Évforduló - Március 28.

Megkezdődik Győr ostroma

(1598)

1598. március 28-án éjszaka vették ostrom alá Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai Győr várát, melyet az oszmánok még a tizenötéves háború elején, 1594-ben kerítettek birtokukba.

Glattfelder Gyula püspököt kitoloncolják a román hatóságok

(1923)

Glattfelder Gyula csanádi megyés püspököt a román hatóságok kitoloncolják, székhelyét Temesvárról Szegedre teszi át.

Franco győzelmével véget ér a spanyol polgárháború

(1939)

1939. március 28-án adták meg magát Madrid köztársaságpárti védői Franco tábornok csapatainak, ezzel véget ért az 1936 óta tartó, kétmillió áldozatot követelő spanyol polgárháború.

Rubicon/Wikipédia

Évforduló - Március 12.

A tatárok fő serege Magyarországra zúdul

(1241)

A tatárok 1240. december 6-án elfoglalták Kijevet, s ettől kezdve várható volt támadásuk Magyarország ellen is. A becslések szerint 90-150 ezer fős sereg ellen 1241 elején IV. Béla király általános hadkészültséget rendelt el, de a mozgósítás lassan haladt. Tomaj nembeli Dénes nádor vezetésével megerősítették a Vereckei-hágót, azonban a hatalmas túlerő elsöpörte a védekezőket. 

Spalatói Tamás értesülése szerint a tatárok 40 ezer fejszéssel söpörték el a hágókat védő szerkezeteket. 1241. március 12-én zúdult az országra a tatár sereg fő ága, s ezzel elkezdődött egyéves uralmuk. A döntő csatára 1241. április 11-én a Tisza-Sajó torkolatához közeli Muhinál került sor,

Elesik a dalmáciai Klissza vára és török kézre kerül

(1537)

A törökök két sikertelen támadást követően végül 1537. március 12-én elfoglalták Klissza várát. Az ütközetben a horvát várkapitány, Krusics Péter is elesett. A hadvezért egy Atlia nevű aga ölte meg, fejét levágták majd dárdára tűzték, hogy a várbeliek is lássák.

A fontos dalmát végvárban született Árpád-házi Szent Margit 1242 januárjában.

Meghal gróf Hadik András császári és királyi tábornok

(1790)

Kompromisszumot köt II. Lipót magyar király és a nemesség

(1791)

Kompromisszum az udvar és a nemesség között. Ez jellemezte az 1790-91. évi országgyűlés II. Lipót által szentesített törvényeit. 

A főbb törvénycikkek: az új uralkodó mindig köteles fél éven belül összehívni a koronázó országgyűlést (III. tc.); a magyar Szent Koronát az ország szívében, Budán kell őrizni (VI. tc.); Magyarország szabad és független állam, s kizárólag saját ősi törvényei szerint kormányzandó (X. tc.); a törvényhozás jogát a király és a diéta közösen gyakorolja, s az uralkodó biztosítja a rendeket, hogy nem rendeletekkel és pátensekkel fogja irányítani az országot (XII. tc.); az országgyűlést háromévenként össze kell hívni (XIII. tc.); az adókat csak az országgyűlés szavazhatja meg (XXII. tc.); biztosítja a protestánsok számára a szabad s nyilvános vallásgyakorlatot, a templomok és iskolák használatát, fenntartását (XXVI. tc.); becikkelyezi Mária Terézia 1767. évi urbáriumról szóló rendeletét és a jobbágyok szabad költözési jogát (XXXV. tc.); megállapítja az országgyűlés által a reformmunkálatok céljaira kijelölt bizottságok feladatait és felsorolja vezetőiket, illetve tagjaikat.

Elfogadják a későbbi koncepciós pereknek is jogi alapját képező demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt

(1946)

A Nemzetgyűlés elfogadja a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt, amely a későbbi koncepciós pereknek is jogi alapját képezi.

Múlt-kor/Wikipédia

Évforduló - Március 5.

Árpád-házi Szent Kinga születése

(1224)

Árpád-házi Szent Kinga IV. Béla király leánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére volt. Lengyelország és Litvánia védőszentjeként tiszteli.

