Kanada - Új jogszabállyal szélesítik ki a biztonsági és hírszerző szolgálat hatáskörét

A kanadai kormány a parlament elé terjesztette az új terrorellenes törvény tervezetét hétfőn, öt nappal az egy halálos áldozatot követelő ottawai lövöldözés után. A jogszabály kiszélesíti a kanadai biztonsági és hírszerző szolgálat (CSIS), illetve a szövetségi bíróság hatáskörét.

Steven Blaney közbiztonsági miniszter a parlamentben a törvénytervezetet ismertetve azt mondta, hogy jogszabály kiszélesíti a kanadai biztonsági és hírszerző szolgálat (CSIS), illetve a szövetségi bíróság hatáskörét azokkal szemben, akiket terrorizmussal gyanúsítanak vagy akikkel szemben már bebizonyosodott ez a gyanú.

A CSIS a szövetségi bíróság engedélyével ezentúl Kanada határain túl is nyomozhat a törvényellenes cselekményeken rajtakapott személyek után, a titkosszolgálatok informátorai pedig védelmet kapnak az államtól és a CSIS-től. A törvénytervezet értemében megfosztható a kanadai állampolgárságtól az a kettős állampolgár, aki terrorista cselekményeket hajt végre.

Egy 32 éves, kanadai és líbiai állampolgársággal rendelkező férfi, Michael Zehaf-Bibeau a múlt szerdán az ottawai háborús emlékműnél tüzet nyitott az őrt álló katonákra, és egyiküket lelőtte. A támadó ezután behatolt a kanadai parlament épületébe, de ott a díszőrség egyik tagja végzett vele. Közvetlenül a bűncselekménye előtt a támadó videoüzenetet készítette, amelyből a rendőrség szerint egyértelmű, hogy a férfi ideológiai és politikai indíttatásból cselekedett.

Híradó/MTI

Hollandia - Gondolatrendőrséggel az iszlamisták ellen?

"Korábban a Holland Királyi Erő több tagjáról is kiderült, hogy Szíriában folytat harcot"

Nem titok, hogy az Iszlám Állam soraiban meghatározó számú külföldi harcol, ezek közül kiemelkedő a holland állampolgárok aránya. Amszterdamnak különösen nagy fejfájást okoznak a sorra a Közel-Keletre utazó fiatalok. Vannak, akik már "gondolatrendőrséget" is bevetnének a bűnmegelőzés érdekében.

James Foley meggyilkolása következtében a holland kereszténydemokrata politikusok egészen meglepő ötlettel álltak elő: parlamenti képviselőik akár gondolatrendőrséget is alkalmaznának, hogy megállítsák a szélsőségesekhez csatlakozó, nem csak muszlim fiatalokat. Sybrand Buma, a CDA (Kereszténydemokrata Tömörülés) képviselője szerint minél előbb jogi lépésekre lenne szükség, azonban a kormány nem tesz eleget a probléma megfékezéséért. A gondolatrendőrség elképzelés alatt a CDA tagok elsősorban azokra a fiatalokra összpontosítanának, akik nagy valószínűséggel kapcsolódhatnak majd terrorista tevékenységhez. Az alapgondolat, hogy számítógépes programok segítségével lehetőség nyílna bizonyos átvilágítására, amelynek segítségével minden apró, „erőszakot dicsőítő” bejegyzés alapján adatbázisokat hozhatnának létre.

A tények egyértelműen Bumat igazolják, hiszen már több százra tehető a holland állampolgársággal rendelkező, Iszlám Állam soraiban harcoló fiatalok száma. Ugyancsak a kereszténydemokrata aggályok mellett szól, hogy Európában először holland fiatalok vonultak az utcára tüntetni az ISIS mellett, amit a Rutte-kormány tétlenül figyelt.

Hónapokkal később voltak próbálkozások a probléma orvoslására: mára él egy törvénytervezet, amely azokat a kettős állampolgárokat, akik részt vesznek a harci kiképzésben vagy a közvetlen összecsapásokban, megfosztaná holland állampolgárságuktól. A javaslat, bár a társadalom nagy százalékának támogatását élvezi, nem számol azzal, hogy a radikalizmusra való fogékonyság nem csak a kettős állampolgársággal rendelkezőket érinti. Emlékezetes, hogy korábban a Holland Királyi Erő több tagjáról is kiderült, hogy Szíriában folytat harcot, valamint különböző közösségi hálózatok segítségével tartja a kapcsolatot az otthoni potenciális követőkkel.

