Kárpátalja - Egyre többen vesznek fel a magyar, szlovák, cseh állampolgárságot

Számos kárpátaljai család készülve a legrosszabbra az országban, igyekszik megteremteni a módot a túlélésre. Az egyik ilyen lehetőség, hogy külhoni magyarokká, szlovákokká vagy pedig csehekké válnak. Szakértők szerint, megnövekedett azoknak a száma, akik a saját “gyökereiket” keresik, és próbálnak bizonyítékot találni valamely szomszédos ország nemzetségének “rokonságával” – írja a dzerkalo-zakarpattya.com.



Kuruc Vaszilj Ilosvai járási lakos úgy nyilatkozott, a Szvoboda rádiónak, “keresi annak a lehetőségét, hogyan tudna legálisan külföldön dolgozni. Miután tudomást szerzett arról, hogy a családi gyökerek felkutatásával ez számára is lehetséges, elkezdte megkeresni a szlovák, cseh és magyar “őseit”. “Ha megkapom ezeket az igazolásokat, akkor törvényesen dolgozhatok Szlovákiában, Csehországban és más országokban is. Nekem is könnyebb lenne, és végre nem kellene bujkálni.”

Egy másik ungvári lakos Maria Kirlik, igyekszik meggyőzni minket, hogy csakis hazafias érzelmek miatt kutatja családja múltját, bár megjegyzi, hogy annak vannak előnyei is. “Most divatos felkeresni a családunk gyökereit, elkészíteni a családfát, és kiutazni őseink országába. Ilyen igazolással schengeni vízumot is könnyebb szerezni“- mondta Maria.

“A külhoni szlovák vagy cseh státusszal rendelkezők, széles jogkörhöz jutnak. Ez alapján 5 éves schengeni vízumot kaphatnak, de még az állampolgárság megszerzése is könnyebbé válik. Előnyök között emlithető a kedvezményes lakásvásárlás valamint, hivatalosan is vállalhatnak munkát Szlovákiában vagy Csehországban“- irja Latko Ivan az Ungvári Szlovákok Szervezetének elnöke.

Kárpátinfo.net

Kárpátalja - Egyelőre nincs információ arról, hogy mennyi magyart hívtak be harcolni

Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke nem tudta megerősíteni azokat a magyar sajtóban olvasható híreket, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség létszámarányánál nagyobb számú behívók érkeznek a térségbe. Mint mondta, nem rendelkeznek ilyen információval.

“Mi az ellen tiltakoztunk korábban, hogy információink szerint a kárpátaljai behívandók aránya – tehát az a kvóta, amit Kárpátalján kiosztottak, illetve ezen belül amit a magyarok lakta beregszászi járás kapott – meghaladta az ukrajnai átlagot. A parancsnoktól kapott válasz szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak , a behívottak száma pedig államtitkot jelent, ezért nem tudja közölni az adatokat” – jelezte Brenzovics László.

“Nyilván ez még vitatott kérdés, de arról egyelőre nincsen információnk, hogy a kárpátaljai magyarok körében mennyi a tényleges behívottak száma. Mindenesetre követjük az eseményeket” – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

Hozzátette ugyanakkor, hogy tapasztalataik szerint a kárpátaljai magyarok köréből nagyon keveset hívtak be, már csak azért is, mert a magyar férfiak igen jelentős rész nem tartózkodik otthon. A nagyon magas munkanélküliség miatt a lakosság igen jelentős része dolgozik külföldön.

Arra a kérdésre, hogy többen esetleg a behívók miatt távoztak-e, úgy fogalmazott: “Nem tudhatom, ki milyen motivációból tartózkodik külföldön, lehet, hogy ez is benne van”.

“De a külföldi munkavállalás nem új jelenség: Prágától Budapestig, Spanyolországtól, Portugálián át Németországig, Angliáig több tízezer kárpátaljai férfi van külföldön” – mutatott rá Brenzovics László.

Kárpátalja.ma

Ungvár - Biztosítsák a hadköteles személyek szabad határátlépését!

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) felszólítja az illetékes ukrán hatóságokat, hogy a nemzetközi dokumentumoknak, az ukrán alkotmánynak és törvényeknek megfelelően továbbra is biztosítsák a szabad határátlépés jogát a hadköteles állampolgárok számára, mivel az országban nincs hadiállapot.

