Törökország - Kilencven év után először épülhet keresztény templom

A szír keresztények templomot építhetnek Isztambulban, a Yeşilköy-negyedben, az Atatürk repülőtér közelében – tájékoztat a Zenit hírügynökség.

Ahmet Davutoğlu miniszterelnök jelentette be a hírt, amikor a nem muzulmán vallási kisebbségek képviselőivel találkozott. Elmondta, hogy az állam bocsátja rendelkezésre a templom építéséhez szükséges területet (...)

A találkozón részt vett I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka, Aram Ateşyan, az örmény patriarchátus vikáriusa, İsak Haleva főrabbi, Juszuf Çetin metropolita, a szír ortodox egyház képviselője, Mehmet Paçaci Szentszékhez akkreditált török nagykövet, Juszuf Sağ, a szír katolikusok törökországi vikáriusa és Levon Zekiyan, az isztambuli örmény főeparchia apostoli adminisztrátora. A vallási képviselők a vallásszabadságról tárgyaltak a miniszterelnökkel, aki hangsúlyozta, hogy a tanácskozás résztvevői egységben vannak szándékaikat tekintve, és jó kapcsolatban állnak egymással. 

Alig több mint egy hónap telt el azóta, hogy Ferenc pápa Törökországba látogatott. A török és olasz hírforrások szerint is érezhető a döntésben a pápa látogatásának hatása.

A Török Köztársaság 1923-as alapítása óta ez az első alkalom, hogy engedélyt adnak keresztény templom építésére. Eddig csak már létező templomok felújítására adtak ki engedélyt. Törökországban körülbelül 100 ezer keresztény él, rajtuk kívül a 80 milliós lakosság szinte teljes egészében muzulmán.

Magyar Kurír

Ukrajna - Egyre feszültebb a helyzet a keresztény egyházak között

Kirill moszkvai pátriárka állítólag azzal vádolt meg egy görögkatolikus katonai lelkészt, hogy részt vett egy ortodox pap ellen irányuló támadásban. A Vatikáni Rádió francia nyelvű adása megpróbálta kideríteni, mi állhat a vallásközi viszály hátterében.

A RISU (Religious Information Service of Ukraine) portál írása szerint a Vatikáni Rádió által említett eset Szlavjanszkban történt – egy Kirill pátriárkának tulajdonított levél tesz róla említést. Eszerint 2014. július 17-én fegyveresek törtek be liturgia közben a Feltámadás templomába, és megfenyegették Vitalij Veszelij papot. A fegyveres csapatot állítólag egy görögkatolikus katonai lelkész vezette, aki kijelentette: Ukrajna nem tartozik  a Moszkvai Patriarchátushoz.

A nagy vihart kavaró levél augusztus 15-én este került fel az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusa külkapcsolati osztályának weboldalára. A megszólítás szerint Kirill pátriárka írta Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkának. A levél másnap reggelre eltűnt az oldalról, ám addigra sokakhoz eljutott a tartalma; nem tudni, miért távolították el az írást, illetve hogy valóban elküldték-e Bartholomaiosz pátriárkának.

A levél tételesen felsorol minden erőszakos támadást, amely ukrajnai ortodox papokat ért az utóbbi hónapok során – és a görögkatolikus egyházat, valamint a Kijevi Patriarchátust teszi felelőssé érte. Elhangzik az a vád is, hogy a Majdanon a görögkatolikusok nyíltan felszólaltak az ortodox egyház ellen. Az ukrán ortodox egyház saját magát politikailag semlegesnek tartja, és próbálnak kitartani a pasztorációban, a nyájukkal maradnak; sok esetben a templomok, kolostorok nyújtanak menedéket a polgári lakosságnak – áll a levélben.

Kirill pátriárka vádjait sokan azért találják meglepőnek, mert az ukrán hadsereg nem felekezeti alapon szerveződik. A különböző felekezetek lelkészei, akik a polgárháborús műveleti területen szolgálnak, az ukrán védelmi minisztérium szabályainak megfelelően tevékenykednek. Ezeket a szabályokat egy olyan vallásközi pasztorális tanács fogalmazta meg, amelynek az ukrán ortodox egyház moszkvai patriarchátusának képviselői is tagjai voltak. A megegyezés értelmében a lelkészek nem avatkozhatnak bele a helyi vallási közösségek életébe.

„A helyzetet bonyolítja, hogy egyre nő a feszültség, és egyre szélesebb a szakadék az ukrajnai ortodox egyház és Moszkva, a pátriárka között” – magyarázta Antoine Arjakovsky francia történész az Ukrán Katolikus Egyetem Ökumenikus Tanulmányok Intézetének alapítója.

A moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház frissen választott elöljárója, Onufrij metropolita, aki az Ukrán Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsának elnöke volt, illetve fontos békítő-közvetítő szerepet töltött be Janukovics elnök leváltása idején, Kirill pátriárkához közeli embernek számít, ugyanakkor korábban nyíltan kiállt Ukrajna területi egysége mellett, és erőfeszítéseket tesz a nyitási politika előmozdítására. 

Az Onufrij metropolitára nehezedő nyomás is egyre nagyobb, hiszen az utóbbi időben újabb tizenöt egyházközség csatlakozott a kijevi – Moszkvától független – patriarchátushoz. Nem beszélve a Moszkva és Konstantinápoly közti konfliktusokról, amelyek a 2016-os pánortodox zsinat közeledtével ismét előtérbe kerültek, súlyosbítva az orosz és az ukrán egyház szembenállását – hangsúlyozta Arjakovsky.

Magyar Kurír

A CCEE üzenete Ferenc pápa szentföldi látogatása kapcsán

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa üzenetben buzdítja a keresztényeket, hogy kísérjék figyelemmel Ferenc pápa szentföldi utazását és imádkozzanak ezért a sokat szenvedett földért.

Fontos imádságos pillanat ez az Egyház számára. Péter utóda ezzel a zarándoklattal megerősíti a hitben a Szentföldön élő Egyházat. A püspökök hangsúlyozzák: alkalom ez az európai hívek számára is, hogy lélekben odaálljanak keresztény testvéreik mellé, mindazok mellé, akik ezen a földön számos szenvedés közepette megőrizték hitüket az elmúlt kétezer év során. Köszönetet mondanak nekik, amiért nap mint nap tanúságot tesznek a hitben való életről, keresztény hitükről, és ezzel bátorítást adnak az európai keresztényeknek is. 

Azt kívánják, hogy Ferenc pápa és Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka találkozása – mely felidézi VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka történelmi jelentőségű találkozóját 1964-ben –, és a Szent Sír-székesegyházban megvalósuló ökumenikus találkozó Jeruzsálem minden keresztény egyházának képviselőivel olyan egyetemes öleléssé váljon, amelyből erőt lehet meríteni az egyházak közötti látható egység felé vezető úton, ami az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának is egyik célkitűzése. A püspökök kifejezik hálájukat és elismerésüket a keleti egyházak, különösen az ortodox egyház iránt, amiért gondosan őrzik Krisztus szenvedésének és halálának szent helyeit.

Ferenc pápa és Bartholomaiosz pátriárka a béke köszöntésével mennek el a legfőbb közjogi méltóságokhoz Izraelben, Jordániában és Palesztinában: legyen ez a köszöntés ösztönző erő ahhoz, hogy a tárgyalások útját válasszák a népek békés együttélése érdekében azon a földön, amely oly sok éve kiált már békéért. 

Az európai püspökök üzenetükben végül arra kérik a helyi közösségeket, hogy püspöki konferenciáikon keresztül csatlakozzanak a Szentföldért és lakosaiért mondott imádságukhoz.

Magyar Kurír

Konstantinápoly - Több mint ezer év után újra pánortodox szinódus 2016-ban

Az I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka által március 5-9. között Isztambulba összehívott ortodox vallási vezetők 2016 pünkösdjére pánortodox szinódust hirdettek. Az ortodox egyházak e nagyszabású eseményének megrendezése 50 éve várat magára – írja a La Croix.

A pánortodox szinódus megrendezése hosszú ideje húzódik. Az előkészítés már 1961-ben megindult, de a felekezetek széthúzása miatt nem sokkal később meg is akadt. Azóta több pátriárka számos alkalommal sürgette az eseményeket, de a hivatalos bejelentés csak most született meg.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka szerint már maga a hír is győzelem. A 2016. pünkösdre meghirdetett szinódus az isztambuli Szent Iréné bazilikában, az összes ortodox egyház képviselőinek részvételével fog zajlani.