A CDA épp a közösségi oldalak hatása miatt tartaná fontosnak a gondolatrendőrség bevetését, ugyanakkor Ivo Opstelten igazságügyi miniszter szerint ez egészen kivitelezhetetlen. A politikus a szólás- és gondolatszabadság jegyében utasítaná el a kezdeményezést, véleménye szerint nem lehet jogilag fellépni minden makacs tinédzser ellen, aki egy-egy meggondolatlan posztot létrehoz. Ennek ellenére Opstelten felhívta a figyelmet arra, hogy amint erőszakra való buzdításról van szó, teljesen más a helyzet, a holland állam cselekedni fog.

A közel-keleti konfliktusok hatása a holland társadalomra tehát meghatározó, és csak erősíti azt a tendenciát, hogy a fiatalkori bűnözés mértéke a kétezres évek eleje óta növekszik. A legújabb kutatások alapján a Hollandiában elő muszlimok 72 százaléka egyetért azzal, ha valaki közvetlen szerepet vállal a közel-keleti harcokban, míg a teljes holland társadalom mindössze 7 százaléka tartja ezt elfogadhatónak. Az ebből fakadó társadalmi feszültségnek pedig már kézzel fogható nyoma van: a legnagyobb Benelux tagállamban egyre gyakoribbak a vallási alapú atrocitások.

Kitekintő

Szingapúr - Totális megfigyeléssel kísérleteznek

Míg világszerte hatalmas vitákat váltott ki az NSA lehallagtási botránya, Szingapúrban ez rég nem téma. A szigetországban most már azt tanulmányozzák, hogy vajon a tömeges megfigyelés és a lakosságról gyűjtött hatalmas adatmennyiség felhasználható-e nemzetbiztonsági célokon kívül másra is? Például egy harmonikusabb társadalom létrehozására. 

Mindez 2002-ben kezdődött, amikor Peter Ho, Szingapúr hadügyminisztere ellátogatott az Egyesült Államokbeli DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency)-hoz, hogy ott megmutassanak neki egy teljesen újszerű kísérletet – írja a Foreign Policy. 

„Digitális lenyomatok” 

A kísérlet lényege az, hogy óriási mennyiségű digitális adatot gyűjtenek be a lakosságtól, majd ebben gyanús tevékenységre – például terrorista aktivitásra utaló – jeleket keresnek. A TIA (Total Information Awareness) minden digitális adatot – e-maileket, telefonbeszélgetéseket, internetes kereséset, repülőjegy- és hotelfoglalásokat, hitelkártya-tranzakciókat és orvosi látleleteket – összegyűjt.

Ezután olyan „digitális lenyomatokat” keresnek bennük, melyek feltételezhetően terrorista tevékenységre utalnak. A rendszer kitalálói abban reménykedtek, hogy a „rossz fiúkat” már a merénylet tervezése idején be lehet azonosítani, és így a hírszerzés meg a karhatalmi erők még idejekorán beavatkozhatnak. 

A SARS-járvány kiváló 

Ho-t lenyűgözte a rendszer, mely számos adatbázis összekapcsolásával segíthet megtalálni a tűt a szénakazalban – mint később fogalmazott. Azzal a szándékkal távozott, hogy a szigetországban hasznos lehet ez a rendszer. 

A TIA gyakorlatba ültetésére csakhamar kiváló alkalom adódott: a SARS (Súlyos Akut Légzési Elégtelenség Szindróma) végigsöpört az országon, 33 szingapúri halálát okozva. A járvány miatt komolyan megrendült gazdaság, a lakosságot pedig sokkolta a láthatatlan, mégis végzetes vírus. 

Ho és csapata elemzéseiben arra jutott, hogy a SARS elkerülhető lehetett volna, ha Szingapúrban működik egy, a TIA-hoz hasonló rendszer. Így a vírus kitörése után nem sokkal a szingapúri kormányzat bevezette a TIA-n alapuló RAHS programot. 

Kormányzati siker 

A legkevésbé sem törekedtek titoktartásra, sőt: kormányzati sikerként könyvelték el a program létezését, mondván hogy így elkerülhető egy jövendőbeli, SARS-hoz hasonló járvány. 

Az Egyesült Államokban időközben részletek szivárogtak ki a TIA programról. Akkora volt a közfelháborodás, hogy a programot hivatalosan leállították, valójában több, kisebb részre bontották. Egyes, a TIA részét képező programok az NSA (National Security Agency)-hez kerültek. 