A szövetség elnöksége hétfői, ungvári ülésén vitatta meg a hadköteles ukrán állampolgárok szabad mozgását érintő tervezett korlátozások ügyét, amiről nyilatkozatot fogadott el. A szervezet értetlenül áll azon tervek előtt, amelyek rendeleti úton korlátoznák a hadköteles állampolgárok határátlépését. (...)

Petro Porosenko ukrán elnök múlt pénteken rendeletben utasította a kabinetet, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a hadköteles ukrán állampolgárok külföldre utazásának törvényi szabályozására a katonai mozgósítás időszakában.

Volodimir Talalaj vezérőrnagy, az ukrán hadsereg vezérkari főnöksége védelmi és mozgósítástervezési főosztályvezetőjének első helyettese hétfőn az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy a mozgósítás által érintett állampolgárok nemcsak az országot, hanem a lakóhelyüket is csak a helyileg illetékes járási hadkiegészítő parancsnokság írásos engedélyével hagyhatják el a mozgósítási időszakban. (...)

Magyar Nemzet

Kárpátalja - Már több mint hétezren települtek át Kelet-Ukrajnából

A hivatalos statisztikák szerint több mint hétezren települtek át Kárpátaljára – főként Ungvárra és Munkácsra – a kelet-ukrajnai helyzet kiéleződése óta.



Az áttelepülők valós száma azonban nem ismert, ugyanis sokakat közülük nem vettek nyilvántartásba a megyei hatóságoknál, hanem vendégként élnek a megyében ismerőseiknél.

Kárpátinfo.net

Kárpátalja ma - A tiszaújhelyi kúria

Az Ujhelyi család a Hontpázmány nemzetségből ered, s idővel Ugocsa, Szabolcs, Zemplén, Máramaros, Bihar és Szatmár vármegyében is elterjedt. Főként Ugocsa megyében voltak birtokaik, a XIII. században került a családhoz Tiszaújhely, ahol a 1365-től pallosjoggal bírtak. 

A család folyamatosan jelen volt a falu életében, családtagjaik a településen éltek. Egyik tagjuk, Ujhelyi Jusztina építette azt a román stílusú római katolikus templomot 1220-ban, mely ma a református felekezetet szolgálja. Az Ujhelyi család elhunytjait évszázadokon át a templom alatti kriptában helyezték örök nyugalomra.

Szintén több száz évvel ezelőtt épült a tágas szobákból álló, oszlopos bejáratú tiszaújhelyi nemesi lak, mely generációkon át szolgálta az Ujhelyi családot. Az utolsó leszármazottjaik a II. világháború végén hagyták el otthonukat, amikor a front elérte a települést.

Sok más régi épülethez hasonlóan a tiszaújhelyi kúriát is államosították. A helyi termelőszövetkezet tulajdonába került az épület, amelyet irodaként használtak, majd az általános iskola számára alakítottak ki benne osztálytermeket, illetve étkezdét. A későbbiekben óvodaként működött, majd 1980-ban végleg bezárták.

A rendszerváltást követően a termelőszövetkezet felbomlott, s amikor szétosztották az egykori szövetkezeti vagyont, a kúria a Halászok Alapítványhoz került. Azonban a szervezet nem fordított gondot az épület felújítására, s megfelelő működtetésére. Így a kúria három évtizede romokban áll arra várva, hogy visszanyerje eredeti szépségét, s szolgálja a közösséget.

Kárpátalja.ma

Legendák Kárpátalján - Mátyás király és Denikő

„Denikő amazon várat akart építeni a Szinatiria hegy meredek fokán, ott az Ung folyó szűk völgyében. A várépítéshez felhajtotta a vidék népét. Nem kegyelmezett sem az elaggott férfiaknak, sem a gyönge gyermekeknek, de még az áldott állapotú asszonyoknak sem: mindnyájan szakadásig hordták föl a csúcsra a fát, követ, meszet, sőt, jaj, még az anyatejet is, hogy a habarcs tartós legyen ám. Mikor aztán sok átokszóval és még több verejtékkel elkészült a vár, nem volt ott nyugta s biztonsága sem a bennlakónak, sem az arra menőnek, mert Denikő pogány módra sanyargatta, zsarolta, kínozta őket. Arra vetődött álruhában az igazságos Mátyás és megismervén Denikő istentelenkedéseit a meggyötört nép keserves panaszaiból, azt mondta:

– Szedjetek össze minden lovat, tehenet, disznót, kutyát, libát és kössetek csengőt a nyakukra, de meg égő rőzsét is erősítsetek a hátukra. Csapjatok ti magatok is nagy zajongást és hajtsátok át a folyón az állatokat a vár felé. A többit majd meglátjuk.

