Ozora - Az Árpád-kori földvár is megújulhat

Az egykori Esterházy-ménesbirtok, az Árpád-kori földvár és a ferences kolostor helyreállításával folytatódhat az ozorai Pipo-vár és környezetének revitalizációs projektje.

A rekonstrukciókra a várhatóan még az idén kivitelezési szakaszba érő Reneszánsz világ Ozorán című európai uniós projekt második ütemében kerülhet sor − tájékoztatta távirati irodát Dobó Ágota, a Forster Gyula Nemzetiörökség-gazdálkodási és Szolgáltató Központ elnökhelyettese.

Az első ütemben, amely várhatóan 2015 nyarára fejeződik be, helyreállítják az 1416 körül épült reneszánsz várkastély várfalát, a várárkot és a várbörtönt, az építő Filippo Scolari − Ozorai Pipo − korát idézi majd az egykori főtér rekonstrukciója is.

Az Új Széchenyi Terv másfél milliárd forintos támogatásával zajló első szakasz keretében egyebek közt között megújulnak a vár kiállításai, reneszánsz élményház, szabadtéri színpad, a várfalakon kívül pedig fogadó épület, vendégház épül.

Dobó Ágota ismertetése szerint a második ütem tervei között szerepel az 50 hektáros Esterházy-ménesbirtok teljes, a XII-XIII. században épült földvár részleges helyreállítása, valamint a XV. századi ferences kolostor részleges visszaépítése.

A kolostor arról nevezetes, hogy itt élt Temesvári Pelbárt szerzetes, író, a magyar skolasztika leghíresebb alakja.

Tervben van a Cinca-patakon a XVIII. században működött vízimalom újraépítése is.

A ménesbirtok helyreállításával egy „ökokertben", rózsa, levendula, gyógy- és dísznövények közé helyezett mezőgazdasági, oktatási, szórakoztató és rekreációs központot hoznának létre.

A Sió jobb partján, a falu felett magasodó Kálvária-dombon állt földvárnak mindkét részét feltárják és bemutatják; a „fővár" körül 10-15 méter széles és 3-4 méter mély várárok készül.

Érdekesség, hogy legendák szerint a vár területén temették el Attila hun király nagybátyját, Ruga nagykirályt.

Jelenleg a második szakasz előkészítése van folyamatban, a teljes projekt várhatóan 2019-ben fejeződhet be.

Magyar Nemzet

Kalocsa - Megújul az érseki központ

A kalocsai érsekség rekonstrukciós programja keretében megújul az Érseki Főszékesegyház, az érseki kastély, és az egykori kanonokházból kialakítják az érseki kincstárat – közölte Vörös Márta, a felújítást vezető főépítész. Az MTI hírét közöljük.

Az április 23-án, szerdán Kalocsán tartott sajtótájékoztatón Asztrik érsek csontmaradványainak azonosításáról is szó volt. A főépítész elmondta: a barokk főszékesegyház felújítása során végzett régészeti feltárások kutatási eredményei lehetőséget adnak arra, hogy pontos ismeretekhez jussunk a korabeli székesegyházak, a Szent István-kori és a kora gótikus második székesegyház körülményeiről.

A kalocsai érsekség első érseke, Asztrik csontmaradványainak és az érseki relikviáknak az azonosítása kapcsán a következőket ismertették: a márványkoporsót a 1910 körül végzett ásatások alkalmával találták meg, és hibásan egy XII. század végén, valamint a XIII. század elején élt érsek csontmaradványaival azonosították. A radiokarbon kormeghatározás, a márványkoporsó eredeti elhelyezkedése, az érseki relikviák vizsgálata egyértelműen bebizonyították, hogy Asztrik érsek maradványait tartalmazza a márványkoporsó. A felfedezés jogfolytonosságot igazol a kalocsai érsekség több mint ezer éves fennállásának, 1000 körüli alapításának idejétől napjainkig.

Asztrik érsek a magyar egyház létrejöttének meghatározó alakja, akinek történelmi érdeme is felbecsülhetetlen, mert az államalapításban is meghatározó szerepe volt, hiszen Szent István számára ő hozta el II. Szilveszter pápától a koronát – emelte ki a főépítész.

Vörös Márta rámutatott Bábel Balázs, jelenlegi kalocsai–kecskeméti érsek szerepére, aki – szavai szerint „mint Asztrik 90. utódja” – méltó helyet foglal el az Asztrikot követően az építésben kiemelkedő érsekek között.

Bábel Balázs, a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye érseke az MTI-nek elmondta: kényszerítette a szükség, hogy felújítsák a főszékesegyház épületét, mert az utolsó pillanatait élte az épület a toronytól a kriptán át a karzatig. Már mindenütt teljesen amortizálódott az idők folyamán, mert az anyag is elfáradt a 250 éves épületben, amelyet tűzvész is ért, azt fel kellett már újítani – fogalmazott az érsek. Kifejezte: reményei szerint a főszékesegyház felújítása a karácsonyi szentmiséig elkészül.

Molnár Mihály, az MTA Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumának a kutatója elmondta, hogy radiokarbon kormeghatározási módszerrel mérték meg a kalocsai érsekségtől kapott csontokat. A kormeghatározás azon alapszik, hogy a kozmikus sugárzás hatására radiokarbon képződik az élő szervezetben. Az anyag 50-60 ezer év alatt bomlik el, azután már nem alkalmas kormérésre. A Zürichben készített radionkarbon mérő berendezéssel 2012-ben 2573 mérést hajtottak végre, melyet világviszonylatban is kiemelkedőnek nevezett a kutató.

A mérési eredmény 1007 plusz mínusz 17 év konvencionális kort mutatott. Asztrik érsek, a korabeli dokumentumok alapján valószínűsíthetően 1028 és 1030 között halt meg.

Buzás Gergely, a Pázmány Péter Tudományegyetem régészeti tanszékének vezetője, a kalocsai régészeti feltárások vezetője elmondta, hogy neki is az volt a véleménye, hogy Asztrikot rejti a sír. Kiemelte: Asztriknak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy kalocsai főpapként koronát hozott Szent Istvánnak, 1006 és 1009 között esztergomi püspökként segítette az első királyt, majd Kalocsa első érseke lett. A régész szerint egy regensburgi érsek leírásából tudjuk, hogy 1028 után még élt Asztrik érsek. Emlékeztetett arra, hogy a sírt 1910-ben találta meg Foerk Ernő az első székesegyház téglapadlója alatt.

Buzás Gergely hangsúlyozta: mind a művészeti, mind a régészeti eredmények azt bizonyították, hogy egy XI. századi csontmaradványt találtak meg.

Forrás: Magyar Kurír

Füzérradvány - Elkezdődött a Károlyi-kastély parkjának rekonstrukciója

Elkezdődött Magyarország egyik legszebb és legnagyobb történeti kertjének, a füzérradványi Károlyi-kastély csaknem 90 hektáros parkjának rekonstrukciója a napokban - tájékoztatta hétfőn az Északerdő Zrt. az MTI-t.

A közlés szerint a munkálatokat fakivágással és bozótirtással kezdték meg; a tájidegen, agresszív, nem védett növények ritkításával és irtásával újra biztosítják a védett és őshonos fajok életterét.

A rekonstrukció alkalmával újra kiépítik a mára teljesen eliszaposodott nagy és kis halastavat, felújítják a lepusztult zsiliprendszert és a támfalakat. Megújul a kastélypark bevezető útja, a Fenyves allé is, valamint új kerítésszakaszokat építenek, a látogatóknak pedig tájékoztató táblákat helyeznek ki. Rendbe teszik a forrásokat, az elvadult, cserjésedő réteket és zöldterületeket is - közölte a társaság.

Az országos természetvédelmi oltalom alatt álló park őshonos és telepített növényfajoknak egyaránt otthont ad, az Északerdő a terület nagyobb részének, a mintegy 65,8 hektáros úgynevezett külső parknak a vagyonkezelője.

A munkára az Északerdő Zrt. 250 millió forintot nyert európai uniós pályázaton, a kastélypark helyreállítása a tervek szerint 2015. május 31-ére fejeződik be.

Forrás: Híradó.hu

Sopron - Megújul két templom

Acélkereszt kerül fel az Árpád-házi Szent Margit Plébánia új épületére és fotytatódik a Szent György Plébánia tetőszerkezetének rekonstrukciója. A munkálatokra a két templom 24 millió forint pályázati támogatást is nyert.

