2013. május 1-én Pécsett, a Csontváry Múzeum különtermében Raymond de Souza előadást tartott „A relativizmus zsarnoksága és a rossz törvényekkel szembeni keresztény ellenállás” címmel.
Az előadó – aki „hit- és életvédőként” ismert – sok, számunkra is értékes kijelentést tett, melyek közül néhányat szeretnénk megosztani olvasóinkkal.
Az Egyesült Államokban és ahol hasonló kultúrális befolyások uralkodnak (így hazánkban is) a relativizmus diktatúrája uralkodik, amely minden elvet és értéket viszonylagossá tesz és amely romboló tendenciákat támogat:
Az abortusz kérdésében az Amerikai Egyesült Államok kormánya és a Katolikus Egyház kultúrharcot vív. (Megjegyzendő, hogy ott a Katolikus Egyház a legnagyobb erő a kereszténységen belül társadalmilag is, hiszen a rengeteg kis protestáns közösség nem képes komoly erőt képviselni az egység hiánya miatt.) Azonban a katolikusok sem mutatnak mindig egységet és nem elég felkészültek a liberálisok érveivel szemben:
Így szól a liberális:
– Te nem támogatod az abortuszt? Rendben, akkor te ne alkalmazd, nem kényszerítem rád a véleményemet... Én azonban támogatom. Milyen alapon akarod rám kényszeríteni a te nézetedet?
Erre sokan visszavonulót fújnak, nehogy „intoleránsnak” bélyegezzék őket, hiszen nem tudnak erre mit mondani. Pedig a válasz, amit Souza ad, kézenfekvő. Helyettesítsük be az abortusz szó helyére a lopást:
– Te elítéled a lopást? Szíved joga... Én nem kényszerítelek lopásra, te se vedd zokon ha kirabollak.”
Vagy helyettesítsük be a gyilkosságot:
– Bűnnek tekinted a gyilkosságot? Én tisztelem a véleményedet; hát ne gyilkolj. De akkor te milyen alapon várod el tőlem, hogy ne öljek?
Látható, hogy máris megmutatkozik érvelésük téves és hazug volta.
A halál civilizációjával szemben katolikus keresztény társadalmi rendre van szükségünk. Az arab világ már szemet is vetett Európa földjére – figyelmeztet Souza –, amelyet nem háború és fegyverek révén, hanem gyermekeik révén hódítanak meg. Miközben népességünk fogy, milliónyi csecsemő életét veszik el, cinkos hallgatásunk mellett! Az Előadó kijelentette: a harmadik világháborút éljük. Ezt a háborút a családok és a kormányok vívják egymással.
Figyelmet érdemel a homoszexualitás térnyerése is... Alapesetben egy pszichés elferdülésről van szó, amely sikeresen kezelhető. Ha egyes esetekben ez nem lehetséges a defektus súlyossága miatt, és például egy férfi egyszerűen nem vonzódik a nőkhöz, nem dől össze a világ: az önmegtartóztatás útjára kell lépnie. Raymond de Souza egy szemüveghez hasonlította a megoldást. Egy mondhatni olyan „természetes” betegségrő l van szó, mint a rövidlátás. A homoszexuálisoknak is csak a megfelelő szemüveget kell hordaniuk.
Korunkban a felsorolt problémákon kívül, még számos kérdést kell megválaszolnia az Egyháznak, ami csak akkor lehetséges, ha változtatunk szemléletünkön és nem válogatunk az Egyház tanításában. Előadónk ezt nevezi „kávéházi szemléletnek”. Sokat kesergünk Egyházunk cudar helyzetén, pedig az újjászületésnek, a társadalom rekrisztianizációjának bennünk kell elkezdődnie: le kell számolnunk ezzel a válogató szemlélettel! Hithűség kell. Tanulmányoznunk kell a Szentírást, a Katolikus Egyház Katekizmusát, és – ami Souza szerint a legégetőbb igény – többet kell imádkoznunk, gyakrabban kell szentségekhez járulnunk, komolyabban kell vennünk a szent liturgiát. Ha ezt a belső tettet végrehajtjuk és változtatunk szemléletmódunkon, a keresztény társadalmi rend szinte magától fel fog épülni.
Erre bíztatott minket, magyarokat, külön kiemelve kitüntetett helyzetünket, mivel az első és az ezideig utolsó királyunk is szent volt. Várta is a pillanatot, amikor megpillanthatja a Szent Koronát, hogy imádkozzon előtte fiáért, akit királyunk tiszteletére István névre keresztelt. Sok nemzet szent királyainak példájával támasztotta még alá, hogy helyesebb, ha nem korrupt politikusok, hanem szent királyok kormányozzák az országokat. Ez a számunkra szimpatikus gondolat nem véletlenül jött az Előadó szájára, mint kiderült számomra, Plinio Correa de Oliveira követőjének, vagy – ahogy az előadás után fogalmazott személyesen – quasi szellemi gyermekének gondolatait hallhattuk.
Olvasóink a továbbiakban itt tájékozódhatnak: http://www.raymonddesouza.com/
A beszámolót írta:
Czopf Áron
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése