Ajánló - Irodalom és liturgia az államalapítás-kori Magyarországon

Megjelent az ELTE BTK Vallástudományi Központja keretében működő Liturgiatörténeti Kutatócsoport új sorozata, a „Műhelytanulmányok” első, programadó kötete Földváry Miklós Istvántól. A mű címe: „Az esztergomi benedikcionále: Irodalom és liturgia az államalapítás-kori Magyarországon”. 

A könyv a kutatócsoport honlapján teljes terjedelmében elérhető, de nyomtatott formában is meg lehet rendelni (darabonkénti ára 2000 Ft).

Részlet a fülszövegből:  

„Látva az irodalomnak és a liturgiaalakításnak azt a magas színvonalú alkotását, amelyet az Esztergomi benedikcionále (és a tőle elválaszthatatlan Hartvik-agenda) őrzött meg az utókornak, nem tudjuk és nem is akarjuk kivonni magunkat a személyesség benyomása alól. Az ambíció, az elgondolás, a stílus, az ízlés sokkal egyénibb annál, hogysem hátterében több nemzedék lassú és reflektálatlan tevékenységét föltételezzük. Óhatatlanul fölmerül tehát a kérdés: ki volt, kik voltak a megnevezetlen szerző vagy szerzői-szerkesztői kör, aki vagy amely a születő magyar liturgikus úzus kialakításán dolgozott?”

Szent Mihály Laikus Káptalan

Szent Mihály Laikus Káptalan - Lassus-mise Misericordia-vasárnapon

Május 4-én, a húsvét utáni 2. vasárnapon (mely introitusának kezdetéről a Misericordia-vasárnap nevet viseli) a szokott déli misén a belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplomban a soknevű Orlande de Lassus (avagy Orlando di Lasso / Orlandus Lassus / Roland de Lattre) Surrexit Pastor bonus című, öt hangra írott miséjét hallhatjuk majd (vezényel: Muntag Lőrinc). 

Lassus (1532—1594) németalföldi reneszánsz zeneszerző-énekes az ún. franko-flamand avagy burgundi iskola legrangosabb tagjának számít, a XV—XVI. század fordulóját meghatározó németalföldi polifónia legfontosabb alkotói közé tartozik. Ötvennél több biztos szerzőségű miséje maradt ránk, ezek közül hallhatjuk most a témájában a Jó Pásztor-vasárnap nevet is viselő vasárnaphoz illeszkedő alkotását.

Forrás: Szent Mihály Laikus Káptalan

Szent Mihály Laikus Káptalan - Gyertyaszentelő Pierre de la Rue miséjével

Idén Gyertyaszentelő Boldogasszony (Purificatio Beatæ Mariæ Virginis) ünnepe történetesen vasárnapra esik, ezért 2014. február 2-án a szokott vasárnapi rend szerint és helyszínen, a belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplomban tartunk gyertyaszentelést, körmenetet és ünnepélyes szentmisét, 12 órai kezdettel. 

A résztvevők a gyertyákat a körmenetben kezükben viszik, a szentmise alatt pedig meggyújtják az evangéliumra, illetve Úrfelmutatástól áldozásig. A szervezők kérik a híveket, hogy az otthonra szánt megszentelendő gyertyákat hozzák magukkal, és a szertartás előtt adják át a ministránsoknak!

A gyertyaszentelést és a körmenetet követő misén felhangzik majd Pierre de la Rue többszólamú alkotása, a Missa Ave Maria (Kyrie; Gloria; Sanctus, Benedictus; Agnus Dei), illetve két motettája, a Gaude Virgo és az O salutaris Hostia — vezényel: Muntag Lőrinc. (...)

Forrás: Szent Mihály Laikus Káptalan

Sacra Liturgia - Alter Christus

A katolikus pap – alter Christus†

Az áldozópap felszentelt szolga, aki Krisztus személyében (in persona Christi) mutatja be a szentmiseáldozatot. A szentelésben kapott megjelöltség a Pap-Krisztushoz tesz hasonlóvá (signum configurativum), szent hatalommal képesít az Egyetlen Főpap személyében való cselekvésre (signum potestativum).

A mi Urunk Jézus Krisztus egyetlen papsága a szolgálati papság által válik jelenvalóvá, akárcsak Krisztus – dicsőítő, engesztelő, könyörgő, hálaadó, s a bűnök bocsánatára rendelt – megváltó áldozata egyszer és mindenkorra megtörtént, egyetlen volta az Egyház eucharisztikus áldozatában jelenvalóvá válik.

Boldog II. János Pál pápa Dominicae coenae apostoli levelében (1980. február 24.) világosan kifejti ezt az igazságot: „az „in persona Christi” kifejezés sokkal többet jelent, mint a Krisztus „nevében” vagy a Krisztust „helyettesítve”. Krisztus személyében, vagyis a sajátos, szentségi azonosulásban az Örök Főpappal, Aki szerzője és elsődleges alanya az Ő saját Áldozatának, amelyben, igazság szerint, senki sem helyettesítheti Őt.” Az ordo szentsége által a pap Krisztushoz lesz hasonlóvá oly módon, hogy Krisztusnak, a Főnek személyében képes cselekedni szent hatalommal, hogy fölajánlja az áldozatot és megbocsássa a bűnöket. Azok a megkeresztelt férfiak tehát, akik megkapták a szolgálati papság ajándékát, szentségileg új és sajátos küldetést kaptak: jelenítsék meg Isten népe körében magának Krisztusnak, mint az Egyház fejének és legfőbb pásztorának hármas – prófétai, kultikus és királyi – hivatalát.

A felszentelt pap Krisztus helyettese, követe közöttünk. Az újszövetségi preszbüterosz / presbyter kifejezés nemcsak kultikus tevékenységre utal, hanem magában foglalja az igehirdetői és a pásztori tevékenységet is. A testté lett Ige isteni személye és mindazok az emberek, akiket testvérekként magához ölelt, s akikhez a belőle áramló természetfölötti hatás eljutott, egy testet alkotnak, amelynek Krisztus a feje. Az Úr Krisztus személyében cselekvő papra tehát nemcsak az Úr Jézus Krisztus valóságos teste van reá bízva, hanem sajátságos hatalmat kapott a titokzatos test, az Egyház vezetői szolgálatára is.

Fülep Dániel

†Készült a Tengernek Csillaga 2012. május-júniusi számába.

Vissza a Sacra Liturgia oldalára

Szakralitás és spiritualitás a római rítus hagyományos formájában - előadás

A belépés ingyenes.