Évfordulók - Február 18.

Nagy Lajos megköti a zárai békét 

(1358)

Szent László horvátországi hódításait folytatva Könyves Kálmán 1105-ben foglalta el a dalmát városokat. Ettől kezdve évszázadokon át a Dalmácia birtokáért folytatott küzdelem határozta meg a velencei-magyar kapcsolatokat. A 14. század első évtizedében Velence - kihasználva a Subicok kormányzata keltette elégedetlenséget - újra kiterjesztette fennhatóságát a partvidékére. Nagy Lajos 1345-ben harc nélkül meghódította Horvátországot, az ugyanekkor hűségére tért Zárát viszont nem sikerült birtokba vennie. 

Velence ugyanis azonnal tengeri-szárazföldi ostrom alá vette a várost. Nagy Lajos csak a következő évben indult város felmentésére. Támadása azonban súlyos vereséggel végződött. Zára feltétel nélkül megadta magát Velencének, Lajos nyolc évre fegyverszünetet kötött. 1356-ban a béke lejártával a magyar király Velence szárazföldi területei ellen intézett támadást, de Treviso falai alatt kudarcot vallott. A háború Dalmáciában folytatódott: 1357 nyarán a magyar király előtt meghódolt Spalato és Trau városa, szeptemberben a király serege a magyar párti polgárok segítségével bevette Zárát. Év végére Sebenico (ma: Sibenik) 1358 elejére Nona városa került magyar uralom alá. 

1358. február 18-án Lajos és Velence békét kötött Zárában. Helyszín: a ferences kolostor. Velence örökre lemondott mind a városok, mind a szigetek feletti uralomról, elismerte Lajost és utódait a terület egyedüli urának, a dalmát hajóknak szabad kereskedést biztosított az Adrián. Az egész tengerpart Raguzától a mai Rijeka vidékéig feltétel nélkül Magyarországhoz került. Lajos viszont lemondott a meghódított szárazföldi területekről. Megállapodtak a foglyok szabadonbocsátásában. Az így kialakult helyzet állandósítását jelezte, hogy a dózse lemondott dalmát és horvát hercegi címéről.

Merénylet Ferenc József ellen

(1853)

„Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Őfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnertor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján."

Részlet a Wiener Zeitung aznapi tudósításából

1853. február 18-án hajtotta végre sikertelen merényletét Libényi János szabólegény, aki Bécs városában próbálta meggyilkolni Ferenc József császárt (ur. 1848-1916).

Meghal Andrássy Gyula gróf, magyar államférfi

(1890)

68 éves korában meghal Andrássy Gyula gróf, magyar államférfi. Andrássy, aki korábban síkraszállt Magyarország Ausztriától való függetlenségéért és egy ideig száműzetésben élt, 1867-ben a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök lett.

Osztrák-magyar külügyminiszterként (1871-től) Németországhoz közeledett, majd 1873-ban elfogadta a `három császár egyezményét`, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia, a Német Birodalom és az Oroszország közötti nagyhatalmi együttműködés rendszerét. Andrássy 1877-1878-ban, az orosz-török háború idején megőrizte ugyan az Osztrák-Magyar Monarchia semlegességét, de a Balkánon az orosz érdekek ellen fordult, így az Oroszországhoz való viszony nagyon megromlott. 

1878-ban (VII. 13.) Ausztria-Magyarország a Berlini Kongresszuson megkapta a felhatalmazást Bosznia-Hercegovina megszállására. Az éles oroszellenesség magyar külpolitikai koncepciója (1879) azonban már nem illett Ferenc József terveibe. 1879-ben lemond a miniszteri posztról.

Rubicon/Múlt-kor