A RAHS azóta zavartalanul működik, Szingapúr pedig kiváló példája lett annak, hogy miképpen lehet totális megfigyeléssel felépíteni egy, demokrácia és autoritarizmus között óvatosan egyensúlyozó állammodellt, ahol a „gondoskodó állam” mindenkinek biztosítja a lakhatást, az ingyenes tanulást és a példást közbiztonságot, ugyanakkor pedig korlátlanul beférkőzhet az emberek magánéletébe – írja a külpolitikai magazin. 

[Állítólag] döntéselőkészítésre használják 

Tíz évvel elindítása után a RAHS rendszerét egyre sokoldalúbban használják. Terrortámadások megelőzése mellett a szingapúri minisztériumok alkalmazottai az adatbázisokat elemezve döntenek közbeszerzésekről, költségvetésekről, készítenek gazdasági előrejelzéseket, dolgoznak ki bevándorlási stratégiát, tanulmányozzák az ingatlanpiacot. 

Mi több, a Facebbok és Twitter-bejegyzések összegyűjtésével és elemzésével folyamatosan figyelik a szingapúri közhangulatot. Az így nyert adatok alapján dolgoznak ki szociális programokat, vagy pedig akadályoznak meg potenciális civil engedetlenségi mozgalmakat. 

[Látszólag] nem zavaró a totális megfigyelés 

A szingapúriakat látszólag a legkevésbé sem zavarja a totális megfigyelés. A nagy adatbázisok elemzésével megfogalmazható közpolitikák összhangban vannak a szingapúriak technokrata mentalitásával. 

A 716 négyzetkilométerre összezsúfolt 3,8 milliónyi állampolgár – kínaiak, indiaiak, malájok – valamint a másfél milliónyi bevándorló és vendégmunkás folyamatosan a harmónia és káosz közötti késélen táncol. A rendkívül alacsony termékenységű (1,2) szingapúriak között állandó a félelem amiatt, hogy hamarosan a vendégmunkások kerülhetnek többségbe a szigeten. 

Személyes adatokhoz való jog ismeretlen 

A RAHS rendszer csak egy eszköz arra, hogy a hatalmas adatbázisokban folyamatosan, gyakorlatilag bármire keresni lehessen. Nem tudni, pontosan milyen adatok fölött rendelkezik a szingapúri kormányzat, mindenesetre a személyes adatokhoz való jog, úgy, ahogy azt a nyugati világ értelmezi, nem létezik. 

Az adatok elemzése alapján különféle forgatókönyveket vázolnak, és azokat a kormányzattal megosztják. A minisztériumok szabadon válogathatnak a rendelkezésre álló forgatókönyvek között. Sőt, a RAHS elemzői különféle narratívákat is felépítenek, hogy elemezhessék, a különféle fenyegetések vagy stratégiai lehetőségek hova vezetnek. 

Nem annyira a jövő megjósolása a cél itt – írja a Foreign Policy. Inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy felhívják a kormány figyelmét, milyen trendeket kell figyelni, és melyek azok a témák, amelyeknek az elmélyültebb tanulmányozása szükséges.

Transindex

Egyesült Királyság - A webkamerás képeket is tárolják

Éveken át megfigyelte és eltárolta a Yahoo internetes csevegőprogramjának webkamerás képeit egy brit titkosszolgálati szerv, a GCHQ; az adatrögzítés világszerte több millió felhasználót érintett - írta csütörtökön a The Guardian című brit napilap.

A lap Edward Snowdentől, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusától kapott dokumentumokra hivatkozva azt írta: az elektronikus adatfigyelésre szakosodott brit szervezet az Optic Nerve fedőnevű programja keretében 2008 és 2010 között állóképeket mentett el a csevegőprogram felhasználóiról, függetlenül attól, hogy azok nemzetbiztonsági bűncselekmény gyanúja alá estek-e vagy sem.

A GCHQ csak 2008-ban hat hónap alatt 1,8 millió felhasználóról tárolt el képeket, köztük szexuális tartalmúakat is. A The Guardian azt írta, hogy a program még 2012-ben is működött az GCHQ-nak egy abban az évben lehívott belső adatlapja szerint.

Az újság a kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a brit ügynökség a képek elmentését az amerikai társszervezet, az NSA segítségével végezte.

A Yahoo a The Guardian érdeklődésére tagadta, hogy bármilyen tudomása lett volna az Optic Nerve programról, és felháborodásának adott hangot.

