Irak - Ókori szobrokat pusztít az Iszlám Állam

Több ezer éves ókori keleti emlékeket semmisít meg az Iszlám Állam – videofelvételek is készültek róla.

A szemünk láttára semmisülnek meg az ókori keleti történelem fontos tárgyi emlékei – erről került fel videó a világhálóra, amit az Index szemlézett. Az Iszlám Állam által készített felvételeken az látszik, amint a terroristák kalapácsokkal és fúrógépekkel zúznak szét felbecsülhetetlen értékű műkincseket. A megrázó felvételeken a babiloni és az asszír kultúra közismert remekei semmisülnek meg.

A terrorszervezet munkásai az észak-iraki Moszul város egyik múzeumában és az Asszír Birodalom egykori fővárosához, Ninivéhez vezető hatalmas kapuk egyikénél, a Nirgal kapunál estek neki a műkincseknek.

Az ötperces felvételen az ISIS tagjai ledarálják például a szárnyas bika alakjában ábrázolt asszíriai isten szobrának arcát. A szobor több mint háromezer éves, a Krisztus előtti IX. századból származik.

Közben napvilágot látott, a Washington Post szerint Mohammed Emwazi Jihadi John, az Iszlám Állam nevében már több embert is kivégző terrorista eredeti neve – a lapnak mindezt a brit állampolgárságú, de kuvaiti születésű férfi egyik barátja és egy emberjogi szervezet képviselője erősítette meg.

Magyar Nemzet

Irak - Keresztényekkel kereskedik az Iszlám Állam

Irakban keresztényekkel kereskedik az Iszlám Állam, hogy pénzhez jusson – mondta Karin Maria Fenbert, a Kirche in Not segélyszervezet ügyvezetője a Vatikáni Rádióban iraki útját követően. Beszámolt a Kirkukba tervezett keresztény településről és a menekülttáborokban éleződő konfliktushelyzetről.

A Kirche in Not segélyszervezet hosszú ideje aktívan jelen van Irakban – mondta Fenbert. Egyik legfontosabb törekvésük, hogy ne szűnjön meg teljesen a keresztény jelenlét az Eufrátesz és a Tigris övezte területen. A segélyszervezet vezetője Irakba látogatott, hogy megismerje az Iszlám Állam támadása elől menekülő keresztények helyzetét.

Erbílben tavaly október óta javult a helyzet: az emberek feje felett tető van, akik pedig a sátrakban maradtak, maguk döntöttek így, hiszen ezek a lakhelyek is jó minőségűek. A lakhatás feltételei tehát javultak, nem úgy az emberek lelkiállapota. Teljesen szertefoszlott a menekültek reménye, hogy visszatérhetnek otthonaikba. Az elmúlt ősszel még azt gondolták, az Iszlám Állam nem fogja tudna tartani magát. Mára elveszett a remény, és a többség Irak elhagyásában gondolkodik, még azon az áron is, ha szétszakadnak családok.

A menekülttáborokban egyre nagyobb feszültség érezhető, főként szociális téren. A kiélezett helyzetet az ott szolgáló papok sem tudják kezelni, nincsenek is erre felkészítve, a körülmények a táborok mérete miatt is átláthatatlanok.

Van például egy menekülttábor, ahol jelenleg több ezer embert helyeztek el – számolt be tapasztalatairól Fenbert. – Ezek az emberek hónapok óta mindent az egyháztól kapnak: élelmet, ruhát, áramot, vizet. Fennáll a veszélye, hogy hozzászoknak ehhez a függéshez, s kialakul az emberekben az a tudat, hogy „nektek kell ellátni minket, mi magunk nem vagyunk képesek erre”.

A tábori konfliktushelyzettel és a „nem tehetek semmit” magatartással szemben csak egy dolog segít: az embereket támogatni kell, hogy újra önállóak legyenek. A családapáknak állást kell találni. Erbílben erre az építőipar, Kirkukban az olajipar és az egyházi fenntartású biztonsági szolgálat ad lehetőséget. Reménysugár egy iskola felépítése, melyet a Kirche in Not kezdeményezett. Így legalább a gyerekek számára biztosítani tudják a mindennapos tevékenységet.