Sötét éjjel volt, midőn Denikő fönn a várban meghallotta a rémes hangzavart, homályosan meglátta a közeledő tömeget: azt hitte, rengeteg hadsereg vonul vára ellen. Összeszedte hát töméntelen kincsét-aranyát, azt a vár kútjába dobatta, lovának patkóit megtévesztés céljából gyorsan hátrafelé patkoltatta és az erdőn keresztül a Tisza síkja irányába vágtatott el. De Mátyás király is résen volt és utánament! Megindult a vad hajsza és végre Záhony körül utolérte Denikőt.

– No, most elveszed jutalmad sok szörnyű tettedért, te pogány leányzó! – dörgött feléje Mátyás hangja.

– Tudom, ki vagy – fordult hátra a lován Denikő. – Mátyás királynak nem válnék dicsőségére, ha viaskodásban egy nőt leteperne. És aztán nézz rám… szebb vagyok, mint a tündérek királynője… végy feleségül és csak akkor ismered meg majd király létedre is, mi a gazdagság, gyönyör és boldogság.

– Ne folytasd, boszorkány! Nem viaskodok veled, hanem megbüntetlek. Nem veszlek feleségül, mert a sátán lánya vagy. Oda eredj, hozzá. Nesze!…

És hatalmas kardjának egy sújtására Denikő szép feje elvált hattyúnyakától, s porba hullott. De nem maradt a földön, hanem kilencvenkilenc lépést ugrott ide-oda, századik lépésre pedig vércsevisongással gurult be a Tiszába. Azóta olyan zavaros annak vize.”

Kárpátalja.ma

Kárpátalja - 3000 embert hívnak be a régióból, már holnap

Kedden kezdődik az újabb mozgósítási hullám Ukrajnában, aminek részeként 3000 katonaviselt vagy katonai szakképesítésű hadköteles személyt hívnak be a hadseregbe Kárpátaljáról.

A kijevi parlament Petro Porosenko ukrán elnök rendelete alapján szavazta meg az Ukrajna-szerte összesen 50 ezer, Kárpátalján pedig háromezer személyt érintő részleges mozgósítást. A behívót 20 és 60 év közötti személyek kaphatják meg. A behívottak a központi ígéret szerint megfelelő kiképezést felszerelést kapnak.

A kárpátaljaiakat (a többi behívottal közösen) a kelet-ukrajnai, úgynevezett „terrorellenes övezetben” helyezik el, váltásként.

„Remélem, hogy a kárpátaljai magyarok behívása az ukrán hadseregbe az újabb részleges mozgósítás során a tavalyihoz hasonlóan ezúttal sem lesz aránytalan” – fejezte ki reményét az MTI-nek Brenzovics László, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.

Válasz.hu

Ungvár - Közel 3000 embert érint Kárpátalján a mozgósítás

Sajtótájékoztatót tartott tegnap Ungváron Ivan Vasziljcun, megyei hadkiegészítő parancsnok, írja a munkachevo.net.



A parancsnok elmondta, hogy a mozgósítás negyedik hulláma Kárpátalján január 20-án kezdődik és egészen április elsejéig fog tartani.

Ez idő alatt közel háromezer 20 és 60 év közötti férfit kell Kárpátalja területén mozgosítani. Január 20-30 között zajlik majd az orvosi kivizsgálás a járási és városi hadkiegészítő parancsnokságokon.

Január 30-a és február 3-a között töltik fel a kiképzőtáborokat. A kiképzés március 15-ig fog tartani. Április 1-jétől pedig megkezdődik a behívottak harci tevékenysége.

