Sepsiszentgyörgy - Az 1918-as román ígéretek betartását követelték

Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartását, a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték a román kormánytól az összegyűlt székely-magyar tüntetők szombaton Sepsiszentgyörgyön.

A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.

Erdély.ma

Sepsiszentgyörgy - Székelyföld autonómiáját követelik november 29-én

Öt pontba rögzített petíciót olvasnak fel és kérik a Gyulafehérvári Nyilatkozatban rögzített kisebbségi jogok érvényesítését november 29-én a 13 órától szervezett demonstráció résztvevői Sepsiszentgyörgyön, a Kovászna megyei kormányhivatal épülete előtt. 

Az öt pont Székelyföld régió elismertetésére, Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírására, Románia új alkotmányára, a magyar nyelv Székelyföldön hivatalos nyelvként való elismerésére, és a székely jelképek, azaz a székely zászló elismertetésére tér ki. 

Transindex

Miért örülnek ők ennyire a skót függetlenségi népszavazás bukásának?

Barack Obama amerikai elnök, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Parlament (EP) két legnagyobb frakciójának elnökei és több európai ország állam- és kormányfője sietett ünnepelni a skót függetlenségi népszavazás bukását.

Ismert, a skót népszavazás végeredménye nagyjából hozta az elemzők elvárásait. A londoni fenyegetőzéstől és ígérgetéstől sem mentes kampány során gazdasági és érzelmi érveket is felhoztak – főleg az olajon, a fonton és a brit államadósság megosztásán vitáztak –, végül magabiztos, de nem elsöprő többséggel az egységpártiak nyertek. Alex Salmond skót miniszterelnök megtörten közölte, hogy elfogadja az eredményt (az MNO percről percre követte az eseményeket, tudósításunkat ide kattintva érheti el), sőt lemondási szándékát is bejelentette.

Fellélegezhetett így David Cameron brit miniszterelnök, aki számára a skót függetlenedés – sokak szerint – egyenes út lett volna a bukáshoz. A függetlenségi remények meghiúsulása után ugyanakkor Cameron gyorsan átértékelte a decentralizációt ígérő korábbi londoni megszólalásokat, és kijelentette: ha a skótok nagyobb önrendelkezést kaphatnak, akkor az bizony az angoloknak is jár – ha viszont ténylegesen lépéseket is tesz ebbe az irányba, azzal komolyan lelassíthatja a belengetett decentralizációt.

Cameron keresztbe fekszik

Egedy Gergely történész szerint Cameron ugyan nem mondta ki, hogy külön angol parlament létrehozását tervezné, de kijelentette, hogy „határozott választ” igényel „az angol törvényekre angol szavazatok” kérdése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára hozzátette: „A kérdés az, hogy ez hogyan valósul meg, mert például ha felállítanának egy külön angol parlamentet, akkor Anglia Egyesült Királyságon belüli túlsúlya miatt az teljesen elnyomná a westminsteri (brit) parlamentet. Mindazonáltal a nagyobb angol önrendelkezés felvetését egyesek úgy értelmezik, hogy Cameron lassíthatja a skótoknak tett ígéret megvalósítását, mert az angol önrendelkezés kidolgozása roppant bonyolult.”

Nem sokkal a végeredmény péntek reggeli kihirdetése után özönleni kezdtek a vállveregetések és dicséretek a skót választópolgároknak, mondván, jól döntöttek, hogy nem akarnak elszakadni Nagy-Britanniától.

Örvendeznek

Az elsők között az unió és a NATO potentátjai siettek gratulálni: Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke megkönnyebbüléssel fogadta a skóciai népszavazás eredményét; az Európai Unió néppárti és szociáldemokrata képviselőcsoportjainak elnökei is „melegen üdvözölték” a döntést, csakúgy mint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint „ez az eredmény kedvező az egységes, nyitott és erősebb Európa számára, amelyért a bizottság is kiáll”. Barack Obama amerikai elnök gratulált pénteken Skóciának a „szenvedélyes, mégis békés” referendumhoz és annak eredményéhez, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár pedig üdvözölte David Cameron népszavazást követően tett kijelentését, „mely szerint az Egyesült Királyság a jövőben is egységes marad”.

Árnyékot vet

Schulz ugyanakkor arról is beszélt, hogy a népszavazás mintaszerű demokratikus eljárás volt, az Európai Uniónak pedig nem feladata beleszólni tagállamai belső ügyeibe, így abba sem, hogy milyen helyzetben legyen Skócia Nagy-Britanniában. Ezzel viszont némiképp ellentétes lehet, hogy nem olyan régen maga Barroso is beszállt az ijesztgetéskampányba, amikor azzal fenyegette meg a skótokat, hogy az Európai Unió évekig előszobáztathatja őket, mielőtt újra uniós tagállammá válhatnak – így egyébként nem sokkal maradt le Rasmussentől, aki pedig Skócia NATO-tagságának elvesztésével riogatott.

Prága, Madrid örül

Az Shulz szavaiból is levezethető, hogy uniós szinten miért lelkesedtek Nagy-Britannia fenntartásáért – mint mondta, „az EU-nak éppen elég gond a 28 tagország közösségének egyben tartása” –, ahogy a NATO is az egyik legerősebb tagállama, Amerika megbízható szövetségese, Nagy-Britannia stabilitásában érdekelt.

Ugyanakkor a híradások a cseh és a spanyol kormányfő gratulációját is az elsők között hozták le, akik szintén alapvetően az európai értékek, a közös Európa és a stabilitás szentséges eszméjébe csomagolva üdvözölték a birodalom egyben maradását.

Katalóniától az esélyt is elvennék

Az, hogy a spanyol miniszterelnök örömmel fogadta a skótok döntését, teljesen érthető: Katalónia parlamentje ugyanis szombaton tárgyalja a hasonló témájú, a Spanyolországtól történő elszakadásra rákérdező referendum kiírását. Mariano Rajoy spanyol kormányfő sietett leszögezni: a skótok jól döntöttek, és azáltal, hogy Nagy-Britannia részei maradtak, „elkerülték a súlyos gazdasági, társadalmi, intézményi és politikai következményeket”. Artur Mas katalán miniszterelnök viszont továbbra is elszánt; mint mondta, a skót népszavazás eredménye nem befolyásolja a katalán függetlenségi törekvéseket, a katalánok továbbra is arra készülnek, hogy november 9-én megtartják a tervezett referendumot – Madrid ugyanakkor alkotmányossági kifogásokkal készül a népszavazás kiírásának megakadályozására, így még korántsem biztos, hogy Katalóniának egyáltalán lesz esélye véleményt nyilvánítania a saját sorsáról.

Sobotka nyíltan beszélt

Míg a spanyol miniszterelnök közvetlenül nem célozgatott a skót népszavazás és hazájának kisebbségei közti relációkra, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök nem is rejtette véka alá, mitől félt. Mint mondta, „Nagy-Britannia szétesése nacionalista hullámot váltott volna ki, amely a következő években egy sor további európai államot destabilizált volna”. Bár Csehországban a világháború utáni brutális etnikai tisztogatásnak köszönhetően a korábbi csaknem hárommillió németből nem sok maradt, és azok autonómiája is erősen korlátozott; ugyanakkor a mai napig érvényben vannak azok a Benes-dekrétumok, amelyek háborús bűnösnek mondják ki – a magyarok mellett – az összes németet is; nem mellesleg a mai napig heves reakciókat vált ki a csehekből akárcsak a diszkriminatív törvények megkérdőjelezése is.

Ami a székelyeket illeti…

A Sobotka által is említett dominóeffektusra sokan alapoztak Székelyföldön is, valószínűleg ők nem osztoznak a cseh kormányfő örömében. Ugyanakkor a skót függetlenség bukása a román elitet is felbátorította az agresszívabb véleményformálásra: alig néhány órával a népszavazás eredményének közlése után Victor Ponta román miniszterelnök interjút adott az Adevarul című napilapnak, amelyben annak a véleményének adott hangot, hogy a székely autonómiával kapcsolatos elképzelések túlmennek minden határon. A kormánypárti PSD szenátora ennél is ellenségesebb volt, mint mondta, „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan” cél az autonómia. A legmesszebb azonban Andreea Paul, a román ellenzéki PDL első alelnöke ment: kijelentette, hogy az RMDSZ autonómiatervezete nem csak alkotmány- és Európa-ellenes, hanem mindemellett szélsőséges nézőpontot tükröz és gyűlöletet szít.

Magyar Nemzet

Perkő - Szent István-búcsú és szentmise

"A ma­gyarság letért a Szent István által kijelölt útról"

Ismét megszólalt tegnap a [székelyföldi] perkői kápolna kis harangja, búcsúra szólítva a Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap a hagyományokhoz híven Kis­kászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környékét. Perkői szent­beszédében Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános úgy vélekedett, a ma­gyarság letért a Szent István által kijelölt útról.

A Szent István-búcsú tegnap 10 órakor Kézdiszentlélek központjában, az öt évvel ezelőtt felavatott egész alakos Szent István-szobor előtti téren kezdődött mintegy kétszáz felső-háromszéki, erdélyi és határon túlról érkezett zarándok jelenlétében. Kézdiszentlélek testvértelepüléseinek – Budapest XI. kerülete, Piliscsaba, Alsónyék, Szentgál és Nyéklábháza – kül­döttei is együtt ünnepeltek a kézdi­szent­lélekiekkel. (...)

A búcsús szentmise főcelebránsa Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános volt, aki szentbeszédében arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. Mint mondta, a magyarság letért a Szent István által kijelölt útról, a tévelygő nyáj a mai világban pedig nehezen tér magához. „Korunk ellentmondása, hogy magasak az épületek, de kicsinyes a természetünk. Szélesebbek útjaink, de szűkebb látókörünk. Nagyobbak házaink, de kisebbek családjaink. Több a kényelmünk, de kevesebb az időnk. 

Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk. Több a szakértő és mégis, több a gondunk. Több a gyógyszerünk, de kevesebb és gyengébb az egészségünk. Túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk. Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk. Túl gyakran gyűlünk, túl ritkán imádkozunk. Éveket adunk az élethez, nem pedig életet az évekhez. Nagyobb dolgokat teszünk, nem pedig jobb dolgokat” – hangsúlyozta a kolozsvári főesperes.

A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításá­hoz, külön kiemelve, hogy az ünnepségen a Máltai Lovagrend brassói képviselői is jelen voltak. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.

Iochom István

Háromszék

Székelyvécke - Elkészült a Székelyföld első székely kapukból álló keresztútja

A „székely golgotát” a hétvégén avatták a Maros megyei településen a falunapok keretében.

Szombat délelőtt a templom előtt gyülekezett az a több száz fős tömeg, amely zászlókkal, énekszóval vonult fel a közsgéközpont fölötti hegyre, hogy végigjárja az első székelyvéckei keresztutat. „Erre a keresztútra szükség volt, szükség van. Kereszthordozó nemzedék vagyunk, hozzá kell edzenünk vállunkat és szívünket a kereszt viseléséhez, de egyedül nem bírjuk. Ez a keresztút is erre akarja felhívni a figyelmet, ezt akarja kifejezni Isten felé: egyedül nem bírjuk a keresztet” – mondta a stációk melletti elmélkedéseket követő szentmisén Hajlák Attila marosvásárhelyi káplán atya.

„Ez a hely a jövőt jelenti, azt, hogy ez nem egy kihalófélben lévő falu, ahogy sokan gondolták. Ez a keresztút zarándokhely lesz, mert minden nagyböjtben itt fogjuk elvégezni a keresztutat. Az emberek lassan megszokják, és idegenből is jönnek majd” – fejtette ki lapunknak Bene Gábor helyi plébános. (...) Teljes bejegyzés 

Krónika

Székelyudvarhely - Székely veteránok meséltek emlékeikről a honvédtalálkozón

Idén először szerveztek honvédtalálkozót az egykori székely határvadászok ma is élő tagjainak. Az 1940 és 1944 között a magyar honvédség kötelékében szolgálatot teljesítő székely veteránok meséltek a világháborús emlékeikről. Az egykor a szovjet csapatok ellen harcoló székely honvédekről, hősi áldozatukról a kommunista diktatúrában évtizedekig még csak beszélni sem volt szabad, emléküket mélyen eltemette a Kádár-rendszer.

Könnyes szemmel nézték a ma már 80-90 éves udvarhelyszéki veteránok a Kereszthegy című dokumentumfilmet. Az alkotás a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászokról szól, amelyet a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiója készített.

A határvadászok 1944-ben a Gyergyó vidéken a szovjet csapatok ellen harcoltak, sok székely apa és fia halt hősi halált. A mesterségesen írt történelem azonban évtizedekig elfeledte őket, beszélni sem volt szabad róluk, emlékművük sem épülhetett. Most először szerveztek tiszteletükre honvédtalálkozót Székelyudvarhelyen, ahová a még életben lévő veteránok többsége eljött.

A udvarhelyszéki veteránok többnyire a Keleti Kárpátok ormain, völgyeiben harcoltak, a Gyimesi szorostól egészen le az Ojtuz, Uz völgyéig. Jelen pillanatban Székelyudvarhely környékén 120 veteránról van tudomásunk – mondta a Híradónak Gidó Csaba történész.

Szinte mindegyik egykori székely honvédnak van egy megindító története a háborúból és a hadifogságból. Többen csak évekkel a háború után tértek haza. Az átélt borzalmak és megpróbáltatások ellenére a legtöbben még mindig, 70 év távlatából is büszkék arra, hogy egykor magyar honvédként szolgáltak. 

Forrás: Erdély.ma/Duna TV

A Szentlélek megtermi gyümölcseit – Bérmálás Háromszéken

Több mint 500 felkészített katolikus kereszténynek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét bérmakörútján dr. Jakubinyi György Miklós érsek és ft. Tamás József segédpüspök Háromszéken a kerületi papság részvételével. 

Illyefalva, Sepsiszentgyörgy, Kőröspatak, Mikóújfalu, Zalánpatak után tegnap Sepsibükszádon bérmáltak, holnap Miklósváron, 19-én Szentiván­laborfalván és 20-án Uzonban lesz az ünnepi bérmálási szentmise a Sepsi-barcasági főesperesi kerületben.

A bérmálkozást – mely gyakorlatilag a keresztény nagykorúság elérkezését jelenti – hosszas előkészület, felkészítő, a felmerülő hitbeli kérdések átbeszélése előzi meg. „Ahol engedi az ember működni a Szentlelket, ott megtermi a gyümölcseit: a szeretetet, a jóságot, a békét, a türelmet, a szelídséget, az önmegtagadást és a tisztaságot” – hangsúlyozta Tamás József atya vasárnap este a sepsiszentgyörgyi Krisztus király-templomban. 

„Társadalmunk egyik problémája az a sok szemét, mely szennyezi a levegőt, a vizet, a környezetünket s ezen keresztül a mi életünket is. De nemcsak fizikai világunkat, hanem a lelkieket is érinti a szennyeződés, mely felhasználja a modern technikát. A Szentlélek pedig azt szeretné elérni kegyelmeivel, hogy megtisztítson minket minden szeméttől. Szükség van olyan emberekre, akik át tudják alakítani, formálni a gyűlölködést, a haragot, a viszálykodást, a szeretetlenséget. (...) A Szentlé­lek olyanná szeretne formálni minket, mint a tiszta, felüdítő vagy utat törő vízforrás, amely az óceán felé halad...” – mond­ta. 

Ugyanakkor kérte az égiek segítségét, hogy emberhez méltó módon tudjunk élni, legyen meg a mindennapi betevő falatunk és a meleg otthonunk. Kérdésünkre, hogy mit üzen Háromszék lakosságának, a segédpüspök két fontos motívumot emelt ki őseink örökségeként: kereszténységünk és magyarságunk megtartását.

Forrás: Erdély.ma/Háromszék

Erdély - A jövő héten Székelyföldön is bemutatják a Kereszthegyet

A 2. világháború erdélyi eseményeiről, a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport történetéről szóló dokumentumfilmet a Zrínyi Katonai Filmstúdió készítette.

A Gyergyói-medencében 1944 őszén zajló harcokat bemutató film a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya és a HM Zrínyi Nonprofit Kft. koprodukciójában, a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével született meg. A keddi magyarországi díszbemutatót követően a filmet Székelyföld lakossága is láthatja majd. Gyergyóremetén jövő pénteken, Csíkszeredában jövő szombaton, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen pedig jövő vasárnap mutatják be a Kereszthegyet. Emellett több erdélyi televízió is műsorára tűzi az alkotást. A 65. székely honvéd határvadászcsoport harcait bemutató filmet részben eredeti helyszíneken, a Gyergyói-medencében, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyótölgyes, Borszék körzetében, részben pedig az MH Altiszti Akadémia csobánkai kiképző bázisán forgatták. A mű a korabeli katonaéletről és a székely határőrség mindennapjairól is képet ad.