Az Irak északi részén fekvő Kirkuk érseke, Yousif Thomas Mirkis a segélyszervezet ügyvezetőjének elmondta: úgy mentette meg keresztények életét, hogy a szó konkrét értelmében megvásárolta őket. Az Iszlám Állam ugyanis azzal jut pénzhez, hogy emberekkel kereskedik, elad keresztényeket és jazidiket, főként nőket és gyerekeket. Az érsek eddig hatvan embert „vett meg”, az üzlet megkötésében muszlimok segítették, akik ezzel életüket kockáztatták. Azoknak a muszlimoknak, akik az Iszlám Állam által ellenőrzött területen keresztényeknek segítenek, számolniuk kell a megtorlással.

Kirkukban július óta 400 ezerre emelkedett a menekültek száma, akik három nagy hullámban érkeztek ide. Elsőként Szíriából, az Iszlám Állam megalakulását követően menekültek ide a keresztények. Júniustól, amikor Moszul az Iszlám Állam fennhatósága alá került, újabb hullám érkezett, majd augusztusban, a Ninivei-fennsík elfoglalása idején következett a harmadik menekültáradat. Jelenleg keresztények, muszlimok és jazidik vannak a menekültek között. A Kirche in Not adatai szerint köztük a keresztények vannak a legkevesebben, számuk 40 ezer körüli. Az egyház minden menekültet válogatás nélkül segít. Táborokat a templomok körül is létesítettek. Egy asszír templom közelében történt január 30-án egy öngyilkos merénylet, s ugyanekkor indult az Iszlám Állam átfogó támadása a város ellen. A menekültek megrémültek, hogy az Iszlám Állam beveszi a várost, de a támadás nem járt sikerrel. Mirkis érsek szerint a város biztonságban van annak ellenére, hogy mindössze tizenkét kilométerre van az Iszlám Állam egyik ellenőrző pontjától, és olajkincse miatt vonzó a terroristák számára.

Mirkis érsek célja, hogy önálló települést építsen a keresztények számára, ebben a Kirche in Not is támogatni fogja akkor, ha dokumentumokkal igazolja, hogy az egyház tulajdonában van az érintett terület. A segélyszervezet vezetője elmondta, egy ilyen település pasztorális célokat is szolgál, s elősegíti, hogy a keresztények Irakban maradjanak.

A Kirche in Not elsősorban a gyerekeknek akar perspektívát adni Irakban. Teszi ezt iskolák építésével, számukra összeállított élelmiszer- és ajándékcsomagokkal.

Október óta nagyon megváltozott az emberek gondolkodása. Ma már nem él bennük a meggyőződés, hogy valaha vissza tudnak térni elhagyott otthonaikba. Ezért ki akarnak vándorolni, vízumért folyamodnak, vagy hosszabb tartózkodásra rendezkednek be a táborokban. Nagyon fontos abban segítséget nyújtani, hogy értelmes jövőt láthassanak maguk előtt – mondta az ügyvezető.

Irakban a keresztények száma 200 ezer körül van, de ez a szám szinte naponta csökken. A családok minden lehetőséget megragadnak, hogy külföldre menjenek. Ausztráliában például már 50 ezer fős iraki közösség él, Detroitban pedig 250 ezer fő. Mindenki azonban nem utazhat el, s valószínűleg nem is akar. A legképzettebbek, leggazdagabbak már régen elhagyták az országot, a kivándorlás már 2003-ban megkezdődött. 

Magyar Kurír

Szíria - Terroristák felrobbantották a Mar Korkis káld templomot

Az Iszlám Állam terroristái a város keleti részén fekvő templomot teljesen elpusztították.

A szemtanúk szerint több  tonna robbanóanyagot helyeztek el a szent helyen, majd levegőbe röpítették az egészet. A terrorszervezet szisztematikusan pusztítja el a keresztény szenthelyeket a városban. A népnyelven ismer Órás templom a Katolikus Egyházhoz tartozik. A terroristák kifosztották majd felgyújtották az imaházat.

Júliusban elpusztították a város legrégebbi templomát. Az 1800 éve épült Syrian Katolikus Egyház Püspökségét és templomát felgyújtották a vahabita szervezet tagjai. Majd választás elé állították a keresztény lakosokat. Vagy áttérnek a muszlim vallásra , vagy zsizját vagyis a hitetleneket sújtó különadót kell  megfizetni, vagy 10 órán belül elhagyják a várost, ha egyiket sem választják kard által halnak meg.  Így menekült el több tízezer keresztény a városból.

Hasonló sorsot szántak a Szűz Mária templomnak és a Mar Tuma katedrálisnak is. Mind a két keresztény imaházat többször megtámadták kifosztották majd felgyújtották.

orientalista.hu

Irak - A menekültek között Bagdadban több mint 700 keresztény család van

Már több, mint 700 Moszulból és a Ninivei-síkságról származó keresztény család él ideiglenes menedékhelyeken Bagdadban, miután arra kényszerültek, hogy elhagyják otthonaikat az Iszlám Állam dzsihadistáinak támadása miatt. 

Az iraki kisebbségek pénzügyi támogatásával megbízott iroda felelőse, Raad Jalil Kajaji a Fides missziós hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a keresztény menekültek száma az iraki fővárosban napról napra folyamatosan emelkedik. Arra buzdította a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy határozottabban támogassák a helyi hatóságokat a humanitárius szükséghelyzet kezelésében. 

Október 27-én Jalil hosszú megbeszélést folytatott I. Louis Raphael babilóniai káld pátriárkával a pátriárkátus székhelyén. Tájékoztatta a pátriárkát, hogy az iroda rendelkezésére álló kormányzati források kiapadóban vannak. A menekültek túlélési feltételei szálláshelyeiken – az iskolákban, templomokban és keresztény szervezetek székhelyein – a tél közeledtével várhatóan tovább romlanak.

Az elvándorlókkal és menekültekkel foglalkozó minisztérium forrásai szerint a Bagdadban menedékre talált észak-iraki családok száma összesen több, mint 19 ezer. 

Vatikáni Rádió

Erdő Péter bíboros szerint az Európai Unióban nem divat a vallás

Az Európai Unióban hivatalosan nem nagy divat a vallás, különösen nem annak a keresztény változata - mondta Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. Az esztergom-budapesti érsek a műsorban elmondta, van ugyan körülbelül évente egyszer, általában az unió tisztségviselői által kiválasztott vallási vezetőkkel valamilyen találkozó, ezt azonban nem követi "komoly együttmunkálkodás". (...)

Az iraki válsággal kapcsolatban Erdő Péter úgy fogalmazott: az imádságon és a nyilatkozatokon kívül tényleges, tárgyi segítségre is szükség van. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az intervenciós tartalékalapból gyorssegélyt küldött a magyar karitászon keresztül, amit az Irakban jelenleg is működő nemzetközi karitász a bagdadi nunciatúrán keresztül juttat el a rászorulóknak - ismertette a bíboros. A probléma azonban az, hogy a hegyekben bujdosó üldözöttekhez nehéz eljuttatni a segélyt - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miként kezeli az Európai Unió az iraki konfliktust, emberiességi, szolidaritási, kisebbségi kérdésként, vagy a keresztény közösség nevesítésével, Erdő Péter hangsúlyozta: az Európai Unió "makacsul tartózkodik attól, hogy őket nevesítse, holott azokat az embereket ott azért üldözik, mert keresztények".

