Szatmárnémeti - "Hozzunk egy elhatározást"

Most van itt a kellő idő, amikor egy új életet kezdhetünk - mondta a nagyböjtről Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök Hamvazószerdán, a Székesegyházban.

Sokan elmentek hamvazkodni február 18-án, Hamvazószerdán a szatmárnémeti Székesegyházba. A nagyböjt kezdetén, negyven nappal Húsvét előtt a tavalyi, virágvasárnap szentelt barkából lett hamut szentelték meg, és rajzoltak vele keresztet a hívek homlokára, emlékeztetve őket a lét múlandóságára: "Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!"

Ezen a napon a liturgia kicsit más, hiszen a szentmise eleji, bűnbánati aktust helyettesíti a hamvazkodás, amire a homíliát követően kerül sor. Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök, a hívekhez intézett szentbeszédében a nagyböjtben rejlő lehetőségre irányította a figyelmet: "Bűnbánati idő ugyan a nagyböjt, de tele van reménnyel és örömmel. Nem csak azért mondom ezt, mert az Úr Jézus is buzdít az evangéliumban arra, hogy ne szomorúan böjtöljünk, hanem mert egy nagyszerű alkalom arra, hogy koncentráltan éljük át egész kereszténységünket. Jézust, tanításán keresztül elkísérjük a keresztáldozatig, de azon túl is lépünk... A Húsvét feltámadásával a keresztény öröm mintegy kirobban. Tanítás, szenvedés, halál, feltámadás, Szentlélek küldése - összetartoznak.

A nagyböjti időnek ugyanakkor van egy felhívása is számunkra, mégpedig, hogy egy kicsit tekintsünk önmagunkba. Mi a legnagyobb problémája az emberiségnek napjainkban, mi a legnagyobb problémánk? Sokféleképpen válaszolhatnánk, de bármilyen oldalról is próbálnánk megvilágítani, egy dologhoz jutunk: távol járunk Istentől. Ha Istennel szoros kapcsolatban élnénk, ha Isten közelében lennénk, nem lennénk szomorúak, depresszívek. Testvéreim, most van itt a kellő idő, amikor új életet kezdhetünk, beléphetünk Jézus misztériumába, összekapcsolhatjuk az életünket az Övével, és valami új indulhat el! Nem véletlen az, hogy mi nagyon szeretjük a nagyböjti időszakot, és nem azért, mert szomorúságra hajló emberek vagyunk, hanem, mert érezzük ennek az új kezdetnek a szükségességét: elszakadni a múlttól, megbánni a bűneinket, rábízni azokat Istenre, és kezdeni valami újat, tiszta lappal indulni. A nagyböjt, a maga kegyelmi ajándékaival mindezt felkínálja nekünk, hogy tudjunk újra az Úrral együtt járni. Most van itt az idő, amikor eldönthetjük, akarjuk-e az új kezdetet, akarunk-e Jézus nyomába lépni? Nagyböjt első napján hozzunk ebben az irányban egy elhatározást."

A szentbeszéd után a hívek sorokban járultak a hamut kezében tartó Püspökhöz, és a papokhoz, kezdve meg lelkükben a húsvéti felkészülést.

Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Szatmárnémeti - Schönberger Jenő püspök megáldotta Hám János szobrát

A vízkereszt-napi ünnepi szentmisét követően áldották meg Szatmárnémetiben, a székesegyház előtti téren Hám János új szobrát – tájékoztatta a Magyar Kurír szerkesztőségét Józsa János, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye sajtóreferense.

Nagy várakozás és előkészület után, január 6-án leleplezték, és a városnak, az egyházmegye híveinek, valamint minden lakosának átadták Hám János új, egész alakos szobrát. Az avatási ünnepség összekapcsolódott a vízkereszt-napi, tizenegy órától kezdődő szentmisével, melyre a szatmárnémeti székesegyháznak még az oldalhajói is megteltek.

Schönberger Jenő püspök már az áldozatbemutatás elején utalt a szoboravatásra: „Vízkereszt ünnepe ma, itt a székesegyházban egy nagyszerű eseménnyel párosul. A szentmise végén megáldjuk boldog emlékű Hám János püspökünk szobrát, aki ebben a székesegyházban harminc évig hirdette az igét mint püspök. Neki köszönhetjük többek között Szatmárnémeti arculatát, igen nagy jótevője volt egyházmegyénknek, Szatmár városának, minden embernek. Vízkereszt ünnepe a keleti egyházban inkább Krisztus keresztségére való emlékezés, a nyugati egyházban pedig a háromkirályok, a bölcsek látogatása van az előtérben. De természetesen vízszenteléssel kezdődik a mai liturgiánk, és ezzel emlékezünk mi is keresztségünkre, amikor mind Isten gyermekei lettünk.”