A forgatáson a második világháború óta nem látott magyar katonai egyenruhákkal dolgoztak, ezeket a soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Tagozatának tagjai viselték. A játékfilmes elemekkel kiegészített dokumentumfilmben látható több egykori székely honvéddel készített interjú is. A film a korabeli katonaéletről és a székely határőrség mindennapjairól is képet ad. A Honvédelmi Minisztérium (HM) ismertetője szerint 1944. szeptember 3-án a Békás-szorostól délre és északra is az akkori Magyarország földjére léptek a szovjet hadsereg felderítői. A támadó szovjet csapatokat a hozzájuk képest maroknyi székely erők német segítséggel sem tudták megállítani, de jelentősen lelassították az előrenyomulást.

"A kedvező terepviszonyoknak és a jó szervezésnek köszönhetően a Maros-völgyben szeptember közepétől több mint három hétig sikerült feltartóztatni a szovjetek előretörését és ezzel a Torda térségében küzdő magyar 2. honvéd hadsereg részeit megóvni a bekerítéstől. 1944. október 8-án a székely katonák csak parancsra ürítették ki állásaikat és vonultak vissza elsősorban azért, mert a hegyeken át megkerülő hadmozdulatot végrehajtó szovjet alakulatok már a védők háta mögötti

területet fenyegették" - olvasható az ismertetőben.

A film forgatókönyvírója és rendezője két fiatal történész. A gyergyóremetei Nagy József - aki a székelyföld második világháborús hadtörténetével foglalkozik - több mint öt éve készít interjúkat a harcokban részt vevő veteránokkal. Bárány Krisztián újságíró 2005-ben a kolozsvári tudományegyetem ismerkedett meg Nagy Józseffel és a 65. határvadászcsoport történetével. A film vezető rendezője Wonke Rezső stúdióvezető volt. Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban kedden tartották a film díszbemutatóját, amelyen Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott köszöntőt és a film néhány alkotójának emléktárgyat adományozott. A Kereszthegyet az Uránia Nemzeti Filmszínházban május 17-én, május 18-án és május 22-én is megtekinthetik az érdeklődők.

Forrás: Híradó/MTI

Kereszthegy - Dokumentumfilm készül a második világháború erdélyi eseményeiről

Kereszthegy címmel dokumentumfilm készült a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport második világháborúban tanúsított helytállásáról. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban kedden tartandó díszbemutatón Hende Csaba honvédelmi miniszter mond köszöntőt.

A Gyergyói-medencében 1944 őszén zajló harcokat bemutató filmet a Honvédelmi Minisztérium (HM) társadalmi kapcsolatok és háborús kegyeleti főosztálya és a HM Zrínyi Nonprofit Kft. együttműködésében forgatták. A film forgatókönyvírója és rendezője két fiatal történész, Nagy József és Bárány Krisztián.

A HM ismertetője szerint: "1944. szeptember 3-án a Békás-szorostól délre és északra is az akkori Magyarország földjére léptek a szovjet hadsereg felderítői. A támadó szovjet csapatokat a hozzájuk képest maroknyi székely erők német segítséggel sem tudták megállítani, de jelentősen lelassították az előrenyomulást." "A kedvező terepviszonyoknak és a jó szervezésnek köszönhetően a Maros-völgyben szeptember közepétől több mint három hétig sikerült feltartóztatni a szovjetek előretörését és ezzel a Torda térségében küzdő magyar 2. honvéd hadsereg részeit megóvni a bekerítéstől. 1944. október 8-án a székely katonák csak parancsra ürítették ki állásaikat és vonultak vissza, elsősorban azért, mert a hegyeken át megkerülő hadmozdulatot végrehajtó szovjet alakulatok már a védők háta mögötti területet fenyegették" - olvasható az ismertetőben.

A 65. székely honvéd határvadászcsoport harcait bemutató filmet részben eredeti helyszíneken forgatták. Látható benne több, egykori székely honvéddel készített interjú, a film a korabeli katonaéletről és a székely határőrség mindennapjairól is képet ad - írta a HM.