Újabb anyagi támogatáshoz jutott két soproni templom, ezzel a felújítási munkálatok újabb szakaszhoz érkeztek. Az Árpád-házi Szent Margit Plébánia új épületére vasárnap kerül fel a mintegy 7,5 méter magas, közel két tonna súlyú acélkereszt. A Szent György Plébánia mintegy 100 éves tetőszerkezetének pedig tavasszal folytatódhat a cseréje. Mindehhez most a két templom 24 millió forint pályázati támogatást is nyert. (...) Tovább a részletekhez...

Forrás: Híradó.hu

Fejlesztik a máriagyűdi kegyhelyet

(...) A beruházó Pécsi egyházmegyéhez tartozó máriagyűdi plébánia beruházásában mintegy 499 millió forintos uniós támogatásból és 25 millió forintos saját forrásból többek között felújítják a kegytemplomot, átépítik az orgonáját, új térburkolattal látják el a zarándokhely központját, végrehajtják a szabadtéri oltár teljes rekonstrukcióját. 

 Forrás: Híradó.hu

Esztergom - Átadták a királyi vár felújított kápolnáját

Az esztergomi vármúzeumban átadták vasárnap az egykori királyi vár felújított kápolnáját, az épületet és freskóit 13 év után láthatja újra a nagyközönség.

Az esztergomi középkori királyi palotát és kápolnát első alkalommal az 1930-as évek végén restaurálták. Az 1960-as években elvégzett újabb felújításokból a kápolna kimaradt. Az épület festészeti díszítése csak a mostani restaurálás után vált láthatóvá, Wierdl Zsuzsanna munkájának köszönhetően. A restaurátor a falképek pusztulástól való megmentésen túl a számos átfestés alatt megtalálta a kápolna eredeti kifestését, annak számos részletét.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: lendületet adott a kápolna felújítási munkálatainak, hogy a helyreállítást a kormány 50 millió forinttal támogatta. A teljes rekonstrukció várhatóan 2015 januárjában fejeződik be.

A felújított kápolna átadása alkalmából Esztergomban indította el országos vándorkiállítását a Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeum körút – évszázados élmények a virtuális gömbsátorban címmel. A főtéren felállított sátorban bemutatják a múzeum történetét és intézményeinek gyűjteményét. A december 17-ig ingyenesen látogatható tárlat a várkápolnát és freskóit népszerűsíti. Felidézi az épület keletkezésének történetét, és a látogatók videoinstallációval utazást tehetnek a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó tíz vidéki múzeumban.

Az Esztergomot királyi központtá tevő Szent István nyugati kereszténységhez tartozást választó és azt végigvivő uralkodói akarata meghatározta későbbi értékválasztásainkat is, hidat képezhettünk, közvetítői feladatok láthattunk el – mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Hölvényi György a kápolna avatóján. Hangsúlyozta: Magyarország nem egyszerűen átvette a nyugat-európai politikát és közigazgatást, nem csapódó országként létezett, hanem saját értékeit vállalva, konfliktushelyzeteket sem megkerülne tudott jelen lenni a kor Európájában.

Forrás: Magyar Kurír

Felújítják a Klebelsberg-rezidenciát

Idén megkezdik a II. kerületi nyári Klebelsberg-rezidencia felújítását, a beruházásra 700 millió forintot fordít az állam.

(...) idén 80 millió, jövőre pedig 620 millió forintot költenek az épületre. (...) az állami tulajdonú ingatlan hasznosítása még kérdéses, de mindenképpen az egykori kultuszminiszter szellemiségéhez méltó funkciót terveznek, történelmi, kulturális, oktatási célú megoldásban gondolkodnak.(...)

Forrás: Magyar Nemzet

Tovább szépül az egervári várkastély

Egervár várkastély
(Múlt-kor)

Csaknem 100 millió forintos támogatással, a konyha és a lakószobák korszerűsítésével, illetve rendezvénytér kialakításával folytatódik a Zala megyei Egervár várkastélyának felújítása.

(....) Felújítják a várkastély konyháját és tálalóját, átépítik a szálláshelyek vizesblokkjait, a felújított szobákba pedig korhű, illetve a reneszánsz kort idéző bútorok kerülnek.

A parkoló mellett rendezvényteret alakítanak ki fesztiválok, koncertek, vásárok megtartására. A lovas hagyományok bemutatását szolgálja a jövőben a település központjában, a régi majorban található, az 1700-as évekből származó barokk istálló, amelynek felújítása a napokban kezdődött el.

A magyar állam tulajdonában lévő egervári várkastély állapota az 1961-65 között végzett felújítás óta folyamatosan romlott. Egervár önkormányzata vagyonkezelőként nyáron fejezte be (...) a Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítását. (...)

Forrás: Híradó

Helyreállítják a szekszárdi Szentháromság-szobrot

Helyreállítja a szekszárdi önkormányzat a Béla király téren álló Szentháromság-szobrot, a barokk műemlék környezete már a nyár folyamán megújult. 

Szentháromság-szobor
(Hotdog.hu)

Az 1763-ban az 1738-40-es pestisjárvány emlékére állított kompozíció homokkő faragványain mára a rárakódott szennyeződések mellett több szobor arca elmosódott. A városháza főépítésze, Herr Teréz arról tájékoztatta a város közgyűlését, hogy a tervek szerint még az idén ősszel elkezdik a munkát a műemlék külső korlátrészének helyreállításával, amelynek költségeit önerőből fedezi az önkormányzat. Az alkotás teljes felújítását, részben pályázati forrásból, 2014 májusában végzik el. 

A szoboregyüttes érdekessége, hogy enyhén nyugati, északnyugati irányba dől. A főépítész ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: statikai probléma nincs az építménnyel, ezért az alapját nem kell megerősíteni.

A műemléket a múlt század folyamán többször restaurálták, az 1970-es években két helyreállítás is történt, majd 1984-ben újították fel ismét. 

A Szentháromság szobrai háromszög alaprajzú, angyalfejekkel díszített obeliszken helyezkednek el, a talapzat sarkain az ismeretlen művész a pestisesek védőszentjeit, Szent Rókust, Szent Sebestyént, Tolentinói Szent Miklóst formálta meg, és a konzolon elhelyezett egy Immaculata-szobrot is. A talapzaton három latin nyelvű felirat olvasható, amelyek betűi római számokként összeolvasva az 1740-es évszámot adják ki. 

Forrás: Híradó.hu

Romjaiból építik fel a középkori magyar birodalmat

Magyarországon hiánypótló az a munka, amit az utóbbi években Buzás Gergely és kollégái elkezdtek. A 3D technikának köszönhetően egyre több középkori várat, régészeti leletet, így múltunk sötét foltjait ismerhetjük meg. A modern eszközök nemcsak a kiállítótérben hanem az oktatás és a kutatás területén is újítást hozhatnak.

Néhány évvel ezelőtt Londonban lenyűgözött a Tower kiállítása, ahol ötvözték egymást a restaurált tárgyak és a 3D rekonstrukciók. Az első folyosón VIII. Henrik egy kis játékfiguraként kelt életre, az újabb és újabb termekben pedig egyre inkább megismerhettem a brit uralkodók világát. Az a hiánypótló munka, amit itthon Buzás Gergely és kollégái elkezdtek, ezt az utat követi. Magyarként persze az, hogy a visegrádi múzeumban megismerhetem a diósgyőri, vagy éppen a simontornyai vár 'valóját', az sokkal többet jelent számomra egy rekonstruált világnál. „Múltunk rekonstruálása a régész alapfeladata, s valójában ez a megismerés legfontosabb eleme” – vallja Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.

Közös örökségünk nyomában

„Tulajdonképpen ez az újfajta rekonstrukciós módszer ilyen szempontból a kutatásnak is számos új lehetőséget ad, és természetesen rengeteg új kihívást is jelent. Ugyanakkor azért is fontos, mert ha a látogató megérti azt, amit mutatunk neki, akkor sokkal jobban felismeri az értékeket, és ő maga is jobban fogja becsülni azokat a régészeti maradványokat, amelyek egy laikusnak első látásra csak egy rossz, törött cserepet vagy egy rozsdás vasdarabot jelentenek. Viszont ha láthatja, hogy az adott lelet tulajdonképpen minek a maradványa, és abból mi mindenre lehet következtetni, akkor föl fogja ismerni, hogy valóban ezeket meg kell őrizni, ezekre vigyázni kell, és valóban évezredes múltnak az emlékei, valójában a közös örökségünk” – mondta el az MNO-nak Buzás Gergely.

Meglepő eredmény az ásatáson

Ahogy videónkból is kiderült, az idei ásatás leletei arra engednek következtetni, hogy az ispáni központot egy família irányíthatta. Mindez megváltoztathatja az államalapítás kori ispáni szervezet képét is.

