2014. december 29., hétfő

Kárpátalja anno - Fancsika görögkatolikus közössége

A Nagyszőlőstől hét kilométerre délnyugatra, a Tisza jobb partján fekvő Fancsikán négy templom – római és görögkatolikus, református és pravoszláv – tornya magasodik az égbe.

A görögkatolikust 1902-ben szentelte fel Firczák Gyula püspök Urunk Jézus Krisztus mennybemenetele (Áldozócsütörtök) tiszteletére.

Korábban fatemplomban végezték szertartásaikat a hívek, melyet az írások szerint 1688-ban építettek.

A fancsikai görögkatolikus templomot a szovjet érában – 1949 és 1989 között – a pravoszlávok használták. 1949-ben Iván Krapinec helyi lelkészt 25 évi kényszermunkára ítélték, ahonnan 1956-ban tért haza. 1975-ben átfestették a templomban lévő ikonokat. A templomhajó falán üvegezett keretben őrzik azt a nyomtatványt, mely a Keresztút című festmény adományozóinak névsorát rögzíti 1938-ból.
A templomot 1991-ben adták vissza eredeti tulajdonosainak.

Az egyházközség kegyura 1747-ben a Pogány család volt. 1814-től több birtokos közös tulajdona, 1821-től pedig a püspök által szabadon adományozható besorolást kap az egyházközség, mely az 1908-as sematizmus szerint 1693 előtt Szőlősvégardó filiája volt.
A hívek lélekszáma dinamikusan fejlődött az évszázadok alatt. Az első nyomtatásban kiadott összeíráskor (1747) 30 család tartozott az egyházközséghez. 1792-ben 494 híve volt a közösségnek. A trianoni döntés előtti utolsó adat (1915) szerint 504, az első világháborút követően, 1947-ben 730 híve volt Fancsikának.

A görögkatolikus közösség prédikációs nyelve az 1806-os adatgyűjtés idején ruszin volt. 1825–1861 között magyart és ruszint jelöltek az összeírások liturgikus nyelvként. Aztán 1874–1878 között ismételten a ruszin nyelvet használtak, majd 1881-től újra kétnyelvűvé válik a közösség szertartása.

Az egyházközség felekezeti iskoláját és a kántortanítót 1847-től jelölik. 1856-ban 33 tanulója van a közösségnek. A katekézis már korábban, 1806-ban elkezdődik.

Az egyházközség parókiája 1847 előtt már kőből épült. 1864-ben jelezték először az írások, hogy valamilyen nyers faragatlan (crudis lateribus) anyagból készült a paplak. 1865-től fából épült házat említenek egészen a század végéig: 1899-ben már állt az új, kőből épült egyházi épület.

Kárpátalja.ma

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése