A nap szentje - Remete Szent Pál

A thébai remeték atyja. A Déciusz-féle üldözéskor (250) a thébai hegyek közé menekült, és ott egy sziklabarlangban hatvan évig élt minden embertől távol: elmélkedésben és önmegtagadásban, míg 113 éves korában a 96 éves Remete Szent Antal rá nem talált. Legendás életének történetét Szent Jeromos írta le. Holttestét 1381-ben Nagy Lajos királyunk megkapta Velencétől, és a budaszentlőrinci pálos kolostorban helyezték el, amely a Remete Szent Pálról nevezett Pálos rend központi háza volt.

Szent Jeromos írja róla, hogy Egyiptomban, gazdag családba született, szüleit fiatalon, már 15 évesen elveszítette. 249 körül a Décius-féle üldözés elől a thébai hegyek közé menekült, mert a vértanúsághoz nem érzett magában elegendő erőt, ugyanis sógora a vagyon megszerzése érdekében fel szándékozott jelenteni őt..

Itt az emberektől távol, a pusztában egy barlangban élt, sokat böjtölt, sok önmegtagadást vállalt, sokat imádkozott és elmélkedett. Szándéka volt az üldözés időszaka után visszatérni szülőföldjére, de megszeretve a magányt, meg az állatokat, ott maradt a pusztában, összesen kilencven évet élt itt. 

Közelében más remeték is éltek, de nem tudott róluk. Nem sokkal halála előtt, álmában kapott jel hatására találkozott Remete Szent Antallal. 340 táján halt meg. Szent Antal temette el Pált, a legenda szerint két oroszlán ásta ki számára a sírgödrét.

Testét 1169-ben Tébából Konstantinápolyba vitték, 1240-ben pedig onnan a velenceiek vitték el városukba. 1381-ben Velencéből Nagy Lajos uralkodása idején a pálosok budaszentlőrinci kolostorába került.

Az ő nevét vette fel a pálos rend, az egyetlen magyar alapítású, Boldog Özséb által alapított szerzetesrend. Remete Szent Pált és történetét a budapesti Egyetemi Templomban a pálosok által készített képek, szobrok, faragványok ábrázolják. A templom berendezését és díszítését a pálosok készítették.

Az imádság a keresztény ember életformája. Jézus példát adott, hogy kell egyedül lennem Istennel, csendben, magányban. A remeték egész életükre vállalják ezt az életformát. Nekünk a városban kell megtalálnunk időnként pusztai magányunkat.

Istenünk, ki az első remetét, Szent Pált, aki e világ zűrzavarából visszavonult a pusztai magányba, a mai napon vetted föl az angyalok társaságába, kérünk, közbenjárására tisztíts meg a világ minden szennyétől, és mennyei ajándékoddal szentelj meg minket! 

Régi pálos misekönyvből

Katolikus.hu/Szentek

Majk - Elkészült a kamalduli kolostor felújítása

Befejeződött a kamalduli remeteség főépületének, a kolostornak a felújítása Majkon. A 18. századi épületegyüttes központját 885 millió forintos uniós támogatásból újították föl.

(...) Sági Attila, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ igazgatója elmondta: megvalósult a 2300 négyzetméter alapterületű rendház szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, az emelet, valamint a növényszárító padlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, valamint a belső díszudvar felújítása.

A termekben berendezett kiállítás bemutatja a remeteség 18. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról. A tárlat megjeleníti azt az időszakot is, amikor az épületből a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy-család grófi ágának vadászkastélya lett az 1860-as évektől.

A tervek szerint a fejlesztés 2015 tavaszán fejeződik be, attól kezdve lesz látogatható a műemlékegyüttes egész területe. Ekkorra készül el a remeteséghez vezető út mellett az épület körül lévő parkoló is.

A felújítás eredményeinek bemutatása érdekében az adventi vasárnapokon hagyományteremtő szándékkal jótékonysági, népi és keresztény programot rendez a Forster Központ a térség nehéz sorsú gyermekei és idős lakói számára.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. Értékét növeli a közeli tó, a malom, valamint az, hogy megőrizte elzártságát, bár közel van a város és a közút. (...)

A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.

Magyar Nemzet