Ezen a napon született Nagy Lajos király

(1326)

1326. március 5-én született második Anjou-királyunk, I. (Nagy) Lajos (ur.1342-82)

Lajos volt az egyik legtöbbet háborúzó uralkodónk, hadakozott Nápoly, Velence ellen, hűbéresévé tette a Balkán keresztény államait. A visegrádi királytalálkozó (1335) egyezménye értelmében 1372-ben megszerezte a gyermektelenül elhalálozó III. Kázmér lengyel király trónját is. Keresztes hadjáratot vezetett a pogány Litvánia ellen, megtérítette a későbbi Jagelló-dinasztia ősét, lányát hozzáadva pedig megteremtette az évszázadokig fennálló lengyel-litván perszonáluniót. Ő ütközött meg először magyar királyként a Balkánon még pozíciót kereső oszmánokkal, 1375-ben. Háborúi magyar és dinasztikus érdekeket is szolgáltak.

XI. Ince pápa létrehozza a Szent Ligát

(1684)

A törökellenes nemzetközi szövetség megvalósításából oroszlánrészt vállalt XI. Ince pápa. 1684 tavaszára létrehozta a háború nemzetközi keretét, a Szent Szövetséget, amelyhez a császár, a lengyel király és a velencei dózse is csatlakozott. (Az orosz cár 1686-ban lépett be a Ligába). A szövetség tagjai kötelezték magukat a török elleni offenzívára Sobieski János Podólia és Ukrajna térségében, I. Lipót Magyarországon, Marcantonió Giustiniani dózse pedig a Földközi-tengeren és a Balkánon. 

Európa felfokozott várakozás lázában égett. A régóta óhajtott, de mégis váratlan keresztény sikerek feltámasztották a törökellenes áldozatvállalás éthoszát is. Európa minden sarkából érkeztek önkéntesek; köztük volt az a Savoyai Jenő herceg, aki utóbb a Habsburg Birodalom legnagyobb hadvezérévé nőtte ki magát.

Évforduló - Február 2.

I. Ottót XII. János pápa német-római császárrá koronázza

(962)

961-ben XII. János pápa Ottó segítségét kérte a Rómát veszélyeztető II. Berengár itáliai király (ur. 950-963) ellen. Miután a német uralkodó legyőzte ellenfelét, a pápa 962 februárjában – Nagy Károly példája nyomán – a Szent Péter-bazilikában császárrá koronázta őt, és felruházta mindazzal a hatalommal, amivel a Karoling elődök bírtak.

A mongolok átkelnek a befagyott Dunán

(1242)

1242 február 2-án kelt levelükben a magyarországi káptalanok és egyházi rendek, valamint a Fehérvárott összegyűlt világiak a pápának, akinek a személye még nem volt ismert, beszámoltak a tatárok magyarországi pusztításairól és Salamon fehérvári prépost révén segítséget kértek a pápától. A levélben megemlítették a mongoloknak ellenálló erősségeket. Ezek: Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zalavár, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, Abaújvár.

A szász városok diadalmaskodnak az oszmánok felett

(1493)

A szász városok csapatai Hecht (Csukás) György szebeni főbíró irányításával a Vöröstoronyi-szorosnál szétverik a Szászföldet pusztító török portyázókat.

Corvin János horvát bán győzelmet arat az oszmán csapatok felett

(1499)

Corvin János herceg, horvát bán megver egy Sebenico (ma: Sibenik, Horvátország) környékén pusztító török csapatot. A győzelmet követően mintegy négyezer fős csapattal török területre tör és Bisztrica várát ostromolja - sikertelenül.

Zrínyi Miklós felgyújtja az eszéki hidat

(1664)

1664. február 2-án gyújtatta fel Zrínyi Miklós horvát bán az eszéki hidat, miután téli hadjárata során seregeivel mélyen benyomult az oszmán hódoltság területére. A Dráva felett húzódó átkelő megsemmisítésével Zrínyi az 1663-64. évi Habsburg-török háború egyik legfényesebb hadi sikerét aratta, amivel lehetőséget teremtett az elszigetelődő Kanizsa várának megvívására.

Múlt-kor/Rubicon

Évforduló - Január 4.

 Nádasdy Ferenc báró, a „fekete bég” halála

 (1604)

1604. január 4-én hunyt el Nádasdy Ferenc báró, a legendás „fekete bég”, a végvári harcok egyik legjelentősebb hadvezére, aki portyázásai, csatái és várvívásai nyomán rettegett nevet szerzett a törökök körében. Nádasdy ugyanakkor nem csak haditetteivel emelkedett ki, az ország egyik leggazdagabb birtokosaként a rendi ellenzék vezéralakjává nőtt, miközben hatalmas vagyonából a kultúra javára is bőkezűen áldozott.

Rubicon

Évforduló - November 27.