Forrás: Híradó/MTI

Gyergyói románok: „Jobb élet volt, amikor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztunk"

Gyergyódamuk visszatérne Hargitához

Hargita megyéhez csatlakozna a moldvai Nyeámc megyéhez tartozó Damuk község. A polgármester felháborítóan kevésnek találja a bukaresti kormány által megszavazott költségvetési támogatást, ezért decemberben népszavazást tartana arról, hogy Damuk közigazgatásilag a szomszédos Hargita megyéhez kerüljön.

„Jobb élet volt, amikor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztunk. Az öregek, a nagyszüleink is azt mondják, hogy akkor jobb volt. Nem loptak” – nyilatkozta hétfőn a Híradónak a damuki polgármester, akinek kijelentése nagy port kavart a román médiában. Mint fogalmazott, azért szeretne csatlakozni Hargita megyéhez, mert akkor jelentősen többet költhetnének infrastruktúra-fejlesztésre.

„Nem álmodom azt, hogy tej és méz fog csorogni, ha Hargita megyéhez csatlakozunk. Nem gondolom, hogy a kutyák is kalácsot hordoznak majd, de bízok az ottani emberekben” – vélte Anton Covasan polgármester.

A románok lakta Damuk község több mit 3 ezer lakosa egyetért azzal, hogy a település a többségében magyarok lakta Hargita megyéhez csatlakozzon.

„Benne vagyok. Eddig is sokkal több előnyünk származott abból, hogy Gyergyószentmklósra jártunk, és nem Piatra Neamtra [Karácsonkőre]” – állapította meg egy férfi.

Hargita megye tanácsának elnöke szerint a damuki polgármester nyilatkozatával csak több pénzt szeretne kicsikarni az ottani megye vezetőitől, de ha komolyra fordulna a csatlakozási ügy, az Hargita megyének is javára válna.

„Azt gondolom, hogy nagyon sok vitát megoldana, hogyha a határ menti, a megyehatár-menti román település, a túlsó oldalról esetleg hozzánk csatlakozna, de ehhez még szükség van a Hargita megyei lakosok többségének a véleményére is” – mutatott rá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke.

A Hargita megyéhez való csatlakozásról szóló népszavazást decemberben, a romániai elnökválasztásokkal egyszerre szeretné megtartani a damuki polgármester. A befogadó megye polgárainak is kellene ugyanakkor szavazniuk arról, hogy egyetértenek-e a valamikori Csíkvármegyéhez tartozó település csatlakozásával.

Forrás: Híradó.hu

Első lépés? - Világhálón a Székelyek nagy menetelése kiáltványa

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aláírásra bocsátotta a világhálón a Székelyek nagy menetelésén egy hónappal ezelőtt elfogadott kiáltványt.

Az SZNT szerdai közleménye szerint azért teszik a kiáltványt az egész világon aláírhatóvá, hogy az aláírók tekintélyes hányadát tudják a jövőben a székely autonómia mellett mozgósítani.

A tanács emlékeztetett arra, hogy Victor Ponta román miniszterelnök az október 27-én tartott székelyföldi nagy menetelés után úgy nyilatkozott: a román alkotmány és az Európai Unió jogrendjének szellemében fog választ adni a székelyek igényeire. Válasz azonban sem a menetelés kiáltványára, sem a márciusi Székely szabadság napján elfogadott marosvásárhelyi kiáltványra nem érkezett.

"Már ma leszögezhetjük: az állampolgárok igényeinek mellőzése, az ígéretek be nem tartása biztosan nem felel meg annak az európai szellemnek, amelyre Románia miniszterelnöke késlekedő válaszát alapozni kívánja" - áll a közleményben.

A Székely Nemzeti Tanács nyomatékosította, hogy nem fog lemondani Székelyföld területi autonómiájáról, és nem fog letérni a békés, de határozott és következetes küzdelem útjáról, amelyen tíz esztendeje elindult.

"Itthon és a nagyvilágban újabb megmozdulásokat fogunk kezdeményezni, és bízunk abban, hogy az október 27-én megvalósult széles körű összefogás erősödni fog a jövőben" - közölte az SZNT.

A menetelés kiáltványát ezen a honlapon nyitották meg az aláírásra: http://www.autonomia.ro/peticiok.html.

Forrás: Híradó.hu