(...) Schönberger Jenő prédikációjában útmutatónak nevezte Hám János püspököt: „A Krisztus felé zarándokolás egy életen keresztül tart, és mindenkinek az a feladata, hogy maga is csillag legyen, amely Krisztusra mutat. Nekünk, egyházmegyénknek volt egy útmutató csillagunk, Hám János püspök. Amikor kinevezték Szatmár püspökének, itt igen nagy szegénység volt. Isten szeretetével érkezett, és azzal az üzenettel, hogy ő nemcsak a híveihez, hanem az egyházmegye minden lakójához szeretettel jött. Nagyon jól tudta és ismerte a Jóisten álmát, és igyekezett megvalósítani, hogy minden rászorulót segítsen, mindenkit Isten felé vezessen. Éppen ezért ma neki szobrot fogunk avatni.”

(...) Az új szobor méltó alkotás, amelyre büszkén tekinthetnek a szatmárnémetiek, de az egyházmegye minden híve is. Sokan adakoztak elkészültéért: a hívek gyűjtöttek, helyi vállalkozók hoztak áldozatot, a püspökség kereteiből különített el erre a célra, a legnagyobb részt pedig a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium tette hozzá. Így lett a közös ügyből, célból valóság, a múlt és jelen kapcsának megjelenítése.

Magyar Kurír

Nagykároly - A családokért mutatott be szentmisét Schönberger püspök

Augusztus 16-án, a Mária Út nemzetközi zarándoknapján a nagykárolyi Fatimai Szűz Mária-templomban Schönberger Jenő püspök mutatta be a szatmári szakasz végigjárását záró szentmisét – írja a Frissújság.ro.

Nagyboldogasszony ünnepe után, augusztus 16-án szervezett zarándoklatot a családokért a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió, a Mária Út teljes szakaszán. A zarándoknap közel tízezer ember számára kíván hitbeli élményt nyújtani, amelyen keresztül – remélik – az emberek egymáshoz is közelebb kerülnek, egymásért és családjaikért zarándokolnak. A zarándoklaton egyénileg vagy közösségben lehetett részt venni, végig a Mária Út mentén, Nagykárolytól Csíksomlyóig.

Az út végén a Fatimai Szűz Mária-templomban adtak hálát az útért. Az ünnepi eseményről Tőtős Tímea írt beszámolót.

A záró szentmisén Schönberger Jenő püspök köszöntötte a zarándokokat. Homíliájában a család szerepéről és az áldozatvállalásról beszélt. Szentbeszéde kezdetén kiemelte: „az elindulás bátorságot és Istenre hagyatkozást is jelentett, hiszen nagy utat tettek meg.”

„Szép volt a mai nap, elég csak ránézni a kedves zarándokokra. Mivel mással, a legszebb hálaadással köszönjük meg Istennek, hogy a tenyerén hordozott, mint életünk minden napján, de ezen a mai napon különösképpen. A legszentebb áldozattal, a szentmisével adjunk hálát, és kérjük Isten áldását azért, hogy utunkon tovább kísérjen. A Közép-Európán végighaladó Mária Út egy részét járták be a nagykárolyi templomban jelen lévők, s mindezért közösen adunk hálát, s ezt a pluszt, ezt a megterhelést, ezt a szenvedést felajánljuk a családokért” – fogalmazott a főpásztor.

Aki családban nő fel, tudja, hogy nincs család áldozatok nélkül. Ha igazán jól működik egy család, alapfilozófiája egy dolog lehet: az önátadás. Ha egy családban a férj és a feleség nem tud egymásban megbízni, akkor szétmegy a család. Ha a gyermekek nem hajlandók a családnak építő tagjai lenni, akkor nagyon nyikorog a családi egység. És ha nem hajlandó a család minden tagja mindennap meghozni a maga áldozatát a család egységéért, békéjért, öröméért, boldogságáért, akkor nem sokáig tud fennállni az a család – hangsúlyozta a szatmári megyéspüspök.

Családjainkért zarándokoltak a testvérek. Ha nem erősödünk  meg családjainkban, akkor talán velünk együtt eltűnik a kereszténység is. „Manapság nem divat az áldozatvállalás. Manapság a fiatalok kitolják a családalapítást, mert az áldozattal jár. Ha Jézus is ezt tette volna, talán még mindig nem lennénk megváltva. Ha ezt tette volna a Szűzanya, Jézus talán még mindig nem született volna meg köztünk. Félünk az áldozattól, pedig azok a testvérek, akik ma zarándokolnak, a tanúi annak, hogy érdemes áldozatot hozni. Beszéltem már olyanokkal, akik végigjárták a Szent Jakab-zarándokutat. Ők mindannyian feltöltődve, boldogan tértek haza. Érdemes meghozni az áldozatot, érdemes végigjárni a zarándokutat, mert benne van az öröm is elrejtve. S mi keresztények nem lehetünk szomorú keresztények. Ha pedig az örömet keresni akarjuk, útra kell kelnünk” — fogalmazott a főpásztor.

Magyar Kurír