Bukarest utcái alatt a Ceausescu rendszer életben maradt árváiból elképesztő kommuna alakult ki. A román főváros forgataga alatt a csatornarendszerben kialakított helységekben több százan élnek összezsúfolva, hőségben, tomboló zenében kis fekete szipus zacskók és tűk társaságában.
A senki gyermekei
E furcsa társadalom létrejötte egyenesen Ceausescu nemzetépítő tevékenységéből fakad. Ceausescu céljai között szerepelt többek között az, hogy növelje Románia népességét, ezért betiltotta a fogamzásgátlást. Ennek eredménye lett a túlzsúfolt árvaházak sora, ahol a gyerekek embertelen körülmények között próbáltak életben maradni. A rezsim bukása után 50 ezer árva sorsát kellett megoldani.
A 90-es évek közepén az árvaházi körülmények egyre nagyobb figyelmet kaptak a nemzetközi szervezeteknél és a médiában is. Programok indultak a 18. évüket betöltött, árvaházat elhagyni köteles fiatalok felkarolására. Új törvény is született, ami kimondta, hogy két évnél fiatalabb gyereket nem szabad árvaházba adni. Ezzel valamelyest visszaszorult az árvák száma, de mi lett a Ceauesescu rendszer elveszett gyerekeiből? A túlélők egy része visszahúzódott Bukarest utcái alá. Az otthonukat jelentő földalatti csatornarendszer szintén a megbuktatott diktátor találmánya.
A csatornarendszerbe már a lejutás sem egyszerű. A riporterek négykézláb lavíroztak a szűk átjárókon egészen a ”főnökig”, aki tetoválásokkal és láncokkal a testén épp a napi üzletet bonyolítja. Mindenki Bruce Lee, a csatornák királya néven ismeri őt, aki az itt élők drogszállítója és vezetője is egyben. A közösségben ”apának” is szólítják. Annak ellenére, hogy ő a drogellátó és a felszínen meglehetősen agresszív (kitiltották Bukarest területéről, így gyakorlatilag folyamatosan szökésben van), személye nem egyértelműen negatív. (...)
A riportban többek között felbukkan még két 17 éves fiatal, akik néhány éve már a közösség tagjai. Egyikük Nicu, aki a túlzott drogfogyasztás következtében 12 évesen megállt a fizikai fejlődésben. Kicsi Nicu, az itt élők nagy részéhez hasonlóan AIDS-ben szenved és ”már csak” az itt igen népszerű Aurolack nevezetű festék szippantásának hódol. A film harmadik sokkoló sorsú szereplője Catarina. A lány sebekkel a nyakán néhány mondatban mesélte el, hogyan jutott el a csatornáig.
Két héttel a riport megjelenése után a Channel4 csapata visszatért a helyszínre, ugyanis Catarina, az AIDS által okozott szívelégtelenségben elhunyt. A lány a szociális munkások kérésére sem akart kórházba menni, ott akart meghalni, ahol élt, a csatornarendszerben. A riporterek részt vettek a temetésen, ahol újabb és újabb tragikus részletek kerültek napvilágra nem csak a fiatalon elhunyt lány, hanem a közösség életéről is. (...)
Kitekintő