Forrás: Híradó.hu

Egyesült Államok - Meghosszabbították az "orwelli" adatgyűjtési program engedélyét

A külföldi megfigyelési tevékenységek bírósága meghosszabbította a titkos amerikai adatgyűjtési program engedélyét - közölte Washingtonban a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatala.

A bíróság engedélyezte, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) naponta metaadatokat gyűjtsön telefontársaságoktól - tudatta pénteken James Clapper hírszerzési igazgató irodája sajtóközleményben. A közleményben nem tértek ki részletekre, egy tisztviselő azonban azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy az engedély három hónapra szól és valamennyi telefontársaságra vonatkozik.

A hírszerzést ellenőrző különbíróság rendszeresen kiadott engedélye inkább csak formalitás, ugyanakkor kötelező kikérni, amióta 2006-ban elindították a programot. Egyben ez az első ilyen engedély azóta, hogy két másik bíróság egymással ellentétes döntést hozott a titkos adatgyűjtéssel kapcsolatos beadványokban.

Ugyancsak pénteken a kormányzat fellebbezést nyújtott be egy szövetségi bírónak az adatgyűjtés jogszerűségét megkérdőjelező, tavaly december közepén hozott döntése ellen. Richard Leon bíró két magánbeadvány alapján úgy fogalt állást, hogy "valószínűleg sérti" az amerikai alkotmány által szavatolt polgári és szabadságjogokat, és "szinte már orwelli" a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési programja.

A beadványt jegyző Larry Klayman ügyvéd a kormány fellebbezése nyomán közölte: a jövő héten kérelmezni fogja a fellebbviteli bíróságnál, hogy ne kezdje el tárgyalni az ügyet, hanem egyből irányítsa tovább az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához. Klayman szerint erre megvan a lehetőség, mert az NSA-ügy jelentős közérdeket képvisel.

Richard Leon állásfoglalása volt az első bírói határozat az ügyben. Szakértők az ítélet megszületése után úgy vélekedtek, hogy az minden bizonnyal komoly befolyással lesz majd az amerikai társadalomban zajló vitákra, annak ellenére, hogy nem ez az egyetlen jogi ügy a világméretűvé dagadt lehallgatási botránnyal kapcsolatban.

Egy másik perben egy New York-i bíró tavaly év végén jogszerűnek mondta ki az NSA adatgyűjtési programját, elutasítva ezzel az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU) beadványát. A bíró úgy találta, hogy az ügynökség tevékenységének alkotmányossága "végső soron indokoltságának kérdésén" alapul, arra pedig semmi nem utal, hogy a kormány az adatgyűjtést annak eredeti célján, azaz a terrorizmus üldözésén kívül bármi másra felhasználta volna. Az ACLU közölte, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen.

Forrás: Híradó.hu

Egyesült Államok - A CIA megfigyeli a nemzetközi pénzátutalásokat

Kiterjedt adatgyűjtést folytat a nemzetközi pénzátutalásokról az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy terrorizmusellenes programja során, amely nagyban hasonlít a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nemrég napvilágra került telefon- és internetes megfigyelési tevékenységéhez - jelentették pénteken a The New York Times és a The Wall Street Journal amerikai napilapok.

A két lap névtelenül nyilatkozó kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a CIA amerikai pénzküldő cégektől - például a Western Uniontól - szerez be nagy mennyiségű adatot az általuk lebonyolított tranzakciókról, amelyekből hatalmas adatbázist épít.

Az adatgyűjtésre ugyanaz a 2001-es törvény (Patriotic Act) ad felhatalmazást, amely az NSA kémkedésére is, és az NSA adatgyűjtéséhez hasonlóan a CIA programját is egy titkos bíróság (FISC) ellenőrzi. A belföldi és a bankon belüli tranzakciókról nem gyűjtenek adatokat a két lapnak nyilatkozó hivatalnokok szerint.

Az állítólag 2006 óta futó programot ismerők szerint annak célja az, hogy nyomon tudják követni a terroristák nemzetközi pénzmozgásait, és az adatgyűjtés hasznos eszköznek bizonyult a terrorizmus elleni harcban.

Az elmúlt hónapok során számos utalás történt arra, hogy az NSA - amely kiszivárogtatott dokumentumok szerint telefonok millióiról gyűjt adatokat, kiterjedt internetes megfigyelést folytat és számos külföldi vezetőt lehallgat - nem az egyetlen amerikai ügynökség, amely jelentős mértékű személyes információt gyűjt és kezel, de meglepő módon a CIA eddig elkerülte a közfigyelmet.

Amerikai törvényhozók több alkalommal is azt követelték a hírszerzés vezetőitől, hogy tájékoztassák őket minden kiterjedt adatgyűjtési programról, de CIA neve egyszer sem merült fel az ügyben - írta a két lap.

Forrás: Híradó.hu

"Nem hallgatjuk le azt, aki nem ad rá okot"

A brit biztonsági szolgálatok a törvényesség határain belül működnek, és nem figyelik azoknak a kommunikációját, akik erre nem adnak okot - mondták a brit titkosszolgálatok vezetői csütörtöki nyilvános parlamenti meghallgatásukon.

A londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága az utóbbi hónapokban kibontakozott lehallgatási botrány ügyében idézte be a három szolgálat, az elhárítás (MI5), a hírszerzés (MI6) és a kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) vezetőit, akik együtt most először jelentek meg a nyilvánosság előtt.

Sir Iain Lobban, a botrány középpontjába került GCHQ igazgatója a meghallgatáson kijelentette: a szolgálat "nem azzal tölti az idejét", hogy a lakosság "nagy többségének" telefonjait hallgatja vagy email-üzeneteit olvassa. "Ez nem lenne arányos, sem törvényes" eljárás - tette hozzá.

Forrás: Kitekintő

Egyesült Államok - Szűkülő sajtószabadság

Az amerikai kormány a titkai kiszivárogtatása elleni agresszív küzdelemmel dermesztő hatást gyakorol az újságírókra és mindenkire, aki közérdekű információt akar megosztani a lakossággal – derül ki a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű civil szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből.

(Beruby)

Az eddig elsősorban a külföldi médiaállapotokkal foglalkozó CPJ az amerikai sajtószabadság állapotáról készített első jelentésében rámutatott, hogy Barack Obama elnök nyitottabb, átláthatóbb kormányzást ígért, amikor bírálta elődjének, George W. Bushnak a gyakorlatát, de ezt nem teljesítette.

„Az Obama-korszakbeli Washingtonban a kormányzati tisztségviselők egyre jobban félnek nyilatkozni a sajtónak” – állítja a CPJ 30 oldalas jelentésében, amelynek szerzője ifjabb Leonard Downey, a The Washington Post című lap volt főszerkesztője, aki jelenleg az Arizonai Állami Egyetem újságírói tanszékének vezetője.

„A kormányzatnak a kiszivárogtatások ellen vívott háborúja és az információ ellenőrzésére irányuló erőfeszítései a legagresszívabbak a Nixon-kormányzat óta, amelynek hivatali ideje alatt az egyik olyan szerkesztő voltam, aki a The Washington Postnál részt vett a Watergate-ügy felgöngyölítésében” – írta Downey. 

A szerző a tanulmány megírásához számos újságírót faggatott ki, miután kiderült, hogy a kormány adatokat gyűjtött egy telefonközpontról és olyan telefonvonalakról, amelyet egy hírügynökség több mint 100 munkatársa használt. Downey olyan médiaszereplőket is megszólaltatott, akiknek forrásai ellen bűncselekmény elkövetése címén eljárást indítottak.

Forrás: Magyar Nemzet

Egyesült Államok - Minden levelet regisztrálnak

Az amerikai hatóságok a teljes belföldi levélforgalmat regisztrálják – jelentette a The New York Times. Eközben Barack Obama tájékoztatást ígért az amerikai hírszerző szervek adatgyűjtési gyakorlatáról Angela Merkelnek.

Az amerikai hatóságok a teljes belföldi levélforgalmat regisztrálják, minden egyes, az Egyesült Államok postaszolgálata (USPS) által kézbesített levélről számítógépes felvétel készül – jelentette a The New York Times szerdai számában. Az amerikai lap forrásként mások között az amerikai igazságügyi minisztérium egy munkatársára és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy volt ügynökére hivatkozik.  

Az írás szerint a Mail Isolation Control and Tracking (MICT) elnevezésű megfigyelőprogramban tavaly mintegy 160 milliárd postai küldeményt fényképeztek le. Ennek köszönhetően a kormány amerikaiak millióinak levelezését tudja nyomon követni. Nem derül ki, hogy a hatóságok az adatokat meddig tárolják.