Kárpátinfo

Kárpátalja anno - A gúnyhatárral kettészelt Técső hídja

Az eredetileg a Tisza mindkét partján fekvő Técsőt 1211-ben említik először az írások. Az ősi város életét mindig is meghatározta a sószállítás, lakói egy része a sóvágók közül került ki. Károly Róbert emelte a települést városi rangra 1329-ben, mely így az öt máramarosi koronaváros egyike lett.

1902-ben Ferencvölgyét is Técsőhöz csatolták, azonban a trianoni békeszerződést békediktátumot követően Ferencvölgyét és a város Tiszán túli részét Kistécső néven Romániához csatolták. 1939 márciusában Kárpátalja felszabadítása után Nagytécső ismét magyar fennhatóság alá került, azonban Ferencvölgye és Kistécső román megszállás alatt maradt egészen az 1940-es második bécsi döntésig. Innentől kezdve – Észak-Erdély visszacsatolásával – ezek a települések is újra Magyarországhoz tartoztak.

Az 1940 szeptemberéből származó fotón még jól látható a híd elején a határőrök posztja.

Sokáig nem örülhettek a Tisza jobb és bal partján élők a szabad átkelésnek, ugyanis 1944-ben a visszavonuló német katonák felrobbantották a hidat. A második világháborút lezáró békeszerződések pedig véglegesítették a Tisza két oldalán fekvő települések elszakadását.

A hidat azóta sem építették újjá.

Kárpátalja.ma

Legendák Kárpátalján - A szolyvai fivérek esküje

A Latorca folyó bal partján, Munkácstól 30 kilométerre található Szolyva. A település az itt folytatott kutatások tanúsága szerint már az őskorban lakott hely volt. Első említése Zoloa néven 1263-ból ismert. Szolyva sokaknak talán a Szolyvai Emlékpark révén lehet ismerős. A nevezett emlékhely az elmúlt napokban számos híradásban említést kapott. Nem véletlenül: 70 évvel ezelőtt, 1944 novemberében mintegy 40 ezer magyar és német nemzetiségű férfit hajtottak málenykij robot címszó alatt szovjet gyűjtőtáborba. 

Az elhurcoltaknak állít emléket a park. Szolyvához és annak vidékéhez több érdekes legenda is kötődik. Ezek egyike az eskütételek fontosságáról szól. A legenda szerint akadt, aki komolyan vette, amit a Biblia tanít a hamis esküvésről – nem hiába.

„Szolyva vidékén a tatárok berohanása idején egy igen gazdag család élt, mely négy

felnőtt fitestvérből állott. Szüléikről roppant kincset örökölvén, midőn a tatárok közeledésének hírét vevék, elhatározták maguk közt, hogy egy nagy vasládában négy lakatra elzárják kincseiket s elássák az erdőben, mely akkor még rengeteg volt. S így is tettek. Készítettek egy erős nagy ládát, s színig megtöltvén arannyal, négy erős lakattal elzárák, s mindenikők (mindenikkők) egy-egy kulcsot vett magához. Azután ünnepélyesen megesküvének, hogy csak akkor nyúlnak a közös kincshez, ha mind a négyen jelen lesznek s kulcsaikkal közösen egyszerre felnyitandják a zárakat. Éjjel azután holdvilágnál kivitte a négy erős testvér a nehéz kincses ládát az erdőbe és elásta úgy, hogy arról kívülök másnak tudomása nem volt. Majd midőn az ellenség közelednék, fegyverhez nyúltak, s mindenki külön indulva annyit igyekezett a tatárokból leölni, amennyit bírt. A tatárok egyik csapata Sztrojna völgynek tartván, az egyik testvér a fákkal sűrűn benőtt völgybe sietett, s ott egy az útszélen állott vén odvas bükkfába vonulván, nyugodtan vára a közelgő ellenséget. Az nemsokára meg is érkezék, s nem messze a rejtélyes bükkfától elhelyezkedék, hogy pihenjen, s étkezzék. Mohón költötték el a vad tatárok a rablott eledelt, mire italhoz fogtak, s annyit ivának, hogy lassanként mind elszunnyadának. Ekkor a bükkfába rejtőzött vitéz kilépett, a két súlyos pallosával tömérdek tatárnak vágta le a fejét, midőn véletlenül egy tatár felébrede, s zajt ütvén a még életben volt társait felkelté. Ezek most szintén fegyvereikhez kapván, vitézül harcoltak ugyan a bátor leventével, de rakásra hulltak az óriás erejű ifjú súlyos csapásaitól, ki egy terjedelmes bükkfának támasztá hátát, míg végre több súlyos csont nyíltól találtatván összerogyott, s meghalt. Később a környékbeli emberek ráakadtak, megsiratták és eltemették. A más három testvér szerencsésebb volt, mert az ellenséget nyomban követték, abban nagy kárt tettek mindaddig, míg nagy dúlások után a tatár sereg kivonult az országból. A három testvér csakhamar visszatért s elfoglalá szétdúlt ősi tűzhelyét, hiába várván a negyedik testvérre, míg végre értésükre esett, hogy az a Sztrojnai völgyben elesett, s ott el is temettetett. Megszomorodott szívvel siettek most a jó testvérek bátyjok sírjához, azt felbontandák, hogy annak haláláról önszemeikkel is meggyőződjenek. Könnyhullatások közt vizsgálták a véres hullát és vérfoltokkal borított öltözékét, s miután kétségtelenül meggyőződtek azonosságáról, sőt még az elrejtett láda kulcsát is meglelték nála, nagy tisztességgel eltemették őseik nyughelyén. Beállván a közbéke az országban, mindenki, kit a sors életben hagyott, előbbi munkájához fogott; a három testvérnek most jól elkelt volna az elrejtett kincs, mert házukat, s marháikat a prédáló tatárok elpusztították; de megemlékezvén esküjükről, hogy csak akkor nyúlhatnak az elrejtett aranyokhoz, ha mind a négyen jelen leendnek, miután egyik testvérük elhunyt, s így a feltétel teljesíthető nem volt, inkább veszni engedék a tömérdek kincset, semhogy esküjöket megszegjék. Sohasem nyúltak hozzá, sőt utódaiknak sem fedezték fel a titkos helyet, jóllehet bőven megáldá őket Isten gyermekekkel, de egyszersmind becsületes munkájukért gazdagsággal is…”

Kárpátalja.ma

Legendák Kárpátalján - A viski várhegy

Viskről, Máramaros hajdani öt koronavárosának egyikéről már olvashattak lapunk hasábjain látogatóink. Két rövid legendát közöltünk akkor: a viski várhegyről és a várhegyi nótáról szóló történetet. Mint azonban az oly gyakran előfordul a szájról szájra terjedő elbeszélések esetében, a várhegy történetét egyesek a korábban megosztott változattól eltérően mesélik. Most ezt a verziót adjuk közre.

„Nyári este volt, mikor a várhegy alatt elterülő síkon egész napi munkájukban elfáradt viskiek lepihentek kissé, hogy majd összegyűjtve holmijukat haza menjenek. Hirtelen lódobogás hallatszott: a várból rablócsapat lovagolt feléjük. Amint a rablólovag és kísérete a pihenőkhöz ért, a lovag odasietett Nagy Ilonkához, Nagy Istvánnak, Visk község leggazdagabb polgárának szépséges leányához, s arra kérte őt, hogy menjen vele a várba, ahol a vár úrnőjévé teszi. A leány azonban vonakodott eleget tenni a rabló óhajának, mire az fölkapta az ártatlan teremtést, fölpattant vele a lovára, s kíséretével elvágtatott a várba. Nagy Ilonka minden áron ki akart szabadulni fogságából, s esedezve kérte a rablólovagot, hogy bocsássa őt szabadon. Az elvetemült ember azonban csak nevetett, s káromlások közepette az eget fenyegette, kihívva ezzel maga ellen a természet haragját. Hirtelen borzalmas erejű vihar támadt, a villámok egymás után csaptak a várba, a hegy megnyílt, s lakóival együtt elnyelte a várat. Helyén, a várhegy oldalán keletkezett az a tó, mely sokáig a környék egyik legszebb látványossága volt.”

Az egykori viski várról kevés feljegyzés maradt fenn. Az erődítmény fontos stratégiai szerepet töltött be a szomszéd népek betörését gátló védelmi vonalban, s a híres tiszai sókereskedelem útvonalának őrzésében. Később azonban rablók martaléka lett. Portyázásaik korszakát eleveníti meg a fent leírt történetet is.

(A legenda megtalálható a Dupka György és Zubánics László által összeállított Szépasszony dombja című kötetben.)

