Koszovó - Dzsihadistákat toborzó imámot vettek őrizetbe

A hatóságok tárgyi bizonyítékokat is lefoglaltak a gnjilani imám elfogásakor.

Az iraki és szíriai háborúba harcosokat toborzó imámot vett őrizetbe csütörtökön a koszovói rendőrség. A pristinai média nagy terjedelemben ismertette a rendőrség közleményét, amely szerint a hatóságok tárgyi bizonyítékokat is lefoglaltak a gnjilani imám elfogásakor.

Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Bota Sot című koszovói napilap azt is közölte, hogy a rendőrség 150 terrorizmussal gyanúsított személyről tud az országban, akik között nők is vannak.

A koszovói rendőrség 40 feltételezett iszlamista szélsőségest vett őrizetbe hétfőn, a Bota Sot forrásai azt is tudni vélik, hogy egyikük terrortámadást tervezett végrehajtani az egyik legnagyobb koszovói kulturális eseményen, a prizreni filmfesztiválon.

A hétfőn őrizetbe vetteket csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezték.

A Koszovóban élő albánok többsége muzulmán. A vallási szélsőségek jelentősen felerősödtek az utóbbi időben a 2008-ban függetlenné vált országban. Ezek megfékezése érdekében az ország vezetése törvényben tiltaná a Koszovón kívüli háborúkban való részvételt a koszovói állampolgárok számára.

A nemzetközi közösség és a koszovói politikusok is attól tartanak, hogy a külföldön harcoló fegyveresek szülőföldjükre visszatérve veszélyt jelenthetnek a nemzetbiztonságra, de akár a keresztény Európára is.

A rendőrség tájékoztatása szerint Irakban és Szíriában eddig legalább 16 koszovói állampolgár vesztette életét, és mintegy kétszázan most is részt vesznek a harcokban.

Híradó/MTI

Koszovó - A rendőrség 40 iszlamista szélsőségest vett őrizetbe

Szíriai és iraki harcokban vettek részt

A mostani volt az iszlám szélsőségesek felkutatására szervezett legnagyobb akció Koszovóban, amelyben több száz rendőr és a különleges rendőri egység tagjai vettek részt.

A koszovói rendőrség negyven embert vett őrizetbe hétfőn, akik a gyanú szerint szíriai és iraki harcokban vettek részt, és terrorista szervezeteket támogattak. A rendőrség közleménye szerint a gyanúsítottak tevékenysége veszélyt jelentett a nemzetbiztonságra és jogrend védelmére.

A mostani volt az iszlám szélsőségesek felkutatására szervezett legnagyobb akció Koszovóban, amelyben több száz rendőr és a különleges rendőri egység tagjai vettek részt. A hatóságok országszerte mintegy hatvan helyszínt, közöttük mecseteket vizsgáltak át, ez utóbbiak a gyanú szerint toborzóközpontokként is működtek. (A Koszovóban élő albánok többsége muzulmán.)

A rendőrségi akció keretében jelentős mértékű bizonyítékot foglaltak le, közöttük robbanószereket és fegyvereket.

A közlemény kitért arra is, hogy a rendőrség azért kezdett vizsgálódni, mert egyre több koszovói albán csatlakozott a szíriai és iraki harcokban részt vevő fegyveresekhez, és a közösségi oldalakon keresztül további részvevőket toboroztak.

A hatóságok emlékeztettek arra is, hogy Irakban és Szíriában eddig legalább 16 koszovói állampolgár vesztette életét.

Híradó/MTI

Koszovó - Indokolt lenne a vádemelés az UCK több magas rangú tisztje ellen

Meggyőző bizonyítékokat tárt fel az Európai Unió úgynevezett Különleges Nyomozó Munkacsoportja az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) magas rangú tisztviselői ellen a koszovói háború idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel összefüggésben - közölte kedden a munkacsoportot vezető ügyész.

Clint Williamson brüsszeli sajtótájékoztatóján a többi között azt is elmondta: maximum 10 olyan esetet sikerült feltárni, amelyekben "meggyőző nyomok" utalnak arra, hogy az UCK tagjai azért öltek meg embereket, hogy szerveiket kioperálhassák és eladhassák.

A korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnöket feltárni hivatott, hágai nemzetközi törvényszéken is dolgozó amerikai jogász brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy az UCK egyes magas rangú tisztviselői ellen indokolt vádat emelni a humanitárius jog súlyos megsértése, emberiesség elleni valamint háborús bűntettek miatt. Az áldozatok Williamson elmondása szerint jobbára szerbek, romák és más kisebbségekhez tartozók voltak, de előfordult, hogy olyan koszovói albánok is a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények áldozataivá váltak, akik politikailag szembehelyezkedtek az UCK vezetésével.

"A Különleges Nyomozó Munkacsoport meggyőző bizonyítékok birtokába jutott, hogy az egykori UCK felső vezetésének egyes tagjai a szervezet bizonyos elemeit arra használták fel, hogy erőszak útján politikai hatalmat és vagyont szerezzenek saját maguknak" - áll a munkacsoport közleményében.

Az ügyész hangsúlyozta, hogy ezzel összefüggésben a munkacsoport akkor tesz majd hivatalosan javaslatot a vádemelésre, ha létrejön az ahhoz szükséges "igazságszolgáltatási mechanizmus", magyarán törvényszék, amely garantálni tudja az eljárás függetlenségét, pártatlanságát és átláthatóságát, valamint a tanúk lehető legmagasabb szintű védelmét.

A Különleges Nyomozó Munkacsoport azt követően jött létre, főleg amerikai és európai erőforrások felhasználásával, hogy 2011-ben Dick Marty svájci szenátor, az Európa Tanács felkérésére jelentést készített a koszovói konfliktusban elkövetett háborús bűnökről és a szervezett bűnözés szerepéről. Clint Williamson nyilatkozatában külön hangsúlyozta, hogy a munkacsoport nem az UCK-t akarja befeketíteni, hanem annak egyes tagjai által elkövetett bűnöket igyekszik feltárni, ahogyan az sem céljuk, hogy "átírják a történelmet".

"Bármilyen körülmények vezettek is a konfliktushoz, ártatlanok célkeresztbe állítását semmi sem indokolhatja. Ami a konfliktus utolsó szakaszában történt, nem Koszovó megvédéséről, vagy a szabadságért folytatott harcról szólt, hanem brutális támadás volt a polgári lakosság jelentős része ellen" - fogalmazott nyilatkozatában Clint Williamson.

Híradó/MTI