Az utolsó pánortodox szinódus Niceában zajlott 787-ben, még az egyházszakadás előtt, és a mostani is nehezen került meghirdetésre, mivel Moszkva, Bukarest és Antiókia részvételi szándéka a végsőkig kétséges volt. Az ortodoxia (250 millió hívő) vezető szerepéért való, Konstantinápollyal folytatott versengése miatt Kirill moszkvai pátriárka elzárkózhatott volna a részvételtől, mégis beleegyezett, s ebben minden bizonnyal az ukrajnai helyzetnek is szerepe van.

„Ez egy nagyszerű meglepetés, amelyben igazán már egyikünk sem mert hinni” – nyilatkozta P. Michel Kubler, a bukaresti Szent Péter-Szent András Ökumenikus Központ igazgatója. A pánortodox szinódus gondolatát 1961-ben Athenagorász ökumenikus pátriárka vetette fel, de a tanácskozás megszervezése számos nehézségbe ütközött.

A képviselet tekintetében két nézet állt szemben egymással: vagy mind a 14 ortodox egyház elküldi a szinódusra minden püspökét, de ez esetben az orosz ortodox egyház elsöprő fölényben lesz az összes többivel szemben, vagy pedig minden egyház azonos számú püspököt küld a tanácskozásra. Végül a második megközelítés győzött, és a megegyezés szerint minden egyház húsz-húsz püspöke lesz jelen az eseményen.

A szinódus előkészítését egy püspökökből álló bizottság végzi, melynek tagjait ez év szeptemberében jelölik ki. A szinódus témáiról egyhangú szavazással döntenek, és e téren még sok a kérdőjel. A tárgyalandó kérdések listája hosszú, és ezek ügyében még sohasem született konszenzus. Ilyen téma többek között a liturgikus naptár egyesítése (különös tekintettel a húsvét idejére), az egyházak közötti elsőbbség kérdése (erre a pozícióra számbeli fölényére hivatkozva Moszkva pályázik), a (Moszkva által el nem ismert) ukrán egyház jogi státusza, illetve az ortodox diaszpóra helyzete.

„A tét nem egyszerűen egy többség és egy kisebbség közötti erőviszony eldöntése vagy valamely tantétel előtérbe helyezése egy másikkal szemben – mondja P. Michel Kubler –, hanem az, hogy egyetértési felületet találjunk 14 egyház között, melyek mindegyikének megvannak a maga érdekei.” A feladat nehézségét az Antiókia és Jeruzsálem közötti konfliktus is jelzi, akik azon vetélkednek, hogy jogilag melyikőjük alá tartozzanak a katari ortodoxok.

Antoine Arjakovsky ortodox történész, a lvivi [lembergi] Ökumenikus Tanulmányok Intézetének emeritus igazgatója szerint a pánortodox szinódus „sürgető és elengedhetetlen”, a tudós mégis sajnálatát fejezte ki, hogy az ortodox vallási vezetők isztambuli megbeszélésén az ukrán helyzetről egyetlen szó sem esett. „A föld két legnépesebb ortodox országa háborús helyzetben áll egymással, és az egybegyűlt főpapok erre vonatkozóan semmilyen javaslatot sem fogalmaztak meg! Ilyen feltételek mellett vajmi kevés az esélye egy olyan szinódusnak, mely valódi válasszal szolgálna a világ aktuális problémáira.”

Forrás: Magyar Kurír

I. Bartholomaiosz: az isztambuli Hagia Sophia csak keresztény imahely lehet

I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka szerint nem szabad mecsetként újranyitni a ma múzeumként működő isztambuli Hagia Sophiát, csakis keresztény imahely lehet a hajdani ortodox bazilikából – adta hírül az MTI.

Az egyházfő az ortodox egyházak vezetőinek isztambuli találkozója előtt beszélt diákok és ortodox tudósok előtt a legrégebbi és máig legjelentősebb görög ortodox iskolában, amely az isztambuli Fener kerületben található. A Hagia Sophiával kapcsolatban arra reagált, hogy a török társadalom egy részében terjedő hír szerint az épületet mecsetként nyitnák meg újra. Szerinte ha a valamikori ortodox bazilikát újra megnyitnák a hívek előtt, akkor csak keresztény imahelyként működhetne.

„Ellenezzük a tervet, és minden kereszténynek, legyen akár ortodox, katolikus vagy protestáns, mellénk kell állnia. A Hagia Sophiát azért építették, hogy tanúságot tegyen a keresztény hit mellett.” Az épület a keresztény eszmék történelmi és máig tartó jelenlétének bizonyítéka az egykori Konstantinápolyban, a mai Törökországban – jelentette ki a pátriárka.

Forrás: Magyar Kurír/MTI