Kárpátalja.ma

Kárpátalja - Több mint félezren emigráltak az idén, a többségük Magyarországra

Ukrajna Állami Migrációs Szolgálata megyei főosztályának adatai szerint ez év januárja—szeptembere során több mint félezer kárpátaljai polgár települt át külföldre, hogy ott éljen állandó jelleggel — közölte a Zakarpattya online hírportál.

A főosztályon tartott tanácskozás során elhangzott az is, hogy Kárpátalján az év első kilenc hónapja folyamán kétszer annyian igényeltek útlevelet, mint az elmúlt év hasonló időszakában: 65,5 ezren a tavalyi 35 ezerrel szemben. Ebben közrejátszhatott, hogy módosulhat a migrációs szabályozás a szomszédos országokban, illetve az európai országok nagykövetségein a vízumkérelmek benyújtásakor nem fogadják el a meghosszabbított érvényességű útleveleket, de a Krímen, illetve a terrorellenes művelet helyszínén kialakult helyzet is befolyással lehetett az útlevéligénylések számának emelkedésére.

A migrációs szolgálat adatai arról tanúskodnak, hogy ez év első kilenc hónapja alatt 228-an kérelmezték az ukrán állampolgárság felvételét Kárpátalján, illetve 901 külföldi állampolgár vétette magát nyilvántartásba e szolgálatnál.

Az említett időszak folyamán összesen 559-en hagyták el megyénket, hogy külföldön válasszanak állandó lakhelyet maguknak. Hagyományosan Magyarország a legfőbb célország e tekintetben.

Kárpátinfo

Kárpátalja anno - Viski római katolikus templom

A viski római katolikusok egészen a XIII. századig vezethetik vissza történetüket.

Egyházközségük – melyet 1270-től tartanak nyilván – kezdetben az erdélyi püspökséghez tartozott. Ezt III. András király is megerősíti 1299. augusztus 10-i oklevelében. Az Árpád-ház kihalása után azonban a viski közösség Máramarossal együtt az esztergomi érsekség egri püspökségének fennhatósága alá került. Az 1334-es pápai tizedjegyzékben olvashatunk a település György nevű plébánosáról.

A reformáció tanai 1524-ben jutottak el Viskre, ahol a római katolikus közösség Pál nevű plébánosával együtt áttért a protestáns hitre, s 1556-ban már a "hitújítók" használták a falu ősi templomát.

Közel kétszáz év múlva, az 1750-es években római katolikus vallású telepesek érkeztek Viskre, s újjászervezték az egyházközséget. 1755-től vezettek ismét anyakönyvet, s 1780-ban jegyezték be hivatalosan a Viski Római Katolikus Egyházközséget. A hívek kezdetben az egykori plébánosi lakot használták a szent liturgia elvégzésére, majd a XIX. század második felében új templom építésébe kezdtek a falu főterén. A 21 ezer koronába került, neobarokk stílusú, Szent Miklós tiszteletére felszentelt épületet 1897-ben vehették birtokba a hívek Ilosvay Lajos plébános vezetése alatt.

Néhány évvel később, 1902-ben orgonát kapott a templom, melyet Országh Antal nagyváradi orgonaépítő készített el.

A XX. század viharos évtizedeiben – a cseh és a szovjet éra alatt – is folyamatosan működött a viski közösség, bár a faluban szolgáló római katolikus papok közül többen – Plakinger Pál, Galambos József, Horváth Ágoston, Heveli Antal – megjárták a Gulagot, s csak 1956-ban szabadultak onnan.

Kárpátalja.ma

Munkács - Emlékmenet a málenykij robot áldozataiért

Az elmúlt hétvégén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében közel félezren gyalogolták végig a Munkácstól Szolyváig tartó 26 km-es távolságot. Ezt az útvonalat tették meg a sztálini terror áldozatai – nagyapáink és dédapáink – 1944 novemberében. 

A megszálló szovjethatalom ’44 őszén terelte lágerekbe Kárpátalja magyar férfilakosságának nagy részét. Több mint 35-40 ezer főt hurcoltak el, akik közül 15-17 ezren soha nem tértek haza. Kárpátalján alig akad olyan magyar család, amelynek valamelyik hozzátartozóját ne vitték volna el a szovjetek.