Buzás Gergely elmondta, hogy az idei Sibrik-dombi ásatás egy korábbi műszeres felmérésen alapult, amelynek értékei alapján már az ásatás előtt modellezték az egykori ispáni vár rekonstrukcióját. A földradaros mérésből az is kiderült, hogy egy templom állt az ispáni vár közepén.

„Tulajdonképpen már előre meg kellett modelleznünk, hogy hogyan is nézhetett ki a templom. Egy nagyon kis tévedésünk van a modellben, de egyébként megfelel a későbbiekben feltárt valóságnak. A templom közepén találtunk egy nagyon előkelő, falazott sírt, ahonnan ugyan a csontokat kiemelték a középkorban, és valószínűleg Visegrád első ispánjának a sírját ismerhetjük fel benne, de bennmaradt egy aranygyűrű, ami a mérete alapján férfié lehetett” – magyarázza Buzás.

A szakember hozzátette, hogy egy-egy rekonstrukció elkészítése nem egyszemélyes munka, feladatok szerint osztják meg egymás közt.

„Az épületeknek a korrekt régészeti és művészettörténeti szempontból pontos megépítése a feladatom. Ahhoz, hogy ez megjeleníthető legyen a nagyközönség előtt, olyan grafikai utómunkát igényel, ami sokszor még időigényesebb és még nagyobb szakértelmet kíván, mint a régészeti kutatómunka” – mondta a Mátyás Király Múzeum első embere.

Magyar középkor versenyben a videojátékokkal

A visegrádi múzeumban megtekinthető rekonstrukciók nem csupán a látványról szólnak. Buzás Gergely szerint a múzeumnak nagyon fontos, hogy azok a gyerekek, akik eljutnak Visegrádra, ne egy unalmas és rossz helyként emlékezzenek a múzeumra, ahova soha többé be nem teszik a lábukat. Egy olyan miliőt kívántak létrehozni, ahol izgalmas, változatos, a fiatalok fantáziáját is megmozgató installációt ismerhetnek meg, ahová majd érdemes lesz felnőttként is visszatérni.

„Valóban talán ez a kulcsa az egésznek, hogy meg kell mozgatni a látogató fantáziáját. Egy gyereket ma már nem lehet megvesztegetni néhány egyszerű ceruzarajzzal. Azt a gondosságot, azokat a vizuális értékeket kell felmutatni neki, amihez ő hozzászokott. Ez azért fontos, mert tulajdonképpen egy verseny folyik a gyerekekért és nem csak a gyerekekért, hanem tulajdonképpen ezen keresztül az egész társadalom érdeklődéséért. Ha mi nem tudjuk a saját múltunkat, a saját történelmünket számukra érthető, érdekes, figyelemfelkeltő módon bemutatni, akkor valóban a videojátékoknak a világa lesz az, ami elvonja az ő figyelmüket, és akkor bizony elfeledkeznek arról a múltról, amit a magyar történelem jelent számukra” – véli a múzeumigazgató.

Buzás Gergely kiemelte, a történelem a legváltozatosabb és a legmeglepőbb fordulatokkal bővelkedik. A videojátékok vagy éppen a fantasy filmek által megteremtett világgal szemben egy emberközelibb, ráadásul nemzeti kincseinken alapuló világ részeseivé válhatunk. A szakember elmondta, míg más nemzeteknek ma is állnak a középkori katedrálisai, várai, addig itthon a háborúk és fosztogatások nemcsak megtizedelték, hanem alig hagytak emlékeket a föld színe felett. Ők ezért is fordítanak különös gondot arra, hogy bemutassák a földben rejlő gazdag múltat, és annak szellemét.

Forrás: Magyar Nemzet

Megújul a diósgyőri vár

A vár rekonstrukciójának szerződését várhatóan augusztus 7-én írja alá Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a nyertes kivitelezővel, ezt követően elkezdődhet a műemlék felújítása. 

A program tartalmazza egyebek mellett a diósgyőri vár rekonstrukcióját, lovagi tornák terének megépítését, vásártér kialakítását és a lillafüredi függőkert megújítását. A tervek szerint megújul a vár mind a négy szárnya, helyreállítják a lovagtermet, a kápolnát, kiállítótereket alakítanak ki, és külső várszínház is létesül.

Forrás: Magyar Nemzet