Moszul városában - mondta a bíboros -, ahol nemrég még tízezer keresztény élt, a keresztény családok ajtajára az arab n betűt festették, ami annyit tesz, hogy názáreti, vagyis keresztény, és utána legyilkolták vagy legalábbis összeverték és elűzték ezeket az embereket. Erdő Péter kiemelte, hogy ez nem véletlen, "igenis van egy sajátos körülmény", amely az ő üldözésüket indokolta, illetve amelyre hivatkoztak, ez pedig az, hogy keresztények. Ezért nekünk, keresztényeknek, igenis szólnunk kell - hangoztatta.

Arra a kérdésre, hogy tudnak-e valamilyen nyomást gyakorolni az európai püspökök a politikára, Erdő Péter úgy felelt, nyomást gyakorolni nem lehet. Amit viszont már több mint egy hónappal ezelőtt megtettek az Európai Püspöki Konferenciák, az az, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordultak, és kérték, hogy lépjenek föl ez ellen a tömeggyilkosság ellen.

Az MKPK szeptember 4-én jelentette be, hogy tízmillió forint értékű gyorssegélyt küld Irakba.

Szeptember 14-én Magyarország valamennyi katolikus templomában, minden misében Irakban és a világ más országaiban üldözött keresztényekért imádkoztak a hívők. Szeptember 19-én egyhetes gyertyagyújtási akciót kezdett a Katolikus Karitász, amelynek keretében 19-én délben Erdő Péter gyújtotta meg az első gyertyát a budapesti Szent István-bazilikánál. Az akció szeptember 26-áig tart.

Kossuth Rádió

Irak - „Aki finanszírozza és fegyverrel ellátja az ún. Iszlám Állam terroristáit, az rosszabb náluk”

Kik ezek? Honnan jönnek? - Kérdések, amelyek a mai napig nem találtak válaszra

Shlemon Warduni, bagdadi káld segédpüspök részt vett Riminiben a Népek közötti barátság találkozóján, ahol kemény szavakkal ítélte el Nyugat késlekedését az üldözött moszuli keresztények megsegítését illetően.

„A nemzetközi közösség egy hónapos késéssel lépett közbe és csak ismételt felhívásainkat követően. Azt szeretnénk, ha Európa és az Egyesült Államok valóban komolyan vennék üldöztetésünket. Az ún. Iszlám Állam terjeszkedése az egész világra veszélyt jelent” – jelentette ki Shlemon Warduni, a bagdadi káld pátriárkátus segédpüspöke. „Kik ezek? Honnan jönnek? Miért akarnak minket, iraki keresztényeket elűzni földünkről, ahol évezredek óta élünk?” – ezek a kérdések a mai napig nem találtak válaszra – magyarázta az iraki főpásztor. 

A fő kérdés: ki támogatja őket? Ki látja el őket fegyverrel? Azok, akik támogatják őket, erkölcsileg még elítélendőbbek, mint maguk a terroristák. Az Európai Unió, az USA és az ENSZ kötelessége lenne, hogy szankciókat alkalmazzon ellenük és kiűzzék őket a nemzetközi közösségből. Mi, iraki püspökök, nem találunk rá magyarázatot, hogy miért alkalmaznak ellenünk ilyen bestiális erőszakot. Moszulban, amelyet kétezer éve keresztények népesítenek be, két hónapja nem mutatnak be szentmisét – mondta Warduni káld segédpüspök a Rimini Meeting-en. 

A megoldáshoz három tett szükséges: „mindenekelőtt le kell állítani a terroristák fegyverrel való ellátását, meg kell büntetni támogatóikat, végül fel kell szabadítani városainkat és falvainkat, védelmezve a lakosság emberi jogait. Ezek a terroristák állati módon, embertelenül viselkednek. Elfogyott a türelmünk és nem hallgathatunk tovább. Megdöbbentő az az erőszak is, amelyet az iraki jazig nőknek és gyermekeknek kellett elszenvedniük. 

Az egész világ vegye komolyan ezt a fenyegető veszélyt. Ezek a terroristák az egész világot meg akarják hódítani és van, aki pénzzel és fegyverrel támogatja őket. Ha a nemzetközi közösség tétlen marad, egy napon ti is ajtótok előtt találjátok ezeket a terroristákat” – nyilatkozta Bagdad káld segédpüspöke.