Károly Róbert királlyá választása Pesten

(1308)

1308. november 27-én választotta meg a Gentilis pápai legátus által összehívott országgyűlés Anjou Károly Róbertet (ur. 1308-1342) Magyarország királyának. A fiatalember már a kezdetektől harcban állt az Árpádok megüresedett trónjáért, a pesti domonkos kolostornál tartott gyűlés pedig rendkívül fontosnak bizonyult számára, ugyanis azon a legbefolyásosabb oligarchák őt támogatva léptek fel.

Fülek török őrsége kétnapi ostrom után megadja magát a királyi csapatoknak

(1593)

Rubicon/Múlt-kor

Évforduló - Október 7.

A lepantói csata

(1571)

1571. október 7-én vívta a Szent Liga hajóhada és a Müezzinzade Ali pasa által irányított török flotta a lepantói tengeri ütközetet, melyben a keresztény erők megsemmisítő győzelmet arattak az oszmánok felett. A Don Juan de Austria vezetésével kivívott diadal után az Oszmán Birodalom ugyan egy éven belül újjáépítette flottáját, de tapasztalt tengerészeinek elvesztését nem tudta kiheverni, így földközi-tengeri hegemóniája hamarosan véget ért.

Létrejön a `kettős szövetség`

(1879)

Andrássy Gyula gróf közös külügyminiszter és Heinrich Reuss herceg bécsi német követ aláírják a kettős szövetség létrehozását kimondó okiratot. Ennek értelmében a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia `kettős szövetséget` köt, amelyben a szerződő felek orosz támadás esetén kölcsönös segítségnyújtásra kötelezik magukat. 

Rubicon/Múlt-kor

Évforduló - Szeptember 2.

Szent Imre herceg halála

(1031)

„István királynak szíve gazdagságát, Szent Imre herceg kemény tisztaságát...”

(Részlet az Isten hazánkért című egyházi énekből)

1031. szeptember 2-án, egy vadkanvadászat során vesztette életét Imre herceg, Szent István király (ur. 1000-1038) egyetlen felnőttkort megélt fiúgyermeke. A trónörökös halála után rövid idővel a szűzi tisztaság mintaképe lett, 1083-ban pedig – apjával együtt – beiktatták a szentek sorába.

Lezárul a harmadik keresztes hadjárat

(1192)

Az I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király és Szaladin egyiptomi szultán által kötött fegyverszünettel véget ér a harmadik keresztes hadjárat. Megindítására az szolgált ürügyül, hogy a Szaladin szultán vezetése alatt álló szeldzsuk törökök elfoglalták Jeruzsálemet. I. (Barbarossa) Frigyes, német-római császár azon nyomban keresztes hadjáratot hirdetett. Az összesen 350 000 résztvevőből súlyos viszontagságok után 280 000 érte el a Szentföldet. Hosszú ostrom után 1191. július 12-én sikerül a kereszteseknek bevenniük az akkói erődöt (...).

 Budavár felszabadulása az oszmán uralom alól

(1686)

1686. szeptember 2-án, két és fél hónapig tartó ostrom után foglalták vissza a keresztény hadak Budát, a magyar királyok korábbi székvárosát, mely 145 évig állt az oszmánok fennhatósága alatt.

Múlt-kor/Rubicon

Évforduló - Augusztus 25.

IX. Szent Lajos francia király halála

(1270)

„Légy egyenes és határozott, hogy egyenlően és igazságosan bánhass alattvalóiddal; ne fordulj se jobbra, se balra, csak kövesd azt, ami helyes és ami a szegény javát szolgálja, míg az igazságra fény nem derül.”

Szent Lajos király intelme örököséhez, III. Fülöphöz

1270. augusztus 25-én, második keresztes hadjárata idején hunyt el IX. (Szent) Lajos francia király (ur. 1226-1270), aki a Szentföld visszahódítására tett kísérletei mellett külpolitikai sikereivel, államigazgatási reformjaival, mecénási tevékenységével és jámbor természetével is kiérdemelte, hogy a legnagyobb formátumú európai uralkodók panteonjába kerüljön.

Rubicon

Ajánló: D. Fekete Balázs írása IX. Szent Lajos király életéről ►

Négy Esterházy-fiú életét veszti a vezekényi csatában

(1652)

A török ellen vívott küzdelemben, háromszoros túlerővel szemben maradt alul az érsekújvári főkapitány, Forgách Ádám által vezettt 1200 fős magyar sereg. A csatáról részletes leírással Esterházy Pál naplója szolgál, aki ugyan nem volt ott a helyszínen, de közvetlen értesülései nyomán a csata legrészletesebb leírását alkotta meg. Az Esterházy-családból négy fiú veszett oda a csatában: László, Ferenc, Tamás, Gáspár.

Múlt-kor