Kárpátalja.ma

Beregszőlős - Emléktáblát avattak Romzsa Tódor görög katolikus püspök, vértanú tiszteletére

Milan Šášik, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke október 26-án, Krisztus Király ünnepén Iványi település egyházközségébe látogatott.

Ezen a napon az egyházmegye a Romzsa Tódor ellen Iványin elkövetett merényletre emlékezik.

A püspök tizenkét pappal együtt tartotta meg a szentmisét.

Ugyanazon a napon Milan Šášik a szomszédos településen, Beregszőlősön Romzsa Tódor emlékére emléktáblát avatott fel, mivel a boldog emlékű püspök ott mutatta be utolsó szentmiséjét.

Kárpátalja.ma

Beregszász - Eltemették a magyar katonát

Körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet még számolni

A hosszú ideje tartó ukrajnai válság egyre több emberáldozatot követel, a háborúban már két magyar katona is elesett. A múlt héten vasárnap Beregszászon eltemetett Timoscsuk Mihályt eredetileg egy hónapra vitték el, de fél év lett belőle. Az oroszbarát szakadárok rakétatámadása a születésnapján érte.

Timoscsuk Mihályt, aki a Kárpátaljai Magyar Főiskolán szerzett diplomát, három hónapja a leghevesebb harcok helyszínére, Luhanszk és Doneck környékére vezényelték. Sorozatvető rakétafegyverrel támadták meg az egységüket az oroszpárti szakadárok, és találat érte azt a páncélozott csapatszállító járművet, amelyik alá négy bajtársával együtt fedezékbe húzódott. Timoscsuk Mihály szerződéses katona volt.

„Azt mondták, csak egy hónapra viszik el, és majdnem hat hónapig vett részt a harcokban. Három hónap után járt volna neki egy kis szabadság, 3-4 nap, de nem engedték haza. És ami a legfontosabb, pontosan a születésnapján halt meg, augusztus 13-án” – mondta Timoscsuk Irén, a férfi édesanyja.

Mozgósítanak

A harcok sújtotta országban „a katonák és békés lakosok halálát okozó terrorizmus kelet-ukrajnai terjedése” miatt több lépésben hajtanak végre mozgósításokat, a legutóbbi, júliusban elfogadott elnöki rendeletet például 45 napos időszakban hajtják végre. A rendelet elfogadása után a nyugat-ukrajnai Csernyivciben, utána pedig Kárpátalja több településén útlezárásokkal tiltakoztak a helyi lakosok.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének információi szerint a részleges mozgósítás mostani, harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter állítása szerint „nem etnikai alapon”.

Kárpátaljáról eddig tíz katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban, köztük két magyar.

Magyar Nemzet

Kárpátalja - Zavaros a helyzet a behívások körül

Előfordult, hogy Kárpátalján olyan személyeket is behívtak, akiket a törvény szerint nem lehetett volna – mondta a Kossuth Rádióban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Zavaros a helyzet a katonai sorozások ügyében Kárpátalján és egész Ukrajnában is – jelentette ki a 180 percben Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Hangoztatta, a magyar szervezet azon van, hogy a hatóságok tartsák be a törvényes rendet.

A politikus azt mondta, törvény szerint részleges mozgósítás van érvényben, nincs hadiállapot – ez azt jelenti, hogy azokat hívhatják be, akik már részt vettek valamilyen katonai kiképzésen és van szakmájuk. Voltak azonban olyan esetek, amikor nem csak ilyen személyeket hívtak be. Emiatt, mint ahogy Brenzovics László hozzátette, jelezték a katonai parancsnoknak, hogy ez nem felel meg a korábbi ígéreteinek.

A politikus szerint nyilvánvaló, hogy a probléma megoldása a béke megteremtése lenne Ukrajnában, amihez széles nemzetközi összefogásra van szükség.

Kossuth Rádió

Kárpátalja - Folytatódtak a katonai mozgósítás elleni tiltakozások

Hídlezárásokkal és útblokáddal tiltakoztak a részleges mozgósítás ellen szerdán is három település lakói Kárpátalján.