Vatikáni Rádió

Szíria - Több mint ötezer halálos áldozatot követelt júliusban a véres polgárháború

A júliusi harcok 5340 halottja közül 225 gyermek.

Több mint ötezer halálos áldozatot követelt júliusban a véres szíriai polgárháború - közölte pénteken az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőcsoportja (OSDH) nevű emigráns szervezet.

A londoni székhelyű ellenzéki csoport arról is beszámolt, hogy a júliusi harcok 5340 halottja közül 225 gyermek. A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerők ugyancsak jelentős veszteségeket könyvelhettek el, s az elesett katonák száma az előző hónaphoz képest 38 százalékkal emelkedett.

Tovább folytatódtak az összecsapások az erőszak dúlta közel-keleti országban: az Iszlám Állam (IÁ) - korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) - nevű szélsőséges szunnita terrorszervezet Szíria északkeleti részén újabb területeket vont ellenőrzése alá, és húsz kilométerre megközelítette Haszaka városát. Helyi beszámolók szerint a szélsőségesek bevettek egy, a várostól délre fekvő katonai támaszpontot, s ennek hatására a szíriai hadsereg visszavonta csapatait a térségből.

Az IÁ egységei mára elfoglalták Szíria egyharmadát, a szomszédos Irakban pedig a terrorcsoport kezén van az ország északi és nyugati területeinek jelentős része. Korábban a szélsőségesek kijelentették, hogy "kalifátust" alapítanak az általuk ellenőrzött térségekben.

Irak második legnagyobb városában, Moszulban, amelyet júniusban vettek be a szélsőséges szunniták, az IÁ több tucatnyi tagját ölték és sebesítették meg a helyi felkelők, az úgynevezett Moszuli Forradalmi Brigádok tagjai - közölte pénteken az Al-Sumeria című iraki hírportál.

A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődött, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladja a 170 ezret, és a közel-keleti ország lakosságának több mint fele kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát. Sajtóértesülések szerint a szomszédos Törökországban jelenleg 1,4 millió szíriai menekült él, közülük mintegy 330 ezren Isztambulban.

Híradó/MTI

Irak - „A moszuli keresztényeknek több joguk van ehhez a földhöz”

„Kötelességünk megvédeni a keresztényeket, mert nekik több joguk van a földjükhöz és házaikhoz, mint nekünk. Ők régebb óta laknak Moszulban, még az iszlám érkezése előtti időktől” – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak egy iraki szunnita író, Younis Tawfik, aki Moszulban született, és 1979 óta él száműzetésben Olaszországban.

„Az iraki keresztényüldözés nagyon-nagyon súlyos seb… Én egy keresztény barátomnak köszönhetően jöttem Olaszországba. Yousuf Habbi tanárom volt, aki megtanított szeretni az Isteni színjátékot. Vagyis a nyugati keresztényeknek köszönhetően választottam Olaszországot, és jöttem ide. Amikor ezekről az üldözésekről hallok, nagy fájdalmat érzek. Egyébként számítottam rá, mert nyilvánvaló következménye egy korrupt, bukott kormányzásnak, amely képtelen volt előrevinni az ország demokratizálódási folyamatát. 

De jól emlékszünk rá, hogy az iraki keresztények évszázadokon keresztül fontos szerepet játszottak Irak fejlődésében: a legnagyobb írók, művészek, orvosok, tudósok keresztények voltak, és képesek voltak érvényre juttatni az egész arab kultúrát. Tudjuk, hogy az első arab nyelvű modern szótárakat, az arab kultúráról folytatott első tanulmányokat keleti keresztények készítették, ezért ők nagyon sokat adtak, igen nagylelkűek voltak” – emlékeztetett Younis Tawfik iraki szunnita író a Vatikáni Rádiónak adott interjúban. 

Magyar Kurír

Irak - Az ENSZ szerint az iszlamista szélsőségesek elrendelték a nők körülmetélését

Elrendelte az észak-iraki Moszulban és a város körzetében élő valamennyi lány és asszony körülmetélését az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges iszlamista szervezet - közölte csütörtökön az ENSZ.

Az iszlamista szervezet által kiadott fatva (vallási rendelet) az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) az adatai alapján - elvileg 4 millió lányt és asszonyt érintene - közölte Jacqueline Badcock, az ENSZ iraki humanitárius összekötője.

"Ez Irakban új dolog, és súlyos aggodalomra ad okot" - hangsúlyozta a Genfben tartott sajtóértekezleten az ENSZ-tisztviselő, aki az észak-iraki Erbílből beszélt videotelefonon. Hangsúlyozta: ez nem az iraki nép akarata, s a nők nagy veszélynek vannak kitéve a terroristák által ellenőrzött területeken.

A nők körülmetélése tilos volt Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor idejében.

Jacqueline Badcock elmondta, hogy Moszulban már csak mintegy húsz keresztény család maradt, akiket civil szervezetek, közöttük a Caritas támogatnak. Egyes családok felvették az iszlám vallást, mások inkább kifizették az ILIÁ által kiszabott bírságot.

A nagyvárost elfoglaló és Iszlám Állam (IÁ) néven "kalifátust" kikiáltó Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita terrorszervezet a muzulmán mecsetek hangszóróin és röplapokon szólította fel a keresztényeket, hogy hagyják el a Moszult vagy térjenek át az iszlám hitre, illetve fizessenek különadót. Moszulban az ILIÁ megjelenése előtt még huszonötezres keresztény közösség élt, bár ez is csak egy töredéke volt korábbi lélekszámuknak. 

Az ENSZ tisztviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a harcok miatt sok gazda hagyta el földjét, és az áramkimaradások miatt sok helyett leállt a gabona őrlése is, ami élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent.

Híradó/MTI

Younan pátriárka: A nyugat beleegyezésével tűnik el a keresztény közösség Irakban

"Moszulban már nincsenek keresztények, csaknem kétezer év után"

Egyre drámaibb a helyzet az iraki keresztények számára. A moszuli szír-katolikus érsekségi palotát az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges iszlámistái leégették – tájékoztatott róla Ignace Joseph III. Younan szír katolikus pátriárka, aki szombaton délelőtt találkozott a Vatikánban Dominique Mamberti érsekkel, az államközi kapcsolatok titkárával. Ferenc pápa nagy aggodalommal követi az iraki helyzetet, ahol a keresztények túlélése bizonytalan. Moszulban már nincsenek keresztények, csaknem kétezer év után. 

Younan pátriárka a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában tragikus hírekről számolt be. Sajnos már évek óta hangoztatják, de mindhiába: nem szabad összekeverni egymással a vallást és a politikát. Ha ellenségeskedések vannak a síiták, szunniták és mások között, ez egyáltalán nem ad okot arra, hogy megtámadjanak ártatlan keresztényeket és egyéb kisebbségeket Moszulban és másutt. Nem ad okot arra sem, hogy lerombolják az istentiszteleti helyeket, a templomokat, a püspökségeket, plébániákat egy terrorista szervezet nevében, amely nem hallgat sem a józanészre, sem lelkiismeretére. Már megfenyegették a keresztényeket, hogy ha nem térnek át a muzulmán vallásra, akkor mindnyájukat megölik. Ez rettenetes! Szégyent jelent az egész nemzetközi közösség számára – nyilatkozta a szír-katolikus pátriárka.

