A következő címkéjű bejegyzések mutatása: November 4.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: November 4.. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 6., csütörtök

Nagyvárad - A püspöki kápolna búcsúja

Minden év november 4-én, Borromeo Szent Károly ünnepén tartják a nagyváradi püspöki kápolna búcsúját. Idén a szentmise szónoka Rajna József fugyivásárhelyi főesperes-plébános volt – adta hírül az Erdély Online.

A szentmise főcelebránsa, Böcskei László megyéspüspök a szertartás elején arra kérte a jelenlevőket, kövessék Borromeo Szent Károly példáját, aki élete sikerének kulcsát az Istennel való kapcsolat állandó elmélyítésében látta, s erre alapozva építette az élő egyházat, vagyis emberi kapcsolatait. Sorra látogatta híveit, jó pásztora tudott lenni népének.

A főpásztor hangsúlyozta: „A szeretetszolgálat évében nekünk is arra kell törekednünk, hogy őhozzá hasonlóan reményt, fényt és hitet vigyünk az embereknek, mert Isten is arra bátorít, buzdít bennünket, hogy felismerve a kínálkozó lehetőségeket, önzetlen szeretetet sugalljunk a környezetünknek a világ jobbátételén munkálkodva.”

Szentbeszédében Rajna József esperes-plébános szintén példaként állította a hívek elé Borromeo Szent Károlyt. A szent életrajzából kiemelte: fiatal bíborosként olyan jámbor életet élt, hogy ámulatba ejtette környezetét. Csupán 4-5 órát aludt, a nap többi részében pedig Isten akaratát teljesítve imádkozott és dolgozott. Nemcsak talentumokat kapott, hanem komoly megbízásokat is, ugyanis IV. Pius pápa államtitkárrá nevezte ki a mindössze huszonkét éves Borromeo Károlyt, egy olyan időszakban, amikor a reformáció okozta kihívásokkal is szembe kellett nézni. Ő volt a tridenti zsinat hajtómotorja, szellemi vezére: a zsinaton újrafogalmazták a katolikus hittételeket, a pápaság és a papság fogalmát, a gyónás és a házasság kritériumait. A protestánsok hiába fejezték ki nemtetszésüket, illetve gúnyolódtak emiatt, azt mondta: a meggyőződés nem képezheti alku tárgyát. Károly 1584-ben bekövetkezett halála után tizenöt évvel V. Pál pápa szentté avatta őt.

Magyar Kurír

2014. november 4., kedd

Évforduló - November 4.

A szovjet hadsereg inváziót indít a magyar szabadságharc leverésére
(1956)

1956. november 4-én hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója, aminek célja a forradalom leverése, a szocialista blokkból kilépni szándékozó, Nagy Imre vezette kormány megdöntése volt. A következő napokban a világ felháborodva, ám tétlenül figyelte, ahogy a szovjetek páncélosaikkal megszállják Magyarország városait, lefegyverzik hadseregét, és hatalomra juttatják Kádár János Munkás-Paraszt Forradalmi Kormányát. A Vörös Hadsereg támadását természetesen a forradalom hívei nem nézték tétlenül, Budapesten és az ország számos pontján elkeseredett fegyveres harc kezdődött a szocialista szuperhatalom bevonuló erőivel szemben.



Könnyezni kezd a máriapócsi ikon
(1696)

1696. november 4-én a Szabolcs megyei Máriapócs egykori fatemplomában lévő Mária-ikon könnyezni kezdett. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlévőket. 


Hetekkel később 1696. december 8-án kíséretével a faluba érkezett a Tisza-vidékre vezényelt császári seregek főparancsnoka, gróf Corbelli tábornok. Megvizsgálta a táblakép épségét, és a lefolyó könnyeket egy kendővel felszárította. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a lovak patája nem ütötte át a jeget, a templomi kelyhekben pedig a bor és a víz is megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak.

A képet I. Lipót császár parancsára 1697-ben Bécsbe szállították és a Szent István dómban helyezték el. Az Ikonról több másolat készült, s közülük egy a máriapócsi templomba került. Ezen a másolaton 1715-ben, majd 1905-ben megismétlődött a könnyezés. Az 1715-ös jelenség után indult meg a máriapócsi búcsújáróhely fejlődése. 1756-ban új templom épült a szabolcsi községben, majd oda települtek a Szent Bazil Rend szerzetesei, akik kolostort létesítettek.

Máriapócs ma már Európa egyik legismertebb és leglátogatottabb kegyhelye, évente több, mint félmillió zarándok keresi fel. Meglátogatta a római katolikus egyház feje, II. János Pál pápa is, aki 1991. augusztus 18-án mutatott be szentmisét a görögkatolikus kegytemplomban. Máriapócs 2003 óta tagja a kontinens legjelentősebb Mária-kegyhelyei egyházi szervezetének, az Európai Máriás Hálónak.

Rubicon/Múlt-kor