I. Ottót XII. János pápa német-római császárrá koronázza
(962)
961-ben XII. János pápa Ottó segítségét kérte a Rómát veszélyeztető II. Berengár itáliai király (ur. 950-963) ellen. Miután a német uralkodó legyőzte ellenfelét, a pápa 962 februárjában – Nagy Károly példája nyomán – a Szent Péter-bazilikában császárrá koronázta őt, és felruházta mindazzal a hatalommal, amivel a Karoling elődök bírtak.
A mongolok átkelnek a befagyott Dunán
(1242)
1242 február 2-án kelt levelükben a magyarországi káptalanok és egyházi rendek, valamint a Fehérvárott összegyűlt világiak a pápának, akinek a személye még nem volt ismert, beszámoltak a tatárok magyarországi pusztításairól és Salamon fehérvári prépost révén segítséget kértek a pápától. A levélben megemlítették a mongoloknak ellenálló erősségeket. Ezek: Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zalavár, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, Abaújvár.
A szász városok diadalmaskodnak az oszmánok felett
(1493)
A szász városok csapatai Hecht (Csukás) György szebeni főbíró irányításával a Vöröstoronyi-szorosnál szétverik a Szászföldet pusztító török portyázókat.
Corvin János horvát bán győzelmet arat az oszmán csapatok felett
(1499)
Corvin János herceg, horvát bán megver egy Sebenico (ma: Sibenik, Horvátország) környékén pusztító török csapatot. A győzelmet követően mintegy négyezer fős csapattal török területre tör és Bisztrica várát ostromolja - sikertelenül.
Zrínyi Miklós felgyújtja az eszéki hidat
(1664)
1664. február 2-án gyújtatta fel Zrínyi Miklós horvát bán az eszéki hidat, miután téli hadjárata során seregeivel mélyen benyomult az oszmán hódoltság területére. A Dráva felett húzódó átkelő megsemmisítésével Zrínyi az 1663-64. évi Habsburg-török háború egyik legfényesebb hadi sikerét aratta, amivel lehetőséget teremtett az elszigetelődő Kanizsa várának megvívására.
Múlt-kor/Rubicon
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése