Révkomárom - Átadták az Öregvár Ferdinánd kapuját

Ünnepélyes keretek között adták át a Öregvár felújított Ferdinánd kapuját december 3-án, Komáromban. Az 1550-ben épült emlékmű restaurálása még 2007-ben kezdődött. (...)

A 1550-ben megépült Ferdinánd kapu az Öregvár egyetlen bejárataként - az Unesco Világörökség várományosi jegyzékében szereplő, nemzeti műemlékként jegyzett - komáromi erődrendszer legrégebbi és legértékesebb kőemléke. Még a 20. század elején egy fahíd vezetett a kapuhoz. Eredetileg a bejárat része volt egy csapóhíd is, amelyet a kapualjból tudtak irányítani. A kapu melletti homlokzaton a 20. században még lőrések is voltak, melyeket később befalaztak. Később a kapu bejáratát szélesítették, hogy a szovjet katonaság gépjárművei, katonai eszközei beférjenek. A kapualj kellős közepén, a boltív alatt egy rés található, amely nagy valószínűséggel összefügghet a csapóhíddal, azaz itt ereszkedhetett le a csapórács. Maga a kapu ajtaja sajnos nem maradt fenn. Közvetlenül a kapu felett kő reliefen latin majuszkulás (nagybetűs) írás örökíti meg az építtetőt, az uralkodó császárt a következő szavakkal: Ferdinánd, német-római császár, magyar és cseh király, Spanyolország trónörököse, Ausztria főhercege, Burgundia hercege az Úr 1550. esztendejéből. Az írás fölött a pajzsot tartó két szárnyas griff látható. A pajzson Habsburg címer a sassal, felette az uralkodót jelképező korona, míg az egész díszes, címeres pajzsot körül öleli az Aranygyapjas rend jele.

„A teljes felújítás valójában nyolc évet vett igénybe, már 2007-ben elkészültek a restaurátori kutatások, feltárások. Az első szakmai restaurálás munkái szezonálisan folytak, lényegében 5 munkafázisról beszélhetünk" - mondta el Csütörtöki András restaurátor a Felvidek.ma-nak. (...)

Felvidék.ma

Révkomárom - Szentmisét mutatnak be a római rítus rendkívüli formájában

A 23. Harmonia Sacra Danubiana keretében a római rítus rendkívüli formájában bemutatott szentmisében adnak hálát az Úrnak, hogy a nagy tűzvész után 1860. október 28-án Szcitovszky János esztergomi hercegprímás újraszentelte a felújított komáromi Szent András-templomot.

Erre az évfordulóra, 154 év után most megújult a templom homlokzata.

A hálaadó misét vasárnap, október 26-én 17 órától tartják a Szent András-templomban (Nádor utca).

A misét Srankó László, a Bacsfa-szentantali kegyhely plébánosa celebrálja. Közreműködik: a kegyhely szkólája.

A szentmisén részt vesz a Nemzetközi Szt György Lovagrend küldöttsége.

***

A komáromi Szent András-templom felszentelési okirata

1860. október 28.

melyben

Szcitovszky János biboros, hercegprimás

elrendeli az újraszentelés megünneplését

*

János,

a római szent egyháznak jeruzsálemi szent keresztről címzett bíbornoka, esztergomi érsek,

Magyarország hercegprímása stb.

Miután ezen, az 1848-i tűzvész által elpusztított,

most hamvaiból dicsőségesen kiemelt s díszesen helyreállított templomot az Isten dicsőségére örvendező lélekkel felszenteltük:

Misem fekszik inkább szívünkön, minthogy az minden jövendő nemzedékeknél méltó tiszteletben tartassék.

Minek elérésére Istentől nyert hatalmunknál fogva ezennel elrendeljük, miszerint ezen templomszentelésnek évfordulati napja évenkint

a minden szentek ünnepét megelőző vasárnapon, mint elsőrendű ünnep nyolcaddal ünnepeltessék meg.

Izrael Istene,

töltsd el méltóságoddal e templomot,

nyisd meg szemeidet házad fölött,

őrködjél fölötte nappalon és éjjelen át,

és engedd, hogy mindazok, kik itt imádásodra megjelennek, vígasztalásidnak javait elvehessék.

Kelt Komáromban magán a felszentelés, Szent Simon és Júda apostolok ünnepére eső napján,

Urunk 1860-dik,

püspöki hivatalunk 33-ik,

érseki hivatalunk 11-ik,

félszázados papságunk első évében.

Felvidék.ma

Révkomárom - Megkoszorúzták V. László király szobrát

A Szent Korona Komáromban tartózkodásának és V. László születésének 674. évfordulójára emlékezett az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés (EJK) és az Endresz csoport február 20-án. A megemlékezésen koszorút helyeztek el a Komáromban született Habsburg-házi magyar király mellszobránál.

„V. László megítélése a közvélemény számára ellentmondásos, ezt a kérdést azonban hagyjuk a történészekre, ne mi ítélkezzünk több száz év távlatából" – hangsúlyozta Knirs Imre, az EJK elnöke a megemlékezésen mondott beszédében. „Akárhogy is legyen, büszkék lehetünk arra, hogy az egyetlen Habsburg-házi magyar király, aki Magyarországon született, az a mi városunk szülötte, hiszen bárhol, ahol szerepel a király neve, ott megemlítik születésének helyét is. Ezért kötelességünknek érezzük azt, hogy emlékét ápoljuk a városban. Bár később messzire került és csak kevés ideig élt itt, mi büszkék vagyunk rá, mint ahogy Komárom más neves szülöttjeire is" – fogalmazott Knirs, hozzátéve: a városnak számos jeles szülötte van, köztük azonban olyanok is, akiket méltatlanul elfeledtek az itteniek. Ilyen neves személyiség Valentianus császár is, aki Komáromban hunyt el, és holtestét innen szállították el Rómába – emlékeztetett.

Az EJK elnöke reményét fejezte ki, hogy ha a felvidéki magyarok között rendeződnek a most még mélyen meghúzódó ellentétek, akkor méltóképpen ünnepelhetünk és emlékezhetünk majd neves történelmi személyiségeinkre is. „Hiszem, hogy ezek a nézeteltérések tisztázódni fognak" – jelentette ki.

Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy nem vettek részt a megemlékezésen a város egyetemistái és történelem szakos alapiskolai és középiskolai tanárai. „Lelkiismeret furdalásunk azonban nincs, hiszen csaknem száz meghívót küldtünk szét és személyesen is megszólítottuk az embereket. Az emlékezés fontos, hiszen a múlt ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni" – mondta.

V. László komáromi mellszobrának megkoszorúzása után a megemlékezés a dél-komáromi Endresz csoport szervezésében a Jókai Mór Városi Könyvtárban folytatódott, ahol Ludvig Rezső aranyműves mester és koronakutató A magyar Szent Korona-kutatás a XXI. században címmel tartott előadást.

Az EJK minden évben megemlékezik a Komáromban született V. László magyar királyról. A civil szervezet ezen felül a mellszobor és talapzatának állagmegőrzését és tisztítását is rendszeresen elvégzi. A szobor egyes részeit többször tisztították már meg és csiszolták át a különböző graffity-firkák miatt – árulta el Knirs.

Forrás: Felvidék.ma

2014. február 17. - D. Fekete Balázs előadása Révkomáromban

A harcos Egyház eszménye - D. Fekete Balázs előadása Révkomáromban