Moszulban már nincsenek keresztények. Még jelen volt egy tucat család, de pénteken nekik is menekülniük kellett. Mindenüket elrabolták, inzultálták őket és minden vagyonuk, ingóságuk nélkül ott hagyták őket a sivatag kellős közepén. A kitelepült keresztények Kurdisztánban találnak menedéket, de a miniszterelnök már kijelentette, hogy nem képesek több menekült befogadására, mert vannak egyéb kisebbségek is, mint a síiták, a jázidok, akik szintén Kurdisztánba menekültek.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne megállítani a szélsőséges dzsihadistákat, a szír-katolikus pátriárka a következőket válaszolta: 

„Azonnal fel kell függeszteni a pénzügyi támogatást. Hogy honnan kapják a fegyvereket? A fundamentalista Öböl-államoktól, a nyugat beleegyezésével, hiszen nyugatnak szüksége van a közel-keleti olajra. Sajnos ez a helyzet. Szégyenletes!” – tette hozzá Younan pátriárka. 

A következő szavakkal fordult a világhoz: 

„Azt kérjük a nemzetközi közösségtől, hogy legyen hű az emberi jogok, a vallásszabadság, a lelkiismereti szabadság alapelveihez. Mi, keresztények jelen vagyunk Irakban, Szíriában és Libanonban: nem importáltak bennünket, hanem már évezredek óta itt élünk, tehát jogunk van ahhoz, hogy emberként és ezeknek az országoknak az állampolgáraiként bánjanak velünk. Vallásuk nevében üldöznek minket és nem állnak meg a fenyegetőzésnél: valóra is váltják azokat: gyújtogatnak és öldökölnek” – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Ignace Joseph III Younan szír-katolikus pátriárka. 

Vatikáni Rádió

Irak - Alig maradt keresztény Moszulban

Tömegével menekültek el a keresztények Irak egyik legrégebbi keresztény városából, a szélsőséges szunnita fegyveresek halálos fenyegetései miatt vasárnapra alig néhányan maradtak a huszonötezres közösségből Moszulban.

Núri al-Máliki, Irak miniszterelnöke bűntettnek minősítette az üldözést, amely - szavai szerint - kétség kívül felfedte a fegyveresek terrorista természetét. Máliki felszólította a világot, hogy lépjen fel egységesen ellenük.

Louis Sako kirkuki káld katolikus érsek elmondta, hogy a keresztény családok úton vannak a szomszédos kurd területekre, például sokan Dohuk és Erbíl városába igyekeznek. Hozzátette: Irak történelmében először fordul elő, hogy nem maradt számottevő keresztény közösség Moszulban.

Szemtanúk elmondása szerint a Moszult elfoglaló és Iszlám Állam (IÁ) néven "kalifátust" kikiáltó Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita terrorszervezet a muzulmán mecsetek hangszóróin és röplapokon keresztül szólította fel a keresztényeket, hogy szombatig hagyják el a várost vagy térjenek át az iszlám hitre és fizessenek különadót. Az egyik röplapon az olvasható, hogy amennyiben vonakodnak megtenni mindezt, "semmi mást nem kínálhatnak nekik, csak a kardot". A várost taxival és autókkal elhagyóknak később az ellenőrzőpontokon le kellett adniuk minden pénzüket és ékszereiket.

Az ILIÁ nyilatkozatai alapján az elmenekülő keresztények házai is a szélsőségesek kezére kerülnek. Szemtanúk és a katolikus érsek is arról számolt be, hogy az ILIÁ harcosai az elmúlt napokban "N" betűvel jelölték meg a keresztények házait. A Koránban ugyanis a "naszara" szóval jelölik a názáreti Jézus követőit.

Ferenc pápa az Úrangyala-imádság (Angelus) előtti beszédében aggodalmát fejezte ki vasárnap az iraki keresztények helyzete miatt, és a béke megteremtését szorgalmazta a világ konfliktus sújtotta övezeteiben.

Az ILIÁ múlt hónapban egy villámhadjárat során elfoglalta Irak északi és nyugati területeit, köztük a közel-keleti ország második legnagyobb városát, Moszult.

