A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kémtevékenység. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kémtevékenység. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 13., vasárnap

Ma is titkos szovjet fegyverraktárak vannak Európa-szerte

Elérhetővé tették a nyilvánosság számára a Mitrohin-archívum egy részét, amely szovjet titkosszolgálati adatokat leplezett le. Az egyik hírszerző dokumentum szerint titkos szovjet fegyverraktárak voltak és vannak ma is elrejtve több európai nagyvároshoz közel. Az archívumból származó iratok még több részletet árulnak el a brit Melita Norwoodról, aki a KGB legfontosabb női kéme volt.

Európa nyugati felében valószínűleg még ma is vannak elrejtve álcázott szovjet fegyverek, amelyeket hidegháborús ügynökök hoztak be a második világháború után egy majdani konfliktus esetére - magyarázta Christopher Andrew brit történész. A kommunikációs felszerelésekből és kézifegyverekből álló készletek elrejtésének módszerét egy, a titkosítás alól hétfőn feloldott KGB-dokumentummásolat leplezte le. A Mitrohin-archívumból származó aktából az is kiderült, hogy egy, a szovjetek legfontosabb brit kémének tartott nő egy medaliont, valamint élethossziglanig tartó, havi 20 fontos életjáradékot kapott "a sok éven át tartó kiváló munkáért", amely során londoni irodájából csempészett ki atomtitkokat.

Vaszilij Mitrohin majd' 30 évig dolgozott a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának (KHEF) levéltárában, ahol közel 12 évet töltött el azzal, hogy a szigorúan titkos aktákat lemásolja, és hatalmas kockázatot vállalva kicsempéssze a munkahelyéről, majd otthonának padlója alá rejtse. 1992-ben a brit titkosszolgálat segítségével disszidált a Szovjetunióból és Angliában telepedett le. A két világháború közötti időszaktól a hidegháborúig bezárólag felbecsülhetetlen értékű információk kerültek ki a szigorúan titkos szovjet mappákból, amelyek részletes betekintést adnak a szovjet kémek tevékenységébe. A 33 doboznyi akta közül 19-et nyitottak meg eddig; ezek a cambridge-i Churchill College-ban tekinthetők meg.

A titkosítás alól legutóbb feloldott jegyzetek szerint a szovjetek különböző európai nagyvárosok közelében titkos fegyverraktárakat létesítettek arra az esetre, ha kitörne egy újabb világháború - mondta Christopher Andrew, aki egyébként Mitrohin jó barátja is egyben. Habár az akták nem közölnek pontos adatokat a helyszínekről, a Brit-szigeteken minden bizonnyal lehetnek még ilyen lerakatok. "Ez egy nagyszabású művelet volt, raktárokat pedig minden bizonnyal a legtöbb NATO-országban létesíthettek" - tette hozzá. "Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok után Nagy-Britannia volt a második legfontosabb ellenséges ország, ezen szovjet technika leginkább itt terjedhetett el. Ma már nagyon nehéz lenne beazonosítani és lokalizálni ezeket a helyszíneket, továbbá nem valószínű, hogy használhatóak lennének az ott talált műszerek és fegyverek" - fejtette ki a történész.

Az egyik feljegyzés szerint egy fegyverraktár a svájci Bern mellett létesült, ám a Mitrohin által lemásolt akta csak így pontosítja a helyet: "egy termőföld melletti kápolna közelében, 36 lépés után két lombos fa között". A következő megjegyzésben a szerző a lerakat körüli aknák hatástalanításáról ír.

Mitrohin jegyzetei segítségével sikerült lebuktatni Melita Norwoodot, a Hola nevű ügynököt, aki a Szovjetunió legfontosabb női kéme volt, magyarázta Andrew. Norwood egy londoni székhelyű nukleáris technológiát kutató cég titkárnője volt, így közel tudott férkőzni az atomtitkokhoz, amelyet készséggel átnyújtott a szovjeteknek, akik a nő segítségével a Nyugat legnagyobb megdöbbenésére már 1949-ben bevethető atombombát hoztak létre.

Norwood védelmét olyan jól megszervezték, hogy csupán 1999-ben, 87 éves korában lepleződött le. Az aktái szerint 1937-ben ideológiai alapon, a Brit Kommunista Párt vezetőségének ajánlatára szervezték be. A KGB így dicsérte őt: "lojális, megbízható, fegyelmezett ügynök, aki mindig arra törekedett, hogy maximális hasznot nyújtson számunkra". Majd így folytatódik az írás: "Hola felbecsülhetetlen adatokat adott át a britek atomkutatási eredményeiről, az ezekről készült feljegyzéseket a főnökei távollétében lefotózta, majd elküldte nekünk".

Norwood 1968-ban megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, 1962-től pedig havi 20 font fizetség járt számára, amelyet 1973 júniusáig folyósítottak. Jól mutatja a kémnő fontosságát, hogy magasabb fizetést kapott, mint a szovjetek másik fontos beépített ügynöke, Kim Philby.

"Valószínűleg a nő sohasem volt tisztában az átadott információk jelentőségével, ugyanis egyrészt laikus, másrészt igencsak földhöz ragadt, naív teremtés volt. Ahhoz azonban semmi kétség nem fér, hogy a KGB-nek átadott adatok rendkívüli fontossággal bírtak" - így a szakértő. Norwood ellen sohasem emeltek vádat, 2005-ben, 93 éves korában érte utol a halál.