Forrás: Magyar Nemzet/MTI

Kapcsolódó hír: „A[z amerikai] kormány tudja, hogy mit csinálsz” 

 „A[z amerikai] kormány tudja, hogy mit csinálsz”

Az NSA naponta milliónyi amerikai telefonáló adatait gyűjti be, olyanokét is, akiket nem gyanúsítanak semmivel. „Talán sosem hatoltak még be ilyen súlyosan az emberek magánéletébe” – fogalmaz egy jogvédő.

Két demokrata párti szenátor, Ron Wyden és Mark Udall – mindketten a titkosszolgálati bizottság tagjai – évek óta figyelmeztetnek a veszélyre. „A legtöbb amerikai megdöbbenne, ha tudná, milyen tágan értelmezik a titkos bíróságok a Patriot törvényt” – írták tavaly Eric Holder igazságügy-miniszternek küldött tiltakozó levelükben. A két politikust kötötte a titoktartás, ezért többet nem mondhattak róla, milyen módszerekkel figyeli meg saját állampolgárait az Obama-kormány. A brit The Guardian azonban most megszerzett egyet a titkos bíróság végzései közül, mely milliónyi amerikai napi hívásainak átadására kötelezi az ország egyik legnagyobb telefonszolgáltatóját, a Verizont.  

Mindenkit megfigyelnek

Az április 25-ére datált végzés – melynek hitelességét azóta elismerte a kormányzat – utasítja a Verizon üzleti ügyfelekkel foglalkozó egyik alvállalatát, hogy küldje el az NSA titkosszolgálatnak az „Egyesült Államokon kívüli és belüli kommunikációk adatait vagy telefonos metaadatait”, mégpedig a végzés hatályának lejártáig minden nap. A hívások és üzenetek konkrét tartalma nem kerül az NSA kezébe, „csupán” a hívó és a hívott azonosítója, a hívások időtartama, a SIM-kártyák száma, és a legközelebbi telefontorony helye. A kormányzat szerint ezek nem személyes információk, ezért beszerzésüket nem kell megindokolni és egyenként engedélyeztetni, mint a „hagyományos” lehallgatási műveletek esetében. Így juthat hozzá az amerikai kormányzat egyszerre milliónyi felhasználó adataihoz.

Titkos értelmezés

Mindehhez a már említett Patriot törvény – melyet a szeptember 11-i eseményeket követően fogadtak el a terror elleni harc megkönnyítése jegyében – szolgáltatja a jogi hátteret. Pontosabban a törvény egyik cikkének sajátos értelmezése. Wyden és Udall ezt kifogásolta legfőként: szerintük a hatóságoknak csak akkor lenne joga beszerezni ezeket az adatokat, ha arra valamilyen konkrét nyomozás, gyanú alapos okot szolgáltat. A titkos értelmezés szerint azonban ezek az információk „relevánsak” a nemzetbiztonság fenntartása szempontjából, ezért begyűjtésük sem jelent problémát. A nyilvánosságra került dokumentum ráadásul valószínűleg nem is ad teljes képet a kormányzati megfigyelés mértékéről, ugyanis szakértők szerint az április 25-i végzés valószínűleg egy korábbi, hasonló tartalmú végzés megújítása, a program pedig a Verizonon kívül más cégekre is kiterjedhet.
 
„Tudják, mit csinálsz”

A felháborodott jogvédők nem értenek egyet a kormánnyal: szerintük ezek az információk igenis sokat elárulnak az emberről, ezért személyes adatnak minősülnek. A hívások metaadatai révén a hatóságok igen részletes képet építhetnek fel: a titkosszolgálatok tudják, ki kivel beszél, mikor és hol. A telefonos helyadatokról például egy bíróság nemrég megállapította: „ezek alapján meg lehet tudni, hogy az illető rendszeresen jár-e templomba, vagy inkább a kocsmában ül, edzeni jár, vagy az orvosi rendelőbe, megcsalja-e a feleségét, és így tovább. És nem csak egyetlen titok szerezhető meg, hanem kivétel nélkül mindegyik” – fogalmaz a májusi döntés. „Talán sosem hatoltak még be ilyen súlyosan az emberek magánéletébe” – vélekedik Kate Martin, egy polgárjogokkal foglalkozó civil szervezet elnöke. „A kormány tudja, hogy mit csinálsz, csak azt nem, hogy hívnak” – írja le a helyzetet a dokumentumot közlő The Guardian. „Egyelőre nem tudunk mit mondani” – szólt a kormányzat válasza.

Forrás: Magyar Nemzet, The Guardian, The New York Times, The Washington Post