Híradó/MTI

Irak - A kalifátus elkobozza a keresztények és síiták házait Moszulban

Egy nagy „N” betűvel az arab Nazarat (keresztény) szó kezdőbetűjével jelölik meg Moszulban a keresztények házát. A már elhagyott otthonokat a kalifátus kisajátította szunnita támogatói részére, amelyek még nem üresek, ott a lakóknak a következő lehetőségeket kínálják fel: vagy eltávoznak, vagy áttérnek a muzulmán hitre, vagy fizetik az ún. dzsizia védelmi adót (a nem muzulmánokra kivetett adót) – amelyre az ún. „dhimma” – a kisebbségek védelmi formája alapján joguk van. A káld püspökséget is elfoglalták, az épületen a kalifátus zászlója lobog. Ez történik Moszulban és Irak egyes területein, amelyeket az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) dzsihadista fegyveresei ellenőriznek a június 9-én alakult iszlám kalifátus térségében. 

Shlemon Warduni püspök, a bagdadi káld patriárkátus helyettesének tájékoztatása szerint erősen korlátozták a térség keresztényeinek és síitáinak létfeltételeit. A SIR olasz katolikus hírügynökségnek nyilatkozva a főpásztor keserűen állapította meg: az iszlám kalifátus képviselői megparancsolták a közalkalmazottaknak, hogy függesszék fel a keresztényeknek, a síitáknak és a kurdoknak juttatott élelmiszer és gázszolgáltatást. A tiltás minden megszegőjét a saríja, az iszlám törvényhozás alapján büntetik meg. 

Warduni püspök a Baghdadhope internetes portálnak adott tájékoztatójában elmondta: „A helyzet napról napra romlik. A keresztény falvakban, amelyek befogadták a Moszulból és az ILIÁ térségéből menekülő kitelepítetteket, humanitárius vészhelyzet alakult ki. Az iraki Caritas minden tőle telhetőt megtesz, de készletei egyre fogynak. Az UNICEF-fel közösen fúrt kutak sem elegendők a lakosság szükségletének kielégítésére. Sürgős segítségre van szükség, különös tekintettel a meleg évszakra: vízre, élelmiszerre és bármiféle segítségre, amely enyhítheti az egész lakosság szenvedését – hangzik Warduni káld püspök segélykiáltása. 

Vatikáni Rádió

Irak - Levélben fordult az ország parlamentjéhez Louis Raphael Sako pátriárka

Közben dzsihadisták szabadon engedtek Moszulban két szerzetesnőt és három árvát

Mivel mindeddig eredménytelenül végződtek az iraki országgyűlés ülései egy új kormány létrehozását illetően, Louis Raphael Sako pátriárka levelet intézett minden képviselőhöz – adta hírül a Vatikáni Rádió.

A pátriárka arra szólítja fel a politikai erőket, ébredjen tudatára annak, hogy az ország a káosz szélén áll. Nincs vesztegetni való idő. Mint keresztény felelős alázatosan csatlakozik a síita és szunnita vezetőkhöz, arra kérve a képviselőket, hogy minél előbb válasszák meg a törvényhozás elnökét, a miniszterelnököt és alakítsanak új kormányt. „Így megmenthetik az országot az anarchia és a széthullás veszélyétől” – fogalmaz levelében Louis Raphael Sako.

A káld egyház vezetője javasolja továbbá az országgyűlésnek, hogy az ülés elején olvassák fel a következő imát: „Istenünk, segíts bennünket, hogy tudjunk egymással párbeszédet folytatni, hogy megértsük egymást és ezáltal feloldjuk a közöttünk lévő félreértéseket, álljon tőlünk távol minden korlátozás vagy szektarizmus. Istenünk, segíts bennünket, hogy népünk körében terjesszük a békét és a nyugalmat, hogy Irak győztesen kerülhessen ki minden problémájából. Ámen”.

Ugyancsak Irakból érkezett a hír, hogy az ISIS szunnita dzsihadistái szabadon engedtek Moszulban két szerzetesnőt és három árvát. Az eseményt Sako káld pátriárka jelentette be, hozzátéve, hogy az elrabolt személyek kiszabadításáért nem fizettek semmiféle váltságdíjat. A szerzetesnők és az árvák jelenleg Kurdisztán autonóm területén találtak menedéket.

Magyar Kurír