Múlt-kor

2014. május 17., szombat

Egyesült Államok - 71 millió lengyelt hallgatott le az NSA

Csupán egyetlen hónapban 71 millió lengyelországi telefonbeszélgetést hallgatott le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - állítja Glenn Greenwald amerikai újságíró Nem bújhatsz el sehová (No Place to Hide) című könyvében a Gazeta Wyborcza című lengyel lap pénteki beszámolója szerint. Greenwald volt az az újságíró, aki a titkos dokumentumokat a The Guardian című brit lapban közzétette.

A lengyel lap két, közvetlenül Lengyelországra vonatkozó dokumentumról írt. Az egyik szerint decemberben (az évet nem jelölik meg) naponta 1-4 millió lengyelországi telefonbeszélgetést hallgatott le az NSA. Egy olyan országban folytatta ezt, amely nem különösebben "népszerű" a terroristák körében, miközben Barack Obama elnök a terrorizmus elleni harccal indokolta az elektronikus megfigyelést.

Egy másik dokumentum azt írja le, hogy az amerikaiak hogyan fértek hozzá a lengyelországi telefonokhoz: az Orangecrush program részét képező Oakstar programot használták.

Ez a titkos program elektronikus hírszerzésre szolgál, közvetlenül a fő internetkábelekről veszi le a telefon- és internetadatokat. Az NSA szerint "óriási mennyiségű adathalmaz begyűjtésére alkalmas". "Március 3-ától az Orangecrush metaadatokat közvetít NSA-forrásokhoz harmadik féltől (Lengyelországtól). Március 25-étől tartalmakat közvetít" - olvasható az egyik feljegyzésben. A metaadatok egyebek között arra vonatkozóan tartalmaznak információkat, hogy melyik számról melyiket hívták fel, hány órakor, és meddig tartott a beszélgetés. A "tartalom" maga a beszélgetés.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy a lehallgatási akció egy "lengyel kormányügynökséggel" folytatott együttműködésnek köszönhető. Ezek az első olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a "lengyel fél" részese volt az elektronikus megfigyelésnek. Az NSA a "harmadik partnerek" között helyezte el Lengyelországot a világ 23 állama, köztük Izrael, Japán, Pakisztán, Franciaország között. Az amerikai hírszerzés fő partnerei továbbra is az "ötszemű országok", ahogyan a hírszerzés Ausztráliát, Kanadát, Új-Zélandot és Nagy-Britanniát nevezi.

A lengyel Panoptykon Alapítvány tavaly 100 kérdést intézett Donald Tusk kormányához az Egyesült Államokkal folytatott együttműködésről. A kapott válaszokat az alapítvány "nem kielégítőnek" minősítette. Továbbra se lehet tudni, hogy egyáltalán vannak-e valamilyen nemzetközi szerződések, amelyek az amerikai titkosszolgálatok lengyelországi tevékenységét szabályozzák. Egyetlen lengyel titkosszolgálat sem válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e hozzáférése az elektronikus megfigyelési programokhoz vagy van-e valamilyen műszaki lehetősége a telefonbeszélgetések és az internetes kommunikáció megfigyelésére - mondta a lengyel lapnak Katarzyna Szymielewicz, az alapítvány munkatársa.

Forrás: Híradó/MTI

2014. május 11., vasárnap

Izrael tagadja, hogy kémkedett volna az Egyesült Államokban

Visszautasította szombaton az izraeli kormány egyik tagja azt az amerikai sajtóértesülést, amely szerint Izrael kémtevékenységet folytatott volna az Egyesült Államok ellen.

Juvál Steinic, a nemzetközi kapcsolatok és hírszerzés minisztere a helyi sajtónak nyilatkozva kijelentette: "ezek a vádaskodások azt a benyomást keltik, hogy valaki megpróbálja aláaknázni az Egyesült Államok és Izrael közti kiváló együttműködést a hírszerzés területén".

Hozzátette, hogy amerikai kormánytagokkal vagy hírszerzési tisztviselőkkel folytatott egyetlen tárgyalásán sem merült fel az a vád, hogy Izrael Washington ellen kémkedne.

A Steinic által tagadott felvetéseket a Newsweek című, tekintélyes amerikai hetilap közölte meg nem nevezett, amerikai tisztségviselőkre hivatkozva. A lap a közelmúltban kétszer is írt a témáról, legutóbb például azt, hogy az izraeli kémtevékenység annak idején egészen Al Gore volt alelnökig elért. A Newsweek azt is tudni vélte, hogy a hírszerzés érdeklődésének középpontjában üzleti titkok álltak.

Izrael az úgynevezett Pollard-ügyet követően ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államokban semmilyen kémtevékenységet nem folytat. Jonathan Pollard az amerikai haditengerészet elemzője volt, akit 1987-ben Washingtonban életfogytiglanra ítéltek, mert sok ezer titkos dokumentumot átadott Izraelnek.

A közelmúltban több izraeli miniszter megerősítette, hogy a zsidó állam mindeddig tejes mértékben eleget tett említett vállalásának.

Tel-Aviv szeretné elérni Pollard mielőbbi szabadlábra helyezését, és izraeli sajtókommentárok nem zárják ki, hogy a kémkedésről újabban megjelenő cikkek valódi célja ennek a törekvésnek a megnehezítése.

Forrás: Kitekintő