A huszti járási Visk nagyközség mintegy 100 lakosa lezárta a Tisza-hidat, megbénítva ezzel egy fontos közút forgalmát. A szomszédos Nagyszőlősi járásban Magyarkomját (Veliki Komjati) településen a tiltakozó helyi lakosság a falu központi hídját zárta le, míg az Ilosvai (Irsava) járás Cserhalom (Dubrivka) nevű községének lakói az Ilosvát Beregkisfaluddal (Szilce) összekötő úton emeltek útzárat - adták hírül kárpátaljai hírportálok.

A jelentések szerint a tiltakozók mindhárom helyszínen azt követelték, hogy a hatóságok állítsák le a civilek mozgósítását Kárpátalján és a rendvédelmi szervek állományát vezényeljék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe.

A mozgósítással kapcsolatos rémhírek terjedésének megakadályozása és a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója szerdán elrendelte, hogy az illetékes hatóságok kezdjenek hatékony felvilágosító kampányt a megye településein. A kormányzó ingyenesen hívható telefonos forró vonal létesítéséről is intézkedett, ezen mostantól mindenki azonnali tájékoztatást kaphat a részleges mozgósításra vonatkozó kérdéseket illetően - közölte a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal sajtószolgálata.

  

Kárpátinfo/MTI

Kárpátalja - A magyar anyák nem engedik fiaikat és férjeiket

Az elmúlt hétvége óta egyre több kárpátaljai község asszonyai döntöttek úgy, hogy összefogva, békés keretek között felemelik hangjukat a kárpátaljai magyar családokat is nagy számban érintő részleges mozgósítás meghirdetése ellen. A hivatalos állásfoglalás szerint a mobilizáció ezen szakaszában csak azok kapnak behívót, akik már voltak katonák és ezek közül is csak azok, akik valamilyen speciális képesítést kaptak a hadseregnél.



A tiltakozási hullám a magyarlakta településeken a hétvégi Gát község munkácsi végében megtartott, több falut asszonyait is összefogó demonstrációból indult. Ennek megszervezesét derceni asszonyok vállalták magukra, mivel mint elmondtak néhány nappal előtte Dercenben éjszaka egyenruhások verték fel a katonaköteles korú férfiak/fiúk családjait felajánlva számukra, hogy megfelelő pénzösszeg fejében elintézik, hogy szerettük ne kapjon behívót. A derceni asszonyok az események után előbb falujukban tartottak egy találkozót, majd vasárnap este forgalomlassító megmozdulásra hívták a környékbeli falvak, Fornos, Izsnyéte, Gát, Balazsér, Nagybégány, Kisbégány Rafajna asszonyait is, akik szép számmal – közel 200-an részt is vettek a demonstráción.

Példájuk cselekvésre biztatta a nagyberegi és kígyósi asszonyokat is, akik hétfő este tartottak békés demonstrációt községükben, ill. forgalomkorlátozó megmozdulásokra került sor Beregrákoson és Munkácson is. Muzsalyban 300-an tüntettek, átmenetileg ott is lezárták az utat.

A mai napon tovább folytatódnak a megmozdulások. Ma Beregszászban a helyi sorozó iroda előtt, este pedig Mezővári Borzsova felőli végére szerveznek békés demonstrációt a község asszonyai.

Az MVSZ sajtószolgálatának legfrissebb értesülései szerint tömegesen érkeznek a katonai behívók kárpátaljai magyar férfiak nevére. Bótrágyra, Haranglábra és Újbótrágyra állítólag 80 behívó érkezett.

Kárpátinfo

Kárpátalja és Ukrajna - Legfeljebb 2 ezer Lenin-szobor maradt

Ukrajnában legfeljebb 2 ezer Lenin-szobor maradt, ez a szám azonban folyamatosan csökken.

Február utolsó napjaiban, mikor a Majdan megdöntötte a Janukovics-féle hatalmat, mintegy 150 Lenin-szobrot döntöttek le a talpáról – írja a Tsn.ua internetes hírportál.

A szoborhullás egész tavasszal jellemző volt mely a mai napig tart. Ezért a Lenin-szobrok pontos számát nem lehet megnevezni.

Ez év elején egyébként Ukrajna a harmadik volt azon országok között, ahol a legtöbb Lenin emlékmű volt. Akkor 2,2 ezerre tették a volt szovjet vezér műemlékeinek számát.

Kárpátinfo