dollárt (223 ezer milliárd forintot) fognak költeni a következő évtizedben.

"Engem Dávid és Góliát küzdelmére emlékeztet ez, leszámítva, hogy ebben a történetben nincs parittya" - mondta David Krieger, a nukleáris fegyverek leszereléséért küzdő, kaliforniai székhelyű alapítvány, a Nuclear Age Peace Foundation elnöke az AP-nek nyilatkozva. Van remény arra, hogy más országok is csatlakoznak a felpereshez - tette hozzá Krieger.

A megvádolt országok az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Izrael, India, Pakisztán és Észak-Korea. Az utóbbi négy ország ugyan nem tagja az 1968-as atomsorompó-egyezménynek, a Marshall-szigetek szerint azonban őket is kötik az egyezmény előírásai a nemzetközi szokásjog alapján. A szerződés aláírói elkötelezték magukat arra, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a nukleáris leszerelés érdekében.

A Marshall-szigetek egyik alperest sem értesítette előre a perről.

Az Egyesült Államok a szigetcsoport területén tizenkét év alatt hatvanhét kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Szakértők szerint a sugárzás tartós egészségügyi és környezeti károkat okozott. A Marshall-szigeteki kormány nem kártérítésért harcol, hanem azt akarja elérni, hogy az érintett államok cselekedjenek.

Az ügyet több Nobel-békedíjas személyiség is támogatja, például Desmond Tutu dél-afrikai anglikán egyházi vezető, emberi jogi aktivista és Shirin Ebadi iráni emberjogi ügyvéd.

Forrás: Híradó/MTI

2014. január 28., kedd

Észak-Korea - Gyerekeket végeztetett ki Kim Dzsong Un

Kim Dzsong Un kivégeztette nagybátyja összes rokonát, még a gyermekek életét sem kímélte. Kim Dzsong Un nagybátyja összes közvetlen rokonát kivégeztette – írja az Abc.net. A diktátor nagybátyját, Dzsang Szong Teket december közepén az államhatalom megdöntésére szőtt összeesküvés vádjával halálra ítélték és rögtön ki is végezték. A dél-koreai Yonhap hírügynökség több forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy gyerekekkel is végeztek Kim Dzsong Un utasítására, továbbá megölték a kubai és a malajziai nagykövetet is.

„Kiterjedt kivégzésbe kezdtek Dzsang Szong Tek családtagjai között” – állítja egy anonimitást kérő forrás a Yonhapnak. „Dzsang Szong Tek összes rokonát megölték, beleértve a gyermekeket is” – fejtette ki.

A családtagokat állítólag még decemberben hívták vissza Phenjanba, majd kivégezték őket. Köztük volt Dzsang Szong Tek lánytestvére, Dzsang Kje Szun és férje, Dzson Jong Dzsin kubai nagykövet, továbbá a malajziai nagykövet Dzsang Jong Csol, aki Dzsang Szong Tek unokaöccse volt. Ezenkívül Dzsang Jong Csol két fiát is megölték.

A Yonhap hírügynökség szerint Dzsang Szong Tek két bátyjának fiait, lányait és unokáit is kivégezték, azt azonban nem lehet tudni, hogy pontosan mikor. Néhányukat, akik ellenálltak, még elhurcolásuk közben lelőtték. Azok, akik nem vérrokonok, egy internálással „megúszhatták”, mint például a kubai nagykövet felesége.

Kim Dzsong Un lecserélte a vezetőséget

Ismert, december közepén nagy számban hazarendelte a Kínában dolgozó észak-koreai külkereskedelmi képviselőket és üzletkötőket a phenjani rezsim. A dél-koreai hírügynökségnek nyilatkozó források akkor úgy vélték, le akarnak számolni Dzsang Szong Tekhez lojális személyekkel is, ezért hívták haza őket.

Kim Dzsong Un októberben lecserélte a teljes politikai vezetőséget. Korábban pedig volt barátnőjét is kivégeztette. Az észak-koreai helyzetről bővebben ide kattintva tájékozódhat.

Forrás: Magyar Nemzet

2013. december 17., kedd

Észak-Korea eltörölte a múltját

Dzsang kivégzése után cikkek tízezreit törölték az archívumból


A phenjani sajtóorgánumok több tízezer cikket távolítottak el internetes archívumaikból Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kegyvesztetté vált nagybátyja, Dzsang Szong Tek múlt heti kivégzése után - jelentette kedden egy Észak-Koreával foglalkozó hírportál.

A KCNA észak-koreai hírügynökség hivatalos oldaláról mintegy 35 ezer koreai nyelvű és 65 ezer spanyol, angol, kínai és japán nyelvű híradást töröltek - közölte Frank Feinstein, az amerikai NK News hírportál elemzője. A Rodong Sinmun, a koreai kommunista párt lapjának archívumából pedig nagyjából 20 ezer cikket távolítottak el - tette hozzá.

A hivatalos hírügynökség archívuma így jelenleg csak októberig kereshető vissza.

A törlést néhány nappal azt követően hajtották végre, hogy előző héten, néhány nap leforgása alatt minden tisztségéből menesztették, letartóztatták, halálra ítélték, majd kivégezték Kim Dzsong Un mentorát, a nemrégiben még a rezsim második emberének számító Dzsang Szong Teket.

A dél-koreai Yonhap hírügynökség korábban jelezte, hogy egy, az észak-koreai televízió által sugárzott dokumentumfilmből már kivágták az összes, Dzsangot ábrázoló felvételt.

Ez is "előre kitervelt lépésnek tűnik" - mondta Feinstein, hozzátéve: az, hogy a törlést "minden egyes felületen végrehajtották, azt jelzi, hogy központi utasításról volt szó".

"Először engem is sokkolt az akció szélsőségessége, azonban ez egy alaposan átgondolt döntés" - vélte egy másik, neve elhallgatását kérő szakértő.

A cikkek ezreinek eltávolításával az észak-koreai vezetésnek vagy az a szándéka, hogy újraírja a történelmet, és megszilárdítsa Kim Dzsong Un hatalmát, vagy az, hogy minden cikket töröljön, amelyben megjelenik Dzsang Szong Tek neve, de az is elképzelhető, hogy a kettő keverékéről van szó - tette hozzá.

Forrás: Magyar Hírlap